Péntek, 2001. június 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 125. szám

Minden esély megvan arra, hogy õsszel összekösse a Mária Valéria híd Párkányt és Esztergomot

Párkányban hónapok óta szinte csak a hídépítésrõl beszélnek. E héten pedig még a korábbinál is nagyobb volt az érdelkõdés, a várakozás: a hiányzó három hídív egyikének behelyezése az egyszerû szemlélõk számára is hihetõvé tette az õszi átadás realitását. Ján Oravec párkányi polgármesterrel a Mária Valéria híd újjáépítésének menetérõl és az idõközben felmerült gondokról beszélgettünk.

Elégedett a munkák menetével ?

Igen. A megszabott idõrendhez képest ugyan voltak csúszások, de a lemaradást sikerült behozni, így a szeptember végi határidõ nincs veszélyben.

Mi következik az elsõ hídív elhelyezése után?

A tervek szerint a fennmaradó két ívet két hónapon belül emelik a helyére. Ezután már csak az út és a járdák építése marad hátra.

A város lakossága mennyire figyeli az építkezést?

Az emberek nagyon érdeklõdõek, figyelnek, vannak olyanok is, akik naponta kijárnak megnézni, mi is változott. Sok családnál ez rendszeres hétvégi programmá vált. Az elsõ hídív beszerelése elõtt, bárhova mentem, mindenki csak errõl kérdezett. Végül úgy döntöttünk, hogy a helyzetrõl a hangosbemondón tájékoztatjuk a lakosságot. Kihirdettük, hogy a tervek szerint szerda délután kettõ és három óra között kezdõdik az ív szállítása a hajógyári kikötõbõl. Sokan vártak a parton, az idõjárási viszonyok miatt azonban el kellett halasztani az indulást. Természetesen a halasztásról is tájékoztattuk az embereket, nehogy feleslegessen várakozzanak. Az építésvezetõ viszont este hét óra tíz perckor értesített, hogy mégis megkezdõdik a szállítás, így az újabb változásról is hírt adtunk a lakosságnak. Öt perc sem telt el, kerékpáron, gépkocsin, gyalog tódult le a tömeg a Duna-partra. Szerintem ezerötszáz-kétezer ember is várhatta a szerkezet megérkezését. Bevallom, jó volt látni, hogy az emberek menynyire örülnek az eseménynek.

Készülnek már az átadási ünnepségre?

Kollégáim éppen szerdán voltak Esztergomban, hogy áttekintsék az átadás forgatókönyvét. Az nyilvánvaló, hogy államközi esemény lévén két része lesz az ünnepségnek. A hivatalos részt az államfõ vagy a kormányfõ protokollirodája szervezi, majd mi rendezünk egy több napig tartó népünnepélyt.

Mire is számíthat Párkány a híd átadása után?

Elõször is a turistaforgalom növekedésére. A Párkányba érkezõkön kívül pedig nyilvánvalóan az átutazó turisták is megállnak majd a városban. A legfontosabb viszont az, hogy a túloldalon sokkal több a munkavállalási lehetõség, ez rendkívül fontos az itteni harminc százalékot meghaladó munkanélküliségi arány szempontjából. Esztergomban – ahova akár kerékpáron is el lehet jutni – fõleg a Suzuki cég toboroz embereket.

Nem okoz majd gondot a két ország közötti foglalkoztatási egyezmény?

A Suzuki már most is több mint százötvenen szlovákiai ingázónak ad munkát, a járási munkahivatal pedig foglalkozik a probléma kezelésével.

Igaz, hogy a magyar fél kérésére a hídon megtiltották az autóbuszok áthaladását?

Az egyezményben valóban van egy, az autóbuszokra utaló rész, de az tévedésbõl került a dokumentumba. Azóta mindkét oldal illetékes szerveivel tisztáztuk ezt a kérdést, amely tudomásom szerint hamarosan az egyezmény módosításával végleg rendezõdik.

Állítólag Párkányban is terveznek ipari parkot.

A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében ez fontos lenne. A beruházók számára felkínált helyeket a papírgyár területén szeretnénk kialakítani. A gyár jelenlegi vezetése kedvezõen viszonyul a kérdéshez, a tárgyalások ígéretesen alakulnak. Az üzemben már adott az infrastruktúra, így csak minimális beruházásra lenne szükség. Remélem, nagyon hamar olyan helyzet alakul ki, amikor már csak az lesz a kérdés, vajon ki tud beruházókat csábítani Párkányba.

Megtörténhet, hogy az Esztergomban tervezett úgynevezett cluster, vagyis bedolgozói hálózat egy része is itt telepedik meg?

A Suzukinak több mint 150 beszállítója van, de közülük csak minden ötödik telepedett le a régióban. Ha lesz megfelelõ terület, reméljük, többen is ide költöznek, ez elõnyös lenne a szállítóknak is, hiszen jelentõsen csökkennének a költségeik.

Hónapról hónapra követik az építés menetét

A Párkány és vidéke címû lapban tavaly õsztõl hónapról hónapra jelentek meg a cikkek Bartusz Gyula tollából a híd építésérõl. A kivitelezõ GanzIS konzorcium napi ütemterv alapján kezdett dolgozni. A párkányi oldalon elsõként a híd melletti platánfasort vágták ki, helyet adva ezzel a jövendõ négysávos útnak, valamint a vámhivatalnak. A Duna medrébõl kiemelték a második világháború óta ott fekvõ hídroncsokat és robbanóanyagokat. A parton pedig már faragták a pillérek borításához szükséges köveket – a víz alá gránitot, a víz feletti részhez travertínót.

Az elsõ hónap elteltével a partra gyakorta kilátogató párkányiakat kissé türelmetlenné tette, hogy még mindig csak geodétákat vagy a pillérek közelében mozgó hajókat láttak, jószerével csak a Sport presszó esett az elõkészítés áldozatául.

Az építõk megnyugtatásul közölték, minden a tervek szerint halad, a Duna medrében 440 méter hosszú és 36 méter széles sávot tûzszerész búvárok vizsgálnak át, illetve 250 tonna acél vár kiemelésre. A pillérek könyékére 4 600 köbméter követ szórnak be, hogy megakadályozzák az alámosást. A hídfõk és mederpillérek átépítéséhez 2 680 tonna vasbeton szerkezetet és ezer köbméter megmunkált követ használnak föl.

Február végén, az építési idõ elsõ harmadának végén mindkét parton megjelent a vízszintes acélgerendákkal merevített cölöpjárom. Ezeken helyezték el a hidraulikus emelõszerkezeteket, amelyekkel 60 centiméterrel megemelték a megmaradt hídcsonkokat. A mûszaki megoldások között szerepelt még a meglevõ ívekre felszerelt hosszanti futómacskasín, ezen hordják be a szerkezeti anyagokat. Az egyik alvállalkozó az aszfaltozott útpálya burkolatát bontotta magasnyomású vízsugárral.

Tavasszal megélénkült a kép – mindkét oldalról bárkahidat építettek, hogy a magasításhoz szükséges nehézgépek is akadálytalanul bejussanak a pillérekig. Idõközben a Ganz Mávag budapesti üzemében megkezdõdött a hídelemek acélszerkezeti elemeinek leszabása és összeállítása hajókkal szállítható részekké.

Áprilisban, a hídépítés félidejekor a papírgyár kikötõjében már folyt az elsõ két hídív összeszerelése. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a híd használatához elkerülhetetlen lesz a két felvezetõ út, valamint a vámhivatal építésének befejezése.

A civil szféra is készül az új helyzetre

Himmler György a Balassi Klub vezetõjeként a kilencvenes évek elején nyilvános kampány keretében elsõként vetette fel a Mária Valéria híd újjáépítését. Most úgy látja, a város nagy várakozással tekint a hídépítés eseménye elé, de bizonyos kételyei is vannak. Szerinte Párkány elsõsorban gazdaságilag felkészületlen. Esztergom nagyobb város, várhatóan rengeteg munkalehetõséget kínál majd a párkányiaknak. Az utóbbiaknak viszont azokat a lehetõségeket kellene kihasználni, amelyek Esztergomban nem adottak. Jellemzõ példaként a termálfürdõt említette.

Himmler György szerint felélénkül a két város közötti önkormányzati, kulturális és mûvészeti élet.

Eddig is szorosak voltak a kapcsolatok, de nem tudtak igazán kibontakozni. Ezenkívül Esztergomtól mondhatni karnyújtásnyira van Budapest, ezáltal teljesen új távlatok nyílnak.

Érdekes lenne, mondjuk egy év múlva felmérni, milyen változást hozott a megépített híd. Himmler György úgy gondolja, hogy több lesz a pozitívum, mint az esetleges negatívum.

A város egyelõre a hídépítés lázában ég, az emberek naponta megnézik, hogy halad a munka. Az önkormányzatok is készülõdnek, igaz, egyelõre inkább még csak a megnyitó ünnepséget látja maga elõtt mindenki.

A civil szféra is nagyban készül az új helyzetre. Néhány hónappal ezelõtt létrejött az Esztergom– Párkány Baráti Társaság, ebben az alapításban pedig oroszlánrészt vállalt a Párkány és Vidéke Kulturális Társaság.

A szervezet a kistérségi, valamint a határmenti kulturális együttmûködést szeretné fejleszteni, és az önkormányzatokkal közösen ilyen jellegû projektumokat szeretne menedzselni.

Az esztergomi polgármesteri hivatalban is létezik egy programiroda, amely különféle európai alapokhoz nyújtja be a pályázatokat.