Kedd, 2001. május 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 122. szám

Agnieszka Holland rendezõ Pozsony vendége volt, Szlovákiában Jánosík-filmet készül forgatni

Agnieszka Holland, a világ egyik legnagyobb kortárs filmrendezõje a szlovák fõváros vendége volt abból az alkalomból, hogy lengyel, francia és amerikai mozgóképeibõl válogatva munkásságát bemutató filmnapokat tartottak a hét végén a Charlie Centrumban.

A Los Angelesben élõ lengyel rendezõ "cseh-szlovákul" vallott az újságíróknak a hollywoodi, valamint az európai, ezen belül a lengyel filmrõl. Szlovákul színházi rendezõ férjétõl tanult meg, csehül Prágában, a FAMU-n, ahol rendezõ szakot tanult. Így Pozsonyban nem okozott neki gondot megértetnie magát amolyan szlovák-cseh keveréknyelven, amelybe természetesen lengyel szavak is vegyültek, mert csúnyákat mondani anyanyelvén tud igazán, de nagyon.

Valószínû a Pozsonyban is több mondatába becsempészett zaftos lengyel kifejezésekkel a száján hagyta el hazáját 1981-ben, a szükségállapot bevezetése után. Igaz, korábban is töltött már huzamosabb idõt Lengyelország határain túl, amikor a híres FAMU-ra járt. Jóllehet, a lódzi színmûvészeti sem kevésbé híres, csakhogy ott felvételi követelmény volt egy másutt szerzett diploma. "Gondolkoztam, hogy elvégzem a pszichológia szakot, mert az érdekelt volna, de sokkal erõsebben élt bennem a vágy, hogy rendezzek, mint hogy négy-öt évet egy egészen más terület megismerésével töltsek. A FAMU-ra érettségivel is felvettek." Döntésének azért is örült, mert a hatvanas évek vége felé került Prágába, s a cseh filmes új hullám õt is magával ragadta. Az akkori szakítás hazájával természetesen nem viselte meg õt annyira, mint a ’81-es, hiszen az emigráció akár végleges távollétet is jelenthetett volna számára. Szerencsére, csak nyolc évig tartott a vállalt számûzetés, nyolc évig nem volt lengyel útlevele. "Az ember nem tud mindent felrúgni, ezért ez a nyolc év nagyon fájdalmas idõszaka az életemnek. Nem tudtam, meddig bírom, mikor roppant össze az a nosztalgia, amelyet hazámmal kapcsolatban éreztem."

Elõbb Svájcban telepedett le, majd Franciaországban. A franciák ismerték és elismerték a lengyel filmmûvészetet, Wajdát, Kieszlovskit és másokat, s neki is megadták a lehetõséget, hogy rendezzen. De hiányzott Zanussi, hiányzott Wajda, akiknek forgatókönyveket írt. "Ha Wajda azt mondta, hogy szép meg jó, amit írtál, akkor tudtam, hogy szart tettem elé, ugyanis ha rá valami tényleg hatott, mert valóban jó volt, akkor úgy beizgult tõle, hogy alig bírt magával."

Franciaországból Hollywoodba vitt az útja. Ott is megpróbál európai filmet csinálni, bár valódi európait, amilyet csak itt, az öreg kontinensen lehet, már rég nem rendezett. Most kínálkozik lehetõség, ha sikerül összeszedni rá a pénzt, Eva Borusovicová forgatókönyvét írja át celluloidszalagra, vagyis a két meglévõ mellé leforgatja a harmadik Jánosík-filmet. Igaz, nem olyan folklorisztikus, mesés históriát akar kerekíteni a történetbõl, mint amilyenek a Jánosík-mondakörbõl ismertek, hanem sokkal mélyebbre akar ásni a legendában. Jánosíkot a Zakopane környéki lengyelek is a magukénak vallják, de mint mondta: "Én meghagyom õt a szlovákoknak." Aztán, hogy tréfával üsse el a dolgot, hozzátette, "legfeljebb osztrák-magyar hõst csinálok belõle, hogy ne legyen veszekedés".

Hollywoodban, ahol – miként a rendezõnõ Pozsonyban is elmondta – nemzeti és etnikai hierarchia érvényesül, nehéz olyan filmet forgatni, amely nem amerikai, és ezen természetesen nem a film nemzetiségét kell érteni. Agnieszka Hollandnak talán azért is volt valamivel szabadabb útja, mert Amerika-szerte rendkívül kedvezõen fogadták a ’90-ben francia–német koprodukcióban forgatott Európa, Európa címû, második világháborús történetet feldolgozó, egy zsidó fiú sorsát nyomon követõ filmjét. Ennek egyes jeleneteit már Lengyelországban vehette fel. Varsóban, a kultúrpalotában "rendezte be" a Hitlerjugend kiképzõközpontját, mert mint mondta, "az egyes diktatúrák külsõségeikben is sokban hasonlítanak. A sztálini architektúra, amelynek kitûnõ példája a varsói kultúrpalota, tökéletesen alkalmas volt arra, hogy felismerhetõvé tegyem azokat a jegyeket, amelyek a hitleri Németország építészetére voltak jellemzõek". Agnieszka Holland tervei között egy újabb második világháborús történet is szerepel, mert mint mondta, "nem tudom, létezik-e olyan ország, és nemcsak a posztkommunista államokra gondolok, amely elmondhatja magáról, hogy teljesen immunissá tudott válni a fasizmussal szemben. Ezért kellenek még mindig az olyan filmek, amelyek az esetleges veszélyre figyelmeztetnek. A közös Európában ugyanis olyasminek nem szabad megtörténnie, ami megtörtént Jugoszláviában, vagy ami most folyik Ausztriában és Olaszországban."

Ezeket az "európai történeteket" nehéz filmre vinni az álomgyár berkeiben. Nõként még nehezebb. "A nõnek az élet minden pontján nehezebb, mint egy férfinak, akinek nem kell szülnie, aki nem öregszik úgy, mint mi. De akinek nõként sikerül bekerülnie az élvonalba, az sokkal erõsebb, kitartóbb, mint bármelyik férfi rendezõ." Agnieszka Holland is kemény asszony, de lánya, Kasia még erõsebb, keményebb és önfejûbb. "Elkészült az elsõ filmjével, és nem hagyta, hogy a producer beleszóljon abba, hogyan vágja meg a felvett anyagot. Azt mondta, olyasmit nem csinálok, ami nem tesz jót a nevemnek. Hiába intették a barátai, hogy engednie kellene, kitartott a véleménye mellett, és gyõzött. Én nem vagyok ilyen bátor, bár eddig még mindig sikerült megcsinálnom, amit akartam, és soha nem csináltam olyat, amit nem akartam. Bár Hollywoodban keményen érvényesül az a fajta hierarchia, hogy producer, rendezõ és így tovább lefelé, és fölfelé nem ajánlatos ellentmondani, mindig is próbáltam a film elüzletiesedése ellen harcolni." Ezzel kapcsolatban elmesél egy epizódot, amely amerikai filmesek között nem történhetne meg. "A harmadik csoda címû filmem egyes jeleneteit Selmecbányán vettük fel. A stábban szlovák munkatársak is voltak, akik nem ismerik a hollywoodi törvényeket. Így aztán, amikor az amerikai producer olyan utasítást adott, amely nekik nem tetszett, szemrebbenés nélkül visszavágtak, hogy ezt vagy azt talán mégsem ilyen formában kellene. Én pedig teljesen meggémberedtem, hogy mi lesz ebbõl. De nem lett belõle semmi."

Ahogy Agnieszka Holland látja, Európában sem rózsás a helyzet. Úgy véli, a filmkritika – miként Amerikában – földrészünkön is egyre inkább üzleti érdekeket szolgál, és intellektuálisan korrumpálódott. Pedig véleménye szerint a filmalkotással nagyon gyöngéden kellene bánnunk. Egy-egy mû megítélésében nagyon nagy szerepe van a múló idõnek. "Ismerek olyan filmet, amelyet meglehetõsen elmarasztalt a kritika. Négy-öt évvel késõbb kultuszfilm lett. A rendezõi szándék, a mozgóképes valóság nem minden esetben találkozik a kor elvárásaival, vagy az is elõfordulhat, hogy mi nem jó idõben nézzük meg a filmet. Máskor, más idõben talán számunkra is másról szólhat ugyanaz a produkció."

Gyulai Várszínház – négy színmû, negyven elõadás

Gyula. Négy bemutató lesz a Gyulai Várszínház idei évadjában, miután a Kõmûves Kelement is színre viszi a Körös-parti szabadtéri teátrum. A Honvéd Táncszínház és a Székesfehérvári Vörösmarty Színház tagjaiból álló alkalmi társulat elõször július 2-án adja elõ a tószínpadon a rockoperát.

A július 7-i gyulai bemutató közönsége Katona József Bánk bán címû tragédiáját láthatja Csiszár Imre rendezésében.

Õsbemutató is színre kerül: Simonyi Imre Dramolettek címû mûvét a Ladics-ház udvarán Árkosi Árpád rendezésében július 25-én láthatja elõször a közönség.

Évadzáró bemutatóként – augusztus 8-án – Shakespeare Makrancos Kata címû vígjátéka kerül színre Gyulán. A Gyulai Várszínház és a Szentendrei Mûvészet Malom és Teátrum közös Shakespeare-elõadását Alföldi Róbert rendezi. A bemutatón színre lép Stohl András, Murányi Tünde, Karczag Ferenc, Jánosi Dávid, Vajda Károly és Horváth Lili.

Fellép Paco Pena, a világ egyik legjobb flamenco-gitárosa

Esztergom. Két hagyományos zenei program várja a zenetanulókat, zenészeket és a közönséget Esztergomban. Július 16. és 28. között rendezik meg a Dunakanyar Mûvészeti Egyetemet. Augusztus 6–18-a között rendezik a XIV. Nemzetközi Gitárfesztivált. Elõször lép fel Magyarországon a spanyol Paco Pena, a világ egyik legjobb flamenco-gitárosa. A millennium tiszteletére írt két darab õsbemutatója színesíti az idei programot; a szerzõk: Hollós Máté és Madarász Iván. Az augusztus 17-ei záró koncerten a fesztivál minden résztvevõje közremûködik.

Június 1–3-án a millennium jegyében zajlik a fesztivál

Martos. Hatodik alkalommal rendezi meg a Csemadok Vecsey Lajos szervezete az Országos Pünkösdi Népmûvészeti Ünnepséget. Ág Tibor népzenekutató, Nagy János szobrászmûvész, Gáspár Tibor tanár és Katona István koreográfus védnökségével 1995 nyarán szervezték az elsõt, miután megszûnt a Zselízi Népmûvészeti Fesztivál és a Gombaszögi Kulturális Ünnepek.

A martosi ünnepségsorozat pénteken 18 órakor kezdõdik Szkukálek Lajos festõmûvész kiállításának megnyitójával, és az éjszakai virrasztással a Feszty Árpád Mûvelõdési Parkban, ahol a Bárka egyházi zenekar elõadását hallgathatják meg.

Szombaton 11 órakor Nagy Gábor plébános és Feszty Zsolt lelkipásztor nyitja meg az egyházi szemináriumot. 14 órakor a Feszty-parkban egyórás ökumenikus istentiszteletet szolgál dr. Beer Miklós, az Esztergom– Budapest egyházmegye segédpüspöke és dr. Márkus Mihály, a dunántúli református egyházkerület püspöke. Kora reggeltõl (6.00) horgászverseny folyik az Öreg Nyitrán, 10 órától kirakodóvásár. A szombat délelõtt a gyermekeké, 11 órától 14 óráig gyermekjátékok, kézmûvesség, meseszínház, erõverseny, táncház Horkay Katalin és Szlama László irányításával. 17 órakor Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos ünnepi elõadása hangzik el; 18 órakor Kobzos Kis Tamás históriás énekeket ad elõ a martosi templomban. 19.30-kor kezdõdik a pünkösdi gálakoncert, melyen Szabó Tibor, a HTMH elnöke mond köszöntõt, fellép a komáromi Feszty Árpád kamaraegyüttes, a budapesti Magyar Dudazenekar, négy gyermektánccsoport, a komáromi Pihegõ, a füleki Rakonca, a farnadi Nádas, az ógyallai Bellõ és a pozsonyi Szõttes. Az Árgyélus kismadár fõszepelõi Écsi Gyöngyi elõadómûvész, valamint a rozsnyói és Rozsnyó környéki folklórcsoportok. Este 11-tõl hajnali 3-ig tart az utcabál a Patika elõtt.

Vasárnap 10-kor pünkösdi istentisztelet. Egy órától focigála, melyen az MKP, a Mefiboset és a magyarországi színmûvészek csapata méri össze erejét. (de)

Somorja. Ma 19 órakor nyílik az At Home Galleryben a Mûvészetek háza két ösztöndíjasának, Yvette Martini és Cosmin Pop romániai képzõmûvészek kiállítása. (ú)

Budapest. Szász János filmrendezõt felvették a Directors Guild of America (Amerikai Rendezõk Céhe) tagjai közé. Az amerikai és külföldi filmrendezõk érdekvédelmi szervezete 1938-ban alakult. Kimagasló szerepe van abban az alkufolyamatban, amelyet a filmrendezõk, valamint a színészek és a forgatókönyvírók folytatnak a nagy stúdiókkal a filmek jövedelmébõl való nagyobb részesedésért. A filmunió sajtóirodája emlékeztet arra, hogy Szász János legutóbb Steven Spielberg kérésére egyórás dokumentumfilmet rendezett a holocaust magyarországi történetérõl. (MTI)

Pozsony. A Helsinki Polgári Társulás szeptembertõl ingyenes romanyelvtanfolyamot indít szerkesztõknek, újságíróknak, polgári társulások aktivistáinak, politikusoknak, az államigazgatásban dolgozóknak és mindazoknak, akik bármilyen célból el akarják sajátítani a roma nyelv alapjait, akiket érdekel a roma etnikum története, és közelebbrõl meg akarják ismerni a romák lélektanát, gondolkodásmódját. A tanfolyam 2001. szeptember 3-tól 2002. június 24-ig tart, az órák hétfõnként 17-tõl 18.30-ig lesznek. Részletes tájékoztatást a 07/44887927-es telefonszámon adnak. Mivel a létszám korlátozott, a szervezõk kérik, hogy az érdeklõdõk június 10-ig küldjék be jelentkezésüket: Helsinské obcianské zhromazdenie v SR, Pionierska 12, 831 02 Bratislava. (ú)

POZSONY

SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hófehérke és a hét versenyzõ 11 Nabucco 19 KIS SZÍNPAD: Ugyan, ugyan ezredesné! 19

KASSA

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 19 STÚDIÓ: A sötét lady, avagy Játssz Shakespearet 10 Mindenki ege 19.30

KOMÁROM

JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10, 14

TATABÁNYA

JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: A király meztelen 14.30

POZSONY

HVIEZDA: A mexikói (amerikai) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: A kis Nicky (amerikai) 16, 18 Purpur folyók (francia) 20.30 MLADOST: Ne áruld el otthon! (francia) 15.45, 17.30 Minden, amit a szexrõl tudni akartok, de nem meritek megkérdezni (amerikai) 20 CHARLIE CENTRUM: Ne áruld el otthon! (francia) 19 Magányosok (cseh–szlovén) 17 A gyanú (amerikai) 19 Csokoládé (amerikai) 20.30 A vámpír árnyékában (amerikai) 20.45 Teljes napfogyatkozás (francia–angol–belga) 20 A bohóc és a királylány (cseh) 19

KASSA

DRUŽBA: A kocka (amerikai) 16, 20 Purpur folyók (francia–amerikai) 18 TATRA: Billy Elliot (amerikai) 15.30, 17.45 Akiro Kuroszava álma (japán) 20 ÚSMEV: A mexikói (amerikai) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Kámaszútra (amerikai) 16.15, 18.15 CAPITOL: Halálos lövés (amerikai) 15.45, 18, 20

DÉL-SZLOVÁKIA

ROZSNYÓ – PANORÁMA: Ellenség a kapelõtt (amerikai) 17, 19.15 LÉVA – JUNIOR: Pokémon (amerikai) 16.30 Áldozatok és gyilkosok (amerikai) 19