Kedd, 2001. július 3. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 152. szám

velemeny.htm

Vélemény és háttér

A romák kivándorlásának okairól készült szlovákiai jelentés nem tesz említést külföldi titkosszolgálatok akcióiról

Belgiumba, eddig öt hullámban

Csáky Pál kisebbségi ügyekért felelõs kormányalelnök júniusban terjesztette a parlament elé a romák kivándorlásának okairól szóló jelentését, amelyet hivatala a belügyi és külügyi tárcával, illetve a Szlovák Titkosszolgálattal (SIS) közösen dolgozott ki.

PÁSZTOR DIANA

A szlovák jogrend 1991-tõl ismeri el a roma etnikumot nemzetiségként. Az 1991-es népszámláláskor 75 802-en vallották magukat romának (1,4%). A szakértõk becslése szerint azonban 350-400 ezren vannak. Szlovákiában élõ romák 1993-ban kértek elõször menedékjogot külföldön. Az elsõ célállomásuk Hollandia volt. Az igazi menekülthullám ’98-ban vette kezdetét, Nagy-Britannia lett az úti cél. Ezután Belgium következett, majd Finnország. A tömeges kivándorlás vízumkényszer bevezetésére késztette az említett országokat. Elsõként Nagy-Britannia, majd Írország, Finnország, Norvégia, Dánia és Belgium lépett. Finnország megfigyelõket is küldött Szlovákiába, akik elsõsorban a Kelet-Szlovákiában élõ romák életszínvonalát vizsgálták.
A legtöbb roma a Belga Királyságban kért menedékjogot, 1998-tól összesen öt hullámban. 1999 októberében az emberjogi szervezetek élesen tiltakoztak a visszatoloncolás során alkalmazott belga eljárás ellen. Az ügy a Strasbourgi Emberjogi Bíróság elé került, jelenleg is folyik a 2001. május 15-én kezdõdött a tárgyalás. A legutóbbi adatok csökkenõ tendenciát mutatnak. Ennek oka valószínûleg az új feltételek bevezetése.
A 2000-es év elején egy belga kormányon kívüli szervezet, az Opre Roma Szlovákia-ellenes kampányt indított. Megfigyelõk feltételezik, hogy az Opre Roma vezetõje, Wolf Brugen – bizonyos ultrabaloldali csoportosulásokkal közösen – állhat a romák tömeges kivándorlásának megszervezése mögött. A múltban megalapozatlanul megvádolta a szlovák rendõrséget, hogy önkényesen lép fel a roma kisebbséghez tartozókkal szemben, és õ áll a mögött a hír mögött is, mely szerint a szlovák kórházakban a roma nõket sterilizálják. A belga sajtó rendszeresen antidemokratikus, nacionalista és rasszista államként mutatja be Szlovákiát. A migráció idõzítése, valamint azon tény, hogy Szlovákiát és Csehországot egyre több roma hagyta el, alapján született a feltételezés, hogy nemzetközi roma szervezetek állhatnak a háttérben. Miután 2001. április 10-én életbe lépett az úgynevezett "Európai Unió fehér listája", nõtt a kivándorlók száma Finnország, Norvégia és Dánia felé. Hasonlóan Svédországhoz, az említett országokban is életbe lépett az ún. dublini konvenció, tehát szigorították a bevándorlás feltételeit, a szlovák kérvényezõket még a repülõtéren visszafordították.
A SIS feladatul kapta kideríteni, mi és ki áll a kivándorlás hátterében, így havonta áttekintést készítenek, és tájékoztatják a belügyminisztériumot. A titkosszolgálat rámutatott, a szervezett utakat elsõsorban az uzsorások használják ki, akik pénzt kölcsönöznek a kiutazóknak. Továbbra is megfigyelik azokat, akik ebbõl profitálnak, az uzsorásokat, az utazási irodákat, az irathamisítókat, illetve azokat, akik fekekemunkát és szállást biztosítanak a romáknak külföldön. A szlovák külügyminisztérium nemzetközi fórumokon is támogatja a romaprobléma megoldására szolgáló törekvéseket, és külképviseletek figyelik a külföldi visszajelzéseket, kiértékelik a szlovákiai kivándorlók kérelmeit, és megvizsgálják indokaik hátterét.
Annak érdekében, hogy a külföld számára átláthatóbb legyen a szlovákiai roma kisebbség helyzete, a külügyminisztérium és a kormányhivatal tájékoztatót készített. A külügy minden fórumon azt hangsúlyozza, elfogadhatatlan az a nézet, hogy összefüggés van a roma migráció és az etnikai alapú diszkrimináció között. Günter Verheugen, az EU fõbiztosa 2001. februárjában tett szlovákiai látogatása során szintén kizárta, hogy a szlovák jogrend e téren diszkriminatív.
Az EU-csatlakozási folyamat részeként a szlovák tárgyalódelegáció rendszeresen tájékoztatja a tagállamokat a roma migrációról és természetesen azokról az intézkedésekrõl, amelyeket az országon belül foganatosítunk. A szlovák kormány arra helyezi a legnagyobb hangsúlyt, hogy európai szinten egységes legyen a menekültügyi eljárás, többször azzal a kéréssel fordult az EU-hoz, hogy a tagállamok harmonizálják vízumpolitikájukat.
A hazai roma kisebbség problémáinak megoldásában fontos szerepet kapnak a kormányon kívüli szervezetek, jelenleg több mint 200 ilyen intézmény mûködik. A külügyminisztérium emellett együttmûködik az Európai Központ a Romák Jogaiért, az Amnesty International, az International Helsinki Federation for Human Rights és az International Roma Union szervezetekkel.
Csáky Pál miniszterelnök-helyettes parlamenti beszámolójában megállapította, hogy a rossz életkörülményekre visszavezethetõ migráció csökkent és átalakult szervezett kivándorlássá, egyértelmûen pénzszerzés a cél. Hátterében az uzsorások, okmányhamisítók állnak, de külföldi szervezetek is nyereséghez jutnak a roma kivándorlásból, elsõsorban néhány nemzetközi roma szervezet, amely jogvédelemmel foglalkozik. Részben a roma politikai élet képviselõi is profitálnak a kivándorlásból, nyomást gyakorolnak a romaprogramok támogatása érdekében, hogy részesüljenek az anyagi segélynyújtásból. Szerintük a rossz szociális helyzet, a munkanélküliség a migráció oka, valamint nem utolsósorban a romák diszkriminálása és a rasszizmus. Jelenleg kb. 900 Szlovákiából emigrált roma él Belgiumban, akik kérelmét a hivatalok már elutasították, és bár semmilyen segélyt nem kapnak, kint maradtak. Ezenkívül még további 200 roma várja ügyének elbírálását.
Csáky szerint szükség van egy átfogó elemzésre a roma kisebbség helyzetérõl, amelynek tartalmaznia kell a történelmi és szociokulturális összefüggéseket. A kérdést nem lehet egy-egy intézkedéssel megoldani, komplex módon kell kezelni a szlovákiai roma kisebbség ügyét.


KOMMENTÁR

Lyuk a nadrágszíjon

PÁKOZDI GERTRÚD

Noha a törvény értelmében már korábban idõszerû lett volna a nyugdíjak valorizációja, a munka- és szociális ügyi minisztérium októberre helyezte kilátásba az esedékes nyugdíjemelést. A javaslat négy változattal számol. Hogy az egy-, három-, öt-, illetve hétszázalékos változat közül melyik kerül ki "gyõztesen", azt nyilvánvalóan nem a nyugdíjasok valós igényei határozzák majd meg, hanem a társadalombiztosító anyagi helyzete. Szerepet játszik a nyugdíjrendszer elavultsága is, de a jelenlegi rendszer "élvezõit" ez kevéssé érdekli. Már csak azért is, mert még a derûlátó reformerek is tisztában vannak vele, hosszú évek kellenek ahhoz, hogy az egyelõre javaslatként létezõ új nyugdíjrendszert bevezessék.
A társadalombiztosító követelései 54 millió koronára rúgnak. A nyugdíjak minimális emelése esetén havi plusz 60 millióra, maximális emelése esetén pedig havi plusz 1,5 milliárd koronára lenne szüksége. A kérdés pillanatnyilag az, hogy van-e reális esély a tartozások legalább töredékének behajtására. Az idei költségvetés nem számolt nyugdíjemelési kiadásokkal, így a társadalombiztosító a behajtott tartozásokon kívül más "emelési" forrásból aligha meríthet. Igaz, a pénzintézet pillanatnyilag nagy reményeket fûz a lehetõséghez, miszerint július 1-jétõl követeléseit eladhatja egy harmadik személynek. De van rá szlovákiai példa, hogy az adósságbehajtásban ez sem jelent megoldást.
Nagy a valószínûsége, hogy nyugdíjemelési pénzforrásteremtés kérdésében a kormány kényszermegoldásra szorul. Persze, mielõtt bárki is "sajnálni" kezdené a megoldhatatlannak tûnõ feladatok elõtt álló végrehajtó hatalmat, nem árt, ha tudatosítja, a társadalombiztosító legnagyobb adósa maga az állam. Vagyis rosszul mûködik. És miközben az egyszerû halandó olvassa, hallja, miképpen oszt-szoroz a végrehajtó hatalom, hogy a nyugdíjas iránt is teljesítse törvényes kötelességét, arról is hír érkezik hozzá, hogy az állam odaadóan törõdik hivatalnokainak kényelmével. Az állami költségvetést ugyan nem terheli újabb kiadásokkal az intézkedés, de azért fölöttébb ingerlõen hat a közvéleményre, hogy miközben a kormány pénzhiányra hivatkozva rendkívül szûkmarkúan rendezi a pedagógusok, az orvosok és a nõvérek fizetését, emelné is meg nem is nyugdíjat, azt hallja, hogy ezentúl még több minisztériumi hivatalnok utazhat 2 milliót érõ szolgálati gépkocsin. A kisember sok mindent elnéz a hatalom birtokosainak. A hivalkodás nem voksoláskor tartozik a bocsánatos bûnök közé.


JEGYZET

Apu, hod med be?

JUHÁSZ LÁSZLÓ

Mondom magamnak, ez már tényleg tarthatatlan: tíz éve itt élek Pozsonyban, és még nem jártam székesfõvárosunk híres-neves állatkertjében. Annyi jót hallottam már róla, felkerekedtem hát, egy buszjegy és 30 korona a belépõre nem a világ.
Voltam én már állatkertben jópár európai városban, de bizton állítom, a pozsonyihoz egyik sem fogható. Ennyire gondozatlan, piszkos és érdektelen helyet még életemben nem láttam. Itt hiába énekelné Bilicsi, hogy apu, hod med be? Sehol egy nagy elefánt, barlang sincs, nemhogy oroszlán. Zsiráfról nem is beszélve. Teve van kétpúpú, egypúpú nincs, merthogy kinek kellene egy dromedár? Akadnak viszont páros ujjú patások, minden rendû és rangú aprójószág, bakkecske, õzgidácska sete-suta. A medve szponzora egy Ján Medveï nevû úr, olvasom a maci kifutójánál. Ez kedves, stílusos. Én egy juhot sem igen bírnék fizetni.
Büfé viszont van, amennyi kell. Sör-bor-pálinka, kóla meg ásványvíz – minden kapható odabenn. Helyi érzéstelenítés gyanánt meg is ittam egy sört. Aztán – ahogy ez már lenni szokott – illemhelyet kezdtem keresni. Egyre kilátástalanabbnak tûnõ erõltetett menet után rá is bukkantam egy koszos, viszont fizetõs vécére. Ivókút több is akad a kertben, azokkal csak az a baj, hogy vandál kezek (vagy a takarékos vezetõség) leszerelték a csapokat. Oroszlánért és elefántért nyafogó gyermekünket leadhatjuk a dodzsempályánál, háromkerekû motorkerékpáron 30 percig 20 koronaért körözhet, nem is kell állatokat néznie, fene a hálátlan kölykét.
Én meg legközelebb tuti, hogy Gänsendorfba megyek.
Drágább, az igaz, de három unatkozó majomnál biztos többet látok.


VISSZHANG: Megfenyegetett a pártelnök; Terebessy Zoltán olvasói levele, Új Szó, június 29.

Üres volt a kultúrház

Az önkormányzat állandó "ellenzéki" képviselõjeként ragadtam tollat. Mivel ismerem a konfliktust és a szereplõket, vettem a fáradságot, és péntek este megnéztem, milyen az, amikor kultúrházunk teltházzal üzemel. Kongott az ürességtõl. Tudom, hogy két ember személyes problémáit egy harmadik nem tudja megoldani, ennyit szerettem volna tényként tudatni azokkal, akiket esetleg érdekel.
Pásztori Károly
Ipolynyék
Az MKP színeiben lettem Ipolykeszi polgármestere. Megrendülten olvastam, mit írt Terebessy Zoltán, Ipolynyék polgármestere Hamerlik Richárdról, az MKP Nagykürtösi járási elnökérõl és a járási hivatal elöljáró-helyettesérõl. Hamerlikot régóta ismerem, s egyáltalán nem olyan ember, amilyennek leírja, nem karrierista törtetõ. Mint ember, mint politikus és mint vezetõ segítõkész, emberbecsülõ, tisztességes. Munkáját meg kellene köszönnünk, mert mindazt, amit tett,
a magyarságért tette.
Deák Rózsa
Ipolykeszi

Községeinkben nem épülnek "egypártrendszerek", toleránsak vagyunk valamennyi legálisan mûködõ párttal szemben. A járási elnököt nem olyannak ismertük meg, mint amilyennek a levél leírja. Segítõkész, becsületes ember, akihez eddig bármikor fordulhattunk.
Zatyko Ferenc, Csáb; Jámbor László, Apátújfalu; Benkocs Irma, Óvár és Nagy József, Inám polgármestere

Nem óhajtjuk kommentálni a polgármester és az elöljáró-helyettes konfliktusát, de nem hagyhatjuk szó nélkül Terebessy Zoltán kijelentését, hogy Hamerlik Richárd "magyar iskolát legfeljebb csak kívülrõl látott". Ez rágalom. Többször meglátogatta iskolánkat, segítségére, tanácsaira mindig számíthattunk.
Skabela Rózsa igazgatónõ, Faggyas Marián igazgatóhelyettes, Ipolybalog

A Csemadok ipolynyéki alapszervezetének tevékenysége fellendült, miután Hamerlik Richárd került az élére. Elnöksége alatt újjáalakult a néptánccsoport, létrejött egy népi zenekar, egy vegyeskórus, amely Hamerlik vezetésével eljutott a galántai Kodály-napokra, ahol bronzkoszorús minõsítést kapott.
Mag József, a Csemadok volt nagykürtösi járási elnöke
Szerkesztõségünk a vitát ezzel lezártnak tekinti.


TALLÓZÓ

NÁRODNÁ OBRODA

Huncík Péterrel, a cseh Nova kereskedelmi tévé egyik alapítójával készített beszélgetést a szlovák lap. Egyes értesülések szerint a Nova másik alapítója egyezkedett a volt szlovák kormányfõvel. Állítólag ha Vladimír Železný hajlandó lett volna támogatni a HZDS kampányát, Meciar ellenszolgáltatásként segítette volna Železný terjeszkedését a szlovákiai piacon. Huncík szerint Železnýben megvan a hajlam a mediális terjeszkedésre akár politikai segítséggel, ám a Meciarral folytatott egyezkedésrõl nem tud.

SME

Létezett olyan forgatókönyv, amely szerint Mikulás Dzurindát Pavol Hamzíknak váltotta volna fel a kormányfõi székben, erõsítette meg Hamzík. Az SOP elnökével bizonyos vállalkozói és politikai körök beszéltek errõl, ám nem tartotta reális elképzelésnek; nem volt olyan csapata, amelyre támaszkodhatott volna.


CÍMLAP VÉLEMÉNY RÉGIÓ BELPOLITIKA KÜLPOLITIKA GAZDASÁG
MELLÉKLET KULTÚRA TÉMA PANORÁMA SPORT HOROSZKÓP
KEZDÔLAP ARCHÍVUM IMPRESSZUM VISSZHANG