Szerda, 2001. június 20. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 141. szám

A parlamentben a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájáról

Pozsony. "Ne legyen Szlovákiából Koszovó!" – hirdette a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájának tegnap kezdõdött vitája elõtt a Szlovák Nemzeti Párt képviselõi által a padokra kirakott és másoknak, köztük az MKP-nak is kínált felirat.

A kormánypárti frakciók javaslatára a vitát legfeljebb 12 órára korlátozták. A parlamenti erõviszonyok arányában elosztott idõbõl a vitába 13 felszólalóval és számos hozzászólóval jelentkezõ HZDS-LS-nek így is több mint három óra állt rendelkezésére, az SDK-nak kettõ, az MKP-nak pedig 1 óra és 12 perc. A charta kormány által javasolt változatát (a dokumentum ugyanis lehetõvé teszi, hogy a ratifikáló államok bizonyos feltételek mellett csak egyes rendelkezéseit tekintsék magukra nézve kötelezõnek) Eduard Kukan külügyminiszter terjesztette elõ. Egyebek mellett emlékeztetett, az elfogadandó részek összeegyeztethetõk az alkotmánnyal, a kormánykoalíció pedig a kormányprogramban is a dokumentum elfogadása mellett kötelezte el magát. Hangsúlyozta, a jogi biztosítékoknak köszönhetõen a charta nem állhat ellentétben az államnyelvrõl szóló szlovákiai jogszabályokkal, sem pedig az európai emberjogi keretegyezménnyel. Peter Weiss, az SDL vezérszónokaa kormányváltozatot optimális megoldásnak, vagy inkább kompromisszumnak minõsítette. Pártja nevében elutasította a nacionalista hangulatkeltést, de azt az érvet is, mely szerint a dokumentum ratifikálása Szlovákia EU-tagságának feltétele volna. Feltette a kérdést, nem jobb-e élen járni a kisebbségi jogok érvényesítésében, mint védekezõ álláspontra helyezkedni a kisebbségi kérdésben. A chartát a szlovák kisebbségpolitika politikai garanciájának nevezte, mivel a benne foglaltakat az Európa Tanács számon kérheti Pozsonyon. Úgy vélekedett, a chartát "annak kísérleteként kell felfogni, milyen legyen a kisebbségekkel való együttélés". Jozef Kalmannak (HZDS-LS) meggyõzõdése, Szlovákia nincs felkészülve a ratifikálásra, ezért azt javasolta, vegyék le a napirendrõl. Szerinte akkor kellene elfogadni, ha "meggyõzõdtünk szükségességérõl, ha majd a kisebbségek hajlandók lesznek integrálódni a társadalomba, és ezt tettekkel is bizonyítani fogják". Peter Tatár független képviselõ elmondta: akik ellenzik a ratifikálást és a gyûlöletkeltés eszközeihez nyúlnak, Szlovákia NATO-tagsága, a civilizált és demokratikus jövõ ellen tesznek.
A. Nagy László, az MKP vezérszónoka hangsúlyozta, a charta nem érvényesülhet az államnyelv rovására. A dokumentum egyik legfõbb pozitívumaként említette azt is, hogy a kisebbségi nyelvek hivatali használatát elidegeníthetetlen jognak tekinti. A charta szlovák jogrendbe illesztése meggyõzõdése szerint nemcsak a kisebbségek számára hozadék, hanem az ország egészének is. A magyar politikus felszólalására reagáló Vítazoslav Moric (SNS) szerint Szlovákia egyetlen hibát követett el: több jogot adott a magyaroknak, mint talán magának a többségi nemzetnek. Lubomír Andrassy (SDL) szerint a charta ratifikációjával a kisebbségvédelem terén Szlovákia a legfejlettebb országok sorába emelkedhet. A dokumentum a nyelvet, nem az adott kisebbséget védi, mondta a képviselõ.
A Szlovák Nemzeti Párt nem támogatta a ratifikálást. Jaroslav Paska alelnök elmondta, a nemzetiek nem ellenzik a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását, ám a charta átlagon felüli jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. (korp; szm)

Háromszázhatan a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló jogszabály mellett

Budapest. A magyar Országgyûlés tegnap 306 igen, 17 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló, úgynevezett státustörvényt. Az elõterjesztést, amelynek alapján a Horvátországban, Jugoszláviában, Romániában, Szlovéniában, Szlovákiában és Ukrajnában élõ, magukat magyar nemzetiségûnek valló, nem magyar állampolgárságú személyek különbözõ kedvezményekben és támogatásokban részesülnek, csupán az SZDSZ-frakció többsége utasította el. Németh Zsolt (Fidesz) szerint a legnagyobb kormánypárt történelmi döntésnek tartja a törvény elfogadását, és visszautasította azt a megközelítést, mely szerint ennek következtében elvándorolnak szülõföldjükrõl a határon túli magyarok.
Bauer Tamás (SZDSZ) azt hangoztatta, fel kell oldani a törvényjavaslat címe és tartalma közötti ellentmondást, vagyis vagy az Ausztriában élõ magyarokra is ki kell terjeszteni a támogatásokat, vagy jelezni kell a címben, hogy rájuk nem vonatkozik a státustörvény. Megjegyezte, az Európai Uniónak nem tetszett az, hogy Magyarország különbséget akar tenni osztrák és osztrák állampolgár között, ezért maradtak ki az ausztriai magyarok a státustörvénybõl. Szent-Iványi István frakcióvezetõ úgy vélekedett, az SZDSZ-nek választania kellett, hogy egy népszerû javaslatot támogat vagy az általa igaznak hitt álláspontot képviseli. Az MSZP-frakció memorandumot fogadott el. A dokumentum szerint a törvény végrehajtása csak a szomszéd kormányokkal, a határon túli szervezetekkel és a magyarországi parlamenti pártokkal együttmûködve lehet eredményes. Az MSZP jelezte azt is, hogy kormányra kerülve bõvítené a szülõföldön nyújtott támogatásokat. A státustörvényt a 6. oldalon ismertetjük. (m; ú)

Pozsony. A törvény elfogadására reagálva a szlovák külügyminisztérium kifejezi reményét, hogy a jogszabály a szuverén államok közötti, jószomszédi kapcsolatok alapelveivel összhangban érvényesül. A tárca emlékeztet, hogy korábban diplomáciai úton tolmácsolta aggodalmait. Megállapítja, hogy a végleges változat nem tükrözi az összes aggály figyelembe vételét, ezért a újabb intenzív konzultációkra van szükség a jogszabály alkalmazásáról. (ú)

VÉLEMÉNYEK A STÁTUSTÖRVÉNYRÕL

Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója: "Minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy valamennyi tagját megtartsa, illetve törõdjön kulturális és egyéb fejlõdésével. Joga van erre a magyarságnak is, és ezt nem vetheti senki a szemére. A probléma talán ott van, hogy errõl az emberi kötelességrõl az elmúlt évtizedek vagy évszázadok során sok nemzet lemondott, éppen ezért rossz szemmel nézi, ha mások ezzel foglalkoznak."

Pavol Dobránsky 36 éves bolti eladó, Kassa: "Szlovákia belügyeibe való beavatkozásnak tartom. Fõleg azzal nem értek egyet, hogy a magyar nemzetiségû szülõk pénzt kapnak azért, ha gyermeküket magyar tannyelvû iskolába járatják."

Michal Simek 52 éves építészmérnök, Kassa: "Irigylésre méltó, amit a Magyar Köztársaság tesz a külföldön élõ magyarokért. Félek azonban, hogy sokan igyekeznek majd jogtalanul hasznot húzni a státustörvény kedvezményeibõl."

Kiss Gábor nyugdíjas mérnök, Deáki: "Tudom, mirõl van szó, ismerem a státustörvényt, és biztosan szükség is van rá, de nem hiszem, hogy én személy szerint még felhasználnám. Elmúltam 75 éves, dolgozni már biztosan nem megyek Magyarországra. Legfeljebb az utazási kedvezményekkel élhetnék, ha nagy ritkán rokonokhoz mennék.

Lelkes Tamás, Dunaszerdahely (tíz megszólított közül õ volt az egyetlen, aki azt mondta, ismeri a törvényt): "Az emberek valójában nem is tudják, mit tartalmaz a jogszabály. Nincs is honnan megtudniuk, hiszen a teljes tervezetet egészében a sajtó sehol sem közölte. Én elolvastam az interneten, ezért merek véleményt mondani róla. Alig tartalmaz konkrétumot, túlságosan sok az általánosítás. Például hogy az iskolák támogatást kaphatnak. Mi az, hogy kaphatnak?" (fo; jk; gl; mz)

Meciar újra hazudik

Trencsén. "Senki közülünk nem tett semmit az államfõ személye, családja vagy hivatala ellen" – jelentette ki a Demokratikus Szlovákiárt Mozgalom elnöke. Vladimír Meciar ezzel reagált Rudolf Schuster kijelentésére, mely szerint kampány indul ellene. "Határozottan elutasítom. Ez provokáció" – mondta Meciar. Szerinte Schuster az információt a közjogi méltóságok védelmét ellátó hivatal fõnökétõl kapta. "Azt ajánlom, vizsgálják meg (Frantisek) Zemko tevékenységét. Ennek az embernek már évek óta nem hiszek" – tette hozzá Vladimír Meciar. Peter Schuster állítólag személyesen járt a mozgalom központjában Rudolf Žiak alelnöknél, édesapja értesülése felõl érdeklõdött. "Meciar hazudik, mint mindig" – reagált Zemko, hangsúlyozva, a volt kormányfõ által emlegetett információ nem létezik, így azt nem is adhatta át az államfõ családjának. (s; t)

Több lövéssel végeztek egy 37 éves kft.-tulajdonossal

Dunaszerdahely. Valószínûleg ismét alvilági leszámolás történt Dunaszerdahelyen. Hétfõn éjszaka 11 óra körül a Neratovicei tér parkolójában brutálisan meggyilkolták a kocsijából kiszálló M. Lászlót. Egy 9 mm-es pisztollyal fejbe és mellkason lõtték a 37 éves vállalkozót. Az áldozat, aki szaunázás után tért haza feleségéhez és kilencéves kislányához, a helyszínen belehalt sérüléseibe. Szemtanúk szerint a lövedékek szétszaggatták az áldozat koponyáját. A rendõrség perceken belül lezárta a környéket. Jaroslav Spisiak járási rendõrkapitány belsõ utasításokra hivatkozva nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyrõl, s a kerületi nyomozóhivatal sem adott tájékoztatást. Stanislav Ryban, a belügyi vizsgálati osztály szóvivõje lapunknak sem megerõsíteni, sem cáfolni nem tudta azt a feltételezést, hogy ismét alvilági leszámolásról van szó. "A nyomozás egyelõre kezdeti stádiumban van, a gyilkosság oka ismeretlen" – közölte. M. László a Serman Kft. társtulajdonosa volt. A cég kereskedéssel és faipari termékek gyártásával foglalkozik. A cégjegyzék szerint társának, S. Csabának vezetékneve azonos a budapesti alvilág néhány évvel ezelõtti irányítójáéval, aki állítólag Szemjon Mogilievics maffiafõnök összekötõje volt. Az S. vezetéknevû magyar maffiózó tavalyelõtti meggyilkolása óta viszonylagos nyugalom volt Budapesten, de egyes hírforrások szerint ismét harc indul a fõvárosi alvilág birtoklásáért.
Stanislav Ryban érdeklõdésünkre nem zárta ki annak lehetõségét, hogy M. László meggyilkolása kapcsolatban lehet a magyar fõvárosban történt hétfõi robbantással, amelyben egy 48 éves, közismert vállalkozó életét vesztette. A magyar rendõrség közlése szerint az áldozat valószínûleg a budapesti alvilágban igyekezett az eddiginél jelentõsebb szerephez jutni. A nyomravezetõnek ötmillió forintot ajánlottak fel. (ger; hely)