Szerda, 2001. július 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 159. szám

Mikulás Dzurinda marasztalná az MKP-t a kormányban

Pozsony. Mikulás Dzurinda úgy véli, baráti és tartalmas, Bugár Béla szerint viszont feszült légkörû volt a kormányfõ és az MKP-elnök hétfõ esti, négyszemközti találkozója.

A miniszterelnök "egyetlen valódi okot" sem lát arra, hogy a Magyar Koalíció Pártja kilépjen a kormányból. Az mellett viszont, hogy az MKP tagja maradjon a kormánykoalíciónak, több érv is szól. A legfõbb Szlovákia euroatlanti integrációja, jelentette ki tegnap Dzurinda, aki ezt a nézetét hétfõ esti, saját elmondása szerint "hosszú, baráti és tartalmas" találkozójukon ismertette Bugár Bélával is. "Azt akarom, hogy együtt ne csak ezt a választási idõszakot húzzuk ki, hanem a jelenlegi kormánypártok alkossák a következõ kabinet alapját is" – hangoztatta a kormányfõ. A nyarat arra kívánja felhasználni, hogy tárgyalásokkal nyerje meg az MKP-t ennek az elképzelésnek. Mivel az MKP Országos Tanácsa augusztusban dönt arról, hogy a párt maradjon-e vagy sem a kormányban, Dzurinda úgy érzi, elég idõ áll rendelkezésére ahhoz, hogy meggyõzze az MKP-t. Dzurinda elmondta, elismerését fejezte ki Bugárnak a reformtörvények vitájában tartott parlamenti beszédéért, amely "államférfiúi szemléletrõl" tanúskodott. Ez is bizonyítja, hogy az MKP a koalíció "pozitív és konstruktív eleme" – mondta a miniszterelnök.

Lapunk tegnap mobiltelefonon kereste fel a horvátországi nyaralására utazó Bugár Bélát, aki döbbenten értesült a pártelnök-kormányfõ szavairól. "Több szempontból sem tisztességes a miniszterelnök, õ ugyanis még csak nem is félhivatalos négyszemközti eszmecserére hívott, azt mondta, még nem gratulált a születésnapomhoz, ezért invitál vacsorára és egy koccintásra. Ilyen meghívást az elmúlt heti parlamenti történések ellenére sem illik visszautasítani. Beszélgetésünk elég feszült légkörben zajlott, mert õ állandóan azt emlegette, hogy az SDKÚ-nak és az MKP-nak miként kellene együttmûködnie a jövõ év elején sorra kerülõ megyei önkormányzati szavazások során és a legközelebbi parlamenti választások elõtti kampány idején. Én viszont kitartóan azt ismételgettem, hogy az MKP Országos Tanácsának augusztus 25-i ülése elõtt – amely arról dönt, hogy maradjunk-e a kormánykoalícióban – nem vagyunk hajlandók semmiféle egyezkedésre. Ám bármilyen állásfoglalás születik, a jövõ évi költségvetés és az ország NATO-csatlakozása számunkra is létfontosságú, ezért ezekrõl kora õsszel készek vagyunk akár konstruktív ellenzékként is tárgyalni, de semmiképpen sem négyszemközt. Csakis úgy, hogy a két párt küldöttsége találkozik, éspedig hivatalosan. Arról szó sem volt, hogy a nyáron újabb négyszemközti eszmecserét tartanánk, mert azt azonnal visszautasítottam volna" – hangsúlyozta lapunknak az MKP elnöke. (szm, -y-f)

Bordeaux-ban senki sem várta a becsapott kelet-szlovákiai munkavállalókat

Kassa. Harminckilenc embernek ígért jól fizetõ franciaországi munkát egy kassai cég, ám a megbeszélt helyen sem munka, sem szállás nem várta õket. A nagyrészt munkanélküliekbõl álló csoport tagjait újsághirdetés útján verbuválták, és havi ötvenezer koronás fizetést ígértek nekik a dél-franciaországi gyümölcsszedésért. Az egyik károsult, Milan T. az Új Szónak elmondta, a First részvénytársaság irodájában szabályosnak látszó szerzõdést írattak alá vele, ebben ötszáz márkás illeték szerepelt, melyet indulás elõtt át is adott a cég egyik alkalmazottjának. Milan T. szerint a munkavállalókat a szerzõdésben arra is kötelezték, hogy elsõ fizetésükbõl 500 frankot fizessenek az addigi ellátásért és szállásért. Erre nem került sor, mivel a cég tulajdonosa nem jelent meg abban a bordeaux-i parkolóban, ahol a találkát megbeszélték. A csoport egy része tizenkét órás várakozás után felfogta, hogy becsapták õket, és visszaindultak az autóbusszal. A legtöbben azonban további húsz órát vártak a helyszínen. Mivel a visszaútra nem volt pénzük, a szlovák nagykövetséghez fordultak segítségért, akik fejenként ötezer korona ellenében vállalták a pórul járt kassaiak hazaszállítását; ezt a pénzt az itthoni családtagoknak kellett utánuk küldeniük. Milan T., aki sógorával együtt hat hónapja munkanélküli, szüleitõl volt kénytelen pénzt kérni. A First Rt. irodája több napja zárva van, a telefonokat kikapcsolták, a három társtulajdonosnak nyoma veszett. Igor Takác haniskai lakos, a franciaországi "munkalehetõség" szervezõje tavaly jegyeztette be cégét, amely a gépkocsiárusítástól az élelmiszer-nagykereskedelmen át az ingatlanüzletekig sok mindennel foglalkozott. A First sokoldalú tulajdonosait jelenleg nemcsak a károsultak, hanem a rendõrség is keresi.

Tiltakozó nagygyûlés után vettek végsõ búcsút az agyonvert roma férfitól

Jolsva/Magnezitovce/Kassa/Po-zsony. Tegnap Magnezitovcén eltemették Karol Sendreit, a múlt csütörtökön agyonvert 51 éves roma férfit. "Hamarosan itt vannak az új parlamenti választások, össze kell fognunk végre nekünk romáknak, és olyan embereket kell a parlamentbe juttatnunk, akik képesek megakadályozni a rendõrök rasszista cselekedeteit" – jelentette ki tegnap Jozef cerveòák, a roma parlament végrehajtó bizottságának elnöke Jolsván, a Roma Civil Szervezetek tiltakozó nagygyûlésén. A mintegy 300 tüntetõ elõtt több más roma közéleti személyiség is felszólalt. Klára Orgovánová újonnan kinevezett romaügyi kormánybiztos kijelentette, igyekezni fog eleget tenni a tüntetõk követelésének, s kéri, hogy romák is bekerüljenek a Karol Sendrei halálának körülményeit kivizsgáló bizottságba.

Ezután a tömeg gyalog tette meg a Magnezitovcére vezetõ 4 kilométeres utat. A tüntetõk a demonstrációnak az "éhségmenet" nevet adták, utalva ezzel a vidéket sújtó nagy munkanélküliségre, ami miatt Jolsva és Nagyrõce környékét az "éhezés völgyeként" is emlegetni szokták. A nem roma polgárok házaik udvaráról figyelték a gyászmenetet, amely a temetõhöz érve mintegy 1000 fõsre duzzadt. Karol Sendreit családtagjain kívül a helyi és környezõ települések roma lakosai kísérték el utolsó útjára. A politikusok közül A. Nagy László, az MKP és a parlament emberi jogi bizottságának elnöke vett részt a temetésen. A nyomozó szervek tegnapi hivatalos álláspontja szerint törvényellenes volt a rendõrök csütörtöki fellépése. Magnezitovce polgármesterének fia már nem tagja a rendõrség kötelékének – jelentette be tegnap Jozef Sitár, a belügyminiszter szóvivõje. A másik két rendõrt tegnap felfüggesztették. A Roma Parlament Országos Tanácsa (RP OT) rasszista indíttatású emberölésnek tekinti a magnezitovcei esetet, szerintük a rendõrség a testület jó hírének védelme érdekében a helyi polgármesterre és fiára igyekszik rákenni a gyilkosságot. Jozef cerveòák, az RP OT elnöke tûrhetetlennek tartja a rendõrök agresszív megnyilvánulásait. Szerinte az állományba vétel elõtt a leendõ rendõröknek szigorú alkalmassági vizsgát kellene tenniük, hogy kiszûrjék a xenofób és rasszista hajlamúakat. Külföldi szakértõk bevonásával, rendõrök számára tanfolyamokat szerveznének. cerveòák elmondta, a tréningek fõ célja az lenne, hogy a rendõrök egyformán viszonyuljanak a romákhoz és a többségi lakossághoz.

Mikulás Dzurinda nem tart attól, hogy Sendrei halála megkérdõjelezheti Szlovákia csatlakozási szándékait. A kormányfõ szomorúnak tartja az esetet, amilyen azonban nemcsak Szlovákiában történik meg. Ivan Simko belügyminiszter ma tájékoztatja a kormányt a részletekrõl, a kabinet csak ezután foglal állást az ügyben. Magnezitovce nem roma nemzetiségû lakosai tegnap aláírásgyûjtésbe kezdtek: az ügy kivizsgálását kérik, és tiltakoznak az ellen, hogy rasszista indíttatásúnak állítsák be a bûnesetet. (-trik, juk, szm, t)

Szlovákiában a rendõrök nem bánnak kesztyûs kézzel a romákkal, erre az Amnesty International jelentései is figyelmeztetnek. A nemzetközi emberi jogi szervezet elrettentõ példaként Lubomír S. esetét említi, aki 1999 augusztusában halt meg azután, hogy kihallgatás közben meglõtték. A vizsgálat úgy találta, a roma férfi vette el a rendõr fegyverét, és lõtte hasba magát. 1999-ben a zsigrai romatelepen 100 rendõr gumilövedékkel sebesített meg egy 14 éves fiút. A hivatalos jelentés szerint a rendõrségnek csak így sikerült szétválasztania két dulakodó roma bandát és eközben sebesült meg a fiú. Nagymagyaron 20 rendõr rontott be a házakba, hogy elõállítsa azokat a romákat, akik nem jelentek meg a kihallgatáson. Könnygázt is bevetettek, és ütöttek mindenkit, akit értek, több sérültet hagyva hátra. A szkinek kirohanásai több halálos áldozatot követeltek. A 17 éves Mário Goral 1995-ben, a 43 éves Gustáv Baláz 1996-ban, Anastázia Balázová 2000-ben esett áldozatul a bõrfejûek támadásainak. (szamó)

Az MVSZ Szlovákiai Országos Tanácsának elnökét nem érdeklik a romák

Pozsony. "Valótlan, hamis és csalás Jan Marinus Wiersma jelentése" – Soóky László ezekkel a szavakkal értékelte a Szlovákiáról szóló EP-jelentéstervezetet. "Megállapítja, hogy a szlovák kormány jóváhagyta a magyar kar létesítését, azt azonban elhallgatja, hogy a kabinetnek nincs beleszólása az egyetem ügyeibe, és hogy az intézmény kezében van a magyar kar sorsa. A nyelvtörvény hiányzó végrehajtó rendeleteirõl sem szól" – tette hozzá a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsának elnöke. Kérdésünkre, mi a véleménye a jelentés egyéb, nem magyarokkal foglalkozó, például a romákról szóló részérõl, Soóky László elmondta, nem érdekli "a 9600-as szlovákiai roma közösség."

Miklósi Péter, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szóvivõje szerint a jelentés kedvezõ, hiszen elismeri integrációs elõrelépéseinket, sõt nem zárja ki: az elsõk között csatlakozhatunk az Unióhoz. "Egyetérthetünk a bírálattal is, hogy a jó szándék mellett több konkrét lépésre lenne szükség. A kézzelfogható eredmények a belpolitikai történések miatt késnek, ezért belsõ stabilitásra kell törekednünk. Nem elhanyagolható dicséret, hogy az MKP a kormány stabil eleme, és hogy Wiersma úr nem szeretné, ha távozna a koalícióból. Megfontolt és higgadt döntések kellenek" – mondta Miklósi. Az Európai Bizottság hétfõn jóváhagyott határozatáról lapunk 5. oldalán számolunk be részletesen. (sza)