Hétfő, 2001. május 28. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 121. szám

A legtöbb légzõszervi allergiás megbetegedést a levegõbõl beszívott virágporszemek és gombaspórák okozzák

Az ember a természet része, egyetlen szem abban a hatalmas láncban, amelyben a legparányibb élõlénynek is megvan a maga helye, szerepe. A kívánatos harmónia helyett azonban hol mi károsítjuk a természetet, hol mi szenvedünk olyasmitõl, ami különben az élõvilágban természetes, sõt fontos.

A virágporszem barátunk és ellenségünk. A bõséges pollentermelõdés a megporzás és a jó termés feltétele, másfelõl a levegõben kavargó pollentömeg okozza korunk egyik elhatalmasodó betegségét, a pollenallergiát. A virágporok által kiváltott pollenallergia nem új jelenség. Az ókori római történetírók megörökítették annak a katonának az esetét, akinek a tengeren semmi baja nem volt, de ahogy kilépett a partra a virágzó növények közé, azonnal tüsszögni és köhögni kezdett. Valószínûleg õ volt a történelem elsõ regisztrált szénanáthása, de sorstársai között olyan elõkelõ személyiségek is akadtak, mint az i.e. 63. és az i.sz. 14. között élt Augustus császár. Róla azt jegyezték fel krónikásai, hogy ha tavaszonként déli szél fújt, hurutos tünetek, mellkasi szorítás, viszketés és sömörhöz hasonló bõrpanaszok kínozták. Az emberek tehát ismerték a szénanáthát, de csak 1830-ban gondoltak elõször arra, hogy ezt a kellemetlen betegséget a virágban lévõ virágporszem okozza. A bizonyításhoz viszont még negyven évnek kellett eltelnie. Egy allergiás angol orvos, Charles Blackley önkísérlettel igazolta, hogy a füvek virágporszeme tavasszal szénanáthát okoz. A szakemberek már 1964-ben kimondták, hogy a pollenózis az egész világra kiterjedõ betegség. Igaz ugyan, hogy egyre több allergiaokozót ismerünk – ipari szenynyezés, por, füst, állatszõr, toll, tej, liszt, bizonyos ételek, gyümölcsök, fûszerek, gyógyszerek –, de a legtöbb légzõszervi allergiás megbetegedést (amilyen a szénanátha és az asztma) a levegõbõl beszívott virágporszemek és gombaspórák okozzák.
Szénanáthának a növények virágzásakor termelõdõ pollenekre adott allergiás reakciókból álló tünetegyüttest nevezzük. A tünetek "egyszer csak" jelentkeznek, kitartóan jelen vannak egy-egy szezon végéig. Ahány ember, anynyiféleképpen reagál a különféle allergiaellenes készítményekre. Gyakran az elõzõ évben használt gyógyszer a következõ évben már nem hozza meg a kívánt hatást. Azt, hogy pontosan melyik pollenre vagyunk allergiásak, szakrendelésen allergiateszttel deríthetik ki. A pollenallergia leggyakoribb tünetei a tüsszögés, a nyálkahártya-irritáció okozta orrfolyás, könnyezés, orrdugulás, de lehet még fül-, illetve bõrviszketés is. Súlyosabb esetekben asztmás rohamok és ekcémás kiütések is kialakulhatnak.
A legtöbb tabletta, spray vagy csepp, melyet felírathatunk, szteroidot, antihisztaminokat, gyulladáscsökkentõket tartalmaz. Ezek megakadályozzák azoknak a vegyületeknek a ténykedését a szervezetben, melyek a tüsszögést, nehézlégzést, állandó gyulladást okozzák. Az allergén korai meghatározása esetén megelõzõ injekciós kezelést is kaphat a beteg. (-erf, o-o)

Viseljen egész nyáron napszemüveget, sokkal kevesebb virágpor jut így a szemébe!
Pollenszezonban kevesebbet legyen nyitva az ablak, ajtó. Kissé költséges, de segíthet, ha van a lakásban légkondicionáló, és abból is a pollenszûrõs az ajánlott.
Ne ücsörögjön frissen vágott fû mellett! A parlagfûirtás sem a betegek feladata, és a virágos rétekben is csak messzirõl gyönyörködjön az allergiás! A parlagfû a bõrõn keresztül is allergizálhat, irtásakor az egészségesek is viseljenek kesztyût!
Allergiások naponta mossanak hajat! A hajban sok pollen megtapad napközben, és lefekvés után így egy csomót belélegezhet.
Porszívózzon gyakrabban, ha lehet mikrofilteres porszívóval!
Kenje be az orra belsejét valamilyen krémmel! Ez megakadályozza a pollenek beljebb jutását az orrba.
Öblítse ki a szemét gyakran hideg vízzel! Ez hûti és csökkenti a könnyezést, ugyanakkor kimossa a szembe került polleneket.
Kerülje a dohányfüstös helyeket! A dohányfüst irritálja a légutakat, és súlyosbítja az allergiás tüneteket.
Fogyasszon vitaminokat!

Az asztma: örökletes és környezeti tényezõk játszanak szerepet

Senkinek sem ismeretlen ez a szó: asztma. Sajnos egyre többet lehet hallani róla, egyre többen szenvednek ettõl a betegségtõl. Az asztma a ziháló, lihegõ légvétel megjelölése. A légutak nyálkahártyájának olyan gyulladásos megbetegedését értjük alatta, amikor a légutak beszûkülnek, és ezért a normálisnál nehezebbé vált légzést jellegzetes sípoló hang kíséri.
Az asztmások hosszú idõn át nemigen tehettek mást, mint hogy megpróbálták átvészelni fulladásos rohamaikat. Lényegében a hörgõtükör felfedezésének köszönhetõen derült rá fény, hogy a tüneteket gyulladás okozza. Ennek megfelelõen ma a kezelés fõ célja a gyulladás visszaszorítása, és ezzel a tünetek megelõzése a rendszeresen használt gyulladáscsökkentõkkel. Ha mégis roham lép fel, az orvosok a hörgõtágítókat vetik be, amelyek ellazítják a simaizmokat, így a hörgõk kitágulnak, a légszomj enyhül. A gyógyszert elsõsorban belégzõk segítségével juttatják a légutakba.
Ma már az asztma – a korszerû gyógyszereknek köszönhetõen – jól kezelhetõ betegség, mint ezt számos világhírû sportoló példája is bizonyítja. A szakértõk szerint azok közé a betegedések közé tartozik, amelyet gyermekkorban gyakran nem ismernek fel. Az évente többször antibiotikummal, köptetõvel és allergiaellenes szerekkel kezelt köhögõs gyerekek jó részénél a visszatérõ, rohamszerû köhögés nem az újabb és újabb fertõzés jele, hanem az asztmáé. Nagyon fontos a korai felismerés: minél elõbb kezdik meg a beteg kezelését, annál nagyobb az esély, hogy a gyerek tünetmentes marad, vagy felnõtt korára meggyógyul. A szakértõk úgy vélik: a gyerekek négy-ötéves koruk elõtt a biológiai érés különleges korszakát élik, sok környezeti hatás, amely ekkor éri õket, meghatározó lesz életük következõ idõszakában is. Ugyanakkor fejlõdésben levõ szervezetük képes még helyrehozni a károsodásokat. Mivel az allergiás asztma olyan immunmûködési zavar, amelyet örökletes és környezeti tényezõk határoznak meg, a betegség korai idõszakában a kisgyerekeknek adott gyulladáscsökkentõ jobb eredményt hozhat, mint az idõsebb betegeknél.
Az asztma abban a formájában, ahogyan az anyánál jelentkezik nem öröklõdik, de az allergiás hajlam adott. Bármilyen allergiás betegség kialakulhat, az öröklõdés kockázata negyven százalék körüli. A betegség(ek) kialakulásánál azonban, mint már említettük, külsõ okok is közrejátszanak. Ha ezeket sikerül kiiktatni, akkor a gyerek megmenekülhet az allergiás betegségtõl, akkor is, ha a hajlamot örökölte. Fontos tudni azt is, hogy a csecsemõ életébõl elsõsorban nem azt az allergént kell kiiktatni, amely mondjuk az édesanyjánál tüneteket okoz, hanem azokat, amelyek ebben az életkorban allergiát válthatnak ki.
Sportoljanak az asztmás gyerekek – javasolják az orvosok. Elsõsorban az úszást ajánlják, mivel ennél a sportnál a legkisebb a veszélye a nehézlégzés kialakulásának. A rendszeres mozgás hatására javul a kicsik általános erõnléte, nõ ellenálló képességük, erõsödnek a légzõizmaik.

Tünetek: A beteg nehezen lélegzik, úgy érzi, mindjárt megfullad. A roham lehet néhány perces, de akár órákig is eltarthat.
Ok: A szervezet túlérzékenysége bizonyos anyagokra: por, poratka, kutya-, macskaszõr, pollen, cigarettafüst, szennyezett levegõ, parfüm. A roham alatt az irritáló anyag hatására a hörgõizomzat görcsösen összeszûkül.
Kezelés: A gyógyszerek mellett nagyon fontos, hogy az asztmás kerülje azokat az irritáló anyagokat, amelyek a rohamokat kiváltják.
Megelõzés: A dohányosok azonnal szokjanak le a cigarettáról! A lakást rendszeresen kell porszívózni, mégpedig mikrofilteres proszívóval. Ha lehet, ne az asztmás takarítson. A legtöbb poratka az ágyban telepszik meg, tanácsos könnyen tisztítható ágynemût használni.

Rendkívül nagy a pázsitfüvek allergenitása

A kora nyári, májustól július közepéig tartó pollenszezon kezdetét a pázsitfüvek virágzása indítja be, amely májustól október végéig tarthat, habár augusztustól már csak alacsony koncentrációban regisztrálható pollenjük. A pázsitfüvek allergenitása rendkívül nagy.
Csalánfélék (Urticaceae): májustól szeptemberig virágzik, allergológiai jelentõsége csekély, kivétel a családhoz tartozó falgyom (Parietaria) pollenje, amely erõsen allergén.
Útifû (Plantago): májustól október végéig virágzik, szélmegporzású, erõsen allergén.
Vadsóska (Rumex): májustól júliusig virágzik, szélmegporzású, igen nagy allergenitású pollent termel.
Parlagfû (Ambrosia): a legsúlyosabb pollinosist okozó gyomnövény. Virágzása július elejétõl októberig, egészen a fagyok beálltáig is eltart. Gazdagon elágazó szárú, szõrös, erõsen szeldelt levelû, fészkes virágzatú, egyéves gyomnövény. Hihetetlen mennyiségû pollent termel.

TÛZ KÉRDÉS AZ ALLERGIÁRÓL

Szlovákiában a lakosság 20-30 százaléka allergiás. Mi van az elváltozások hátterében? Hogyan lehet védekezni ellenük? Sorra vesszük a legfontosabb tudnivalókat.
1. Mi az allergia?
A szervezet immunológiai alapon kialakuló gyulladásos reakciója, amely rendszerint a fehérjetermészetû anyagokkal való többszöri kapcsolat következménye.
2. Mi okozhat allergiát?
Az allergiát kiváltó anyagok, tehát az allergének leggyakrabban a virágzáskor levegõbe kerülõ pollenek (pázsitfûféléké, fészkes virágzatúaké, csalánféléké), egyes ételféleségek, gyógyszerek, baktériumok, valamint paraziták fehérjéi lehetnek.
3. Kik a legveszélyeztetettebbek?
Elsõsorban azok, akik genetikailag hajlamosak allergiás válaszreakcióra.
4. Mit jelent a szezonalitás?
Az allergiás tünetek többnyire tavasztól õszig, a növények virágzásával párhuzamosan mutatkoznak. Télen a fûtött lakás levegõjének szárazsága, tavasztól õszig a pollen és a nedves, párás meleg játszik fõszerepet a tünetek kialakulásában.
5. Mi történik szervezetünkben?
Az allergénnel való találkozást követõen elsõsorban immunglobulin-E típusú antitestek képzõdnek, amelyek magához az allergénhez kapcsolódva úgynevezett immunkomplexeket hoznak létre. Ezek az immunkomplexek a felelõsek a gyulladásos reakció bekövetkezéséért.
6. Lehet-e az állat is allergiás?
Igen, az emberrel megegyezõ okokból és hasonló következményekkel.
7. Hogyan lehet orvosolni a tüneteket?
Fõleg antihisztaminok és glükokortoid típusú gyulladáscsökkentõk alkalmazásával. A kezelés minden egyes beteg esetében egyedi megfontolást és ellenõrzést igényel.
8. Van-e más módszer a védekezésre?
Igen, az allergének minél teljesebb kiküszöbölésén kívûl lehetõség van úgynevezett deszenzibilizáló kezelésre. Ez abból áll, hogy alacsony, majd lassan emelkedõ dózisban allergént juttatnak a beteg szervezetébe, ily módon az antitestek fokozatosan telítõdnek, a kóros tünetek pedig jó esetben mérséklõdnek.
9. A falun élõk kevésbé veszélyeztetettek?
Igen, ugyanis a városi szmog irritálja az immunrendszert, ezáltal fogékonyabbá teszi az allergiás megbetegedésekre.
10. Emelkedik a megbetegedések száma?
Igen, úgy tûnik, az utóbbi években érzékenyebbé vált az immunrendszerünk. A környezetszennyezés, valamint az új vegyszerek és gyógyszerek áradata is oka lehet, hogy egyre több fehérjetermészetû anyag van, amely képes beindítani a válaszreakció mechanizmusát.

TUDTA-E, HOGY...

... a fûfélék kilencezer faja borítja a Föld felületének 20 százalékát, és ezek pollenjei váltják ki leggyakrabban a szezonális szénanátha tüneteit?
... a parlagfû a növényi eredetû allergiás megbetegedések legalább 40 százalékáért felelõs?
... a parlagfû, amely még 80 évvel ezelõtt is botanikai ritkaságnak számított, ma a leggyakoribb gyomnövény?
... a pollenallergiások most már okolhatnak is valakit, pontosabban valakiket kellemetlen tüneteikért? Kertészek szerint a legtöbb városban sokkal több a telepített fák és bokrok közül a porzós példány, mint a termõs. A porzós fák túlzott betelepítése pedig együtt jár a nagy mennyiségû pollentermeléssel, mely aztán súlyos tüneteket okoz a városlakóknál. A hím példányok számának növekedését praktikus okokkal magyarázzák. A termõs növények gyümölcsöt, termést hoznak, ami jelentõsen megnövelheti a városi szemét mennyiségét.
... a mészkõbarlangokban a csepegõ mésztartalmú vizek miatt magas a levegõ kálciumtartalma, és ennek belélegzése segít a hörgõk besûrûsödött váladékának oldásában, a beszûkült hörgõk átjárhatóvá tételében? Ebbõl a szempontból az aktív karsztbarlangok gyógyhatása a sóbarlangok és a tengeri levegõ hatásával rokon.

KÉRDÕÍV

A szakemberek szerint jóval több asztmás kisgyerek és felnõtt van, mint ahányan tudnak megbetegedésükrõl. A betegek kiszûrését segíti a következõ kérdõív is. Aki a kérdések közül akár csak egyre is igennel válaszol, annak tanácsos felkeresnie orvosát, mert lehetséges, hogy panaszait asztma okozza.
Az elmúlt egy évben
- tapasztalt-e ismétlõdõ köhögést, sípoló légzést vagy légszomjat?
- volt-e olyan megfázása, amely ráhúzódott tüdejére, vagy több mint tíz napba telt, amíg elmúlt?
- tapasztalt-e ismételten, azonos évszakban jelentkezõ köhögést, sípoló légzést vagy légszomjat?
- jelentkezett-e bizonyos külsõ hatásokra, pl. állatok közelségére, dohányfüstre, erõs illatokra köhögés, sípoló légzés vagy légszomj?
- használt-e bármilyen gyógyszert (tablettát, belégzõt) légzése megkönnyítésére?
Az elmúlt egy hónapban tapasztalt-e olyan köhögést, sípoló légzést vagy légszomjat, amely
- éjszaka jelentkezett és felébresztette?
- a hajnali órákban jelentkezett?
- futás, testi megerõltetés vagy más, erõkifejtést igénylõ tevékenység után jelentkezett?
Van-e szénanáthája vagy más allergiás betegsége?
Családjában elõfordult-e asztma, szénanátha vagy allergiás betegség?