Csütörtök, 2001. május 31. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 124. szám

Bõsi erõmû – a földmûvelési tárca többlépcsõs megoldást javasol, a kormány megkezdte, de felfüggesztette a beterjesztett indítvány megvitatását

Pozsony. Pont kerülhet a Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat (VVB), a Szlovák Villamos Mûvek (SE) és a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) közötti vita végére, hogy ki milyen arányban részesedik a Bõsön kitermelt villanyáram árából.

A kérdés tegnap azért került a kormány elé, mert az erõmû építõi ma képtelenek törleszteni a kormánygaranciával felvett hiteleket. A kabinet tárgyalt a problémáról, de megszakította a vitát. A három állami vállalat voltaképpen a bõsi vízerõmû üzembe helyezése óta nem tudott megállapodni a helyben kitermelt villamos energia árából eredõ nyereség elosztásán. Bár e kérdés rendezésére 1993-ban létrehozták a Duna Társaságot, az sohasem volt mûködõképes, s a villamosságiak 1997-tõl felfüggesztették befizetéseiket a "közös kasszába". A három cég vezetõsége ugyan áprilisban megállapodott, hogy a kérdés végleges rendezéséig ismét felújítják a pénzátutalásokat, tényleges befizetésre azóta sem került sor. (Korábbi adatok szerint a nyereséget 65:35 arányban osztották volna el a VVB és az SE között. Idén januárban jelezte követeléseit az SVP is, amely a vízi út átjárhatóságának szavatolása címén szeretne részesedni a nyereségbõl.) Az SE 1992-tõl, tehát a turbinák üzembe helyezésétõl 1997-ig fizetett a két vállalatnak, ám nindkettõ vitatja a követelés nagyságát.

Az SE ugyan elismeri a VVB 2,2 milliárd koronás költségeit, amelyek az erõmû felépítése során keletkeztek, ugyanakkor 3,4 milliárd koronára becsüli a Duna Társaság kapcsán keletkezett követeléseit. Az SE ezért jóváírást javasol.

A földmûvelési tárca elõterjesztésében többlépcsõs megoldásra tett javaslatot. A beterjesztés a vízerõmû jogi és gazdasági önnállósítását célozza. A tervezet szerint az elsõ lépésben egyesíteni kellene az erõmû vízgazdálkodási és energiaipari részlegeit, az erõmûvet pedig állami tulajdonba kellene vonni. (Az erõmû vagyonáról jelenleg a Nemzeti Vagyonalap rendelkezik.) Az említett intézkedések végrahajtásához elengedhetetlen a vízgazdálkodás transzformációja is, ami hosszabb idõt vesz igénybe. Az önálló vállalat létrehozásáig a VVB-nek és az SE-nek meg kellene egyeznie a vízgazdálkodásiak tartozásainak kiegyenlítésérõl. A VVB-nek és az SVP-nek bérleti szerzõdést kellene kötni a vízerõmû épületeirõl, amelyek jelenleg az SVP tulajdonában vannak. Ez megfelelõ alapot képezne ahhoz – vélik a földmûvelési tárca szakértõi –, hogy az önálló vállalat létrehozása problémamentesen menjen végbe. A tárca szerint a transzformáció elsõ lépésében a VVB-t három részre osztanák, majd törlesztenék a VVB tartozásait. Következõ lépésként összevonnák a vízerõmû vízgazdálkodási részlegeit, s azt követõen alakítanák meg az új önálló vállalatot az energiaipari és vízgazdálkodási részlegek öszszevonásával.

A gazdasági miniszterek áprilisban javaslatot tettek a VVB által állami garanciával a bõsi és a zsolnai vízerõmû felépítésére felvett hitelek kamatainak törlesztésére. Ezeket nem közvetlenül az államkasszából, hanem a vagyonalap privatizációs bevételeibõl törlesztenék. Tavaly csaknem 4 milliárd koronát törlesztettek, az idei évre esedékes hitelkamatok 5,1 milliárd koronára rúgnak, a 2002-ben esedékes törlesztés 1,8 milliárd koronát tesz ki.

A bõsi erõmû nyolc, 720 MW teljesítményû turbinája évente több mint 3 milliárd korona értékû energiát állít elõ. (gyor; mi)

Kiélezõdött a vita a patikusok és Roman Kovác között

Pozsony. "Peter Mihálik, a gyógyszerészkamara elnöke félretájékoztat, amikor azt állítja, hogy a kamara és a minisztérium tárgyalásán döntés született a gyógyszertárakkal szembeni adósságok azonnali törlesztésérõl, és a kamara ennek fejében támogatta az egészségbiztosítókról szóló törvényt. A találkozóról készült hang- és írásos felvétel bizonyítja, hogy konszenzus született a 24 hónapos határidõrõl, ameddig a csõdbe ment biztosító kötelezettségeit téríteni kell. Ez vagy a biztosító behajtott adósságaiból, vagy az állami költségvetésbõl fog történni" – cáfolta Roman Kovác tárcavezetõ Mihálik állítását, mely szerint a törvényt a parlament csakis úgy fogadhatta el, hogy a miniszter szándékosan félretájékoztatta a honatyákat. A kamara tiltakozik a jogszabály elfogadása ellen, a 24 hónapos határidõt túl hosszúnak tartja, és követeli az állítólagos egyezség megtartását, azaz a gyógyszertárak azonnali tehermentesítését. Ellenkezõ esetben Mihálik nem zár ki egy újabb sztrájkot. Kovác közölte, a patikusok a kamara nyomásgyakorlásáról beszélnek. "Több gyógyszertárost kizárással fenyegettek meg, ha nem csatlakozik" – mondta a tárcavezetõ, aki szerint ez is arról tanúskodik, hogy a kamara nem az összes gyógyszertár véleményét képviseli. Ennek ellenére Kovác hajlandó tovább tárgyalni a kamarával. (sza)

Rudolf Schuster kinevezte Kadlecíkovát és Simkót

Pozsony. Rudolf Schuster tegnap Mária Kadlecíkovát integrációs miniszterelnök-helyettessé, Ivan Simkót pedig belügyminiszterré nevezte ki. Kadlecíková kihívásnak tekinti kinevezését, és arról tájékoztatta az államfõt, hogy hamarosan nyilvános vitát kezdeményez az ország integrációs törekvéseirõl. A miniszterelnök-helyettes célkitûzései között szerepel az uniós intézmények kiépítése, valamint a polgárok tájékoztatása az ISPA-programok nyújtotta lehetõségekrõl és az elõcsatlakozási projektumokról. Ivan Simko nem kívánt bõvebben nyilatkozni terveirõl, ugyanakkor többször hangsúlyozta, kevesebbet akar beszélni. Megválaszolatlanul hagyta a belügyminisztériumban tervezett állítólagos változtatásokra vonatkozó kérdéseket és találgatásokat, de nem zárta ki a személycseréket. A súlyos bûncselekményekkel gyanúsított hét rendõr esetérõl – mellyel már a legfõbb ügyészség foglalkozik – sem volt hajlandó nyilatkozni, miként arról sem, vajon korlátozzák-e az útlevelek kiadását egyes roma nemzetiségû polgároknak. Miután Mikulás Dzurinda kormányfõ tegnap beiktatta mindkét új kormánytagot, Kadlecíková azonnal munkához látott: még tegnap Belgiumba utazott, hogy Szlovákia integrációs törekvéseirõl és a Belga Királyság menekültpolitikájáról tárgyaljon. (sza)

Látványosan folytatódik a Mária Valéria híd újjáépítése

Párkány. Látványos szakaszához érkezett a Mária Valéria híd újjáépítése. A budapesti Ganz munkatársai megkezdik a víz feletti három hídív beszerelését. Ez nem mindennapi látványt kínál, hiszen az íveket egy darabban illesztik a pillérekre. Az elsõ, 102 méteres hídelemet az elmúlt napokban a párkányi papírgyár udvarán nagy szilárdságú feszített csavarokkal rögzítették. Tegnap a szerkezetet magyar szakemberek irányításával uszályokon szállították az esztergomi oldalra, bár az erõs szél miatt néhány órával késõbb kezdték meg a mûveletet a tervezettnél. A helyszínen hidraulikus sajtoló segítségével ráhelyezik a sarura, s ezzel elkészül az elsõ hídmezõ. Várhatóan három hét múlva újabb hídelemek kerülnek a végleges helyükre, tájékoztatta lapunkat Ján Oravec, Párkány polgármestere. A feladat nehéz, hiszen a kolosszust óránként mindössze egy métert lehet emelni, így 14 óráig tart, amíg a helyére kerül. Párkányban és környékén a megszabott idõrend szerint haladnak a járulékos építkezések. Kivétel a vámház, amely az elhúzódó telekkisajátítási viták miatt várhatóan csak jövõ tavasszal készül el. Az újjáépítés teljes költsége 19 millió eurót tesz ki, ennek az összegnek a felét PHARE-forrásból fedezik, a további kiadásokat pedig a magyar és a szlovák kormány állja. (y-f; tl; m)