Csütörtök, 2001. június 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 142. szám

Az EU készülõ országjelentése több pontban elégtelennek találja közeledési ütemünket

Brüsszel/Pozsony. Várhatóan komoly bírálatokat fogalmaz meg az Európai Parlament (EP) Szlovákiáról szóló idei országjelentése, elsõsorban a közigazgatási reform késése miatt.

Mikulás Dzurinda kormányfõ szerint viszont a reform nem kulcsfeltétele az uniós tagságnak, és Rudolf Schuster államfõ is úgy véli, nem vagyunk akkora késésben, hogy veszélybe kerüljön a csatlakozás.
"A létrehozandó területi egységek az Unió új partnereivé válhatnak, és jelentõs pénzforrásokból meríthetnek" – hangsúlyozta a kormányfõ. Schuster kívánatosnak tartaná, ha a reformot elindító törvényeket még a jelenlegi parlament hagyná jóvá, és ha mindez az ellenzék támogatásával történne – amiben azonban õ sem bízik. A honatyák július 2-án kezdik a reformmal összefüggõ jogszabályok megvitatását.
A Szlovákia-jelentés nyilvánosságra hozott tervezete, melynek összeállítója Jan Marinus Wiersma, egyelõre több pontban elégtelennek találja az ország közeledésének ütemét az Európai Unióhoz. Az egyik legnagyobb hiányosság a közigazgatási reform stagnálása, de Brüsszel szeretné gyorsítani a Jaslovské Bohunice-i atomerõmû leállítását, ill. a mohi atomerõmû biztonságának növelését. Elmaradások vannak a tervezet szerint a mezõgazdaság, környezetvédelem területén is. A nemzeti kisebbségek jogainak elismerésével kapcsolatban a tervezet megjegyzi, hogy szakadéknyi a különbség a politikusok pozitív hozzáállása és az alacsonyabb szintû állami szervek gyakran kifogásolható eljárása között. A helyi önkormányzatoktól kéri a roma nemzetiségûek hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését, a felsõoktatásban való részvételi arányuk növelését.
Említi a PHARE támogatás körüli nemrégi korrupciós botrányt, és elvárja a kormány szoros együttmûködését az Unió korrupcióellenes bizottságával (OLAF). Dicséri viszont az ország jó makroökonómiai mutatóit, viszont a 2001-es évre tervezett 5,9%-os költségvetési hiányt soknak tartja. Szlovákia gazdaságát abban az esetben tartja képesnek a helytállásra az EU piacán, ha megvalósul strukturális átalakítása. Szorgalmazza az állami bankok és vállalatok privatizációjának folytatását, de hiányolja, hogy még el sem kezdõdött az egészségügy- és nyugdíj-biztosítási rendszer reformja.
"Bár a reformok megvalósításának üteme lassult, részben a kormánykoalíción belüli ellentétek miatt, a jelentõs kérdésekben létrejött a kompromisszum. Mindez azt mutatja, hogy létezik a politikai akarat annak elérésére, hogy Szlovákia útja az EU-ba visszafordíthatatlan legyen" – írta Jan Marinus Wiersma a jelentéstervezet bevezetõjében. (sza, tasr)

Mérföldekre az EU-tól?

Passau. A közép-kelet-európai államok még nagyon messze vannak attól, hogy belépjenek az EU-ba – jelentette ki Gerhard Schmid, az Európai Parlament alelnöke. "Dühít, hogy az Unió konkrét csatlakozási dátumot jelölt meg. Még Észtország, Szlovénia, Magyarország, Csehország és Lengyelország is mérföldekre van a csatlakozástól, és Szlovákia vagy Bulgária nagyon hosszú ideig nem ér a felkészülés végére. A 2004-es dátum túl korai" – mondta a német szociáldemokrata politikus. (TASR)

A közigazgatási reform legfontosabb törvényeit jóváhagyta a kormány, jöhet a parlament

Pozsony. – Még van remény arra, hogy Szlovákia az elsõ körben csatlakozzon az Európai Unióhoz – nyilatkozta Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter. Harna Guy Crauser, az Európai Bizottság regionális politikával foglalkozó fõbiztosának minapi kijelentésére reagált, aki szerint ha a szlovák kormánypártok nem egyeznek meg a közigazgatási reform kérdésében, az ország nem csatlakozhat az elsõk közt az EU-hoz.
– A reformhoz szükséges legfontosabb törvények már a parlament elõtt vannak, tegnap a kormány jóváhagyta a községek és a másodfokú önkormányzatok vagyonáról szóló tervezetet is A törvényeket még a parlamenti szünidõ elõtt, július elsõ felében el kell fogadni. Ahhoz, hogy a másodfokú önkormányzatok január elsejétõl mûködhessenek, még idén meg kell választani a tisztségviselõit – mondta Harna.
A közigazgatási reform a régiófejlesztés szempontjából rendkívül fontos, hiszen piacgazdaságban nem lehet központilag levezényelni a régiófejlesztést, ezért elsõsorban az önkormányzat lesz majd felelõs. Jelenleg a régiófejlesztésnek helyi szinten nincs gazdája.
Harna kedden terjesztette elõ Brüsszelben az ország nemzeti régiófejlesztési tervét, amely tartalmazza a 2006-ig szóló régiófejlesztési stratégiáját, egyben alapul szolgál az uniós elõcsatlakozási alapok finanszírozásához. Ha 2004-ig sikerülne csatlakozni, akkor a strukturális alapokból is a régiófejlesztési tervben megnevezett prioritásokra fordítanánk az összeget. Harna szerint szeptember végén, október elején kellene megkapnunk az Unió véleményét a tervrõl, lényeges módosításokra azonban nem számít, hiszen a tervrõl már korábban is egyeztettek.
A már említett, tegnap elfogadott kormányjavaslattal az 1990-es községekrõl szóló törvény módosulna, összesen 90 pontban. Eszerint csökkenne a városi és községi képviselõk száma; népszavazást lehetne kiírni a községek összevonásáról, szétválasztásáról, megszüntetésérõl, a polgármester visszahívásáról, miközben elég, ha a refendumot szorgalmazó kérdõívet a lakosok 30%-a írja alá. A községi vagyonról szóló törvénytervezet a hatáskörök átruházása után az államiból községi tulajdonba kerülõ vagyont határozza meg. Elsõsorban okatásügyi, kulturális és szociális intézményekrõl van szó. A másodfokú önkormányzati vagyonról rendelkezõ jogszabály a másodfokú önkormányzatokra szálló vagyont határozza meg, de itt az említett területeken kívül az egészségügyi ingó és ingatlan vagyon is megyei tulajdonba kerülne. Egyetlen jogszabály sem terheli le a költségvetést, nem jár munkaerõ-emeléssel. A jogszabálycsomag a tervek szerint 2002. január 1-jétõl lépne érvénybe. (mi, sza)

A tõketerebesi Andrássy-mauzóleumból került a Nemzeti Galériába a festmény

Tõketerebes. Munkácsy Mihály egyik jelentõs alkotása, a Sirató asszonyok a keresztfánál címû festmény egykor az Andrássy család tõketerebesi mauzóleumát gazdagította, az elsõ világháború után eltûnt a sírboltból. Ma a budapesti Nemzeti Galéria tulajdona. A 446x290 centiméteres, monumentális mûvet Munkácsy 1894-95-ben festette Párizsban, gróf Andrássy Gyula felesége, Kendeffy Katalin, vagyis a vörös grófnõként emlegetett Károlyi Mihályné édesanyja rendelte. Eltûnésérõl különbözõ legendák keringtek Tõketerebesen. Az 1958-ban megjelent Végvári Lajos: Munkácsy Mihály élete és munkássága címû könyvben már a Nemzeti Galéria tulajdonaként szerepel. Hogy mikor és milyen körülmények között került oda, arról nincsenek adatok. "A festményre nem tart igényt a tõketerebesi Honismereti Múzeum. Andrássy Gyula halála után az özvegyé lett. Annyi bizonyos, hogy az elsõ világháborút követõ években tûnt el és került Budapestre" – mondta Juraj Žadanský múzeumigazgató.
A történészek szerint bizonyított tény, hogy Andrássy Gyuláné még az elsõ csehszlovák állam megalakulása elõtt ajándékozta oda a Nemzeti Galériának, mert sem a volt csehszlovák, de a szlovák állami levéltárban sem található erre vonatkozó dokumentum. "A tények alapján a mester aláírásával ellátott olajfestmény a magyar állam tulajdona" – mondta a múzeumigazgató. (kat)

Annak idején a HZDS ígérte meg a charta elfogadását

Pozsony. A Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának elnöki ratifikációja után leltárba kell venni a szlovákiai jogszabályok nyelvi jogokkal összefüggõ részeit, s megállapítani, mennyire egyeztethetõk össze a Charta elfogadott változatával – jelentette ki A. Nagy László (MKP) képviselõ.
A parlament emberjogi és nemzetiségi bizottságának elnöke a charta keddi jóváhagyását az ellenzék nagy vereségének és a koalíció gyõzelmének nevezte. – Szlovákia mindenképpen csak nyert, mivel a nyelvi jogok biztosítása terén európai viszonylatban is az élre került, idehaza pedig meghatározott rendszerben érvényesíthetõk majd az általa szavatolt jogok – mondta. A. Nagy farizeusságnak, képmutatásnak nevezte, hogy a HZDS a charta ellen voksolt, mert a Meciar-mozgalom és kormány Dusan Slobodník képviselõ révén 1995-ben ígéretet tett az Európa Tanácsnak, hogy Szlovákia a kisebbségi nyelvhasználati törvény után a chartát is elfogadja.
Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke ezzel kapcsolatban megjegyezte, a HZDS elsõsorban a charta elleni szavazása miatt nem válhat az Európai Demokratikus Unió tagjává (EDU), és nem az ott már tagsággal bíró KDH és MKP esetleges vétója miatt. (korp)

Csáky Rudolf Schusternél

Pozsony. Rudolf Schuster örömmel vette a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának ratifikálását, s a következõ napokban kézjegyével is ellátja a dokumentumot. A magyarországi státustörvénnyel kapcsolatban az államfõ csak azután foglal állást, hogy áttanulmányozta – derült ki Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel folytatott tegnapi megbeszélésén. A találkozóval kapcsolatban Csáky lapunknak elmondta, a kabinet többi tagja is követhetné példáját, és idõrõl idõre beszámolhatna munkájáról a köztársasági elnöknek. A megbeszélés középpontjában a romakérdés szerepelt, lakáshelyzetükön Csáky szerint az a 18 millió euró segíthetne, amelyet a PHARE alapból meríthetnénk. Meglátásuk szerint a romákat nagyobb mértékben kellene bevonni a közmunkákba, ezzel csökkenthetõ az óriási munkanélküliség is. (ngr)