Péntek, 2001. június 8. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 131. szám

Nagy-Britannia: Tony Blair kormányfõ azzal próbálta az urnákhoz csalogatni híveit, hogy az ellenfelet emlegette

London. Nem mondhatni, hogy választási lázban égett tegnap a brit fõváros. Bár országszerte megnyíltak a szavazóhelyiségek, az angol ladbarúgó-válogatott szerdai gyõzelme valószínûleg sokkal inkább foglalkoztatta az embereket, mint a voksolás.

A sajtó korábban megpróbálta tenni a kötelességét. A kampánycsendet megelõzõen minden lap, minden hírmûsor megemlékezett arról, melyik politikus mit ígért, és mivel vádolta meg politikai ellenfeleit. Még arra is kitértek, melyik politikai vezetõ követi figyelemmel a slágerlistákat. Valakinek azt is sikerült kiderítenie, hogy a jelenlegi választási rendszer, fõleg a postán leadható szavazatokra vonatkozó rendelkezés alkalmat ad a visszaélésekre. Ebbõl azonban nem lett igazi politikai vihar. A legtöbben a hír hallatán valószínûleg felvonták szemöldölküket, és megkérdezték: Óh, tényleg? A választások napján valódi kampánycsend honolt. Mindenki komolyan vette az embargót. A napilapok persze szenteltek néhány semmitmondó oldalt a voksolásnak, de ez volt minden. Az egyébként is unalmas állami tévécsatornák csak úgy habzottak a szappanoperáktól, csupán este tíz után fordították figyelmüket a választások felé. Az utcákon pedig csak néhány óriásplakát emlékeztette a derék polgárokat az eseményre. Az érdektelenség érthetõ. A William Hague vezette konzervatívok folytatják mélyrepülésüket, így a jelenleg kormányon levõ Munkáspárt egyetlen ellenfele a választási apátia lehetett. Nem csoda hát, ha a kampánycsendet megelõzõen Tony Blair miniszterelnök próbálta az urnákhoz csalogatni híveit, mondván, ha nem mennek el szavazni, akkor az ellenfelet erõsítik. Ez kísértetiesen emlékeztet arra, ahogy Dzurindáék hívogattak bennünket a régi, szép idõkben. Csakhogy Szlovákiától eltérõen Nagy-Britanniában messze nincs akkora tétje a választásoknak. Egy esetleges kormányváltás persze hozna kisebb-nagyobb változásokat, de Londonban szó sincs egy féldiktatórikus rezsim esetleges visszatértérõl. Ezért a jelenlegi választások igazi tétje csak annyi, hogy mekkora elõnyt szerez a toryk felett a kormányzó Munkáspárt. Egyes elõrejelzések sejtetni vélik, Hague-ék szarvashibát követtek el, amikor kampányukat az EU-ellenességre alapozták. Nagy-Britanniában az idegengyûlölet zavaros hullámain nem lehet a kormányba hajókázni. További információk a 6. oldalon. (sóki)

Cseh BSE-ügy: a szakemberek a borjútápra gyanakszanak

Pozsony/Prága. Ha a mai laboratóriumi vizsgálatok is igazolják az elsõ BSE-fertõzést Csehországban, Szlovákia június 10-étõl betiltja a marhahús és az ebbõl készült termékek behozatalát és tranzitját. Tilos lesz továbbá a csehországi eredetû csont- és húslisz s az ezt tartalmazó készítmények importja.
A földmûvelési tárca szerint a tilalom nem vonatkozik a tejre és tejtermékekre, a hõkezeléssel elõállított, proteinokat nem tartalmazó zsírokra, a bizonyíthatóan szarvasmarhabõrbõl elõállított zselatinra és a kollagénra. A cseh– szlovák határon és az állat-egészségügyi állomásokon szigorítják az ellenõrzést. Vámstatisztikák szerint Szlovákia elenyészõ mennyiségû élõ marhát és marhahúst importál Csehországból. Szlovákiában eddig egyetlen szarvasmarhánál sem regisztrálták a betegséget. Az elsõ csehországi BSE-gyanús szarvasmarhát június 4-én a Jihlava melletti Dusejov szövetkezetében találták. Mivel a szövetkezet sohasem vásárolt külföldrõl állatokat, és nem etette az állományt állati eredetû takarmánnyal, a cseh állatorvosok arra gyanakszanak, talán a borjútápba kerülhetett állati zsiradék okozhatta. Josef Duben, a felügyelet szóvivõje szerint a cseh állatorvosok között már akkor elterjedt ez a nézet, amikor az elsõ németországi fertõzésre fény derült. A cseh hatóságok akkor be is tiltották az ilyen tápok behozatalát és felhasználását. Ezzel kapcsolatban Martin Chudý, a szlovák állat-egészségügyi felügyelet szóvivõje lapunknak elmondta: "A borjútápnak szánt tejet elõször pasztõrözik, majd magas hõmérsékleten, megközelítõleg 200 fokon szárítják. Az említett állati zsiradékot ilyen hõfoknál lehetetlen feloldani." Nálunk csak elenyészõ mennyiségû borjútápot gyártanak. (gyor)

Csak a rumot, a vodkát és a borókapálinkát hamisítják

Pozsony. Évente megközelítõleg 4 milliárd koronát húznak ki az állam zsebébõl a szeszcsempészek és az illegális alkoholgyártók. A feketén elõállított szeszt fõként vidéki kisüzletekben és vendéglõkben árusítják. Az ilyen italok fogyasztásának súlyos következményei lehetnek, veszélybe kerülhet az ember élete is.
A Szlovákiai Szesz- és Szeszesitalgyártók Szövetségének adatai szerint évente megközelítõleg 15 millió literre tehetõ az illegálisan behozott vagy megutaztatott, azaz papíron exportra termelt, ám ténylegesen belföldön értékesített szesz és az ebbõl gyártott szeszesital mennyisége. Ez a hivatalos szeszgyártók termelésének mintegy 30 százalékát jelenti. Ján Király, a szövetség elnöke szerint a "feketézõk" fõként az utóbbi két évben fokozták aktivitásukat. Termékeiket – állítólag csak a rumot, a vodkát és a borókapálinkát hamisítják – vendéglõkben és vidéki kisboltokban értékesítik, nem zárkózva el a tulajdonosok megfélemlítésétõl sem. Király az illegális szeszgyártás megfékezésére a rendõri és az ellenõrzõ szervek összefogását sürgeti. Állítása szerint Kelet- és Dél-Szlovákiában az utóbbi években megnõtt az illegális szeszgyártás és -forgalmazás, annál is inkább, mert lényegesen olcsóbban kínálják az ilyen alkoholt. (G. A.)

Vagyonalapi kötvények

Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap szerdától már nem napi 7200 vagyonalapikötvény-tulajdonosnak folyósítja a pénzt, hanem csupán 3600-nak. Ennek hátterében a vagyonalapnál keletkezett pénzhiány húzódik, közölte Tatjana Lesajová, az alap szóvivõje.
A kormány ugyanis úgy döntött, hogy a lakossági kötvényekért járó pénz kifizetésére elkülönített keretbõl 1,5 milliárd koronát kell fordítani az egészségügyi intézmények adósságállományának lefaragására, 710 milliót a Szlovák Vasutak adósságának mérséklésére, végezetül 927 millió koronát fizetnek a Szlovák Távközlési Vállalatnak, kiegyenlítendõ a Szlovák Televízió és a Szlovák Rádió adósságát.
A Nemzeti Vagyonalap április derekától június 5-éig napi 100 millió koronát fordított a lakossági vagyonalapi kötvények kifizetésére, ám a felsorolt elvonások után e célra csupán napi 50 millió korona marad. Napjainkban az 1938-ban és 1939-ben született kötvénytulajdonosok jutnak pénzükhöz. A vagyonalap felmérése szerint 26,3 milliárd koronára van szüksége, ebbõl 14,9 milliárd jut a természetes személyeknek. (t)

Státustörvény: kifogások

Pozsony. Ellentmond a nemzetközi jog alapelveinek a határon túli magyarokról készülõ törvény. Ez áll abban az állásfoglalásban, melyet szóbeli jegyzék formájában tegnap adott át Jaroslav Chlebo, a külügyminisztérium államtitkára Boros Miklósnak, Magyarország pozsonyi nagykövetének. Chlebo szerint a törvény elfogadása megkérdõjelez több kétoldalú megállapodást is. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Budapest nem konzultált Pozsonnyal. Chlebo és Boros megállapodott, hogy a státustörvény ügyében további megbeszélésekre kerül sor. A magyar nagykövetet kedden is bekérették a külügyminisztériumba. Boros Miklós akkor azt nyilatkozta, hogy Budapest szívesen tárgyal a kérdésrõl. (t; ú)

Sem Német Lajos, sem szlovák kollégái nem vállalkoztak jóslásra 40 napra elõre

Pozsony. Ha az aranyat érõ májusi esõre hiába is vártunk, ma van esõcsináló Medárd, aki még meghozhatja a várt csapadékot. Medárd az utolsó fagyosszent, napjához Európa-szerte idõjárási megfigyelések, regulák fûzõdnek. A legismertebb népi rigmus így szól: "Medárd napján ha esik, 40 napig mindig esik." A népi bölcselet azon alapszik, hogy a rendelkezésünkre álló 120 éves meteorológiai adatsor szerint június elsõ hete, elsõ fele a Kárpát-medence térségében az év legcsapadékosabb idõszaka. "Tehát az, hogy éppen Medárdhoz kötõdik ez a mondás, csak annak a ténynek tulajdonítható, hogy június a legcsapadékosabb hónap" – mondta lapunknak Német Lajos. Az ismert magyar meteorológus szerint ma a térségben nem várható csapadék, a szlovák hidro-meteorológiai intézet jelentése szerint Szlovákiában elszórtan azért számítani kell jelentéktelen menynyiségû esõre. A népi bölcselet azt is kimondja, ha Medárd-napon nem esik, 40 napig hiába várjuk az éltetõ esõt. Német Lajos úgy véli, ez a megállapítás az idén semmiképpen nem igaz, hiszen ha ma nem is hull számottevõ csapadék, az nem jelenti azt, hogy száraz periódus következik. Arra sem a magyarországi, sem a szlovákiai meteorológusok nem vállalkoznak, hogy megjósolják, milyen idõ lesz a következõ 40 napban. Egyébként a mai naphoz fûzõdõ dél-szlovákiai néphagyományok nem csak az esõhöz kötõdnek. Csilizpatason például a lent mindig Medárd napja után vetették el, mert úgy tartották, hogy nem lesz gazos, és szépen fejlõdik. (szm)

Pozsony. Ma, Medárd napján, kevesen ünneplik névnapjukat, de ez semmit sem változtat azon, hogy a nevet viselõ férfiak tökéletes személyiségek. Jellemzõ tulajdonságuk a tenni akarás, az érzékenység, az erkölcsösség. A Medárdok tudják, mit akarnak, urai önmaguknak, kiegyensúlyozottak, nem befolyásolhatók. (t)