Szerda, 2001. június 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 147. szám

Rendkívüli tanácskozást hívtak össze ma reggelre az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének magyar képviselõi Strasbourgban

Strasbourg/Bukarest. A román delegáció az Európa Tanács (ET) strasbourgi székhelyén aláírásgyûjtésbe kezdett, hogy támogatókat szerezzen a magyar státustörvényt kifogásoló indítványához, amelyet a közgyûlés elé akar terjeszteni.

A páneurópai szervezet parlamenti ülésszakán részt vevõ magyar kormánypárti küldöttek idõleges távolléte miatt Eörsi Mátyás SZDSZ-es képviselõ és Tabajdi Csaba MSZP-s honatya ma reggelre rendkívüli tanácskozást hívott össze a budapesti parlament kormánytöbbségéhez és ellenzékéhez tartozó ET-képviselõk, a határon túli magyarságot képviselõ strasbourgi küldöttek és az ET mellé delegált magyar állandó képviselet tagjainak részvételével. A tanácskozást az tette szükségessé, hogy a román delegáció Strasbourgban minden eddiginél erõteljesebb diplomáciai offenzívába kezdett Magyarországgal szemben a státustörvény okán – mondta Eörsi Mátyás. Az elmúlt évek során nem volt példa arra, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyûlésén nyílt vita lett volna Magyarország és szomszédai között – emlékeztetett Tabajdi Csaba, aki szerint a magyar diplomáciának azonnal cselekednie kell. A képviselõ úgy látja, hogy az ET illetékeseit a magyar diplomácia nem tájékoztatta idõben és megfelelõ formában a státustörvény tartalmáról, céljáról, s így most Budapestnek magyarázkodnia kell.
A határozati javaslatot a román küldöttség négy képviselõje írta alá. Az aláírók között nem szerepel az RMDSZ parlamenti képviselõje. Az öt pontban megfogalmazott határozati javaslat megállapítja, a magyar parlament olyan törvényt fogadott el, amely a szomszédos országokban élõ magyaroknak – etnikai alapon – személyi igazolványt kíván adni. A Magyarországgal szomszédos államok közül Ausztria elutasította a törvény alkalmazását területén. A javaslat elkészítõi szerint a törvény diszkriminációt alkalmaz az adott államokban élõ magyar kisebbség és a többség között, végrehajtásában területen kívüliséget feltételez és "gyaníthatóan új feszültségek forrása lesz", amivel a térségben instabilitást okoz. "Ennek következtében a közgyûlés felszólítja a magyar hatóságokat, hogy függesszék fel a június 19-én elfogadott törvény végrehajtását, és felkéri a szomszédos országokat, hogy mûködjenek együtt az emberi jogokról és nemzeti kisebbségekrõl szóló létezõ európai megállapodások és dokumentumok végrehajtásának érdekében" – fogalmaz a román küldöttség határozati javaslata.
Tegnap kihallgatást kért Lord Russell-Johnstontól, az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ET PK) elnökétõl Duka-Zólyomi Árpád (MKP) és Kelemen Attila (RMDSZ). Az MKP ügyvezetõ alelnöke az Új Szónak elmondta, tájékoztatni akarják a testület elnökét a magyarországi státustörvény részleteirõl, és kifejtik véleményüket az ezzel kapcsolatos román határozati javaslatról.
Adrian Nastase román miniszterelnök kijelentette, a magyar státustörvényt addig fel kell függeszteni, amíg Magyarország be nem fejezi a csatlakozási tárgyalásokat az Európai Unióval. Elmondta: a kormány már megtett minden szükséges lépést azért, hogy a törvény alkalmazását román területen megakadályozzák. Mint hangsúlyozta, a román kormány nem akadályozhatja meg a magyar kormányt abban, hogy mit tesz Magyarország területén, de a viszonosság elve alapján a magyar kormány sem akadályozhatja meg, hogy mit tesz a román kormány Romániában.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a kormányon lévõ Szociáldemokrata Párt (PSD) egyaránt úgy látja, hogy a magyar státustörvényrõl nem a pártoknak, hanem a román és a magyar kormánynak kell vitát folytatnia – jelentette ki Ráduly Róbert, az RMDSZ képviselõje. Ráduly elmondta, az RMDSZ és a PSD konzultációján kölcsönösen tájékoztatták egymást errõl az álláspontjukról. A PSD álláspontjának módosulásában feltehetõen komoly szerepe volt annak, hogy Mircea Geoana román külügyminiszter részletesen tájékoztatta a kormánypárt parlamenti képviselõit a magyar státustörvénnyel kapcsolatos kérdésekrõl. (jéel, mti)

Strasbourg. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlése a megfigyelõi státussal rendelkezõ országokban törvényes halálbüntetés gyakorlatának megszüntetését kérte Kanada, Mexikó, Japán és az USA kormányától. Duka-Zólyomi Árpád (MKP) szerint elsõsorban az USA számlájára hangzottak el éles bírálatok. "A testület szerint ezekben az államokban is érvényesülniük kell az ET alapelveinek" – mondta lapunknak az MKP küldötte. Az elmúlt évtizedben Európában megjelent lánykereskedelem volt az ET PK tegnapi fõ témája. Mint elhangzott, 4 millió nõ él Európában otthoni rabszolgasorsban. A parlamenti közgyûlés felszólította a tagállamok kormányait, hogy vizsgálják felül jogszabályaikat, módosítsák büntetõ törvénykönyveiket, hogy megelõzhetõ legyen az otthoni rabszolgaság. A parlamenti közgyûlés ajánlja a miniszteri bizottságnak, hogy fogalmazza meg a háztartási dolgozók jogainak chartáját. Tegnap felszólalt az Európai Parlament elnöke, Nicole Fontaine, aki a nizzai EU-dokumentumok gyors ratifikálását sürgette, az ír népszavazással kapcsolatban pedig elmondta, mihamarabb le kell csillapítani az uniós aggodalmakat. Délután az Európai Ujjáépítési és Fejlesztési Bank munkájáról és elsõsorban Közép-Kelet-Európának nyújtott támogatásokról folyt a vita. (jl)

Vojiszlav Kostunica: az adományozó értekezlet elõtt a volt elnök Belgrádban marad

Belgrád. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök kizárta, hogy a péntekre tervezett nemzetközi adományozó értekezlet elõtt Belgrád kiadja a hágai törvényszéknek a háborús bûnökkel vádolt Szlobodan Milosevics volt államfõt. Kostunica kizárta a lehetõséget, hogy két napon belül jugoszláv állampolgárt iadjanak ki a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bûnöket vizsgáló ENSZ-törvényszéknek. Ezt azzal indokolta, hogy egy ilyen gyors kiadatás megsértené a Belgrád és Hága együttmûködését megalapozó – a kiadatást amúgy lehetõvé tévõ – múlt szombati jugoszláv kormányrendeletet, mert ezáltal megfosztanák a hágai vádlottakat a fellebezés lehetõségétõl és más jogaiktól. Kostunica a vádlottak jugoszláviai felelõsségre vonását támogatná ugyan, de nincs a kezében olyan jogi mechanizmus, amely meggátolhatná a kiadatást.
Zoran Djindjics szerb miniszterelnök korábban bejelentette, lehetséges, hogy már pénteken kiadják Milosevicset a hágai Nemzetközi Törvényszéknek. Bár õ sem zárta ki, hogy tíz napig is elhúzódhat a kiadatási eljárás. Közölte, nemrégiben találkozott William Montgomery amerikai nagykövettel. Neki is elmondta, hogy Belgrád kész együttmûködni a hágai törvényszékkel, mire a nagykövet azzal válaszolt, hogy az Egyesült Államok is teljesíti kötelezettségeit, ha úgy látja, hogy létrejöttek Jugoszláviában az együttmûködés intézményi keretei. Washington ahhoz kötötte részvételét a háború és gazdasági válság sújtotta Jugoszlávia nemzetközi segélyezésében, hogy Belgrád feltétel nélkül mûködjék együtt a délszláv háborúkban elkövetett háborús bûnök ügyében illetékes ENSZ-törvényszékkel.

Ausztria a világgazdasági fórum miatt ideiglenesen felmondta a schengeni egyezményt

Bécs. Forgalmi dugókra van kilátás az osztrák–német és az osztrák– olasz határon, mert Ausztria ideiglenesen felmondta az útlevél-ellenõrzést megszüntetõ schengeni egyezményt. Bécs a július 1–3-i salzburgi világgazdasági fórum alkalmából kilátásba helyezett erõszakos globalizációellenes tüntetések megelõzését célozza. Hasonló aggodalmakkal tekintenek a július 20–22-i genovai G8-találkozóra az olasz hatóságok. Jövõ szerdáig újból ellenõrzik az utazókat az osztrák–német és az osztrák–olasz határon. A bécsi szövetségi kormányzat arra hivatkozik, hogy el akarja kerülni olyan huligánok beengedését, mint akik a másfél héttel ezelõtti EU-csúcs idején tönkretették Göteborg belvárosát. A schengeni rendszer ideiglenes felfüggesztésére akkor van joga egy tagállamnak, ha "kivételes körülmények" erre kényszerítik. Erre alapozva mondta fel például Belgium és Hollandia egy idõre az egyezményt a tavalyi labdarúgó Európa-bajnokság alatt. Az osztrák belügyminisztérium szóvivõje úgy nyilatkozott, az olasz és a német hivatalos szervek megértéssel kezelik a határellenõrzés osztrák felújítását – utóbbiak azért is, mert a július 20–22-i genovai G8-csúcs idejére még a salzburginál is nagyobb (több mint százezer fõsre becsült) tüntetõ tömeg érkezésére kell felkészülniük. A bevetésre váró 12 ezernyi olasz rendfenntartó az ígéretek szerint igyekszik majd különbséget tenni a békés tüntetõk és a törõ-zúzó huligánok között. Elõbbiek egyik meghatározó csoportjával már tárgyaltak is, de eredménytelenül. A huligánok elleni közös fellépés lehetõségeit az EU külügyminiszterei is megvitatták luxembourgi tanácsülésükön. (VG)

Az izraeli katonák ismét körülzárták Hebront

New York/Jeruzsálem. Az Egyesült Államokban tartózkodó Ariel Saron izraeli miniszterelnök egy terrorista banda vezérének nevezte Jasszer Arafat palesztin elnököt. Saron az amerikai-izraeli baráti társaság ülésén úgy vélekedett: ha a világ államfõ helyett terroristabanda-vezérnek kijáró módon kezelné Jasszer Arafatot, talán a palesztin vezetõ is megértené, hogy az erõszakos cselekményeket le kell állítania. A Reuters szerint e megjegyzés jól tükrözi Saron álláspontjának keménységét, amelyet háromnapos amerikai látogatásának kezdete óta képvisel a palesztinokkal szemben. Az izraeli miniszterelnök korábban hasonló szavakkal illette Arafatot, akkor gyilkosnak és beteges hazudozónak nevezte a palesztin vezetõt.
Õrizetben tartanak egy palesztint az izraeli hatóságok a június elsejei tel-avivi öngyilkos merénylet óta, amely azon a napon egy diszkóban huszonegy áldozatot követelt. A 29 éves palesztin férfit néhány órával az öngyilkos merénylet után fogták el, s õrizetét eddig már kétszer meghosszabbították. Közben az izraeli hadsereg katonái ismét körülzárták a ciszjordániai Hebront.

Macedónia egy komoly fegyveres konfliktus peremén

Szkopje. Alig néhány órával az albán lázadók aracsinovói kivonulása után a település környékén ismét tûzpárbaj tört ki a macedón kormányerõk és az albán gerillák között. A kialakult helyzet miatt Jack Straw brit külügyminiszter elhalasztotta szkopjei útját. A Reuters arról írt, hogy a kiújult harcok, illetve az aracsinovói megállapodás nyomán kirobbant szkopjei zavargások miatt Macedónia egy szélesebb fegyveres konfliktus peremére sodródott, s az EU, illetve a NATO minden igyekezete ellenére sem a kormányerõk, sem a gerillák nem tanúsítanak komoly szándékot a békekötésre. Az ENSZ Menekültügyi Fõbiztossága (UNHCR) bejelentette: több pénzforrásra van szüksége, hogy felkészülhessen a legrosszabbra (eddig csaknem százezer ember hagyta el otthonát a harcok elõl menekülve). Az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltõ Svédország szerint Borisz Trajkovszkij macedón elnök kézben tartja a helyzetet.

Nemzetközi megfigyelõk: érvényes volt az albán választás

Tirana. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ), valamint az Európai Unió megfigyelõi érvényesnek minõsítették az albániai parlamenti választások vasárnapi elsõ fordulóját. Bruce George, az EBESZ különmegbízottja kijelentette, ez a választás elõrelépést jelent az Albániában kialakuló demokrácia megszilárdításában. Hangsúlyozta, a kisebb és elszigetelt incidensek nem voltak olyan súlyúak, amelyek megkérdõjeleznék a választások érvényességét. Jóllehet a központi választási bizottság a részvételi arányon (60 százalék) kívül eddig egyetlen egy adatot sem hozott nyilvánosságra, a balkáni ország két fõ politikai ereje – a kormányzó Albán Szocialista Párt és az ellenzéki Albán Demokrata Párt – egyaránt gyõztesnek kiáltotta ki magát. A második fordulót két hét múlva, július 8-án tartják.
Gramoz Ruci, a szocialista párt fõtitkára azt állította, hogy pártja 45 mandátumot szerzett, a demokraták pedig csak tizenhetet. Közlése szerint 37 választókerületben második fordulót kell tartani. Sali Berisha, a demokraták vezetõje úgy nyilatkozott, hogy pártja abszolút többségre tett szert, és figyelmeztette a szocialistákat, hogy ne próbálja meg "illegális eszközökkel" elragadni pártjától a választási gyõzelmet. Egy demokrata párti vezetõ pedig közölte, hogy pártja bizonyosan megszerzett 34 mandátumot.

II. János Pál Lembergben

Lemberg. II. János Pál pápa tegnap Lembergben latin liturgia szerint, lengyel és ukrán nyelven tartott szentmiséjén a lengyelek és ukránok közötti megbékélésre szólított fel. A katolikus egyházfõ arra hívta fel a gyakran véres csatákban szembekerült lengyeleket és ukránokat, hogy építsék együtt a jövõt. A szentmise után ukránul és több ukrajnai kisebbség nyelvén oroszul, szlovákul, magyarul és lengyelül hangzott el fohász. (MTI)

Orbán Viktor Prágába látogat

Budapest. A magyar–cseh kapcsolatok mellett az európai integrációs felkészülés, a két országot érintõ biztonságpolitikai kérdések, valamint a visegrádi és a CEFTA-együttmûködés témaköre lesz napirenden Orbán Viktor magyar miniszterelnök mai egynapos hivatalos prágai látogatásán. A kormányfõ cseh partnere, Milos Zeman meghívására utazik Prágába. (MTI)

Újabb tiltakozás Temelín miatt

Bécs. Rendõri beavatkozást kiváltó tiltakozással kezdõdött meg Bécsben a temelíni atomerõmûrõl szóló meghallgatás. A rendõrök elõször a Hofburg elõtt léptek közbe, ahol a Greenpeace és a Global 2000 környezetvédõ szervezet mintegy 200 képviselõje a földre fekve próbálta megakadályozni a bejutást. A rendezvényen a cseh kormány képviselõi szándékoztak felvilágosítást adni az érdeklõdõknek az erõmû biztonságáról, végül másfél órás késéssel megkezdõdött a meghallgatás. (MTI)

AIDS: Brazília és Thaiföld a modell

Washington. Brazília és Thaiföld sikeres AIDS-megelõzési és -kezelési programját modellként állították az ENSZ New York-i elsõ AIDS-konferenciájának résztvevõi elé. Brazíliában – ahol a kormány engedélyezi a HIV-fertõzés elleni be nem jegyzett gyógyszerek gyártását és ingyenesen terjesztését – az AIDS-elhalálozások száma az utóbbi öt évben a felére csökkent. Thaiföld a felére csökkentette a fertõzött gyerekek számát. (MTI)

Ankarát figyelmeztették

Brüsszel. Az EU rosszallásának adott hangot amiatt, hogy a török alkotmánybíróság betiltotta az ellenzéki iszlámista Erény Pártját. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bõvítési biztosa szerint a lépés kétségeket ébreszt a politikai pluralizmus és a szólásszabadság elveinek tiszteletben tartása miatt. A brüsszeli bizottság figyelemmel fogja kísérni a török alkotmány tervezett módosítását. (MTI)