Szombat, 2001. június 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 132. szám

Szlovákia vasárnap éjféltõl szigorú óvintézkedéseket léptet életbe, tilos a marhahúskészítmények importja

Pozsony/Prága. Az újabb laboratóriumi vizsgálatok bebizonyították, hogy szivacsos agysorvadást elõidézõ priont tartalmaz az a minta, amelyet egy BSE-gyanús csehországi szarvasmarha agyából vettek a szakértõk. A szlovák állat-egészségügyi szakhatóságok utasítottak a szigorú óvintézkedések bevezetésére. A szlovák szarvasmarha-tenyésztõk attól tartanak, hogy az eset kihatással lesz rájuk is.

Vasárnap éjféltõl Szlovákia nem importál élõ marhát és marhahúskészítményeket Csehországból, és tilos ezek tranzitja is. A tilalom vonatkozik a szaporítóanyagra, a csehországi eredetû csont- és húslisztre és az állati eredetû takarmányokra, így a kutya- és macskaeledelekre egyaránt. A tej és tejtermékek, a hõkezeléssel elõállított, proteinokat nem tartalmazó zsírok, a bizonyíthatóan szarvasmarhabõrbõl elõállított zselatin és kollagén behozatala engedélyezett marad. Martin Chudý, az állat-egészségügyi felügyelet szóvivõje lapunknak megerõsítette, a cseh–szlovák határon, valamint az állat-egészségügyi állomásokon szigorítják az ellenõrzést. Az óvintézkedések végrehajtását a kedden összeülõ rendkívüli BSE-bizottság is értékeli majd. Szlovákia még nem kapott hivatalos értesítést arról, hogy Csehországban marhakórgyanús szarvasmarhát találtak, így a szóvivõ nem tudta megmondani, hogy a cseh szakértõk milyen vizsgálati módszert alkalmaztak.
A szlovák állat-egészségügyi felügyelet óvintézkedései értelmében az 1993 után Csehországból behozott szarvasmarhákon kötelezõ lesz a BSE-teszt elvégzése. Ez azt jelenti, hogy minden egyes darabot kivizsgálnak, s az állat húsa csak akkor kerülhet a táplálékláncba, ha a BSE-vizsgálat eredménye negatív lesz. Vámstatisztikák szerint Szlovákia 1997 után csak 849 darab élõ marhát importált Csehországból.
A szlovákiai állattartók aggodalommal fogadták a csehországi BSE-eset hírét. "Abban bíztak, hogy az Európai Bizottság átértékeli a V4-ek országkockázati besorolását. A megerõsítés után erre aligha van esély" – nyilatkozta lapunknak Stanislav Nemec, az agrárkamara szóvivõje. Mint ismeretes, a régió országait a BSE szempontjából III. kategóriás, rizikós államok közé sorolta az EU, amelyekben valószínûleg elõfordul a fertõzés, annak ellenére, hogy a minõsítés idõpontjában nem volt igazolt eset, vagy kis számban bukkant fel. Ebben a csoportban szerepel Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Észtország, Litvánia, Ciprus, Svájc és Albánia. Ez utóbbi kettõ kivételével a felsoroltak valamennyien EU-tagjelöltek. A megnevezett államok közül több tiltakozott az ilyen kategorizálás ellen, s követelték az átsorolást a II. csoportba.
Nemec szerint a hazai termelõk attól tartanak, hogy Csehországban az eset kapcsán újabb pánikhullám kezdõdik, amely nálunk is lecsapódik, minek következtébem tovább csökken az amúgy is alacsony marhahúsfogyasztás.

A cseh agrártárca egy hivatkozási alapnak tekintett német laboratóriumot is felkér az elemzés elvégzésére. A Mladá fronta Dnes ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy Nyugat-Európában, konkrétan Tirolban és Lombardiában is volt már példa arra, hogy a harmadik vizsgálat nem igazolta a fertõzést. Ha a harmadik teszt is pozitív lesz, Csehországban elrendelik az összes 30 hónapnál idõsebb szarvasmarha tesztelését, ami megközelítõleg 170 ezer darabot jelent, és évente 280 millió koronába kerül.

Nyugati szomszédunk eddig elsõsorban Kelet-Európába, a balti és a balkáni államokba exportált marhahúst

Prága. A hatéves fertõzött szarvasmarhát a dél-morvaországi Jihlava melletti Dusejov község szövetkezetének állományában találták. A szövetkezet a kosteleci húsfeldolgozó üzemnek szállít állatot, amely minden egyes darabot ellenõriz, így találtak rá a fertõzött állatra. Tekintettel az általános ellenõrzésekre, a húsüzem biztosította a közvéleményt, hogy termékei továbbra is biztonságosak. Zdenek Bartosík, a szövetkezet elnöke "a cseh mezõgazdaságra mért nagy csapásnak" nevezte az esetet, és számol azzal, hogy a szarvasmarha-állomány egy részét likvidálni kell. Csehország jelenleg leginkább a kelet-európai, a balti és a balkáni országokba exportál marhahúst, az elsõ negyedévben a kivitel 5245 tonna volt. Szakértõk szerint a BSE megjelenése komoly következményekkel fog járni a forgalomra és az exportra is. Várható, hogy a szükséges vizsgálatok következtében a marhahús kilója 6-8 koronával drágul, miközben a fogyasztás visszaesik. Csehországban az elsõ negyedévben 27%-kal kevesebb marhahúst fogyasztott a lakosság, mint a tavalyi év hasonló idõszakában. A fejenkénti 2,87 kilogramm marhahúsfogyasztás 2,1 kilogrammra esett vissza.

Dzurinda átadta Bushnak a pozsonyi konferencia üzenetét

Washington. "Szlovákiának jó esélye van a NATO-tagság elérésére, Bush elnök várhatóan errõl bõvebben nyilatkozik európai útja során. Szlovákia és a többi tagjelölt türelmetlenül várja Amerika álláspontját" – jelentette ki Mikulás Dzurinda George W. Bushsal folytatott tárgyalása után. A találkozót Dzurinda "ösztönzõnek", Bush június 11-én kezdõdõ útját pedig rendkívül fontosnak minõsítette. Kulcsfontosságú kérdés, vajon az USA szorgalmazza-e egy vagy több balti állam felvételét, tehát hogy a NATO és Oroszország közvetlen szomszéd lesz-e. Condoleezza Rice amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó szerint az Egyesült Államok, bár még egyetlen ország sem kapott meghívót, tisztán látja a bõvítés szükségességét.
A szlovák miniszterelnök az amerikai elnökkel ismertette a közelmúltban Pozsonyban tartott miniszteri konferencia résztvevõinek üzenetét, azaz hogy "tíz új demokrácia lesi az új amerikai vezetés szavát a NATO-bõvítésrõl." Beszámolt továbbá a szlovák hadsereg átszervezésérõl, egy közös szlovák–cseh zászlóalj létrehozásáról, amely a KFOR keretében Koszovóban fog mûködni. (t, s, c)

Elhallgatot felmérés: 29% a HZDS-nek, 5,4% az SDKÚ-nak

Pozsony. A GfK Slovakia ügynökség tegnap megerõsítette: májusban készített egy, tegnap kizárólag a Národná obrodában nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatást a politikai pártok támogatottságáról, és az eredmény jelentõsen eltér a korábbi felmérésekétõl. E szerint a Meciar-pártra a megkérdezettek 29%-a, Malíkováékra 13,3%, a Fico-féle Smerre 12,5%, az MKP-ra 8,7%, az ANO-ra 7,3%, a kommunista pártra 5,7% szavazott volna. A parlamentbe jutási küszöböt még az SDKÚ lépte volna át, mindössze 5,4%-kal. A többi párt az 5%-os támogatottsági arányt sem érte el, sõt az LDÚ-ra senki sem szavazott volna. A GfK képviselõje nem volt hajlandó nyilatkozni e szokatlan eredményekrõl. Csak annyit közölt: hivatalosan nem továbbították egyetlen médiumnak sem, hírzárlatot rendeltek el. Az ügynökség nem adott magyarázatot arra sem, ennek ellenére az említett napilap hogyan férhetett az adatokhoz.

A népszavazás eredménye veszélyeztetheti a csatlakozást

Dublin/Pozsony. A tegnapi írországi népszavazás résztvevõi elutasították az Európai Unió Nizzai Szerzõdésének ratifikálását, ami veszélybe sodorhatja az unió keleti bõvítését. A Reuters szerint az ír szavazók 46,16 százaléka szavazott a szerzõdés mellett, 53,84 százaléka ellene. Estig a szavazatok több mint 75 százalékát számolták össze, s a jelentés szerint az addig még hiányzó szavazókörzetekben is túlsúlyban voltak a "nem" szavazatok. Írország az egyedüli EU-tagállam, amely népszavazásra bocsátotta a nizzai döntést. Az ilyen szerzõdéseket az unió minden tagállamának jóvá kell hagynia, hogy érvénybe léphessen. Az írek a parlamenti pártok javaslata ellenére nem fogadták el a szerzõdést, csupán társadalmi szervezetek ellenezték a dokumentum elfogadását.
Ján Figel szlovák külügyi államtitkár rossz hírnek nevezte a népszavazás eredményét. Az ír nem kétségessé teheti magát a bõvítési folyamatot, illetve az új tagállamok európai családban majdan betöltött szerepét. Az EU-tagjelölt Csehország és Lengyelország szintén aggodalmának adott hangot a Nizzai Szerzõdés törvénybe iktatásáról tartott ír népszavazás eredménye miatt. "A Nizzai Szerzõdéstõl éppen azt vártuk, hogy kioldja a bõvítés fékeit" – mondta Petr Kubernat, a prágai külügyminisztérium európai integrációs osztályának vezetõje. Günter Verheugen, az EU bõvítési felelõse viszont arról biztosította az uniós tagságra pályázókat, hogy az írországi "nem" nem fogja késleltetni az Unió bõvítését. (m, ú)