Péntek, 2001. június 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 137. szám

Nem volt csatlakozás – a szakszervezet öt perccel tizenegy elõtt fújta le a munkabeszüntetést, a parlament elfogadta a kifogásolt törvényt

Pozsony. A cégvezetés durva fenyegetéseire és egyes alkalmazottak felelõtlen viselkedésére hivatkozva a vasutasszakszervezet tegnap az utolsó pillanatban, 11 óra elõtt lefújta a kétórásra tervezett sztrájkot.

Jozef Schmidt, a szakszervezet elnöke elmondta, már egy nappal korábban tudták, hogy a sztrájknak nincs értelme, mégsem tudott magyarázatot adni arra, miért csak az utolsó pillanatban vonták vissza. Így aztán különösen bosszankodhattak azok, akiknek tegnap csak déltájban kellett volna utazniuk, de hajnalban keltek, hogy biztosan elérjék úticéljukat.

Andrej Egyed, a vasút vezérigazgatója keddi körlevelében minden alkalmazottat figyelmeztetett, a sztrájk törvényellenes, így aki csatlakozik, azzal szemben zsarolás és általános veszélyeztetés vádjával indítanak eljárást. Schmidt szerint nem csoda, ha sokan megijedtek, viszont szerinte több alkalmazott annyira elszánt volt, hogy a sínekre is hajlandó lett volna kifeküdni. Elmondta, a jövõben mindent megtesznek azért, hogy a vasutasok ne legyenek kitéve ilyen durva terrornak.

"Nem kapcsolódtam volna be a sztrájkba, mert a mi szakszervezetünk nem csatlakozott" – mondja Filip Sevcík, a vágsellyei állomás forgalmistája. Egy mozdonyvezetõnek egészen más a véleménye. "A nevem ne írja le, mert kidobnak. Igenis, szükség van sztrájkra, de én nem mernék csatlakozni, mert a vezetés állandóan fenyeget bennünket. Most a vasút kettéosztása miatt sztrájkolnánk, de fizetésemelésért is kellene." Elárulta, havonta 13 ezret tud hazavinni, ám úgy tudja, a környezõ államokban többet keresnek a mozdonyvezetõk.

Milos cikovský, a vasút szóvivõje tagadta, hogy terrorizálják az alkalmazottakat. "Mivel a sztrájkfelhívást visszavonták, nincs okunk arra, hogy bárkit is felelõsségre vonjunk" – mondta.

A parlament tegnap elfogadta a szakszervezet által kifogásolt módosítást. Az államvasutak (ŽSR) vagyonát két részre osztják; a közérdekû forgalom biztosításához szükséges vagyon az államé marad, a járulékos szolgáltatásokat szavatoló vagyonrészbõl a Nemzeti Vagyonalap tulajdonaként vasúti részvénytársaságot alapítanak, és befektetõk bevonásával számolnak. A személyforgalom biztosítására az állam felelõsséget vállal, a veszteségek fedezésére idén is több mint 5 milliárdot szán. A módosítás indoklásában az is szerepel, hogy a teherforgalomban megszabott árak sem fedezik a költségeket. (mi, gl, kor)

Június 19-tõl áram nélkül maradhatnak a vasút egyes objektumai, ha a Nyugat-szlovákiai Energetikai Vállalat (ZSE) valóra váltja fenyegetését, és a hatalmas tartozás miatt leállítja az áramszolgáltatást. A vasút 698 millió koronás tartozást halmozott fel, az összeg havonta 45-50 millióval nõ. Pozsonyban a fõpályaudvar egyes részeit, a Vynohrady, a külvárosi és Východ állomásokat, továbbá a pozsonyi és a nagyszombati depót kapcsolnák le az áramszolgáltatásról. "A hét végéig törlesztünk" – nyilatkozta Milos cikovský, a vasút szóvivõje. Egyelõre 40-45 millió korona visszafizetését tervezik, ami nagyjából egyhavi villanyszámlának felel meg a vasútnál. A fennmaradó összeget banki kölcsönbõl szeretnék téríteni. Februárban és márciusban a villamosságiak egy idõre már lekapcsolták a hálózatról a vasút egyes részeit. (mi)

A Németországban végzett teszt is igazolta a csehországi marhakór megjelenését

Pozsony/Prága. Minimális a veszélye annak, hogy marhahúsfogyasztás esetén kialakul a BSE emberi változata. Ugyanakkor a virslikbe (még a baromfi feliratúakba is) és a felvágottakba olyan belsõ szerveket is darálhatnak, melyeket a kergemarhakór szempontjából kockázatosak, jelentette ki Eva Mitrová, a vírusos idegrendszeri fertõzésekkel foglalkozó központ vezetõje. Angliában fõképp azok betegedtek meg a Creutzfeld–Jakob-kór új változatában, akik nagymértékben fogyasztottak burgereket, illetve akik a húst olyan magánvágóhidakon vásárolták, ahol rituális feldolgozás folyt. (A húst nem mosták meg, a marha koponyáját felnyitották.) Legkésõbb máig kell a hazai boltoknak és az étkezdéknek kivonni a forgalomból azokat a termékeket, amelyek a BSE-szempontjából veszélyforrást jelenthetnek.

A németországban elvégzett harmadik laboratóriumi vizsgálat is megerõsítette, hogy BSE-fertõzött volt az a szarvasmarha, amelyet a múlt hét elején találtak a Jihlavai járásban. A dusejovi szövetkezetben megsemmisítik azt a 139 szarvasmarhát, amely egy csordában volt a fertõzött hatéves tehénnel, és mindegyiken elvégzik a BSE-tesztet. Azokat a szarvasmarhákat, amelyeknél negatív eredményt hoz a teszt, elássák, míg a pozitív eredményûeket elégetik, a gödrög ásásában kiskatonák segítenek. A szövetkezet kárát megtéríti a biztosító, a tesztek költségeinek fedezésére 155 millió koronát kér a mezõgazdasági miniszter. (g, kes)

A magyar külügyminisztérium válaszolt Pozsony státustörvénnyel kapcsolatos aggályaira

Budapest. Magyarországnak nem kell azonnali és tömeges munkaerõ-bevándorlástól tartania a státustörvény elfogadása után, derül ki a budapesti Balázs Ferenc Intézet felmérésébõl, melyet tegnap ismertettek a Határon Túli Magyarok Hivatalában. Az áprilisban végzett reprezentatív közvélemény-kutatásból kitûnik, a szlovákiai magyarság alig két százaléka vállalna munkát Magyarországon 2002-ben, szemben az erdélyi megkérdezettek 41,4%-ával, amely a határon túli magyarokról szóló törvény hatályba lépése után azonnal dolgozna Magyarországon. Dobos Ferenc, a felmérést végzõ intézet kutatásvezetõje szerint valószínûbb, hogy a határon túli magyarok magyarországi munkavállalása egy hosszabb folyamat keretei között valósul meg. A kedvezményekre jogosító igazolványt a szlovákiai magyarok 63 százaléka igényelné, szemben az erdélyiek 86 százalékával. Csak minden ötödik szlovákiai magyar ért egyet azzal, hogy a státustörvény elfogadása után mindenki kaphasson magyar igazolványt, aki magát magyarnak vallja.

A magyar külügyminisztérium tegnap emlékeztetõt adott át Szlovákia nagykövetének, válaszul Pozsony múlt héten megfogalmazott, státustörvénnyel kapcsolatos aggályaira. – Magyarországot a térség stabilitásának fenntartása iránti felelõsség vezette, amikor úgy döntött, hogy – hasonlóan több szomszédos országhoz – kidolgozza a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvényt – tartalmazza a dokumentum. – A kisebbségek identitásának megõrzése, szülõföldjükön maradásuk és a multikulturális társadalmak fenntartása közös érdek. A törvény nem mond ellent a nemzetközi jognak, éppen az emberi és kisebbségi jogok legutóbbi évtizedbeli fejlõdése tette lehetõvé elméleti megalapozását – ismerteti a külügy közleménye az emlékeztetõ tartalmát. A dokumentum leszögezi: a kisebbségi identitás megõrzésének elõsegítése nem jelent diszkriminációt, hanem a kisebbségi és többségi lakosság közötti valódi egyenlõség megteremtéséhez járul hozzá, erõsítve ezzel az állampolgárság szerinti állam törekvéseit. A törvény nem etnikai elven nyugszik, hanem az identitás szabad választásának és vállalásának elvén. – A magyar törvény sem vezet be más jogviszonyt, mint amit a szlovák törvény a külföldön élõ szlovákok számára – szögezi le a dokumentum. (jéel, mti)

Európa és az Egyesült Államok eltérõen ítéli meg a globális felmelegedés kérdéseit

Göteborg. Az Európai Unió és az Egyesült Államok képviselõi tegnapi csúcsértekezletükön elismerték, hogy nincs egyetértés köztük a kiotói jegyzõkönyvrõl, de folytatják a párbeszédet a globális felmelegedés kérdéseirõl. Az amerikai–európai csúcs zárónyilatkozata szerint a felek álláspontja eltérõ az üvegházhatást elõidézõ gázok kibocsátásának csökkentését elõíró kiotói jegyzõkönyv ügyében, de készek tárgyalni a vitás kérdések megoldásáról. Abban is megállapodtak, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) novemberi, dohai miniszteri értekezletén folytatják a többoldalú kereskedelmi tárgyalásokat. A közel-keleti béke megteremtése érdekében a nyilatkozat aláírói szoros együttmûködésre vállaltak kötelezettséget. Az amerikai elnök hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy Európa és Amerika összehangoltan lépjen fel és közösen törekedjen a Mitchell-jelentés ajánlásainak megvalósítására. A Balkánnal kapcsolatban Bush megerõsítette, hogy az USA-nak nem áll szándékában magára hagyni európai szövetségeseit.

A tanácskozás helyszínén tiltakozó mintegy 500 környezetvédõ többször is összecsapott az amerikai elnököt és az Ecsúcsvezetõit védelmezõ rohamrendõrökkel: a tiltakozók palackokat és köveket dobálták a rendfenntartókat. A svéd rendõrség már hajnalra több kilométeres acélgyûrût szegecselt össze Göteborgban, hogy távol tartsa a tüntetõket. Különösen a globális felmelegedés elleni kiotói jegyzõkönyv elutasításával, rakétavédelmi terveivel és a halálbüntetés alkalmazásával haragította magára az amerikai elnök a független aktivisták nemzetközi csoportjait. Több szervezet fenyegetõzött azzal, hogy megostromolja a ma kezdõdõ EU-csúcsértekezletet is. (ú, mti, tasr)