Kedd, 2001. május 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 122. szám

Forgalomelterelés és nagyszabású biztonsági intézkedések a magyar fõvárosban

Budapest. A korábbi hírekkel ellentétben várhatóan csak egy kisebb, békés tüntetés lesz a NATO és az Ebudapesti külügyminiszteri találkozójának idején. Ennek ellenére a magyar rendõrség és határõrség rendkívüli biztonsági intézkedéseket foganatosított.

Utoljára 1994 decemberében volt ilyen mértékû készülõdés Budapesten, akkor az EBESZ csúcstalálkozóját tartották. A lapok, rádiók és tévék azzal vannak tele, hogy merre nem szabad közlekedni, hol állítják meg hosszabb-rövidebb idõre a forgalmat. A Korridor internetes újság úgy tudja, hogy a fõvárosba rendelték az összes speciális egységet, ezek tagjai fõként a Kongresszusi Központban és környékén, vagyis a rendezvény színhelyén óvják a résztvevõket, valamint a szállodákban, ahol a küldöttségeket elhelyezték. A rendõrség szoros kapcsolatban áll a határõrséggel is, mert korábban olyan hírek voltak, hogy globalizáció-ellenes tüntetõk éppen olyan megmozdulást szerveznek, mint nemrégiben Prágában. A nemzetbiztonságiak is készenlétben vannak, az a feladatuk, hogy kiszûrjék az anarchisták beszivárgását az országba. Egyelõre nem tudni, hogy a biztonsági intézkedések rettentették el a tüntetõket, vagy az egész csak vaklárma volt, mindenesetre egyetlen csoport kért tüntetési engedélyt. Lapunk információi szerint az anarchista tüntetõk azért maradnak távol, mert késõn, és nagyon rosszul kezdõdött a szervezés, a külföldiek pedig pénzhiányra hivatkozva mondták le a részvételt. A kétnapos tanácskozás több szempontból is fontos: a szokásos, félévi értekezletnek elõször ad helyszínt egy új NATO-tagállam fõvárosa, ez az elsõ tanácskozás azóta, hogy az USA-ban hivatalba lépett az új, republikánus kormány, és most elõször tartanak közös külügyminiszteri találkozót az észak-atlanti szövetség és az Európai Unió külügyeinek irányítói. Budapest vendége Powell amerikai és Ivanov orosz külügyminiszter, õk Bush és Putyin szlovéniai találkozóját készítik elõ.A szerzõ budapesti munkatársunk

Budapest. Lord Robertson NATO-fõtitkár kiemelt jelentõséget tulajdonít annak, hogy a NATO-tagországok külügyminisztereinek találkozójára elsõ alkalommal kerül sor egy újonnan felvett tagállamban. Errõl a fõtitkár azt követõen nyilatkozott újságíróknak, hogy tegnap délután megbeszélést folytatott Orbán Viktor kormányfõvel. A ma kezdõdõ külügyminiszteri értekezletrõl szólva kijelentette, hogy az jelentõs lépés lesz egy egységes és szabad Európa megteremtése felé. Lord Robertson Martonyi János külügyminiszterrel is tárgyalt. (MTI)

Csõdöt mondott a nagykoalíciós kísérlet – tárgyalni kellene az UCK-val is

Szkopje/Belgrád. A macedón csapatok tegnap is folytatták támadásaikat az albán szabadcsapatok állásai ellen. A fõ célpont a Kumanovótól nyugatra fekvõ Matejce falvolt. Hajnalban viszont a lázadók által megszállt falvakból támadták aknavetõkkel a hadsereg alakulatait. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai megbízottja ma politikai tárgyalásokat akar folytatni Macedónia fõvárosában. A várakozások szerint a különféle népcsoportokból két héttel ezelõtt alakított egységkormányt igyekszik majd erõsíteni. Figyelemre méltó elemzést tett közzé tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerzõ szerint Macedóniában kudarcba fulladt a politikai rendezés folyamata, az országban ismét háború lesz. A lap balkáni tudósítója szerint a Kumanovo környéki falvakban végzett hétvégi tisztogatás után elõállt helyzet komolyabb, mint két hónappal korábban a Tetovo környéki macedón offenzíva után volt. A nagykoalíció kísérlete is csõdöt mondott.

A szerzõ úgy véli, a Nyugat fetisizálja a szkopjei kormány régóta nem létezõ szuverenitását, jóllehet a két népcsoport veszélyes "etnikai szolidarizálásán" kívül a kabinet semmit nem tud felmutatni. Célja továbbra is az UCK "politikai elszigetelése", holott vezetõ albán politikusok a szükségességet fölismerve éppen azon fáradoznak, hogy bevonják az UCK-t a politikai játszmába, rábírva a szervezetet a fegyveres küzdelem feladására.

Az UCK bizonyosan ellensége a macedón államnak, legalábbis addig, amíg a jelenlegi alkotmány van érvényben. A stratégiai kényszerhelyzet fölismerése megköveteli, hogy Szkopje megpróbáljon békét kötni az UCK-val.

Helyhatósági pótválasztások: részben kiegyensúlyozottabb hatalmi viszonyok

Róma. Az olasz balközép erõk a május 13-i parlamenti választásokon elszenvedett vereség után enyhe vigaszt találtak a vasárnapi helyhatósági pótválasztásokban, amelyek révén Itália több kulcsfontosságú városában – így Rómában, Torinóban és Nápolyban – megõrizték a polgármesteri széket. Vasárnap több mint hatmillió olasz állampolgár járult ismét az urnákhoz, hogy megválasszon hetvenhét városi és két megyei önkormányzatot. Azokról a helységekrõl van szó, ahol két héttel korábban – a parlamenti választásokkal egy idõben – rendezett helyhatósági választásokon egyetlen jelölt sem érte el a megválasztásához szükséges többséget. Most vasárnap ismét a két nagy politikai tömbnek, a jobbközép Szabadságjogok Házának (CDL), illetve a balközép Olajfának a jelöltjei mérkõztek meg egymással. Megfigyelõk szerint a baloldal számára különösen a fõváros megtartása fontos, meg az, hogy a két megyét is megszerezték. Ezek az eredmények bizonyos fokig kiegyensúlyozzák a hatalmi viszonyokat. Berlusconi csapatának fontos lett volna, hogy a kulcsfontosságú városokban is megerõsödjönek, ami nem sikerült.

Jospin elképzelései ellentétesek a Schröder-tervvel

Párizs. Elvetette Gerhard Schröder német kancellár föderális Európa-koncepcióját Lionel Jospin francia miniszterelnök, aki az Európai Unió reformjáról vallott elképzeléseit ismertetve tegnap az intézményrendszer jelenlegi egyensúlyának fenntartását, az uniós mechanizmust alkotó alappillérek szerepének további erõsítését indítványozta, és a nemzetállamok föderációjának elve mellett tette le voksát. Konkrét lépéseket javasolt annak érdekében, hogy a közös európai értékek elvére épülõ szervezet meg tudjon felelni a bõvítés kihívásainak, s nemzetközi síkon is hatékonyan tudja érvényesíteni saját értékeit és célkitûzéseit az uniformizálás és egyközpontúság irányába ható törekvésekkel szemben. Schröder kezdeményezésével szöges ellentétben Jospin a miniszteri tanács hatáskörének kiterjesztését indítványozta, felvetve azt a lehetõséget, hogy testület a tagállamok kezdeményezésére feloszlathassa az Európai Parlamentet. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a brüsszeli végrehajtó testület szerepét növelhetné, ha az európai parlamenti választásokon legsikeresebb politikai formáció képviselõi közül választott elnököt állítanának a brüsszeli Bizottság élére, ez egyúttal az Európai Parlament intézményes szerepét is megerõsítené – szögezte le. Szorgalmazta, hogy az eurózónához tartozó tagállamok közös gazdasági kormányt alakítsanak, s hozzanak létre közös részvényalapot a nemzetközi gazdasági válságok hátrányos hatásainak ellensúlyozására. Franciaország nevében kategorikusan elvetette a föderáció gondolatát, s amellett érvelt, hogy a realitás az európai nemzetállamok irányában hat.

Áder János elutasította a kisgazda pártelnök kérését

Budapest. Áder János, az Országgyûlés elnöke hivatalos levélben tájékoztatta Torgyán Józsefet, az FKGP elnökét arról, hogy új üléstermi helyét a független képviselõk között jelölte ki. Áder Torgyán levelére válaszolt, amelyben a politikus azt kérte a házelnöktõl, hogy frakciótagságát illetõen állítsa vissza az eredeti állapotot, vagyis jelentse be, hogy az FKGP-képviselõcsoport tagja. A Fõvárosi Bíróság ugyanis megsemmisítette a pártelnök frakcióból való kizárására vonatkozó határozatot. A házelnök azzal utasította el Torgyán kérését, hogy az ügyrendi bizottság általános érvényû állásfoglalásában kimondta: a képviselõcsoport hatáskörébe tartozó döntésekrõl a frakcióvezetõ bejelentése az irányadó, s ezt a házelnök nem bírálhatja felül. Torgyán ezért tegnap lemondásra szólította fel Ádert.

Státustörvény

Bukarest. A román szenátus külügyi bizottsága holnap szeretné meghallgatni Mircea Geoana külügyminisztert a Magyarországon készülõ státustörvénnyel kapcsolatban – közölte Gheorghi Prisacaru, a testület elnöke. Prisacar tudomása szerint a román külügyminiszter ma Budapestre érkezik, hogy errõl a kérdésrõl tárgyaljon a magyar vezetõkkel. "A külügyminiszter friss információkkal tud majd szolgálni arról, hogy a magyar vezetésnek mi az általános koncepciója, és hogy miként fogadták a román fél véleményét" – mondta. A bizottság tájékoztatást szeretne kapni arról is, mi a törvény által érintett többi ország, az Európa Tanács, az Európai Unió és az EBESZ álláspontja ez ügyben. Mircea Geoana vezetésével ma Budapesten román küldöttség vesz részt az Euroatlanti Partnerségi Tanács (EAPC) ülésén. (MTI)

Ljubljanára készülnek

Washington. A The New York Times értesülése szerint az USA hamarosan felajánlja Oroszországnak, hogy fegyvereket vásárol tõle, katonai segítséget nyújt neki és közös rakétavédelmi hadgyakorlatokon vesz részt vele, ha hajlandó felmondani a rakétaelhárító rakétarendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött ABM-szerzõdést. Washingtoni tisztségviselõk a lapnak elmondták, hogy az amerikai fél mindenekelõtt S–300-as típusú föld–levegõ rakétákat vásárolna Moszkvától, hogy beillessze azokat egy Oroszországot és Európát védõ ernyõbe. Az ajánlattal George Bush amerikai elnök áll majd elõ június 16-án a szlovén fõvárosban, Ljubljanában, a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tartandó elsõ találkozóján. Az amerikai ajánlat a nukleáris fegyverek számának csökkentésére és a kétoldalú kapcsolatok kibõvítésére is kiterjed majd. (MTI)

Lengyel püspöki kar

Varsó. A lengyel püspöki kar Józef Glemp bíboros, prímás vezetésével vasárnap este bocsánatot kért mindazokért a bûnökért, amelyeket lengyelek követtek el a második világháború idején zsidók ellen Jedwabnéban és másutt. Az engesztelõ imát a varsói Mindenszentek templomban tartották vezetõ politikusok és közéleti személyiségek részvételével. A püspökök külön erre az alkalomra állítottak össze könyörgõ imádságot – azokért a lengyelekért is, akik az üldözött zsidókat mentve veszítették életüket. 1941. július 10-én, a hitleri Németország Szovjetunió ellen intézett támadása után a korábban a szovjetek által megszállt Jedwabne csaknem teljes zsidó lakosságát – a lengyel származású, New Yorkban élõ történész, Jan Tomasz Gross Szomszédok címû könyve szerint mintegy 1600 embert – német bujtogatásra helybeli lengyelek egy csoportja egy pajtában elevenen elégette. (MTI)

Ciprusi választások: biztosra vehetõ a kommunisták gyõzelme, de marad a polgári erõk parlamenti többsége

Nicosia. A vasárnap leadott szavazatok több mint 90 százalékának összeszámlálása alapján a kommunista Ciprusi Dolgozók Haladó Pártja (AKEL) nyerte Cipruson a parlamenti választásokat. A Reuters szerint az AKEL 34,7 százalékkal vezet a jobboldali Demokratikus Tömörüléssel (DISY) szemben, amely 34,1 százalékot ért el. A kommunisták gyõzelme ellenére a polgári pártok megõrizhetik parlamenti többségüket, az eddigi adatok szerint a középjobb Demokrata Párt (DIKO) 15,2 százalékos eredménnyel szerepelt. A Szociáldemokrata Mozgalom a szavazatok 6,5 százalékát szerezte meg. A vasárnapi ciprusi választásokon összesen nyolc párt indult 56 parlamenti képviselõi helyért. További 24 parlamenti helyet a ciprusi török népcsoportnak tartottak fent, amely azonban nem vett részt a választásokon, így ezek a mandátumok betöltetlenek maradnak. (MTI)

Budapest regionális kapcsolatainak felzárkóztató funkciója

Budapest. A visegrádi együttmûködés nagy szerepet játszott Szlovákiának az euroatlanti pályára való visszaállításában – szögezte le Németh Zsolt a Parlamenti Európa Klub tegnapi rendezvényén. A külügyi államtitkár a regionalizmussal foglalkozva azt mondta, Budapest olyan Európában gondolkodik, amelyben egyrészt fontos szerep jut a regionális sajátosságoknak, másrészt nem elszigetelõdik, hanem átjárható külsõ határokkal rendelkezik. "Mi más célkitûzésünk lehetne Közép-Európában, mint a jólét és a stabilitás kiterjesztése, és a térségben meglévõ határok légiesítése" – fûzte hozzá. E cél elérésére példaként említette a skandináv országok és a balti államok együttmûködését. Szerinte megkerülhetetlen lesz egy közép-európai dimenzió is az Eszemszögébõl, hiszen nem csupán formális, szervezeti határ fog kialakulni az elsõ körös bõvítést követõen, hanem kulturális, civilizációs határ is képzõdhet, mindennek szociális és gazdasági kilátásaival. (m, t)

Stockholm. Göran Persson svéd miniszterelnökkel találkozik a jövõ szerdán Koppenhágában Jasszer Arafat palesztin elnök és Ariel Saron izraeli kormányfõ. A találkozót a palesztin és az izraeli fél kérésére szervezték meg, hogy találkozhassanak az Esoros elnökségével, még az Unió június 15–16-i göteborgi csúcstalálkozója elõtt. Svédország június 30-ig tölti be az Efélévenként váltott soros elnöki tisztét. (MTI)

Bejrút. Ismeretlen támadók elrabolták vasárnap Libanonban Litvánia konzulját, és váltságdíjat követelnek érte. Litvánia konzuljának tisztét egy gazdag libanoni üzletember, Raymond Sarkis tölti be. Libanonban a polgárháború évei alatt mindennaposak voltak az emberrablások, de a harcok befejezése (1990) óta ritkán fordul elõ a bûnözésnek ez a formája a kis területû, de sûrûn lakott földközi-tengeri országban. (MTI)

Bangui. A Közép-afrikai Köztársaságban államcsínykísérlet zajlott le: tegnap hajnalban fegyverropogás hallatszott Banguiban, az elnöki rezidencia közelében. Szemtanúk aknagránátok becsapódásáról számoltak be Ange-Félix Patassé elnök rezidenciájánál, valamint a fõvárostól öt kilométernyire lévõ repülõtéren. Az elnök hollétérõl csak annyit tudni, hogy a támadások kezdetén a palotájában volt. (MTI)

Moszkva. A csecsenföldi Szamaski közelében a szakadárok távirányítású aknával felrobbantottak egy Ural teherautót, s megöltek három belügyi katonát. A tegnapi összefoglaló jelentés szerint az orosz erõk a múlt héten 14 halottat és 39 sebesültet vesztettek Csecsenföldön. Az orosz állásokat ezen idõszak alatt 162 támadás érte, s ebbõl 118-at Groznijban hajtottak végre a felkelõk. (MTI)

Moszkva. Jelcin volt orosz elnök Csiang Cö-min kínai államfõ személyes vendégeként próbálhatja ki a hagyományos keleti gyógymódokat. Mától a Sárga-tenger partján fekvõ Dalian üdülõvárosban vendégeskedik, de azért a kínai elnökkel is tárgyalni fog. (MTI)