Péntek, 2001. június 1. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 125. szám

Vállalkozást segítõ szakmai tanácskozást rendeznek

Nagykapos. A rendszerváltás óta eltelt több mint egy évtized alatt Dél-Szlovákiában is jelentõs számú kis- és középvállalkozás jött létre. Ezek tevékenységét még mindig több gátló tényezõ, gond nehezíti.

A nagykaposi Vállalkozásfejlesztési Szövetség és a nemrég megalakult Szlovákiai Magyar Vállalkozásfejlesztési Társulás a problémák áthidalása és szakmai segítségnyújtás céljából június 6-án és 7-én kétnapos országos szakmai szemináriumot rendez Nagykaposon, ahol hazai és külföldi pénzügyi, gazdasági, régiófejlesztési, valamint kormányzati és közigazgatási tisztségviselõk bevonásával nyújtanak részletes tájékoztatót a kis- és középvállalkozók számára. "A gyakorlat igazolja, hogy Szlovákiában az újonnan induló vállalkozások 30%-a általában egy év után megszûnik. Az okok sok esetben a megfelelõ tõke- és információhiányban, az adott régió nem megfelelõ infrastruktúrájában, illetve a támogatási és együttmûködési lehetõségekrõl való tájékozatlanságban keresendõ. A jobb tájékoztatás célljából rendezzük meg A kis- és középvállalkozók szerepe az Európai Unió piacain címmel a Konrad Adenauer, a Kárpátok Alapítvány, valamint a magyar Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával a vállalkozók kétnapos szakmai találkozóját is, amely a kis- és középvállalkozók tájékoztatását, versenyhelyzetének megerõsítését elõsegítõ tudnivalók átadását lesz hivatva szolgálni, illetve megismertetni õket a hazai EU-s támogatási rendszerekkel. Szó lesz az Új Kézfogás Közalapítvány által indított új program, az úgynevezett mikrohitel rendszereirõl is, amely 4000 dollár összegig terjedõ kamatmentes támogatást biztosít a vállalkozóknak" – tájékoztatott Mihók Gábor, a nagykaposi szövetség irodavezetõje. A szakmai konferencián a vállalkozókon kívül néhány meghívott polgármester is részt vesz. A tanácskozás részleteirõl tájékoztatást a vállalkozásfejlesztési szövetség nagykaposi irodájában vagy a 0949/638 2995-ös telefonon nyújtanak. (kat)

EuroTel mobilszolgáltató: vége a percdíjak hátrányának

Pozsony. Ma éjféltõl az EuroTel mobilszolgáltató átállt a másodperces számlázásra – jelentették be tegnap a cég képviselõi. Az új számlázási rendszer az összes elõfizetõt érinti. A másodperces számlázás mindig az elsõ, egész percet követõen kezdõdik csak el, tehát egy 30 másodperces hívás továbbra is egy percként jelenik meg a számlán, azonban ha valaki 2 perc 2 másodpercet telefonál, akkor csupán 122 másodpercért fizet. A nemzetközi hívások percdíjasak maradnak, és az Easy kártya 30 másodperces számlázása sem változik. (szl)

Az IRB-ben végrehajtott sorozatos vezetõcserék háttere

Pozsony. A tisztogatásoknak politikai háttere van, s a leváltások nélkülözték a szakmai kritériumokat – közölte az e héten leváltott Jaroslav Belás, a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) igazgatótanácsának volt tagja. Belás, aki korábban a pénzintézet betétállományának fõosztályát irányította, kijelentette: az elmúlt évben az IRB betétállománya 30 százalékkal, kibocsátott bankkártyáinak száma 35 százalékkal és a bank által vezetett folyószámlák száma pedig 15 százalékkal nõtt, vagyis e mutatók cáfolják, hogy rossz munkát végzett volna. Jaroslav Belás felügyelte az IRB elektronikus bankrendszerének kiépítése céljából kiírt pályázatot, s annak ellenére, hogy a végül gyõztes Legato System ellen szavazott, mégis e vitatott cég nyerte el a megrendelést. A volt banki csúcsvezetõ úgy látja: e döntés mögött az azóta már leváltott Pavol Vladovic alelnök és Jaroslav Kmet áll, mindkettõ szorosan kötõdik az SDL-hez. Belás azt állítja, õ már tavaly decemberben figyelmeztette Adam Celusákot, a Beruházási és Fejlesztési Bank akkori elnökét, hogy a pénzintézet túlságosan is politikai nyomás alatt áll, ám mindhiába. A leváltott igazgatótanácsi tag közölte: az SDL befolyása annyira kézzel fogható volt, hogy az IRB eredetileg azt tervezte, a párt politikai rendezvényeit is finanszírozza. Jaroslav Belás szerint a Beruházási és Fejlesztési Banknak balszerencséje van, ugyanis hol a pénzintézet részvényesei, hogy a bank csúcsvezetése sodorja végveszélybe az IRB-t. Az áldatlan állapoton viszont sokat segítene a bank privatizálása. (só)

A cSOB Lakás-takarékpénztár megalapozott ellenérvei

Pozsony. A pénzügyminisztérium elképzelései szerint 2002-ben a szükséges 2,8 milliárd korona helyett csak 2 milliárdot szeretne fordítani a lakás-takarékpénztárak állami prémiumára. Pavel Strnad, a cSOB Lakás-takarékpénztár vezérigazgatója tegnap közölte: a 800 milliós megtakarítás helyett az állami költségvetés 3,2 milliárdos veszteséget könyvelne el, ugyanis az állami prémium szinergiahatást gerjeszt, mégpedig a következõ módon: a 0,8 milliárdos állami prémium a járulékos források révén a valóságban 7,2 milliárd koronával támogatja a lakásépítést, ekkora összegbõl 7–8 ezer lakás építhetõ. Ennyi lakás felépítése mintegy 28 ezer fõnek teremt munkát, akik egyetlen év során 4 milliárd korona adót fizetnek az államkasszába. Az állam azonban ettõl a 4 milliárdtól elesik, ha megtagadja a 800 millió korona kifizetését.

Szlovákia lakás-takarékpénztárai eddigi mûködésük során 71 milliárd koronával járultak hozzá a hazai lakásállomány bõvítéséhez, korszerûsítéséhez, míg az Állami Lakásfejlesztési Alap hozzájárulása összesen 4,5 milliárd, a folyósított jelzáloghitelek összvolumene pedig csak 1,5 milliárd korona volt. Ebbõl következik, hogy e speciális pénzintézetek rendkívül fontos szerepet töltenek be, s nélkülük szinte alig megvalósítható a Dzurinda-kormány terve, amely 4 év leforgása alatt 56 ezer lakás felépítését ígérte. (shz)

Egymilliárd koronát fordítanak közlekedési cégek vételére

Pozsony. A Dunajservis Slovensko Kft., amely a napokban 311 millió koronáért jutott hozzá a Szlovák Hajózási és Kikötõvállalat (SPaP) 87%-os tulajdonrészéhez, 1 milliárd koronát fordít a közlekedésben érdekelt cégek felvásárlására. A Dunajservis a legnagyobb kamiontársaságok és raktárak iránt érdeklõdik Szlovákia szerte. A céget ugyan csak tavaly szeptemberben alapították, ennek ellenére a bankoktól már 100 millió koronányi hitelt sikerült felvennie, miközben az alaptõkéje csak 41 millió korona. A Dunajservis már tavaly megszerezte az SPaP szomszédságában fekvõ Pálenisko-kikötõt, amelynek az alapterülete 45 ezer négyzetméter. Tárolási kapacitása nagyjából megegyezik az SPaP kapacitásával. A Dunajservis és az SPaP tanácsadója a Penta Group Rt. lesz, amely szerint az SPaP-nál jelentõs szerkezetátalakításra lesz szükség. (ú)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Prága. Idén világszerte 491 millió mobiltelefont adnak el, ami 20 százalékkal haladja meg a tavalyi értékesítést – derül ki az ARC Group piackutató cég elõrejelzésébõl. A cég tavalyi elõrejelzése csaknem pontosnak bizonyult, hiszen 410 millió darab eladást jósoltak, míg a valós eladás 405 millió volt. A cégek nagy többsége az ARC-t pesszimizmussal vádolta, azt hirdetve, hogy az eladások elérik az 550 millió darabot. (TASR)

Pozsony. A Szlovák Gázmûvek (SPP) tegnap befizette az állami költségvetésbe az idei évre elõírt 5 milliárd koronás befizetés elsõ felét. A vállalat a fennmaradó 2,5 milliárdos összeget november végéig köteles befizetni. Az SPP a 29 százalékos adó és az 5 milliárdos befizetések miatt idén több mint 3 milliárd koronás nettó veszteségre számít. A vállalat 2,5 milliárdos adózás elõtti nyereségre számít, míg tavaly ez az összeg elérte a 4,4 milliárd koronát. (TASR)

A júliustól hatályos hulladékkezelési törvény megszabja, miként kell az öreg gépkocsikat kivonni a forgalomból

Pozsony. A július elsejétõl hatályba lépõ új hulladékkezelési törvény végre kialakítja az öreg gépkocsik felszámolásának rendszerét. Ilyennek az számít, amelyet a tulajdonosa töröltetni szeretne a nyilvántartásból, illetve már több mint harminc napig gazdátlanul áll közterületen.

Az új rendszer már a gyártók számára is kötelezettségül szabja, hogy könnyen reciklálható alkatrészeket használjanak, a gyártók és az importõrök a piacra dobás után hat hónapon belül kötelesek információval szolgáltatni az egyes alkatrészek feldolgozhatóságáról.

Ezentúl, amennyiben a gépkocsi tulajdonosa a kocsiját nem egy további használónak adja át, köteles azt a megfelelõ engedéllyel rendelkezõ feldolgozónak, esetleg a gyártónak vagy az importõrnek leadni. Ezektõl egy igazolást kap, ezt pedig csatolnia kell a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó kérvényéhez A törvény foglalkozik azzal az esettel is, ha a tulajdonos a nyilvántartásból való törlés után is meg szeretné hagyni a gépkocsit – ebben az esetben a közlekedésrendészet számára becsületbeli nyilatkozattal kötelezi magát, hogy autóját megfelelõ körülmények között fogja tárolni. Ha viszont ebbõl alkatrészeket szeretne eladni, akkori azt is be kell jelentenie a járási hivatalnak. A közterületeken álló, és 30 napon túl is elhagyott gépkocsikat ezentúl a járási hivatal által kijelölt parkolókra szállítják el. Amennyiben a tulajdonosuk a felszólítás ellenére két hónapon belül nem jelentkezik értük, állami tulajdonba kerülnek.

Az öreg gépkocsikat egyébként a törvény alapján a feldolgozóknak ingyen kell átvenniük. Sõt, azoknak, akik saját költségükre szállítják kocsijukat az átvevõhelyre, még fizetni is fognak – a sértetlen kocsikért kétezer koronát, ezer koronát pedig azokért a kocsikért, amelyek ugyan hiányosak, az alapvetõ részekkel – motor, karosszéria – rendelkeznek. Az elhagyott gépkocsikat közterületekrõl az útkezelõség, egyéb helyekrõl pedig a község szállíttatja el, a törvény az ezzel kapcsolatos költségek rendezését is szabályozza.

Az öreg gépkocsik feldolgozását a központi Reciklációs Alap támogatja, ebbe minden gyártó, illetve importõr kocsinként 5 000 koronát köteles befizetni. Ezt az újdonságot a kereskedõk nem fogadták nagy örömmel. Stefan Chudoba, a Skoda Auto Slovensko igazgatója a Národná obrodának 400 millió koronás behozatali vámpótléknak nevezte ezt az összeget, és szerinte a 2002-re várható új uniós rendelet bevezetése után mindent elölrõl kell majd kezdeni. Mária Nováková, a Szlovák Autóipari Szövetség titkára szerint a kereskedõk ezt továbbhárítják a vásárlókra, így csökken az eladott gépkocsik száma. A környezetvédelmi minisztérium szerint azért választották konstans – a hazai átlagos gépkocsiárak megközelítõleg 1 százaléka – összeget, mert az újrahasznosítás általában az olcsóbb gépkocsik estében többe kerül. Évi 40 ezer új gépkocsi esetén az alap 200 millió korona bevételre számíthat.

Miklós László környezetvédelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy az öreg kocsik felhasználásával foglalkozó EU-rendelet tavaly szeptember 18-án életbe lépett, és 2015-ig különféle lépéseket tartalmaz, amelyeket az érintett országok 2002-ig építik be saját törvényeikbe. Az egyik ilyen követelmény szerint 2004 után már csak újrahasznosítható alkatrészeket tartalmazó gépkocsikat importálhatunk.

Az új törvény révén nõttek az önkormányzati hatáskörök

Pozsony. Az új hulladékkezelési törvény egyik legfontosabb változásának a háztartási hulladékkal kapcsolatos új rendelkezéseket tekintik. Az Emegfelelõ rendeletével összhangban az önkormányzat ezentúl nem számít hulladéktermelõnek, viszont a törvény számos kötelezettséget szab számára a területén keletkezõ háztartási és kisebb építkezési hulladékok elhelyezésével kapcsolatban. Ezek teljesítését továbbra is helyi rendelet által biztosítja. A hulladékelhelyezésért az önkormányzat felelõs – a rendszeres gyûjtésen kívül évente legalább kétszer lomtalanítás formájának a nagyobb térfogatú hulladékok begyûjtését is biztosítania kell, a veszélyes hulladékot pedig külön fogja gyûjteni. Ezentúl azonban a törvény külön kötelességeket szab a hulladékok termelõinek, például a lakosoknak. Eszerint õk kötelesek bekapcsolódni a háztartási hulladékok gyûjtésébe, kötelesek használni az erre szolgáló kukákat, és be kell tartaniuk az ezzel kapcsolatos önkormányzati szabályokat, sõt kötelesek az önkormányzatnak felvilágosítással szolgálni arról, mit tesznek az általuk termelt hulladékkal.

Törvény szabja meg azt is, hogy az önkormányzat éves hulladékelszállítási díjként személyenként legfeljebb 800 koronát szedhet be, viszont mindenki köteles lesz legalább 80 koronát ilyen célra befizetni. Ezentúl a község dönthet arról, hogy a területén ki biztosítja a hulladékok gyûjtését és kezelését. (TL)

Minden hulladékot termelõ gyártónak fizetnie kell

Pozsony. Az új hulladékkezelési törvény legnagyobb és legtöbb vitát kiváltó újdonsága az újrahasznosítást támogató Reciklációs Alap. Az alapba a gyártók és az importõrök fizetnek be, és azok pályázhatnak meg belõle támogatást, akik biztosítják az adott hulladék újrahasznosítását. Általános szabály, hogy a bevétel 88%-a kerül vissza a befizetõ ágazatba, 12% pedig újraelosztásra kerülhet. A környezetvédelmi minisztérium eredetileg 8 hulladéktípusra javasolta az alap bevezetését. A parlament Peter Muránsky képviselõ és a környezetvédelmi bizottság javaslatára tízre bõvítette a listát: akkumulátorok és szárazelemek, kenõolajak, gépkocsiabroncsok, többrétegû kombinált anyagok, elektronikai termékek, mûanyagok, higanytartalmú villanyégõk, papír, üveg és gépkocsik. A befizetési kötelezettséggel kapcsolatban a törvényelõkészítés során konkrét összegek is elhangzottak. A jóváhagyott törvény azonban csak annyit tartalmaz, hogy az egyes áruféleségekkel kapcsolatos díjat annak függvényében határozzák meg, mennyibe is kerül majd a belõlük keletkezõ hulladék újbóli hasznosítása. Egyedüli konkrét összeg a gépkocsik esetében szerepel, itt 5 ezer koronában határozták meg a befizetést. Az ipari lobbicsoportok felé tett kompromisszumos megoldás eredményképpen a befizetési kötelezettségbõl levonják azt az árumennyiséget, amennyirõl az adott cég be tudja bizonyítani, hogy saját erõbõl újrahasznosította. (-tl-)

Környezetvédõk szerint az ipar és a kereskedelem nem érdekelt továbbra sem, hogy kevesebb hulladékot termeljen

Pozsony. Több mint 300 ember vett részt a hulladékkezelési törvény miatt a Föld Barátai által május 10-én szervezett tüntetésen. A megmozdulás a környezetvédelmi minisztérium elõtt kezdõdött, ahol Ladislav Hegyi, a szervezet elnöke felolvasta négy követelésüket, és a minisztérium képviselõinek átadta az 34 ezer aláírást tartalmazó petíciót. Stanislav Hanzel pedig a PVC betiltását követelte, mondván ez a dioxinszennyezés egyik legfõbb forrása, és a kassai hulladékégetõ mellett élõk rossz egészségi állapotával érvelt. Miklós László környezetvédelmi miniszter is megjelent a tüntetõk között, de a szervezõk által kiadott sajtóközlemény fanyalogva fogadta, hogy a miniszter mindössze annyit ígért: ha megfelelõ szakmai érveket sorakoztatnak fel, a tárca szakértõi foglalkoznak a Föld Barátai követeléseivel.

A tüntetõket fogadta Ladislav Ambros, a környezetvédelmi bizottság elnöke is, aki nemrég azzal várt hírhedté, hogy a Szlovákiai Zöldek Pártja elnökeként – a lakóhelyén mûködõ bánya gazdasági érdekei miatt – kilobbizta a levegõtisztaságról szóló törvény számukra kellemetlen módosításának érvénytelenítését. Ambros most megígérte, hogy beterjeszti a törvényhozásban a tüntetõk négy követelését. A Föld Barátai szervezet üdvözölte a parlament düntését, hogy 2008-tól valóban betiltják hazánkban a PVC használatát. A szervezet az új törvény elõnyeként jelölte meg, hogy a parlament a Reciklációs Alapba besorolt tételeket Peter Muranský (KDH) és a környezetvédelmi bizottság javaslatára nyolcról 10-re bõvítette. Ennek köszönhetõen várhatóan jelentõsen bõvülni fog a szeparált hulladékgyûjtés. A PVC-vel kapcsolatban a civil szervezet 2004-tõl követelte a használat betartását, de elfogadta a minisztérium által javasolt kompromisszumos 2008-as idõpontot. A szervezet értékelése szerint Szlovákia jelentõsen közelebb került a toxikus szennyezés csökkentésére leginkább törekvõ európai országokhoz. Komoly változásként értékelte azt is, hogy az elfogadott törvény teljesen kizárja a külföldi hulladékok importját a szemétégetõkbe. Üdvözölte a törvény azon elemeit is, amelyek bõvítik az önkormányzatok hatásköreit a vadlerakatok felszámolásával kapcsolatban. Negatívumként értékelték viszont, hogy a törvény nem tartalmaz konkrét intézkedéseket a hulladékok mennyiségének csökkentésére, fõként az ipar és a kereskedelem nem érdekelt továbbra sem, hogy kevesebb hulladékot termeljen, továbbra sem tartalmaz semmiféle motivációt a biológiai hulladék komposztálására, illetve az építõipari hulladék feldolgozására.

Mindezek ellenére a Föld Barátai szervezet az új hulladékkezelési törvényt egészében jónak ítélte, amely végre gazdasági befolyásoló eszközökön keresztül igyekszik megfelelõ feltételeket teremteni a polgárok számára a szeparált hulladékgyûjtésre. (tl)

Jogharmonizáció – Szlovákia kilenc átmeneti kivételt kér

Pozsony. Jean-Francois Verstrynge, az Európa Bizottság környezetvédelmi fõbiztosának helyettese szerint Szlovákia az év végéig valószínûleg nem lesz képes lezárni a környezetvédelmi fejezetrõl szóló jogharmonizációs tárgyalásokat.

Ezt a környezetvédelmi minisztérium pénzügyi és kapacitásbeli alulméretezettségével indokolta. A hazai jogrendszerbe ebben a témában 280 uniós jogszabályt kellene átvenni, alkalmazásukhoz pedig 600 új alkalmazottra lenne szükség. Miklós László környezetvédelmi miniszter szerint eredetileg 15 részterületen szerettek volna átmeneti idõszakot kérni, végül azonban ezek számát kilencre szûkítették. Négy kivétel a vízügyre, négy az ipari szennyezõdések ellenõrzésére és a kockázati menedzsmentre, egy pedig a levegõtisztaság védelmére vonatkozik. A kéréseket a megvalósítás magas beruházási költségeivel indokolták. Közülük az Európa Bizottság egyelõre egyet sem utasított vissza, az ezzel kapcsolatos tárgyalások azonban még folynak. Leghosszabb átmeneti idõszakot – 2015-ig – a vizekkel kapcsolatban kértük. A megfelelõ uniós szabályozás alapján ugyanis minden, 2000 lakosnál nagyobb községnek rendelkeznie kell víztisztítóval. A mezõgazdaságból származó nitrátszennyezés felszámolására vonatkozó szabályok betartása alól például 2008-ig kértünk kivételt, a veszélyes hulladékok égetésének szabályozása alól pedig 2006-ig.

Az unió egyelõre március végén nyilatkozott az ügyben, ekkor újabb információkat kért, amelyek fõként a gyakorlati megvalósításra, a harmonogram pontosítására és a pénzügyi stratégiára vonatkoznak. A hazai szakemberek a választ június végéig ígérik.

A környezetvédelmi fejezetet eddig csak Szlovénia tudta lezárni. Magyarország és Csehország négy-öt kivételét kértek. Miklós László is arra számít, hogy a bizottság Szlovákiát szintén a kivételek számának csökkentésére kéri majd. (-tl-)

A hulladékok külföldre szállítása és feldolgozása

Pozsony. A hulladékkezelési törvény legkiterjedtebb újdonsága a hulladékok határokon keresztül történõ szállítását szabályozza. Az új szabályozással hazánk egyszerre tett eleget az OECD és az Európai Unió ilyen jellegû feltételeinek. Ezzel Szlovákia a másodlagos nyersanyagok nemzetközi piacának teljes jogú tagjává lesz, és ezek forgalma a többiekéhez hasonló szabályok alapján történik majd. A törvényjavaslat indoklásában a környezetvédelmi minisztérium arra is figyelmeztetett, hogy az OECD és az Ea zöldlistán meglehetõsen sok hulladékot vezet, nálunk egyelõre ennél kevesebbel számolnak, és majd csak a feldolgozási lehetõségek bõvülésének megfelelõen sorolnak be újabb hulladékfajtákat. A listákat egyébként a szaktárca rendelet formájában jelenteti meg.

Július elsejétõl a határon túlról érkezõ újrafeldolgozásra szánt hulladékokat három kategóriába sorolják be. A zöldlistás hulladékok behozatalához nem lesz szükség külön engedélyre, az importõrnek mindössze bejelentési kötelezettsége lesz. A sárgalistán szereplõ hulladék esetén az importõr a behozatali kérvényéhez mellékeli a feldolgozóval kötött szerzõdését. A minisztérium pontosan megszabott okok alapján a behozatalt feltételekhez kötheti, korlátozhatja vagy akár meg is tilthatja. A sárga- és piroslistán szereplõ hulladékok importõreinek ezen kívül biztosítékot is le kell tenniük arra az esetre, ha a feldolgozásra esetleg nem kerül sor, így azt vissza kell szállítani a származási helyre. A legtöbb adminisztráció a piroslistán szereplõ vagy egyáltalán be nem sorolt hulladékok behozatala esetén várható. Ezek szállítását a környezetvédelmi tárcán kívül az összes érintett hivatalnak is engedélyeznie kell (ezek kilétérõl viszont a törvény nem szól). Ugyanez az eljárás érvényes a kivitel esetében is.

Mindez csak a feldolgozásra szánt hulladékokra érvényes. Bár az illetékes EU-rendelet az elhelyezés szabályait is tartalmazza, amíg nem válunk az unió tagjává, nálunk ilyen célra tilos behozni hulladékot külföldrõl. (t-a)

HULLADÉKTÖRVÉNY

Július 1-jétõl tilos lesz veszélyes hulladékokat kevésbé veszélyesekkel keverni, hogy így csökkentsék a veszélyes anyagok koncentrációját. Amennyiben ilyen jellegû manipulációra fény derül, a járási hivatal utasítást adhat a veszélyes hulladék újbóli elkülönítésére. A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályok akkor is érvényesek, ha az adott hulladék több összetevõt tartalmaz ugyan, de ezek közül egy veszélyesnek számít.

Az akkumulátorokat és a szárazelemeket tilos lesz a háztartási hulladékba dobni. Idén március 1-tõl tilos a 0,0005 százaléknál több higanyt tartalmazó akkumulátor vagy szárazelem árusítása a hazai piacon. Egyedüli kivételt a gombelem képez, itt 2 százaléknyi higanyt engedélyeztek. A gyártók és az importõrök kötelesek feltüntetni az elemeken, illetve az ezeket tartalmazó berendezéseken az általuk tartalmazott nehézfémek mennyiségét. A korábban behozott elemeket csak a jövõ 2002. július 1-ig lehet forgalmazni.

Ez a tétel a púchovi Matador kifejezett kívánságára került a listára. Országszerte évente 800 ezer személygépkocsi-abroncsot és 120 ezer tehergépkocsi-abroncsot cserélnek le. A Reciklációs Alap témogatásától ennek a mennyiségnek az újrafelhasználását várják.

Ebbõl a mûanyagból nálunk évente több mint 11 ezer tonnát használnak fel. A díjfizetési kötelezettség kifejezetten a csomagolóanyagként felhasznált részre vonatkozik.