Csütörtök, 2001. január 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 14. szám

Ismét munkacsoportot hozott létre a koalíció a közigazgatási reform lezárására

Pozsony. "Magyarországi és szlovákiai szakértõk két éve az uniós dokumentumok szellemében elkészítették a Duna menti térség fejlesztési tervét, s az alátámasztja Komárom megye létrehozását" – jelentette ki Kvarda József.

Az MKP önkormányzati szakértõje szerint a tegnap kezébe került dokumentum alapján a Dunától északra levõ térség, ahol az a bizonyos hat járás található, erõs, az ország szempontjából is fontos gazdasági tényezõ. Tengelye a Komárom–Érsekújvár vonal, a környezõ régiók – a Dunaszerdahelyi járás, Párkány, Zselíz, Léva – továbbfejleszthetõk e körül a mag körül. Tehát a Duna menti régiónak – ha úgy tetszik: a leendõ Komárom megyének – van egy alapvetõ gazdasági-szociális magja" – mondta. A közigazgatási reform kidolgozói szerint viszont a magyar párt elképzelése szakmailag megalapozatlan. Kvarda számára megdöbbentõ, hogy az említett dokumentum már két éve készült. Tehát azoknak a szakmai csoportoknak, melyekben a magyar koalíció szakemberei nem voltak jelen, tudniuk kellett, hogy ilyen anyag létezik a minisztériumokban és a kormányhivatalban. A koalíciós tanács kedden munkacsoportot hozott létre a reformmal kapcsolatos kérdések megoldására. Megerõsítette, az MKP Országos Tanácsának Komárom megyére vonatkozó határozata érvényes, nincs ok megváltoztatni.

Kvarda József Komárom megye mellett érvelve az Európa Tanács 1999-es ajánlását is idézte, amely szerint egy kisebbség területi autonómiája erõsíti az adott állam területi épségét. Az autonómia és Komárom megye összekapcsolását ellenzéki és kormánypártok is elítélték. Az SDL szerint Szlovákiára nézve veszélyesek az ilyen kijelentések, és egyre nyilvánvalóbb, hogy az MKP a reform meghiúsítására törekszik. Az SOP veszélyesnek tartja az autonómia emlegetését. A HZDS szerint Komárom megye nem hozható létre, mert ellenkezne a Szlovákia által aláírt nemzetközi dokumentumokkal.

Az SDL Ftácnik révén egy utolsó kísérletet tett a kormánymagyarázat módosítására

Pozsony. A kormány tegnap jóváhagyta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartájának aláírását. A sokat vitatott 10. cikkely, amely miatt múlt héten elhalasztották elfogadását, az elõzetes megállapodás ellenére, ismét vitát váltott ki. Milan Ftácnik (SDL) oktatási minisztere kísérletet tett, hogy a megállapított szöveget megváltoztassa. Kiegészítést javasolt, mely értelmében a cikkelyt az "érvényben levõ jogrenddel összhangban" lehet alkalmazni. Ezt a kabinet nem fogadta el, így a cikkely a "jogrenddel összhangban" alkalmazandó. Csáky Pál, a kormány kisebbségi és emberi jogi alelnöke szerint a baloldal ezzel a kisebbségek közéleti nyelvhasználatát próbálta szûkíteni a már elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvényre. Ez szakmailag sem helyes, hiszen a charta nemzetközi dokumentum, amely ha többet biztosít, az alkotmány értelmében fölötte áll a törvényeknek. Csáky szerint elvileg sem lenne helyes, hogy egy, a kisebbségek számára nem éppen elfogadható törvényt mértékül szolgáljon egy nemzetközi dokumentum alkalmazásánál. Sajnálatosnak tartja, hogy Lubomír Fogas miniszterelnök-helyettes nem szavazta meg a chartát. A dokumentumnak hármas jelentõséget tulajdonít: rendezi a kisebbségek nyelvhasználatának teljes spektrumát, nemzetközi ellenõrzés alá vonja azt, és elfogadása a belsõ jogrend esetleg a chartához idomítását is maga után vonja. A charta 9 nyelvre vonatkozik, azokban a községekben használhatják, ahol az adott kisebbség a lakosság 20%-át alkotja. Mikulás Dzurinda kormányfõ szerint a koalíció közelebb került az alkotmánymódosítás elfogadásához is. Teljesült az MKP egyik kikötése, melyhez az alkotmánymódosítás támogatását köti. A másikat a kabinet várhatóan jövõ héten teljesíti; határozatban javasolja a nyitrai egyetemnek a magyar kar létrehozását. A charta elfogadása erõsíti Szlovákia nemzetközi pozícióját az Európa Tanácsban. Szlovákia a 25. ország, amely aláírta, ratifikálására csak 11 országban került sor. Ez megnyilvánul majd Szlovákia megítélésében is, összegezte a lépés külpolitikai hozadékát Eduard Kukan külügyminiszter. Ennek ellenére a chartáról megoszlanak a vélemények. Kvarda József, az MKP önkormányzati szakértõje kijelentette, megvan a saját véleménye, ám kifogásait újságírói kérdésre sem volt hajlandó elárulni. (szm)

Daniel Kluvanec rektor úgy véli, szakmai szempontból megalapozatlan a javaslat

Pozsony. A koalíciós tanács megegyezett az önálló magyar kar kérdésében, a kormány politikai döntést hoz arról, hogy támogatja létrehozását. Ez az MKP szerint elfogadható kompromisszum, mely az egyetemet nem kötelezi a kar létrehozására, kialakításáról az akadémiai szenátus dönt. Daniel Kluvanec, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora úgy véli, szakmai szempontból megalapozatlan a javaslat. Szerinte az egyetem évek óta szakmailag is elõsegíti a nemzeti kisebbségek képzését. "Létrejöttek a nemzetiségi szekciók, vezetõségi tanácsai megszabják a felvételi és államvizsgák feltételeit, a vizsgáztató bizottságok összetételét" – mondta. Szerinte az okatatás nyelvének elsõsorban a szakpárosításoktól kell függenie, és bizonyos esetekben az államnyelvû oktatásnak kell dominálnia. "Nem eshet az oktatás színvonala" – mondta Kluvanec. (sza, t)

Göncz Árpád és felesége a Magas-Tátrában

Ždiar. Rudolf Schuster tegnap a Magas-Tátrában találkozott Göncz Árpád volt magyar államfõvel, aki magánszemélyként látogatott Szlovákiába. A két politikus és feleségeik lovas szánon tekintette meg Ždiar községet, majd egy tipikus helyi lakodalmon vettek részt, miközben Schuster és Göncz is népviseletbe öltözött. Ladislav Budzák polgármester 54 évi házasság után ezúttal a gorál szokások szerint adta össze Göncz Árpádot és feleségét, Zsuzsannát. A tanúk, Rudolf Schuster és felesége nászajándéka egy fokos és egy üveg szilvapálinka volt. "Az újdonsült menyecske" a kérdésre, vajon hány gyereket szeretne, kedélyesen megjegyezete: "Ha az unokákat is beleszámolhatom, akkor tízet." Göncz Árpád ugyanakkor elutasította a hitvesi kötelességek teljesítéséhez felajánlott segítséget.

Vera Valterová hatósági közbelépést kér

Prága. A Cseh Televízió sztrájkoló alkalmazottai tegnap megszállták az intézmény igazgatóságát. A televízió vezérigazgatójának helyét Ladislav Paluska pénzügyi igazgató foglalta el. "Ha televíziónak nincs igazgatója, és nincs senki, aki bármiféle irattal hitelesen igazolni tudná, hogy megbízták az intézmény vezetésével, a televíziót a törvény szerinti helyettes, a pénzügyi igazgató irányítja" – indokolta a sztrájkolók lépését a szóvivõ. Leszögezte: Paluskát Jirí Hodac volt vezérigazgató ugyan meneszteni akarta, de az nem kapta meg a hivatalos értesítést. Vera Valterová, a személyzeti és jogi osztály igazgatója, akit Hodac bízott meg az intézmény vezetésével, a történtekre reagálva kijelentette: a rendõrséghez fordult, hogy ürítse ki az igazgatóságot.

Lipcsey György szobrászmûvész: – A kérdés, hogy milyen iskolába írassuk a gyereket, csak annak jelent gondot, akinek nincs nemzeti öntudata, akinek nincsenek gyökerei, vagy nem akar róluk tudomást venni. Vagy annak, aki csak a saját elõnyeit nézi. Ha az ember egy közösséghez tartozik, attól sok mindent kap, de neki is adnia kell valamit. Nagyon fontos, hogy a közösségben minél többen legyenek, akik ápolják anyanyelvüket, kultúrájukat, történelmüket. Egy szobrász, egy mûvész számára meghatározó, hogy miként tudja kialakítani egyéniségét a megörökölt nemzeti és egyetemes kultúrából merítve. Az ehhez szükséges tudást Európában minden nemzet vagy nemzetiség saját anyanyelvén tanulja meg. Ha ez nem így lenne, ma már egy nyelven beszélnénk. (tb)