Péntek, 2001. június 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 137. szám

Robertson és Solana Szkopjéban – az UCK megfogalmazta politikai követeléseit

Szkopje. A macedón vezetés béketervének gyakorlatba való átültetését sürgette tegnap Szkopjéban George Robertson NATO-fõtitkár és Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje.

Szerdai rendkívüli csúcsértekezletén a NATO a kialakult helyzet miatt aggodalmának adott hangot, s egyúttal támogatásáról biztosította Borisz Trajkovszki elnök béketervét. Most az a fontos, hogy a papíron fekvõ tervet mûködõ béketervvé változtassuk. "Azért vagyunk itt, hogy bátorítsuk a párbeszéd és a reformok folyamatát" – mondta megérkezése után Robertson. Ugyanis a csúcsértekezleten a szövetségesek elvetették egy azonnali macedóniai katonai beavatkozás lehetõségét, bár elõzõleg Jacques Chirac francia államfõ úgy foglalt állást, hogy a NATO-nak "semmit sem szabad kizárnia", ha meg akarja akadályozni a Macedóniában dúló összecsapások polgárháborúvá fajulását.

Borisz Trajkovszki macedón elnök hivatalosan felkérte a NATO-t: felügyelje az ország északi részén harcoló fegyveres albán lázadók leszerelésének folyamatát és a fegyvert lerakó albán gerilláknak ígért amnesztia végrehajtását. Egyúttal azt is leszögezte a Szkopjében tartózkodó George Robertson NATO-fõtitkár elõtt, hogy kormánya ellenezné az észak-atlanti szövetség katonai fellépését Macedónia területén.

Robertson és Solana megérkezése elõtt, a tegnapra virradó éjszaka ismét tûzpárbajt vívtak Tetovóban az albán szakadárok és a macedón erõk. A jelentések szerint az UCK gerillái még sosem kerültek olyan közel a település központjához, mint most. A fegyveresek egyik vezetõje tegnap nyilvánosságra hozta azt a dokumentumot, amelyben összefoglalta az UCK követeléseit, a négy hónapja tartó fegyveres harc befejezésének feltételeit. A követelések lényege a politikai reformok mellett az általános amnesztia. Ali Ahmeti, a szervezet politikai képviselõje azt is szorgalmazta a hírügynökségekhez eljuttatott dokumentumban, hogy vezényeljenek NATO-erõket Macedónia egész területére, mert megítélése szerint ez lehetne a tartós béke biztosítéka. Olyan alkotmányos reformokat sürgetett, amelyek gyarapítanák a macedóniai albán kisebbség jogait. Ahmeti követeléseinek egyik sarkalatos pontja, hogy az UCK-t is vonják be a Macedónia jövõjérõl folytatott politikai tárgyalásokba, és tegyék lehetõvé tagjai számára, hogy a válság rendezése után részt vehessenek az ország politikai életében, beállhassanak a hadsereg vagy a rendõrség soraiba. Mint ismeretes, a szkopjei kormány maga is hajlandó alkotmányos reformokra, de általános amnesztiára nem, és csak a legális albán pártok képviselõivel óhajt tárgyalni, a lázadókkal nem.

Találkozót kér Orbán Viktor magyar miniszterelnöktõl a református püspök

Bukarest. Találkozót kér Orbán Viktor magyar miniszterelnöktõl Tõkés László református püspök, hogy stratégiai igénnyel tárgyaljanak a határon túli magyarok magyarországi foglalkoztatásának meghatározó kérdésérõl – írta tegnapi számában a Krónika címû erdélyi napilap. "Megütközést, visszatetszést keltett bennem Orbán Viktor állítólagos kijelentése, hogy idegen munkaerõre van szükség Magyarországon, és több milliós nagyságrendben telepítenének be határon túli munkavállalókat. Utóbb a miniszterelnök kifejtette, hogy félreértés történt, hiszen képtelenség lenne a státustörvénnyel ellentétben cselekedni. Azonban a helyreigazítás sem kellõképpen megnyugtató."

Tõkés püspök, aki egyben az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, ugyanakkor úgy vélekedett, hogy hibázott Bugár Béla, az MKP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke is, amikor anélkül nyilatkozott a kérdésrõl, hogy konzultált volna a kormányfõvel. A püspök úgy vélte, forródrótra lenne szükség a határon túli magyarság és a budapesti kormány között, hogy elkerülhetõk legyenek az ehhez hasonló, a közösséget megzavaró helyzetek. Leszögezte: az egyházak idõtállóbbak és legitimebbek, mint a politikai alakulatok, ezért õket illetné meg a jog, hogy a magyar igazolvány megszerzéséhez szükséges bizonylatokat kibocsássák. Tõkés szerint a romániai magyar történelmi egyházak egyenrangú partnerek voltak a státustörvény kidolgozásában, partneri szinten felajánlották részvételüket a végrehajtásban, a területi irodák megszervezésében és mûködtetésében. Végezetül azt hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem monopolizálhatja a státustörvény kivitelezését.

Felelõsnek érzi magát azért, hogy nem sikerült összhangot teremteni a liberálisok két irányzata között

Budapest. Szombati hatállyal lemondott pártelnöki tisztségérõl Demszky Gábor, az SZDSZ elnöke. Lépését azzal indokolta, hogy az SZDSZ-ben vannak, akik az általa megjelölttõl eltérõ utat tartanak kívánatosnak. Szerintük a jelenlegi kormány leváltásához az SZDSZ-nek egy baloldali blokkot kell formálnia az MSZP-vel, s ezzel õ sem elvi, sem gyakorlati okokból nem ért egyet. Demszky Gábor megfogalmazása szerint a Fidesz vezette kormány leváltására a szocialista pártnak sem egyedül, sem egy tõle nehezen megkülönböztethetõ segédpárttal nincs esélye. "A hármas teher – pártelnökség, listavezetés és fõpolgármesterség – együttes viselése meghaladta erõmet" – mondta, hozzátéve: pártelnökként õ a felelõs azért, hogy nem sikerült megteremteni a párton belüli két irányzat közötti összhangot. "Tavaly decemberben világos politikát hirdettem, megfogalmaztam, hogy az SZDSZ alapvetõ érdeke a Fidesz-kormány leváltása. Elmondtam, hogy erre csak akkor látok esélyt, ha az SZDSZ megerõsödik és harmadik erõként minimum 10 százalékos támogatottságot kap a választásokon" – hangsúlyozta, hozzátéve: a megerõsödés szigorú feltétele az, hogy az SZDSZ önálló pártként liberális politikát képviseljen, s mindezt önálló arculattal. Demszky korábban az Orbán–Torgyán-kormány leváltása mellett célként fogalmazta meg annak a megakadályozását, hogy az MSZP abszolút többséget szerezzen.

Kovács László, az MSZP elnöke Demszky lemondását személyes döntésnek nevezte. Leszögezte: a szocialista párt a demokratikus erõk legfontosabb feladatának tekinti a Fidesz-kormány leváltását, s ennek esélyét növeli, ha az SZDSZ is kész a szorosabb együttmûködésre.

Hiába kötötték meg a fegyvernyugvást, az erõszaknak újabb halálos áldozatai voltak – megkezdõdött a páncélosok kivonása

Gáza/Jeruzsálem. A palesztin területeken történt legutóbbi erõszakcselekmények ellenére Izrael egyelõre tartja magát a palesztinokkal nyélbe ütött tûzszünethez. Gioria Eiland, a hadsereg tervezési hivatalának vezetõje tegnap közölte: Izrael legalább 24 órát vár azzal, hogy megítélje a fegyvernyugvás sikerét. "Az eddigi eredmények nem kielégítõek, de még korai fiaskónak minõsíteni a George Tenet amerikai hírszerzési fõnök közvetítésével létrejött tûzszünetet" – idézte a magas rangú katonai illetékest a DPA.

Az izraeliek és palesztinok által is elfogadott tûzszünet ellenére a tegnapi lövöldözéseknek, robbantásoknak három halálos áldozatuk volt, két palesztin és egy izraeli. Enyhén szólva is beárnyékolja a Tenet-terv végrehajtását, vagyis a fegyvernyugvás megvalósítását a jeruzsálem melletti merénylet. Egy palesztin támadó Jeruzsálem mellett megölt egy magas rangú izraeli biztonsági tisztet, a testõrét pedig súlyosan megsebesítette. A támadó egy bekötõúton jármûvével eltorlaszolta az utat az izraeliek elõtt, aztán tüzet nyitott. Az egyik testõrnek végül sikerült megölnie a támadót. Az izraeli beszámoló szerint nyilvánvalóan kitervelt támadást intéztek az izraeli biztonsági tiszt ellen.

Az izraeli hadsereg szemtanúk szerint tegnap reggel hozzákezdett páncélosainak kivonásához a Gázai övezet déli részérõl. Abdel Razek al-Madzsaida palesztin biztonsági fõnök ezt cáfolta, és azt mondta: a páncélosok csupán a Gázai övezet különbözõ részei között járõröznek.

Bírósági per egy volt kommunista államügyész ellen

Prága. Legalább 10 vagy 12 évi szabadságvesztést követel a prágai államügyész Karel Vas számára, mert szerinte bizonyítást nyert, hogy a volt kommunista államügyész személyesen felelõs Heliodor Píka csehszlovák tábornok haláláért. A nagy figyelmet kiváltó és sokak által vitatott per a hét elején kezdõdött a prágai városi bíróságon. Az ítélet kihirdetésére várhatóan ma kerül sor. Heliodor Píka tábornokot, aki a 2. világháború idején a londoni csehszlovák kormány moszkvai katonai képviseletének vezetõjeként aktívan részt vett a fasizmus elleni harcban, majd 1945 és 1948 között a hadsereg vezérkari fõnöke volt, koholt vádak alapján a kommunista rendszer elítélte, majd 1949. június 21-én kivégezték. Píkát 1968-ban formailag ugyan rehabilitálták, de ügyének háttere máig tisztázatlan. A most 85 éves Vast, aki a Píka elleni perben államügyészként szerepelt, azzal vádolják, hogy olyan hamis iratokat csempészett a vizsgálati anyagba, amelyek alapján a tábornok halálbüntetést kapott. Az akkori bíróság hazaárulónak, brit kémnek minõsítette. A további vád Vas ellen: a vádiratot úgy készítette el, hogy az kedvezõtlen képet adjon Píkáról, holott tudomása volt arról, hogy bizonyos vallomásokat erõszakkal csikartak ki a tábornokból. Vas tagadja a vádakat, s azt állítja, hogy szigorúan az akkori törvények értelmében járt el. Szerinte Píka és védõje nem is tiltakoztak az õ munkája ellen. Azt mondja, nem volt tudomása arról, hogy egyes bizonyítékok hamisak. Tagadja, hogy õ dolgozta volna ki az ominózus vádiratot. Azt azonban beismerte, hogy ennek koncepciója valóban az õ kezébõl került ki. Az ügyet a prágai Kommunizmus Bûntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal vitte a bíróság elé.

Közép-ázsiai együttmûködési szervezetet hoznak létre

Sanghaj. Csiang Cö-min kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét elutasította az amerikai országos rakétavédelmi rendszer (NMD) kiépítésére vonatkozó elképzeléseket, s újfent megerõsítette, hogy a két ország folytatja az együttmûködést a nemzetközi politikai életben. A két államfõ tegnap a Sanghaji Ötök néven ismert csoport kétnapos csúcstalálkozójának keretében találkozott egymással. A két államfõ véleményt cserélt a holnap esedékes orosz–amerikai csúcstalálkozóról is. Megfigyelõk szerint Putyin és Csiang a tegnapi különtalálkozóval Washington számára is demonstrálni akarta az orosz–kínai egységet a rakétakérdésben.

Az orosz és a kínai elnök azért érkezett Sanghajba, hogy kazah, kirgiz, tádzsik és üzbég kollégájával közép-ázsiai együttmûködési szervezetet alapítson, és megállapodást írjon alá az iszlám szélsõségesek elleni közös fellépésrõl. Az új szervezet a Sanghaji Ötöket (Oroszország, Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán) fejleszti tovább, kibõvítve a csoportot Üzbegisztánnal. A Sanghaji Ötöket 1996-ban hozták létre a tovább lappangó kínai–orosz határviták rendezése céljából. A bõvítés tükrözi az Ötök félelmét az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalomtól, amelynek fegyveresei az elmúlt két évben sokfelé portyáztak, és független iszlám állam létrehozására törekednek, ami a fõ veszély a közép-ázsiai biztonságra nézve. Kína aggódik, hogy az üzbegisztáni iszlám szeparatizmus új erõt adhat az északnyugati határvidékén, Hszincsiang autonóm területen élõ ujgur kisebbségiek muszlim radikalizmusának.

Jugoszláv kormány

Belgrád. A jugoszláv kormány tegnap elfogadta a törvénytervezetet a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttmûködés szabályozásáról. A törvényjavaslat rövidesen a parlament elé kerül. Kostunica jugoszláv elnök elmondta a Reutersnek, hogy a kormánytagok többsége támogatta az elõterjesztést, s reméli, hogy a parlament elfogadja majd a törvényt. E jogszabály megszületése a jogi elõfeltétele annak, hogy jugoszláv állampolgárt kiadhassanak a délszláv háborúkban elkövetett háborús bûnöket vizsgáló hágai törvényszéknek. (MTI)

Budapest. 2009. december 31-ig meghosszabbítja a régi típusú 500, 1000 és 5000 forintos bankjegyek elévülési határidejét a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank azért döntött a határidõ meghoszszabbítása mellett, mert az eddig át nem váltott régi bankjegyek jelentõs értéket képviselnek, és e bankjegyek jegybankhoz történõ visszaáramlása alig csökkent. (MTI)

Brüsszel. A belgák többsége ellenzi a kelet-európai államok felvételét az EU-ba. A legújabb felmérés szerint az ország északi részén élõ, holland nyelvet beszélõ flamand népesség 57 százaléka, a délen lakó francia nyelvû vallonok 51 százaléka ellenzi a keleti irányú bõvítést. Ez az eredmény azért meglepõ, mert Belgiumot, amely július elsején veszi át Svédországtól az Eelnöki tisztét, az unió egyik legfõbb támogatójaként tartják számon. (MTI)

Bejrút. Megkezdõdött a Libanonban állomásozó szíriai csapatok bejrúti egységeinek a kivonása. A libanoni keresztények vezetõi már régóta követelik a 35 ezres szíriai katonaság átcsoportosítását, pontosabban kivonásukat Bejrút keresztény negyedébõl, ahol többek között az elnöki palota is található. A szír hegemónia ellen tiltakozó keresztényekhez az utóbbi idõben más politikai erõk is csatlakoztak. (TASR)

Belgrád. A hágai bíróság által körözött, háborús bûntettekkel vádolt Szlobodan Milosevicset orvosai ismét megvizsgálták, ám a gazdasági visszaélés gyanúja miatt fogva tartott volt jugoszláv elnök híveinek reményeit alaposan lehûtötték. Az orvosok szerint ugyanis nincs szükség kórházi kezelésre; a belgrádi központi börtönben is adott minden feltétel Milosevics magas vérnyomásának kezeléséhez. (MTI)

Washington. Tárgyszerûnek és hasznosnak minõsítette Philip Reeker amerikai külügyi szóvivõ az USA és Észak-Korea közötti, több hónapos kihagyás után szerdán megtartott találkozót. A Clinton-adminisztráció alatti ígéretes párbeszédet a Bush-kormány leállította, hogy idõt nyerjen, és alaposan mérlegelje, milyen Korea-politikát folytasson. Ez az átértékelés az elmúlt napokban zárult le. Az USA fõ célja annak biztosítása, hogy a KNDK ne folytassa tovább katonai jellegû nukleáris, illetve rakétaprogramját. (MTI)

Zamboanga. A szélsõséges AbSzajjaf csoport tegnap bejelentette, hogy elrabolt még egy embert a Fülöp-szigetek déli részén, de nem tett többé említést az amerikai túsz állítólagos lefejezésérõl. Így a csoport már 29 foglyot rejteget Basilan szigetén. (MTI)