Kedd, 2001. július 17. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 164. szám

Két hidegfront is lesz, s felhõszakadást és jégesõt okoz

Négy embert ért halálos villámcsapás a hét végén Szlovákiában, többen súlyosan megsérültek. A világon naponta nyolc emberrel végez villám. Nyáron mindenütt számíthatunk kisebb-nagyobb viharra, ezért fontos tudnunk, hogyan kerülhetjük el a villámcsapást, illetve elkerülhetjük-e egyáltalán.

A 25 éves Silvia M. és hároméves gyermeke a gyetvai folklórfesztiválon kézmûvessátrak között sétálgatott, amikor végzetes villámcsapás érte õket vasárnap. Silvia 45 éves édesanyját szívelégtelenséggel és égési sérülésekkel szállították kórházba. A villám negyedik áldozata könnyebb sérülésekkel úszta meg a tragédiát. Aznap egy 18 éves fiú is villám áldozata lett: éppen befejezte a fürdést a nyitraivánkai víztárolóban, amikor a villám végzett vele; barátja és barátnõje súlyos sérüléseket szenvedett. Tegnap reggelre a másik fiú is életét vesztette.
Fontos tudnunk, mit tegyünk, ha bekövetkezik a baj. Miután mentõt hívtunk, a balesetet szenvedõnek adjunk azonnal mesterséges légzést és alkalmazzunk szívmaszszázst. Azt mindenki megtanulta az iskolában, hogy viharban ne álljon magas fa alá, ne tartson magánál olyan tárgyat, melynek fémbõl készült része is van, mivel könynyen villámcsapás áldozatává válhat. Mobiltelefon vagy esernyõ használata is életveszélyes.
Németh Lajos magyarországi meteorológus az Új Szónak elmondta, a villámcsapás elõl igazi védelmet csak a fedett helyek, a villámhárítóval felszerelt házak nyújtanak. Legveszélyesebb sík terepen magányosan álló fa alá menekülni a vihar elõl, kevésbé veszélyes, ha erdõben, földön fekve próbáljuk meg kivárni a vihar végét. Lehetõleg kerüljük azt is, hogy nyílt vízen vagy vízparton érjen a vihar. Erre a következõ néhány napban fõleg azok ügyeljenek, akik nyári szabadságukat töltik valamelyik közép-európai üdülõhelyen, mivel a Kárpát-medence idõjárása nagyon változó lesz. A kánikula után két hidegfront is eléri térségünket, heves viharokat, felhõszakadást és hõmérséklet-visszaesést okozva. (lpj)

a villám felhõ és felhõ, felhõ és földfelszín között keletkezik; feszültsége: több száz millió volt; idõtartama: néhány századmásodperc; hossza: 2–5 km; hõmérséklete: 22 000 fok; sebessége: 96 000 km/s;

csak minden negyedik villám éri el a föld felszínét;

naponta 40 000 vihar keletkezik a föld felszínén

Valószínûleg 2002 júliusától Szlovákiában is újra alanyi jogon jár a családi pótlék

Pozsony. A nyolc posztkommunista ország demográfiai viszonyait, családpolitikáját, szociális ellátó rendszereit összehasonlító nemzetközi tanulmány végkövetkeztetése: a gazdasági átmenetben levõ országokban az átlagot meghaladó a halálozás és a gyermekhalandóság, alacsony a várható élettartam, rohamosan csökken a házasságkötések száma, valamint a gyermekvállalási kedv – ennek eredményeként térségünkben elkezdõdött a népesség elöregedése és fogyása – közölte Peter Guráò, a szociális ügyi minisztérium családpolitikai fõosztályának vezetõje, a tanulmány egyik kidolgozója. A Szlovákia, Lengyelország, Magyarország, Románia és Ukrajna népességi adatait egybevetõ munka további tanulsága: a szociális kiadások mindenütt nõnek, ezzel szemben a szociális célokra szánt pénzforrások egyre inkább beszûkülnek. A Lengyelországban, Magyarországon már javában zajló, a Baltikumban pedig elkezdõdött gyökeres nyugdíjreform, amely a nyugdíjkorhatár emelését vonja maga után, gyakorlatilag minden országban elkerülhetetlen. A vizsgált 8 ország demográfiai adatai azt tükrözik: régiónkban viszonylag Lengyelországban és Szlovákiában jó a helyzet, viszont a 20 éve népességfogyással küszködõ Magyarországon a nyugdíjreform sem javított lényegesen az állapotokon. Peter Guráò közölte, jelenleg dolgoznak a családpolitikát szabályozó törvények módosításán. A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy a tervek szerint 2002 júliusától mindenki alanyi jogon – az anyagi helyzetétõl függetlenül – családi pótlékot kap az eltartott gyermekei után. (shz)

Aggodalom és felháborodás a szlovákiai magyar könyv- és lapkiadók bizottságában

Pozsony. Rendkívüli ülést tartott tegnap a szlovákiai magyar könyv- és lapkiadók szakbizottsága. A tanácskozáson azokat az irányszámokat vitatták meg, amelyeket a jövõ évi költségvetés-tervezet tüntet fel a nemzetiségi kultúrák támogatására. A jelenlevõk aggodalommal és felháborodással értesültek arról, hogy az idei 50 millió helyett – amelybõl valójában 46 milliót osztanak szét, ebbõl hozzávetõleg 23 milliót kapnak a magyar kulturális intézmények – jövõre mindössze 13 millió koronát szánnak a nemzetiségek közmûvelõdésére, s ebbõl csak 6 milliót a szlovákiai magyar kultúra támogatására. A bizottság tagjai felkérték Jarábik Gabriellát, a kulturális minisztérium nemzetiségi fõosztályának a vezetõjét, hogy a kulturális intézményeink létét veszélyeztetõ, megmagyarázhatatlan elképzelésekre levélben hívja fel az MKP vezetõinek, többek között Csáky Pálnak a figyelmét, kérve erélyes közbelépésüket. A kisebbségi kérdéseket felügyelõ miniszterelnök-helyettest arra is emlékeztetik, hogy késik a nemzetiségi kultúrák finanszírozását szavatoló törvénytervezet kidolgozása, holott csak ez a jogi norma teszi lehetõvé a folyamatos, pártsemleges, valamint a mindenkori kormányoktól független támogatási rendszer létrehozását. (-y-f)

Az UNESCO-kar létrehozására vonatkozó javaslat nem felel meg az elképzeléseknek

Nyitra. Hosszú idõbe, hónapokba, sõt akár évekbe is telhet, amíg a Konstantin Egyetem választ kap az ENSZ-tõl a kisebbségi pedagógusképzés felett védnökséget vállaló UNESCO-kar létrehozását szorgalmazó javaslatára, hiszen az egyetemen négy éve nyílt UNESCO-tanszék tervezetét is 1995 szeptemberében nyújtották be, de csak 1997 szeptemberében kezdhette meg mûködését.
A "multietnikus és multikulturális" UNESCO-kar az egyetem vezetõségének elképzelései szerint minden eddigi koncepciótól – beleértve a magyar szakemberek által kidolgozott tervezetet is – megfelelõbben biztosítaná a nemzetiségi pedagógusok és népmûvelõk képzését.
Amint Milos Dovicovic, a rektor szóvivõje elmondta, a javaslatot május közepén küldték el az UNESCO központjába, az oktatási miniszternek, valamint a külügyminisztérium illetékes osztályának, és részükrõl ezzel lezártnak tekintik a magyar kar alapítása körül kibontakozott, már politikai méreteket öltött vitát. Kérdésünkre, egyeztettek-e a nemzetiségi szekciók képviselõivel, a szóvivõ azt válaszolta, hogy nem tud ilyen megbeszélésekrõl, de ha az ENSZ oktatási és kulturális bizottságától kedvezõ válasz érkezik, akkor az érintettek is hozzászólhatnak.
A Magyar Koalíció Pártja emlékeztetett, hogy a javaslat nincs összhangban elképzeléseivel és a kormánynak a magyar kar létrehozására vonatkozó januári ajánlatával sem. A magyar párt legkésõbb szeptemberig vár az egyetem válaszára.

Az Európai Parlament elnöke a pekingi nyári játékokról

Berlin/Pozsony. Az Európai Parlament elnöke tegnap azt ajánlotta a nyugati demokráciáknak, hogy vegyék fontolóra a hét év múlva Pekingben rendezendõ nyári olimpia bojkottját. Nicole Fontaine asszony sajnálkozását fejezte ki a Nemzetközi Olimpiai Bizottság múlt pénteki döntésével kapcsolatban. "A demokratikus országoknak idejében fontolóra kell venniük, vajon csakugyan részt akarnak-e venni a pekingi olimpián" – jelentette ki az EP francia elnöke. Egyúttal kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a Kínai Népköztársaság vezetõi a 2008-as játékokig hátralevõ idõben megváltoztatnák politikájukat. A NOB július 13-i döntése elõtt is sokan bírálták Peking belpolitikáját, elsõsorban az emberi jogok megsértése miatt. A testület azonban nem vette figyelembe az aggályokat, illetve úgy vélekedett: az olimpia rendezése nyitást fog eredményezni a kínai társadalomban.
A bojkott nem ismeretlen az olimpiák történetében: 1980-ban – az angolokat leszámítva – az akkori kapitalista világ sportolói nem utaztak el a moszkvai játékokra, 1984-ben pedig a volt szocialista tábor tagjai – kivéve Romániát – bojkottálták a Los Angeles-i olimpiát. (m; ú)

A huszonegy évig tartó Samaranch-éra után tegnap Jacques Rogge került a Nemzetközi Olimpiai Bizottság élére

Moszkva. Jacques Rogge belga sebészorvost választották meg tegnap a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 112. közgyûlésén a testület nyolcadik elnökévé. Õ váltja fel az ötkarikás világszervezet élén a huszonegy év után távozó Juan Antonio Samaranchot. A hivatalos bejelentésre mintegy háromnegyed órával azt követõen került sor, hogy a szavazás második fordulójában a belga sportdiplomata – megszerezve az abszolút többséget (56 szavazat) – megelõzte a még versenyben maradt riválisait: a kanadai Dick Poundot (22), a koreai Kim Un Jongot (23) és a magyar Schmitt Pált (6). Az amerikai Anita DeFrantz már az elsõ körben búcsúzott. Jacques Rogge szakítani kíván az olimpiai gigantizmussal, és néhány sportágat ki akar emelni a nyári játékok mûsorából. Õ ugyan nem árulta el, de szakértõk valószínûsítik, hogy a doppingérzékeny és kevésbé látványos sportágak lehetnek az új korszak vesztesei.
A tegnap megválasztott elnök tíz év alatt villámkarriert futott be a NOB-ban; ma már a szervezet legtekintélyesebb tagja. Nyolc évig lesz elnök, s megbízatása újabb négy esztendõvel hosszabbítható meg. További információk a 15. oldalon. (sr)