Hétfő, 2001. július 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 163. szám

Kerületi szinten nem érvényesíthetõk a nemzeti kisebbségek nyelvi jogai

Pozsony. "Két kerületben – a Nagyszombatiban és a Nyitraiban – haladja meg a magyarok számaránya a húsz százalékot, ám a kisebbségek nyelvhasználatában a két éve elfogadott törvény meghatározó, s az nem járásokról, kerületekrõl vagy megyékrõl, hanem falvakról és városokról szól" – nyilatkozta lapunknak A. Nagy László.

A parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának elnöke elmondta: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a megyei szervekben – ha a megyeközpontban a kisebbség aránya nincs 20 százalék – nem használhatják a kisebbségek nyelvét. A másodfokú önkormányzatokról szóló jogszabályban jóváhagyott megyeszékhelyek közül a magyarok aránya egyikben sem éri el ezt a szintet. Viszont nemcsak a Nyitrai és a Nagyszombati kerületben vannak magyarlakta községek. Mindenhol, ahol megvan a szükséges húsz százalék, az adott kisebbségnek jogában van használnia az anyanyelvét a hivatalos érintkezés során. Önkormányzati szinten biztosan, ha pedig járási székhelyrõl van szó, járási szinten is. A nyelvi chartából adódó jogok is ugyanilyen feltételek mellett érvényesíthetõk.
"Nemcsak az önkormányzati tisztségviselõk, hanem az államigazgatásban dolgozók is használhatják a magyar nyelvet, ha valaki magyarul fordul hozzájuk. A regionális és a helyi közigazgatásban írásban és szóban is lehet magyar nyelven érintkezni. A fontos dokumentumokat, törvényszövegeket is le kell fordítani a kisebbség nyelvére. A különféle engedélyeket kibocsátó szervek is elfogadnak magyar kérelmeket, melyekre magyarul válaszolhatnak. A magyarlakta területeken a magyar nyelvet is ismerõ köztisztviselõket kell kinevezni. Szeretném hangsúlyozni, hogy a felsoroltak nem a kerületre, hanem az úgynevezett húszszázalékos községekre érvényesek" – részletezte a magyar politikus. A charta értelmében a kórházakban, nyugdíjas- és szociális otthonokban is jogot formálhatnak ezentúl a gondozásra szorulók a magyar nyelvû kommunikációra. Bõvül a gazdasági és a társadalmi élet terén érvényesíthetõ jogok köre. Munkaszerzõdés, sõt használati utasítása is készülhet kisebbségi nyelven.
"Az igazságszolgáltatás terén a charta a büntetõ eljárásban garantálja a vádlottnak, hogy magyarul beszélhessen. Az indítványokat és a bizonyítékokat sem az érintettnek kell lefordítania, hanem – ha szükség van rá – a bíróságnak. A polgári perekben és a közigazgatási ügyekben is bárki használhatja a magyart anélkül, hogy ez számára többletkiadást jelentene, a magyar nyelvû dokumentumok használata is megengedett. Tolmács igénybevétele sem jelenthet többletkiadást" – erõsítette meg A. Nagy László. Magyarán mondva Galántán, Vágsellyén, Komáromban, Dunaszerdahelyen, Rimaszombatban a járásbíróságokon érvényesíthetõk a felsorolt jogok, a kerületi bíróságokra és a húszszázalékos számarányt el nem érõ járási székhelyekre ez nem vonatkozik.
Az anyanyelvi oktatással és neveléssel, a tömegtájékoztató eszközökkel, a kulturális tevékenységgel és intézményekkel, valamint az anyaországgal való kapcsolattartás terén is vannak újdonságok. Említésre méltó, hogy a charta felszólítja a ratifikáló országokat a nemzetiségi nyelven történõ önkifejezés támogatására. Elõ kell mozdítani az idegen nyelvû mûvek kisebbségi nyelvre történõ lefordítását, valamint bátorítani kell a kisebbségi gyûjtemények létrehozását és bemutatását itthon és külföldön egyaránt. Ha ez megvalósulna, nem lehetne okunk panaszra a kultúra terén. Az anyanyelvi oktatással kapcsolatban a charta felsõoktatási szinten is biztosítja a kisebbségi nyelven történõ oktatáshoz való jogot. "A kormány még idén januárban kötelezte tagjait, hogy 2001 szeptemberéig nyújtsák be azokat az igényeket és feladatokat – rendeletek, résztörvények formájában –, melyek a charta belátható idõn belüli gyakorlati megvalósítását feltételezik. A dokumentumnak a ratifikáció után számított három hónapon belül kellene érvénybe lépnie" – tette hozzá A. Nagy László. A magyar politikussal készült interjút az 5. oldalon olvashatják.

MEGKÉRDEZTÜK

Az MKP járási elnökségének tagjai egyhangúlag a koalícióból történõ kilépés mellett szavaztak. Ezzel az MKP által delegált állami hivatalnokoknak veszélybe kerül a helyük, így megtörténhet, hogy augusztus végén az országos tanács a maradás mellett voksol.
Valóban, az MKP kilépése nyomán járási elöljáróként bizonytalanná válna a helyem, de szerintem nem így kell megközelíteni a kérdést. Arculatunk, politikai tartásunk megõrzése és jövõnk miatt is ki kell lépni a kormányból. De elõre tisztázni kell, hogyan fogunk ellenzékben politizálni. Konstruktív ellenzékként fogunk mûködni, vagy odacsapódunk azokhoz, akikhez az MKP-nek nem illik odacsapódnia? Nem szabad ennyire kiszámíthatóan politizálni; elõre kijelentjük például, az esetleges idõ elõtti választásokat nem támogatjuk. Miért nem? Elõrehozott választásokkal bennünket nem ijesztenek meg. Ha kilépünk a kormányból, az MKP tiszta marad.

Besztercebánya helyett miért szeretnének inkább Kassához tartozni?
Mivel az önkormányzati törvény nagy felháborodást váltott ki, a nyáron még lehetne megbeszéléseket folytatni a Kereszténydemokrata Mozgalommal, a Demokrata Párttal, a városok és falvak társulásával, valamint civil szervezetekkel. Mi itt, Rimaszombatban úgy érezzük, Besztercebányától a régió nem megfelelõ arányban részesül a szerény javakból, és az egyes intézményekben sem arányos a képviseletünk. (fo)

Több mint 30 halálos áldozata van az esõzésnek

Szöul. Több mint 30 halálos áldozata van annak az özönvízszerû esõzésnek, amelynek következtében földcsuszamlások és áradások sújtották Dél-Korea több területét. A természeti csapásban tizennégyen eltûntek. Köztük található nyolc turista is, akiket egy megduzzadt folyó sodort el egy kempingbõl. Dél-Korea hírtelevíziója, a YTN 36 halálos áldozatról és 15 eltûntrõl adott hírt. Szombaton éjszaka 31 centiméter csapadék szakadt a fõváros, Szöul körzetére. Az esõzés késõbb alábbhagyott, de elõrejelzések szerint az ország déli területein további, szerencsére, kevésbé heves zivatarokra lehet számítani. Az északi országrészben mintegy 15 000 házat és lakást öntött el a víz. Szöulban húsz ember vesztette életét: tizenegyen akkor, amikor egy leszakadó elektromos vezeték megrázta a vízben gázolókat. Kjonggi tartományban tízen haltak meg, köztük egy háromfõs család, amelynek tagjait élve temetett el a házuk alagsorába hirtelen beömlõ iszap.
A veszélyeztetett körzetben 9000 katasztrófaelhárító munkás s több mint ezer katona keresi a túlélõket és segít a rendteremtésben.

Az illetékesek szerint leghamarabb a jövõ esztendõ elején jöhet szóba a felújítás, de csak abban az esetben, ha a szakemberek szerint szükséges

Komárom. Megalapozatlanok azok a hírek, melyek szerint a Mária Valéria híd átadása után teljesen és hosszú idõre lezárják a két Komáromot összekötõ Erzsébet hidat. Az idén sem a szlovák, sem a magyar fél nem tervez felújítást. Miroslav Hulák, az útkarbantartó vállalat komáromi részlegének vezetõje megerõsítette: ebben az évben nem kerül sor a híd lezárására. "Leghamarabb a jövõ év elején jöhet szóba a felújítás, de csak abban az esetben, ha ez a szakemberek szerint szükséges"– húzta alá. Ha részben vagy teljesen lezárnák a hidat, arról minden érintett felet legalább két hónappal korábban értesítenének, tudtuk meg Szalay Gábortól, a komáromi vámhivatal helyettes vezetõjétõl. Hozzátette: a vámhivatalban az utóbbi idõben sokan érdeklõdtek, s fõleg a nyár beköszöntével gyarapodott a telefonhívások száma. A turistákon kívül a munkavállalókat is érzékenyen érinti a kérdés, hiszen ha lezárnák a hidat, nehézségekbe ütközne a napi ingázás. A legközelebbi határátkelõ a Komáromtól mintegy negyven kilométerre fekvõ Medvénél van, illetve Párkányban, ahol egyelõre komp és egy kishajó szállítja az utasokat. A Komáromi járásból – amint azt Lubomír Matkótól, a munkaügyi hivatal helyettes vezetõjétõl megtudtuk – jelenleg 315-en dolgoznak Magyarországon. "Ha a hidat jövõre lezárják is, csak részleges lesz, a gyalogosforgalom mindenképpen megmarad"– szögezte le Szalay Gábor. Hangsúlyozza: eddig hivatalosan semmilyen értesítést nem kaptak arról, hogy a folyami átjárót a közeljövõben lezárnák. Ezt Mácza Mihály alpolgármester is megerõsítette. A hídlezárrással kapcsolatos találgatások tavaly õsszel kaptak szárnyra. Akkor kezdõdött a Párkányt Esztergommal összekötõ Mária Valéria híd újjáépítése. A híreszteléseknek ezenkívül az szolgáltatott alapot, hogy a komáromi hidat legutóbb 1984-ben újították fel, szakemberek szerint a rekonstruálásra 15 évenként kellene sort keríteni. Információink szerint az Erzsébet hidat legutóbb az 1990-es évek elején ellenõrizték, és akkor apróbb javításokat is elvégeztek. A párkányi híd átadása mellett õsszel a térségben újabb átkelõ megnyitását tervezik, éspedig Kolozsnéma és Gönyû között. Ott a tervek szerint komp szállítja az utasokat.

Párkány. A Mária Valéria híd – amelynek mûszaki átadását szeptember 30-ára tervezik – nem helyettesítheti teljes mértékben a komáromi átjárót. Az utóbbi teherforgalomra is alkalmas, viszont az újjáépülõ dunai átkelõn csak 3,5 tonnánál könnyebb jármûvek közlekedhetnek. "Ez a probléma belátható idõn belül megoldódik. Mindkét oldalon a településfejlesztési tervben szerepel egy, a teherforgalom lebonyolítására alkalmas híd felépítése" – tájékoztatott Oravec János párkányi polgármester. Szavai szerint a folyami átjáró a tervek szerint 15 éven belül a párkányi papírgyár közelében épülne fel. (km)