Hétfô, 2001. január 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 11. szám

Nem jöhet létre kompromisszum tárgyalókészség nélkül

Pozsony. Bugár Béla pártelnök szerint a kormányprogram megvalósításának kerékkötõje a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL), konkrétan pedig Pavel Koncos, aki a nevesítetlen földek önkormányzati kezelésbe adását késlelteti.

Az MKP Országos Tanácsának (OT) szombati ülésén a párt ismét figyelmeztetett, hogy a kormánykoalícióban néhányan fékezik a program megvalósítását és az egyezségek betartását. Farkas Pál, az OT elnöke elmondta, a hétvégi ülés egyik célja volt összegezni a feladatokat, értékelték a párt eddigi eredményeit, az MKP parlamenti képviselõinek, a kormány MKP-s tagjainak tevékenységét, és a kabinet célkitûzéseinek megvalósítását. Az OT pozitívan értékelte az MKP minisztereinek és képviselõinek munkáját. A testület által elfogadott poltikai nyilatkozat szerint nyugtalanító, hogy nem sikerült maradéktalanul teljesíteni a 2000-es évre meghatározott kormányzati célkitûzéséket. "Ha nem kerül sor az alkotmánymódosítás elfogadására, azért elsõsorban az SDL politikusait terheli majd felelõsség, akik a kormányprogram teljesítését szelektív módon képzelik el" – áll a nyilatkozatban. A közigazgatási reform leglényegesebb területein a kormánykoalíción belül nem sikerült egyezségre jutni, mutat rá a dokumentum. Az MKP javasolja partnereinek, hogy a közigazgatási reform ügyében március végéig jussanak el a törvényjavaslatok parlamenti elfogadásáig, hogy még ebben az évben minden készen álljon az új közigazgatás bevezetésére. "A kormányprogram megvalósítása elodázásának következményeiért az MKP nem vállalhatja a felelõsséget" – mutat rá a politikai nyilatkozat. Farkas Pál szerint a még vitás kérdésekben addig nem képzelhetõ el kompromisszum, amíg hiányzik a partnerek részérõl a tárgyalókészség. Bugár Béla szerint a kormány egyes tagjainak intenzívebben kellene dolgoznia a közigazgatási reform, illetve a kormányprogram megvalósításán. Az MKP megerõsítette, hogy az alkotmánymódosítást a párt a nyelvi charta elfogadásához, a magyar pedagógusképzés biztosításához és a nevesítetlen földek kérdésének rendezéséhez köti. Bugár ezt nem tartja zsarolásnak, mindössze olyan politikai eszköznek, amivel elérhetik, hogy a kormányprogramot ne szelektíven, hanem komplex módon valósítsák meg.

Január végéig meg kellene születnie az egyezségnek

Pozsony. A leendõ megyéket 14 kritérium alapján jelölték ki, azonban Ivan Miklos kormányalelnök szerint Komárom megye tervezete ezek közül egynek sem felel meg. Etnikai alapon nem hozható létre megye, mondta tegnap a miniszterelnök helyettes, aki szerint legföljebb a megyék közötti határokról tárgyalhatnak tovább az MKP-val. Ezeket a tárgyalásokat azonban csak a legfelsõbb, pártelnöki szinten tudja elképzelni. A közigazgatási reform szakmai szempontból megfelelõ állapotban van ahhoz, hogy megkezdõdjék gyakorlatba való átültetése, már csak a politikai elhatározás hiányzik, mondta Miklos. Ennek január végéig meg kell születnie, hogy legkésõbb február 7-én tárgyalhasson róla a kormány. A gazdasági miniszterelnök-helyettes szerint még mindig lehetséges a kompromiszszum, "annak azonban nem Komárom megye a neve".
"Ha õsszel megyei választásokat akarunk tartani, január végéig meg kell születnie a politikai elhatározásnak, hogy februárban sor kerülhessen a parlamenti vitára" – mondta Viktor Nizòanský. A közigazgatási reformért felelõs kormánymegbízott a komáromi székhelyû megyérõl szóló elképzeléssel kapcsolatban elmondta: fontos szempont a székhely és a régió egészének kapcsolata. Szerinte a Dunaszerdahelyi járás településeinek sok lakóját Pozsonyhoz köti munkája, ezért tartozna a város Pozsony megyébe. Komárom megyére utalva Miklos kijelentette, hiba lenne csupán egyetlen szempontot figyelembe venni a megyék megalkotásánál. (jéel)

Borza barátnõje is fél

Kassa. Elõzetes információk szerint a Borza néven ismert kassai alvilági fõnök barátnõjének testvérét gyilkolták meg tegnap Dargov községben. Az 1981-es születésû Ladislav O. holttestét délelõtt találták meg, fejére egy súlyos tárgygyal mértek ütéseket. Borza, azaz Dusan B. jelenleg Csehországban van vizsgálati fogságban, hamarosan kiadják õt a szlovák hatóságoknak. (TA SR)

A közszolgálati televízió lázadó alkalmazottai továbbra is folytatják sztrájkjukat

Prága. A Cseh Televízió (cT) újságírói folytatták sztrájkjukat a közszolgálati médium vezetõi ellen, holott a parlament képviselõháza szombaton hajnalban elfogadta a cT-rõl szóló törvény módosítását, megpróbálva véget vetni a három hete húzódó kötélhúzásnak. "A válság még nem ért véget, mivel a szenátus nyilvánvalóan vissza fogja utasítani a módosított törvényt" – mondta a Martin Schmarcz szóvivõ, az állami médiumok politikai befolyás alóli kivonását követelõ sztrájkolók nevében. Szerinte a javasolt változtatás "aligha nevezhetõ elõrelépésnek, hiszen a cT-t felügyelõ tanácsnak még az eddigieknél is nagyobb beleszólást biztosít a két közszolgálati csatorna ügyeibe". Az ügy leghamarabb szerdán kerülhet a 81 tagú szenátus elé, amely azonban teljesen megosztott. A négy jobboldali ellenzéki párt a maga 39 szenátorával elvben nem akadályozhatja meg a módosítás elfogadását. A Klaus-féle ODS és az általa támogatott, kisebbségben kormányzó szociáldemokraták összesen 37 szavazattal rendelkeznek, s bizonytalan, hogy megszerezhetik-e a fennmaradó kommunista, illetve független szenátoroktól a szükséges voksokat. A törvény akkor lép életbe, ha Václav Havel is aláírja. Az államfõ jelezte, a szenátusi jóváhagyás után ezt azonnal megteszi.
A televízió körül december 20. óta tartanak a politikai összecsapások, amikor a cT stábja elfoglalta a hírszerkesztõség termét, tiltakozásul Jirí Hodac igazgatói kinevezése ellen. Hodac csütörtökön egészségügyi okokra hivatkozva lemondott, de az általa kinevezett menedzsment továbbra is a helyén van.

MEGKÉRDEZTÜK

Pénteken a délnyugat-szlovákiai járások településeinek 104 MKP-s polgármestere egyértelmû támogatásáról biztosította Komárom megye létrejöttét. Ön korábban kijelentette, a megye kialakítását csak a magyar politikusok szeretnék. Hogyan vélekedik a polgármesterek mostani állásfoglalásáról?
Továbbra is azon a véleményen vagyok, hogy a Magyar Koalíció Pártja által javasolt Komárom megye létrehozása még az ott élõ emberek számára sem lenne elõnyös. Másfél évig szó sem volt ilyesmirõl, most meg hirtelen ekkora támogatást kap ez az elképzelés. Az az érzésem, amögött is bujkál egy kis politika, hogy most egyszeriben ilyen nagy az egyetértés. Az elképzelésünkön nincs mit változtatni – arról, hogyan néz majd ki Szlovákia közigazgatása, a reform felelõseinek, azaz a politikusoknak kell dönteniük.

A politikusok között ott vannak az MKP kormánytagjai is. Ön szerint elképzelhetõ a területi beosztás végrehajtása az MKP támogatása nélkül?
Az lenne az ideális, ha a parlamenti pártok lehetõ legszélesebb skálája támogatná a koncepciót. El tudom képzelni, hogy keresztül lehetne vinni valahogy az MKP nélkül is, azonban az a célunk, hogy Szlovákia belpolitikai helyzete stabilizálódjon, ezért én jobban örülnék, ha az MKP támogatná a mi elképzeléseinket. (jász)

MIÉRT VÁLASZTOM A MAGYAR ISKOLÁT?

Csenger Ferenc rádiós szerkesztõ: – Biztos vagyok benne, hogy születendõ gyermekemet három év múlva magyar óvodába, hat év múlva pedig magyar iskolába íratom. Ennek minden magyar szülõ számára egyértelmûnek kellene lennie. Jómagam is az óvodától a fõiskoláig anyanyelvemen tanultam, ennek semmi hátrányát nem éreztem, sõt, csak elõnyét. A magyar nyelvû alapiskolák oktatási-nevelési színvonala bizonyítottan magas. Nagyon sajnálom azokat a szerencsétlen gyerekeket, akiktõl a jobb érvényesülés reményében szüleik elveszik az anyanyelven való tanulás jogát, hiszen amellett, hogy egyik nyelvet sem beszélik majd, gyermeklélektani kutatások alapján, értelmi színvonaluk is visszaesik. A szülõknek tudatosítaniuk kell, hogy ha egészséges lelkületû, értelmes, az életben boldogulni tudó gyerekeket szeretnének nevelni, ha gyereküknek jót akarnak, anyanyelvi iskolába íratják õket. (jl)