Kedd, 2001. július 10. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 158. szám

A körbetartozás minden érintett céget ellehetetlenít

Pozsony. A regionális energiaszolgáltató tegnap még megkímélte a vasutat, ha azonban a kormány nem teszi meg a szükséges lépéseket, július 18-ától a cég több részlege is áram nélkül maradhat. Ebben egyeztek meg tegnap a vasút és az energiaszolgáltatók képviselõi.

A jövõ szerdára jelzett lekapcsolás vasúti pályaszakaszokat is érintene, s ez fennakadásokat okozna a nemzetközi és a belföldi vasúti forgalomban egyaránt: elsõsorban Csaca, Liptószentmiklós, Kassa, Eperjes és Ágcsernyõ környékén számíthatnánk problémákra. A kelet- és a közép-szlovákiai áramszolgáltató már tegnap lekapcsolta volna a hálózatról a vasút 32 részlegét. Végül azonban meggondolták magukat, és a további lépéseiket a gazdasági miniszterek tegnapi és a kormány holnapi tanácskozásának eredményeihez kötötték. Ha nem döntenek a tartozások mihamarabbi kifizetésérõl, akkor a két energiaszolgáltató július 18-án beváltja fenyegetéseit.

Az ügy fontosságát már az állam is felismerte, ezért – a pénzügyminisztérium ígérete szerint – a vasút két energiaelosztóval szemben felhalmozott 1,3 milliárd koronás tartozásának megtérítésérõl tegnap végre a gazdasági miniszterek is tárgyaltak. A tartozást teljes egészében állami segítséggel szeretnék törleszteni. Erre a vasút nevében a pénzügy kérte fel az Állami Segélyezési Hivatalt, az azonban nem volt megelégedve a benyújtott kérvénnyel és átdolgozásra visszaküldte. A pénzügy négyéves futamidejû, 5 százalékos éves kamatozású hitelt kért. Ha a vasút végre kifizeti a tartozásait, akkor az energiaszolgáltatók is megtéríthetik a Szlovák Villamos Mûvekkel szembeni adósságukat.

A vasút a nyugat-szlovákiai áramszolgáltatónak is tartozik, vele azonban már június 25-én megegyezett a törlesztés feltételeirõl. Erre azonban már csak azután került sor, hogy az áramszolgáltató lekapcsolta a vasút egyes részeit a hálózatról. A vasút a három regionális áramszolgáltatónak együttesen több mint 1,7 milliárd koronával tartozik. Az állam ugyanakkor csak 1994 ás 1997 között 7,6 milliárd koronás adósságot halmozott fel a vasúttal szemben.

A vasút rossz pénzügyi helyzetét hosszú távon az egyre növekvõ eladósodottság folyamatosan súlyosbítja, ehhez elsõsorban az állami dotációk elmaradása járult hozzá. Így nem csoda, ha a múlt évet 4 milliárd koronás veszteséggel zárta.

Lapzártánk idején a gazdasági miniszterek még javában tárgyaltak a vasút pénzügyi gondjairól. Lubomír Harach gazdasági miniszter feltételezése szerint a pénzügyi tárca javaslatát fogadják el. A miniszter lapunknak elmondta, a tervezetet holnap a kormány is megvitatja. Harach rámutatott arra, hogy a mostani döntés csak áthidaló jellegû, megoldást csak a vasút szerkezeti átalakítása hozna.

A Polgári Konzervatív Társaság tizenhat természetes területi egységet indítványoz

Pozsony. A Polgári Konzervatív Társaság kidolgozta a másodfokú önkormányzatokról szóló jogszabály módosító tervezetét, mely a múlt héten jóváhagyott 8 megye helyett 16 természetes területi egységet javasol. A módosítás a Cuper-féle indítványok okozta deformációkat is eltávolítaná – ismertette az elképzelést Peter Tatár független képviselõ.

Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke jónak tartja a kezdeményezést, de szerinte a kormánykoalícióban már a kormányfõi ígéret megvalósítására sincs esély, azaz hogy "egy kicsit rendbe rakják" a Szepességet. "Pesszimista vagyok. A kereszténydemokratákon és rajtunk kívül más nem fogja támogatni a javaslatot. Akik megszavazták a nyolcas felosztást, nem fogják támogatni a tizanhatost" – nyilatkozta Bugár Béla.

Pavol Hrusovský, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke lapunknak elmondta, kész tárgyalni minden jó, a múlt héten elfogadott rossz tervezetet javító javaslatról, de tisztában van azzal is, hogy a törvénymódosítást elõterjeszteni szándékozó képviselõi csoport nagyon kicsi. "Politikai tárgyalások és a többi párt támogatása nélkül nincs esélye a módosításnak. Nemcsak a koalíciós pártokat kell megnyerni a javaslatnak, hanem az ellenzéket is, mert a múlt heti történések után már nehéz eldönteni, ki tartozik és ki nem a kormánykoalícióba" – tette hozzá Hrusovský.

Braòo Ondrus, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke fölöslegesnek tartja az újabb hosszadalmas tárgyalásokat. "Nem kellene ismét megnyitni a vitát. A kormány egy évet már így is elvesztegetett ahelyett, hogy a lakosság valódi gondjaival foglalkozott volna. Számunkra a kerületek száma nem fontos, de ha kiderülne, hogy a másodfokú önkormányzatokról szóló jogszabály néhány cikkelye alkotmányellenes, látunk lehetõséget az orvoslásra. Szeretnénk, ha az önkormányzatiság megkérdõjelezhetetlen lenne. Kisebb hibák eltávolítására, a Zemplén vagy a Szepesség feldaraboltságáról szóló párbeszédre van lehetõség, de annak nincs értelme, hogy ez is hosszú tárgyalássorozattá fajuljon" – közölte Ondrus. (sza)

Nyelvhasználati jog

Pozsony. Két kerületben haladja meg a magyarok számaránya a 20 százalékot: a Nagyszombatiban a polgárok 25,78, a Nyitraiban a lakosság 29,55 százalék vallja magát magyarnak. A Pozsonyi kerületben 5,33, a Zsolnaiban 0,11, a Besztercebányaiban 13, az Eperjesiben 0,11, a Trencséniben 0,22 a Kassaiban pedig 12,65 százalék a magyar nemzetiségûek aránya. "A lakosság 10,5 százaléka, azaz 566 962 személy vallja magát magyarnak" – erõsítette meg lapunknak Schill István a statisztikai hivatalból. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a létrehozandó, a parlament által múlt szerdán szentesített megyékben a másodfokú önkormányzatok szintjén a magyarok csak Nagyszombat és Nyitra megyében élhetnek a nyelvtörvénybõl és a nyelvi chartából adódó jogaikkal. (sz-a)

Súlyos szárazság fenyegeti a Komáromi, Galántai, Vágsellyei és Dunaszerdahelyi járást

Pozsony Ha Dél-Szlovákiában egy-két héten belül nem lesz kiadós esõ, veszélyben az idei kukoricatermés – tartják a csallóközi mezõgazdasági termelõk, akik a régiójukat sújtó idei szárazságot legalább olyan súlyosnak tartják, mint amilyen a tavalyi aszály volt. "A Dunaszerdahelyi járásban 32 milliméterrel kevesebb csapadék hullott, mint tavaly" – összegezte Papp István, a regionális agrárkamara elnöke. Szerinte a szárazság már a gabona- és repcetermésre is rányomta a bélyegét – a hozamok jócskán a várakozások alatt maradtak. "Repcébõl a régióban hektáronként 1,1–3,3 tonna, búzából az eddig learatott parcellákon 3,8–4,8 tonna termett" – mondta a kamaraelnök, aki nem osztja az agrártárca optimizmusát az idei terméskilátásokat illetõen. Különösen rossz volt a repcetermés Dercsikán, Gombán és Csallóközkürtön. Bár minden tápanyagot megadtak a növényzetnek, a hiányzó csapadékot képtelenek voltak pótolni. "A kukorica már virágzik, levelei pedig furulyáznak" – jegyezte meg Papp István. "Most kellene egy kiadós esõ a kukoricának és a többi takarmánynövénynek – tartja Lelkes Péter, a komáromi Parasztszövetség elnöke. – Öntözünk, ahogy lehet, ám a hiányzó csapadékmennyiséget képtelenség pótolni." Lelkes adatai szerint a térségben májusban mindössze 8 mm, júniusban pedig 15 mm csapadék hullott. A Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat adatai szerint súlyos szárazság fenyegeti Délnyugat-Szlovákiát, fõként a Komáromi, Galántai, Vágsellyei és Dunaszerdahelyi járást. "A víz szintje már jócskán a növények által könnyen elérhetõ talajréteg alá süllyedt, ezért ahol lehet, öntözni kell" – emlékeztetett Vincent císlak, a vállalat figyelõszolgálatának vezetõje. (gyor)

Ellentmondások merültek fel a Sendrei-ügyben; a romák Ivan Simko fejét követelik

Nagyrõce. Egyre dagad az 51 éves magnezitovcei Karol Sendrei halála körül kialakult botrány. A család még tegnap sem tudta, hol található a férfi holtteste, és állítólag az özvegyet hivatalosan nem is értesítették férje elhunytáról. A roma civil szervezetek a belügyminiszter, valamint a jolsvai körzeti és a nagyrõcei járási rendõrparancsnok leváltását követelik. Jozef cerveòák, a Szlovákiai Roma Parlament végrehajtó bizottságának az elnöke szerint a rendõröket fajgyûlölet késztette a múlt csütörtökön történt "fasiszta cselekedetre". A férfit két fiával csütörtökön délután Andrej Hudák magnezitovcei polgármester (tegnap lemondott) portáján vették õrizetbe jolsvai és nagyrõcei rendõrök. Peter Sendrei állítása szerint édesapja halálát a volt polgármester és fia okozta.

A kihallgatások során számos ellentmondás merült fel. Egyes tanúvallomások szerint a legsúlyosabb sérüléseket a polgármester és fia okozta. Ennek ellentmond a rendõröknek az az állítása, hogy az õrizetbe vétel után beszállították a három férfit a nagyrõcei kórházba, ott azonban nem találtak rajtuk komolyabb sérüléseket. A volt polgármester és fia, valamint a rendõrjárõr két tagja ellen indul bûnvádi eljárás. A Besztercebányai Járásbíróság döntése értelmében szabadlábon védekezhetnek.

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes õszinte részvétét fejezte ki az elhunyt családjának, s a rasszizmus megnyilvánulásának tekinti az esetet. Csáky Pál személyesen fog közbenjárni a belügyminiszternél.

Alexander Patkoló, a Szlovákiai Roma Kezdeményezés elnöke szerint az egyre gyakoribb rendõri brutalitás konfliktusokat és újabb kivándorlási hullámot idézhet elõ.

Pozsony. Mária Kadlecíková szerint a bûncselekmény kivizsgálásának eredményeitõl is függ, hogy az Európai Parlament szeptemberben milyen határozatot fogad el Szlovákiáról. Az integrációs miniszterelnök-helyettes úgy véli, az illetékeseknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk arra, milyen személyek kerülnek a rendõrséghez. "Bizonyára nem megfelelõ a felkészítésük és ellenõrzésük, ha ilyen dolgok megtörténhetnek" – véli Kadlecíková. (s; ú)