Szerda, 2001. május 16. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 111. szám

Újabb feszültséget gerjesztett a kormánykoalícióban, hogy Dzurinda a partnerek megkérdezése nélkül jelölte Simkót, a KDH kilépéssel fenyeget

Pozsony. Mikulás Dzurinda tegnap átadta az államfõnek Ivan Simko belügyminiszterré való kinevezésére tett javaslatát. "Elsietett és szokatlan" döntése éles bírálatot váltott ki a koalíciós partnerek részérõl.

A KDH, az SDL, az SOP és az MKP elnökeinek közös nyilatkozata szerint ez a lépés "veszélyezteti a kormánykoalíció stabilitását", a kereszténydemokarata Pavol Hrusovský Dzurinda pozíciójának gyengülésérõl beszélt, és nem zárta ki, hogy az ügy miatt mozgalma akár a koalícióból is távozhat. A négy pártelnök követeli, hogy tárgyalják meg a lépést a koalíciós tanács következõ ülésén és megfelelõ következtetést vonjon le. A kinevezésére tett javaslatot ettõl függetlenül Schuster köteles elfogadni, és az új belügyminiszter kinevezésére pár napon belül sor kerül.

A miniszterelnök Simko jelölésére azután szánta magát, hogy Rudolf Schuster tegnap reggel az õ javaslatával ellentétben Ján carnogurský igazságügy-minisztert bízta meg a belügyi tárca ideiglenes vezetésével.

Válaszlépésül a kormányfõ beváltotta korábbi fenyegetését, mely szerint ha ez megtörténik, nem tudja elfogadni a KDH miniszterjelöltjét. Döntését csak utólag közölte koalíciós partnereivel. Mikulás Dzurinda kijelentette, nagyon szerette volna, ha Pittner utódja a KDH soraiból kerül ki. Két kereszténydemokrata jelöltje is volt, de azzal, hogy a KDH-s carnogurský elfogadta az államfõ ideiglenes megbízását, a miniszter és a mozgalom is a kormányfõ iránti illojalitásáról tett tanúbizonyságot. Dzurinda erre az igazságügy-minisztert is figyelmeztette, aki viszont úgy véli, a miniszterelnök magatartása bomlasztó és akár kormánya bukásához is vezethet. Ez a mozzanat adta a végsõ lökést ahhoz, hogy Dzurinda saját pártja, az SDKÚ fõtitkárát, az SDK képviselõjét javasolja a tisztségre. Szerinte a KDH viselkedése azért is méltánytalan, mert a poszt az SDK-t illeti, és a koalíciós szerzõdés kiegészítésében rögzítették, hogy az esetleges minisztercseréknél nem lesz aránymódosítás. A KDH viszont arra hivatkozott, hogy az SDK-n belül eredetileg õ jelölte a posztra Pittnert.

"Sajnálom a történteket azért is, mert valóban nagyvonalú gesztust akartam tenni. Azt akartam, hogy új, fiatal tehetség kerüljön a tárca élére" – jelentette ki a kormányfõ. Azzal, hogy saját maga vette volna át a tárca ideiglenes irányítását, csak teret akart nyerni a KDH vezetõjével a megfelelõ jelöltrõl folytatott tárgyalásra. carnogurský azonban keresztülhúzta terveit, Dzurinda mégsem fog a miniszter leváltására törekedni. A helyzet még elemzést kíván, de mint mondta, továbbra is jó kapcsolatokat akar a KDH-val és közös fellépést a következõ választásokig. "Mintha a KDH önként akarná meghiúsítani esélyeit és okokat keresne a kormányból való távozásra" – mondta Dzurinda.

A további kormányátalakításról a koalíciós partnerek pénteken tárgyalnak. Dzurinda elmondta, vannak elképzelései, hogyan lehetne javítani a kormány tevékenységét. Azzal viszont nem ért egyet, hogy kormányfõi pozíciója gyengülne.

Tegnap délután az államfõ ismét fogadta Dzurindát. Rudolf Schuster szerint az, hogy carnogurskýra bízta a belügyminiszteri teendõk ellátását, nem befolyásolja a politika alakulását és kettejük kapcsolatát. Döntését azzal magyarázta, hogy tanácsadói szerint nem volt köteles elfogadni a miniszterelnök javaslatát a poszt ideiglenes betöltésére. Az államfõ szerint szokványos személycserékrõl van szó, amelyeket a kormányfõ javasol, ez nem destabilizáló hatású és nem vezet elõrehozott választáshoz.

Nem lesznek EU-szankciók – Berlusconi mégsem Haider

Róma/Brüsszel/Washington. A tegnap véglegesített szavazati eredményekbõl kitûnik, hogy a vasárnapi olasz választásokon gyõzelmet aratott jobbközép szövetség biztos lábakon álló többséget szerzett a parlament mindkét házában. A mandátumok szenátusi összetételét illetõen korábban megvolt az esélye annak, hogy a Silvio Berlusconi vezette jobbközép, a Szabadságjogok Háza (CDL) esetleg csak ingatag többséggel rendelkezik majd, az pedig a kormányozhatóság rovására ment volna. A végleges adatok szerint azonban a CDL-t 177, a balközép Olajfát pedig 125 szenátor képviseli majd ebben a testületben. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke tegnap gratuláló levelet küldött Silvio Berlusconinak. Louis Michel belga külügyminiszter, aki a tavalyi Ausztria elleni szankciók kezdeményezõje volt, és aki országa nevében július 1-jétõl átveszi az elnöklést az Európai Unió külügyminiszteri tanácsában, kijelentette, hogy nem várhatók európai uniós szankciók az olasz jobbközép koalíció ellen. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivõ elmondta, George Bush elnök kormányzata bízik abban, hogy továbbra is jó kapcsolatok lesznek a két kormány között. Berlusconinak már miniszterelnöksége elsõ száz napjában meg kell nyugtatnia az olaszokat, hogy képes teljesíteni választási ígéreteit, és meg kell nyugtatnia Európát is, hogy meg fog felelni az általános értékrendeknek és az uniós gazdasági elvárásoknak, véli az olasz sajtó.

Több orosz napilap párhuzamot von Berlusconi és Borisz Berezovszkij, illetve Vlagyimir Guszinszkij, egykor nagyhatalmú, mára azonban emigrációba kényszerült orosz sajtómágnások között.

A HZDS nyerné a választást

Pozsony. Már Pavol Ruskónak, a Markíza társtulajdonosának pártja, az Új Polgár Szövetsége (ANO) is szerepel a Statisztikai Hivatal május elején készített közvélemény-kutatásában – igaz, a sor végén, 1,7 százalékkal. 28%-kal a HZDS nyerné a választásokat, második lenne a Robert Fico vezette Smer (19,1%).

A parlamentbe jutna még Dzurinda SDKÚ-ja (12,7%), az MKP (11,6%), a SNS (7%), az SDL (6,1%) és a KDH (5,5%). Az SOP már egy százalékot sem érne el, a választók 18 százaléka nem menne el szavazni, 17 százalékuk pedig nem tudja eldönteni, kire adja voksát.

Az áprilisi adatokhoz képest 2,%-kal nõtt az SDKÚ támogatottsága, és valamivel kevesebb, 1,7%-kal gyarapodott a HZDS-é is. (TASR)

MEGKÉRDEZTÜK

Szóba kerültek a státustörvénnyel kapcsolatos részletkérdések is a szlovák–magyar vegyes bizottság tegnapi Pozsonyi ülésén?

Bába Iván: "Figel úr arról tett fel kérdéseket, hogyan illeszkedik az európai jogrendbe és miként lehet azon dolgozni, hogy ne zavarja meg az európai integrációs törekvéseinket. Megnyugtattam, a törvényrõl európai partnereinkkel is konzultáltunk. Felajánlottam, szakértõink beszéljék meg, mi mit jelent a státustörvényben. Részletekbe nem mentünk, azokról nem ezen a szinten kell tárgyalni."

Ján Figel: Nem bocsátkoztunk részletekbe, arról beszéltünk, hogy minden ország más-más módon fogad el törvényt a határain túli kisebbségeirõl. Felvázoltam a szlovák törvényt, amely csak Szlovákia területén érvényesíthetõ. A mi törvényünkkel nem lehet beavatkozni más országok életébe, ahol egykori állampolgáraink vagy honfitársaink élnek. Ebbõl szempontból a magyar törvény ennél tovább megy. Felvet bizonyos kérdéseket, hogy nem jön-e létre jogviszony két állam polgárai közt, méghozzá más államban, nem csak Magyarország területén. Üdvözöljük, hogy a magyar fél felajánlotta a szakmai konzultációk lehetõségét. A NATO-bõvítésrõl tartott pozsonyi konferencián a román és a szlovák kormányfõ tárgyalt a státustörvényrõl, ám nincs megegyezés valamiféle közös front kialakításáról. (kor)