Péntek, 2001. június 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 125. szám

Bukarest állítólag nem tesz eleget a tárgyalások politikai követelményeknek

Bukarest. Veszélybe került Románia csatlakozása az Európai Unióhoz, mert az ország nem tartja tiszteleben a felzárkózás politikai kritériumait, ez pedig a csatlakozási tárgyalások felfüggesztését vonja maga után.

Román hírforrások úgy tudják: maga Ion Iliescállamfõ elnökölt a kormány tegnapi ülésén, amelynek napirendjén szerepelt az állami gondozásban levõ gyermekek helyzetére vonatkozó kormányintézkedések programja és az Európai Parlament Románia-jelentésével kapcsolatos hivatalos állásfoglalás kialakítása.

A román sajtó nagy teret szentelt Emma Nicholson bárónõ jelentésének, amelyet az Európai Parlament (EP) Románia-felelõseként készített a testület külpolitikai bizottsága számára. Ennek szövegét a román sajtó a Financial Times címû brit lap nyomán ismertette, és kidomborította: az állami gondozásban levõ gyermekek helyzete Romániában sérti az emberi jogokat, így tehát az ország nem tesz eleget a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges politikai követelményeknek.

Nicholson bárónõ szerint a román kormány politikája ez idõ szerint "a pénz mindenek elõtt" alapállással jellemezhetõ, s a jelentéstevõ úgy ítélte meg a hivatalos román hatóságoknak az elhagyott gyermekek sorsára vonatkozó nyilatkozatait, hogy ezek a hatóságok "kéz a kézben dolgoznak" a gyermekek örökbefogadásával foglalkozó nemzetközi szervezetekkel. De mivel nem ismeri eléggé a vonatkozó román jogszabályokat, nem állíthatja, hogy ezt a tényt korrupciónak lehet-e tekinteni.

Brüsszeli értesüléseket idézõ román hírforrások szerint Nicholson bárónõ kedden úgy nyilatkozott, hogy az EP külpolitikai és emberi jogi bizottsága külön felkérte a román hatóságokat az Európai Unió kritériumrendszerének részét képezõ gyermekjogi ENSZ-konvenció tiszteletben tartására, Románia ugyanis éppen az említett nemzetközi egyezmény megsértése miatt nem léphet elõre az igazságszolgáltatásra és a belpolitikai helyzetre vonatkozó csatlakozási tárgyalások felé, márpedig Bukarest szepütemberben meg szeretné kezdeni e megbeszéléseket - hangoztatta a bárónõ. Adrian Nastase – a Brüsszelbõl érkezõ információk hivatalos megerõsítésére várva – hangoztatta: "figyelmesen kell megvizsgálnunk ezt a kérdést". Ugyanakkor cáfolta, hogy az EP külügyi bizottságának jelentése javasolná Románia EU-csatlakozási tárgyalásainak felfüggesztését. Nicolae Vacaroiu, a román szenátus elnöke szerint a Nicholson-jelentés "minden alapot nélkülöz".

Általános izraeli–palesztin háború kitörésétõl tartanak a zsidó állam politikusai

Jeruzsálem. Megegyeztek az izraeli és palesztin biztonsági felelõsök, hogy az elkövetkezõ napokban újabb biztonsági értekezleteket tartanak "hatékony helyszíni intézkedésekrõl való megegyezés" érdekében. Közben palesztin fegyveresek agyonlõttek egy zsidó telepest a ciszjordániai Tulkarem közelében.

A biztonsági megbeszélést – a másodikat 24 óra leforgása alatt – a Gázai övezet északi részén, Bejt Hanunban tartották szerda éjjel, alig néhány órával az izraeli Netánja városkában az Iszlám Dzsihád által elkövetett robbantásos merénylet után. A találkozón semmiféle konkrét lépést nem határoztak el az erõszak csökkentésére a Gázai övezetben, csak az újabb biztonsági értekezletek megtartásáról jött létre egyezség a kiadott közlemény szerint.

Nátán Saranszki izraeli miniszterelnök-helyettes és építési miniszter nem zárta ki a háború lehetõségét a palesztinokkal, amennyiben Jasszer Arafat palesztin vezetõ nem vet véget az erõszakos cselekményeknek. A politikus a Jerusalem Post tegnapi számában megjelent interjújában kifejtette, hogy izraeli részrõl régóta folynak az erõfeszítések annak érdekében, hogy Jasszer Arafattal partneri kapcsolatot alakítsanak ki Saranszki kijelentette: nem fûz reményt ahhoz, hogy Izrael a palesztin vezetõvel ilyen egyetértésre jusson, amennyiben õ maga nem akarja ezt a partneri viszonyt. Saranszki arra a kérdésre nem válaszolt egyértelmûen, hogy Izrael háborút indít-e, amennyiben a palesztinok Arafat nem jelentené be a tûzszünetet. véleménye szerint most is háború folyik, amelynek naponta áldozatai vannak. Az általános háború lehetõségét fejtegette Jiszral Ziv izraeli tábornok is. A Háárec címû lap tegnapi számában megjelent interjújában úgy vélekedett, hogy nincs messze egy ilyen széles körû konfliktus.

Ma tart plenáris ülést Krakkóban a Visegrádi Csoport négy miniszterelnöke

Krakkó. A Visegrádi Csoportba tartozó négy állam, Szlovákia, Magyarország, Csehország és Lengyelország miniszterelnökei ma Krakkóban tárgyalnak. A csúcstalálkozó jubileuminak számít, mert tíz éve, 1991. február 19-én fogadták el akkor még három ország vezetõi Visegrádon az együttmûködésrõl szóló megállapodást. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a találkozón azt vázolja majd, milyen programot kíván követni Magyarország a V4-ek következõ soros elnökeként. Budapest legfõbb céljának a közép-európai identitás erõsítését tekinti. Ehhez már létezõ alkalmas eszköz a Visegrádi Alap, amelyet a közös kulturális, oktatási és környezetvédelmi programok támogatására, valamint az ifjúsági cserekapcsolatok elõmozdítására hozott létre a négy ország. Magyarország szorgalmazni fogja a kapcsolatok fejlesztését a Benelux-államokkal, amelyek már jelét adták ez irányú készségüknek. A kormányfõk tegnap este érkeztek a Krakkó melletti katonai repülõtérre. Este a négy ország zeneszerzõinek mûveibõl összeállított visegrádi koncertet hallgattak meg a krakkói Slowacki színházban. Ma plenáris ülést tartanak, majd közös közleményt fogadnak el. Délután a magyar és a szlovák miniszterelnök a fiatalok fórumán és az ezt követõ panelbeszélgetésen vesz részt.

Javier Solana szerint az Európai Unió a következõ években fontos feladatok elõtt áll a globalizálódó világ kihívásainak megvalósításakor

Prága. Az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje, Javier Solana tegnap Václav Havel cseh elnökkel tárgyalt Prágában. Havel rámutatott, egyre világosabban rajzolódik ki a kapcsolat az európai védelmi és biztonságpolitika valamint a NATO között, ebben pedig Solanának kulcsszerep jut. Solana emlékeztetett, a 2002-es prágai NATO-csúcstalálkozón "fontos kérdéseket kell tisztázni". Hogy milyen témákra gondolt, azt nem részletezte, azonban valószínûleg az Észak-atlanti Szerzõdés kelet-európai bõvítésére utalt.

Václav Havel és Javier Solana tegnap az Európai Unió bõvítésérõl is tárgyalt. Solana szerdán a cseh parlament felsõházának szenátoraival is találkozott, de fogadta õt Milos Zeman kormányfõ és Jan Kavan külügyminiszter is. A szenátus külügyi és biztonságpolitikai bizottságaival folytatott tárgyaláson Solana hangsúlyozta, az Európai Unió nem akar közös hadsereget, mindössze ütõképes fegyveres erõk létrehozását szorgalmazza.

A cseh miniszterelnökkel az uniós bõvítésen kívül Csehország geopolitikai szerepérõl is tárgyalt. Zeman vázolta Solanának országa gazdasági és politikai helyzetét, illetve a csatlakozási tárgyalások jelenlegi állását. A politikusok egyetértettek abban, hogy a közös Európa nemcsak közös piacot jelent, hanem szociális, környezetvédelmi, biztonságpolitikai dimenziói is vannak az uniós bõvítésnek.

A világon a legtöbb jogtiprást a rendõrök követik el

Pozsony. 2000-ben a világ 28 országában 1457 rabot végeztek ki, míg 65 államban 3058 halálos ítéletet hoztak. Földrészünk 32 országában a rendõri szervek követik el a legtöbb erõszakot. Az Amnesty International éves jelentésébõl kiderül, pozitív folyamatot indított el Augosto Pinochet mentelmi jogának felfüggesztése, hiszen több bíróság kezdte meg a háborús bûnök kivizsgálását. Továbbá is aggasztó a helyzet a volt jugoszláv tagköztársaságokban, ahol a mai napig nem büntették meg a háborús bûnösöket, és nem oldották meg megnyugtatóan a menekültek helyzetét. A szervezet felemeli szavát a lelkiismeretük miatt fogva tartottak szabadon bocsátásáért. Legtöbbjüket a katonai szolgálat megtagadása miatt ítélték el. Az AI 300 oldalas jelentését elküldik a világ országainak kormány- és államfõinek, és hozzáférhetõ a www.amnesty. org. internetes címen is. (ngr)

Franciaországban büntetik a szellemi manipulálást

Párizs. Egyedülállóan szigorú törvényt fogadott el a francia nemzetgyûlés a szekták illegális tevékenységének korlátozásáról és visszaéléseik büntetõjogi kezelésérõl. Az új jogszabály értelmében a jövõben bírósági ítélet alapján feloszlatható minden olyan szektás mozgalom, amely korlátozza a tagok személyiségi jogait, törvénybe ütközõ orvosi gyakorlatot ûz, illetve hazug és félrevezetõ propagandát fejt ki. Az új szabályozás bûncselekménynek minõsíti a "szellemi manipulálást", amellyel "olyan cselekményekre késztetnek, melyek súlyos hátrányt okoznak számukra, illetve eltanácsolják õket olyan lépésektõl, amelyekkel ezek a károk kivédhetõk lennének".

Június 7-én kezdi meg mûködését a madridi testület

Madrid. Tanácskozó testületet hozott létre az Ejövõjének megvitatására José María Aznar spanyol kormányfõ – adta hírül tegnap az ABC címû madridi lap. A 11 tagú tanács elnöke Álvaro Rodríguez Bereijo, az alkotmánybíróság volt elnöke, a testületben képviselteti magát a kommunizmus, a katalán nacionalizmus éppúgy, mint a kormányzó konzervatív Néppárt, munkájában történész, európai parlamenti képviselõ, alkotmányjogászok, volt miniszterek, bankárok vesznek részt. A lap emlékeztetett, hogy a tavalyi nizzai EU-csúcson döntöttek: a tagországok kormányai maximális erõfeszítést tesznek, hogy a társadalom minél szélesebb rétegeit vonják bele az európai építkezés jövõjére vonatkozó vitába. Ennek érdekében alakult meg "Az Ejövõjérõl szóló vita tanácsa", amely június 7-én kezdi meg mûködését. A tervek szerint a kormány jelenléte nem lesz meghatározó, és a vita szabad lesz – írta az ABC.

Macedónia alkotmányának módosítását fontolgatják

Szkopje. Ljubcso Georgievszki macedón miniszterelnök szerda este kilátásba helyezte az alkotmány módosítását az albán kisebbség javára. Borisz Trajkovszki elnök részleges amnesztiát kínált az albán felkelõknek, illetve szabad elvonulást Koszovóba. Tévéinterjújában Georgievszki jelezte: a szkopjei kormány olyan alkotmánymódosítást fontolgat, amely a (lakosság egynegyedét-egyharmadát kitevõ) albán kisebbséget államalkotó népként ismeri el. "Nagyon valószínû", hogy az albánt második hivatalos nyelvvé teszik – tette hozzá a miniszterelnök. Trajkovszki hangsúlyozta a multikulturális macedón államhoz való ragaszkodását, elutasítva az ország megosztását. Ezzel szemben az albán Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (UCK) felkelõi legalábbis föderatív Macedóniát akarnak. A macedóniai albán politikusok mindenesetre elégedettnek látszottak pozícióik erõsödésével. Trajkovszki részleges amnesztiát kínált az UCK-felkelõknek. George Robertson NATO-fõtitkárnak írt levele szerint ebbõl csak azokat zárnák ki, akik az észak-macedóniai felkelést szervezték, vagy macedón katonák haláláért felelõsek. Az UCK tegnap elutasította az amnesztia lehetõségét.

Minszk. Ismeretlen tettesek kézigránátot hajítottak szerda éjjel Oroszország minszki nagykövetségének területére, alig fél nappal azelõtt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a fehérorosz fõvárosba érkezett a Független Államok Közösségéhez (FÁK) tartozó országok csúcstalálkozójára. A gránát felrobbant, de személyi sérüléseket nem okozott. A terrorakció nyomán Alekszandr Lukasenko fehérorosz államfõ azonnal összehívta a biztonsági szolgálatok vezetõit. (MTI)

Jakarta. Indonéziában augusztus 1-jére tûzték ki a legfõbb törvényhozó testület, a Népi Tanácskozó Gyûlés rendkívüli ülését, amely dönthet Abdurrahman Wahid elnök eltávolításáról. Elõzõleg szerdán a parlament elsöprõ többséggel megszavazta az elnök elleni bizalmatlansági eljárás megindítását, amely Wahid vád alá helyezését és eltávolítását vonhatja maga után. A legfõbb törvényhozó testület elõtt Wahid elnöknek be kell számolnia eddigi tevékenységérõl, s ha beszámolóját az ülésszak nem fogadja el, az elnököt megfosztják hatalmától, és utódjául az alelnök, Megawati Sukarnoputrit nevezik ki. (MTI)

Kuvaitváros. Kuvaitban tegnap meghalt Feiszal Huszeini, a palesztin kormány Jeruzsálem ügyeivel megbízott minisztere. A Jasszer Arafat elnök közeli munkatársaként számon tartott Huszeini kedden érkezett Kuvaitba, hogy részt vegyen egy, az arab-izraeli kapcsolatok normalizálása ellen küzdõ konferencián. Huszeini hotelszobájában hunyt, halálát szívroham okozta. Huszeini 11 éve az elsõ palesztin vezetõ volt, aki Kuvaitvárosba látogatott. (MTI)

Budapest. Büntethetõ a 21 gyilkossággal gyanúsított F. Tímea. A Nyírõ Gyula Kórház volt ápolónõjének igazságügyi elmeorvosi vizsgálata azt állapította meg, hogy Tímea nem szenved elmezavarban, tehát tudatában kellett lennie annak, hogy tettének milyen következményei lesznek. (MTI)

Budapest. A Petõfi-Megamorv bizottság akár az engedetlenségig is kész elmenni, ha a továbbra sem kapják kézhez a Petõfi sír felnyitásához szükséges bírósági engedélyt. Morvai Ferenc, a bizottság elnöke nem érti, miért akadályozzák meg sorozatosan, hogy a lelet valódiságát a DNS-vizsgálat eldönthesse. (i-t)