Szombat, 2001. május 26. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 120. szám

Az elnök országértékelõ beszédét többször megszakította az ellenzéki képviselõk tapsa, sokszor rosszalló moraj hallatszott a kormánypárti padsorokból

Pozsony. Rudolf Schuster tegnapi egyórás parlamenti országértékelõ beszédében keményen bírálta Mikulás Dzurinda kormányát.

A köztársasági elnök hangsúlyozta, nem saját, hanem választói nevében beszél. Szlovákia külpolitikai sikereinek említése után kiemelte, az ország NATO-csatlakozásának elõkészítésekor személyi változásokra is szükség lesz, a lakosságot pedig hatékonyabban kell tájékoztatni a tagság elõnyeirõl. Beszédében elõbbre helyezte a légierõ gondjainak ecsetelését Szlovákia belpolitikai és gazdasági helyzetének elemzésénél. Schuster elmondta, a kormánykoalíció kötelezettséget vállalt, hogy a 20 százalékot meghaladó munkanélküliséget, az oktatás és egészségügy gondjait, a szociális helyzetet, a nyugdíjasok nyugtalanító helyzetét és a fiatalok lakásgondjait fokozatosan megoldja. "A valóság azonban nem errõl tanúskodik. (…) Az átfogó megoldások gyors elfogadása helyett a kormány fekete könyveket kezdett írni, és boszorkányüldözéssel foglalkozott, amely nem hozott konkrét eredményt" – vélte Schuster, aki szerint a kormány felelõsségteljes hozzáállása hiányában nem maradt sem idõ, de "lehet, hogy akarat sem" a megoldáskeresésre.
Az államfõ részletesen elemezte a nyugdíj- és betegbiztosítás, valamint a szociális háló hiányosságait. "Nem folytatódhat a végtelenségig a stratégiai vállalatok eladása külföldi befektetõknek, mert ez nem hoz átfogó és hosszú távú megoldást" – jelentette ki a köztársasági elnök, aki szerint a munkanélküliség csak az ipari termelés és a bankrendszer átalakításával, a külföldi tõke Szlovákiába áramlásával, valamint a kis- és középvállalkozások támogatásával oldható meg. A kormány szerinte elszalajtotta a pillanatot, hosszú távon megoldhatta volna az adóreform kérdését. Dzurinda kabinetjének már régen át kellett volna dolgoznia a foglalkoztatáspolitikát is, amelyet mûködésképtelennek ítélt. A magánosításról szólva Schuster elmondta, a kormánynak nem szabadna elkövetnie elõdjei hibáit, és a privatizációt "független szakértõk és az ellenzék aktív közremûködésével" kellene végrehajtania. A kormány szemére vetette, hogy nem volt hajlandó figyelembe venni egy, az ország hosszú távú (12-15 évre szóló) fejlõdésérõl szóló doktrína elfogadására tett javaslatát. Az elnök rámutatott, ezt alkotmánytörvénynek kellene rögzítenie. Schuster azért is bírálta Dzurindáékat, hogy fontos kérdésekben sem az õ, sem a nép szavát nem veszik figyelembe, találkozásaik csak formálisak, kezdeményezéseit pedig válaszra sem méltatják. A megbízatási ideje alatt elfogadott 27 törvény közöl Schuster – az alkotmánybírósággal ellentétben – 13-at alkotmányellenesnek ítélt. Az államfõ kritikájának tárgya volt egyebek közt a közigazgatási reform, az alkotmányvita, a virágzó korrupció, a Matica slovenská leépítése, a színházak helyzete és a bûnözés növekedése is.
Rudolf Schuster parlamenti beszédét többször megszakította az ellenzéki képviselõk tapsa, és nem egyszer rosszalló moraj is hallatszott a kormánypárti padsorokból.

VÉLEMÉNYEK AZ ÁLLAMFÕ EXPOZÉJÁRÓL

"Ez után a beszéd után a köztársasági elnök úr nagyon jól tenné, ha leváltaná tanácsadóit" – mondta Rudolf Schuster országértékelésérõl az Új Szónak Bugár Béla, az MKP elnöke, aki szerint az elnök beszédébe beleszõtte azokat a feszültségeket, amelyek közte és a parlament, illetve közte és a kormányfõ között voltak. Bugár rámutatott, az elnöknek nem szabad beavatkoznia a parlament, a kormány és a független bíróságok jogkörébe.
Az elõzõ köztársasági elnöknek tegnap nem volt módja meghallgatni az utód beszédét. Mint elmondta, az expozét a napi sajtóban áttanulmányozza, ám ezt követõen sem szeretne nyilatkozni az elhangzottakról.
"Az államfõ rámutatott a társadalmi problémákra" – közölte Jozef Migas. A parlament elnöke nagyra értékelte az expozét, kiemelve, hogy Rudolf Schuster "mindent elmondott, amit a kormánykoalíciónak meg kell oldania". Migas szerint a politikusoknak el kell fogadniuk a kritikát.
"Nagyon helyes, hogy az elnök úr tolmácsolta a választópolgárok elégedetlenségét" – nyilatkozta lapunknak Katarína Tóthová (HZDS), akit meglepett, hogy a jelen levõ miniszterek ironikus arckifejezéssel "kommentálták" Rudolf Schuster beszédét.
Pavol Hamzík, az SOP elnöke megalapozottnak tartja Schuster bírálatát. Logikusnak ítéli, hogy kritikusabban szólt a kormány munkájáról, amely befolyásolhatja az ország fejlõdését. Hamzík egyetért azzal, hogy a kormány együttmûködjön az ellenzékkel a legfontosabb gondok megoldásában. (jl; ú)

Mikulás Dzurinda csak ma nyilatkozik

Pozsony. Mikulás Dzurinda miniszterelnök ma a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió sajtótájékoztatóján foglal állást Rudolf Schuster közársasági elnök országértékelõ beszédével kapcsolatban, mondta Miriam Fitmová, a kormányfõ szóvivõje. (ú)

Felfüggesztették a patikazárlatot, de ha nem jutnak dûlõre, folytatják az akciót

Pozsony. Öt és fél órán keresztül vitatkoztak tegnap a gyógyszerészek kamarája legfelsõbb szervének tisztségviselõi arról, folytassák-e vagy szüntessék be az öt napja tartó tiltakozó akciójukat. Végül úgy döntöttek, felfüggesztik a patikazárlatokat, mert nem akarják kiélezni a helyzetet. Ez azt jelenti, hogy az országban minden gyógyszertár kinyit. "Tárgyalni akarunk nemcsak az egészségügyi és a pénzügyminiszterrel, hanem a miniszterelnök illetékes helyettesével, valamint a parlament képviselõivel is" – tájékoztatta lapunkat Ernestína Tóthová, a kamara szóvivõje. Nem tagadta, a heves vita során akadtak, akik folytatni kívánták a tiltakozási akciót. "Nekünk gondolnunk kellett azoknak a kis gyógyszertáraknak a tulajdonosaira is, amelyek forgalma alacsony, vagyis a további zárlat esetükben anyagi csõdöt jelentene" – tette hozzá. A gyógyszerészek kamarája úgy véli, ha a tárgyalások elhúzódnának (nem tarthatnak tovább néhány hétnél), illetve nem hoznák meg a kívánt eredményt, a gyógyszertárakat ismét bezárnák. (erf)

NÉPSZÁMLÁLÁS 2001

Ulman István fafaragó mûvész: Az ember, ha megtagadja azt, aminek született, akkor mindent megtagad, apját, anyját, nagyszüleit, s velük egy egész nemzetet. Aki magyarnak hitvány, az embernek is rossz, s mindez fordítva is érvényes. Ha elvágjuk a köldökzsinórt, nem lesz mihez visszanyúlnunk, tébolygó emberré válunk a szülõföldünkön. S ha föladjuk magyarságunkat, azzal föladjuk a szülõföldünket is, s a sok-sok megtagadásból idõvel egy nagy megtagadás lesz, amikor mindent megtagadunk – most még lehet, csak a nyelvünket, eredetünket, de végül üres emberré válunk. (kmot)