Hétfô, 2001. május 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 109. szám

A Polgári Egyetértés Pártja és a Demokratikus Baloldal Pártja a kormány átalakításáról

Galánta, Kassa. A kormány átalakítása során minden poszton változás történhet, s ez alól a kormányfõ széke sem lehet kivétel.

Így összegezhetõk a Polgári Egyetértés Pártja és a Demokratikus Baloldal Pártja vezetõinek szombati tanácskozásán született eredmények. "A rossz gazdasági és társadalmi helyzet, a munkanélküliség megoldatlansága a Demokratikus Baloldal Pártját is érinti. A problémákat alábecsültük, minisztereink nem teljesítették feladataikat kielégítõen" – jelentette ki Jozef Migas pártelnök, ám szerinte egyelõre korai lenne neveket emlegetni. Hangsúlyozta: a kabinet átalakítása a kormánykoalíciót alkotó pártok megegyezésével történhet, azaz nem csupán a miniszterelnök dolga. Mint mondta, nagyon sajnálja, hogy az általa már tavaly javasolt átalakítás sem a koalíción, sem saját pártján belül nem talált megértésre. "Egy elõrelátó politikus idõben és ellenõrizhetõ módon hozza a döntéseit, nem pedig kiélezett helyzetben, utólag" – jegyezte meg Jozef Migas. Megfogalmazása szerint a kormány rekonstrukciója csupán eszköz, nem pedig cél; amelynek elérésével vélhetõleg az egyes tárcák helyzetét javítják majd. Mindennek néhány héten belül meg kell történnie. A kormánykoalíció valószínûleg május 18-án Trencsénteplicben ül asztalhoz, hogy az esetleges személycserékrõl tárgyaljon.
"Készek vagyunk megmaradni ebben az ellentmondásos kormánykoalícióban" – közölte a Polgári Egyetértés Pártja Országos Tanácsának kassai megbeszélését követõen Pavol Hamzik pártelnök. Kijelentette: az ülésen felszólították a miniszterelnököt, minél hamarabb vázolja elképzeléseit a kormány átalakításáról; koalíciós partnereiktõl pedig saját minisztereik mûködésének értékelését kérték. Hamzík bevallotta: a vezetõség is szükségét érezte a párt átalakításának. "Ez tulajdonképpen az alapokhoz, az együttmûködéshez és az egyetértéshez való visszatérést jelentené" – jegyezte meg Hamzík. Döntés született arról, hogy a párt Mária Kadlecíková parlamenti képviselõt javasolja Pavol Hamzík helyére az integrációs miniszterelnök-helyettesi tisztségbe. A párt elnöke ezzel kapcsolatosan megjegyezte: nem lát okot, hogy a jelölést ne fogadja el a kormányfõ. "Mária Kadlecíkovának jó kapcsolatai vannak külföldön, és a szakmai tudása is megfelelõ" – jelentette ki Hamzík.

Pozsony. Ladislav Pittner már ma kész benyújtani lemondását, ha bebizonyosodik, elvesztette a kormánykoalíció egy részének bizalmát. "A jelenlegi helyzetben a legjobb megoldás a kormánykoalíció egységének megõrzése" – tette hozzá a belügyminiszter, megjegyezve, lemondásából nem csinál problémát: nem akarja sem a koalíció, sem a kormányfõ dolgát nehezíteni. Utódjáról már megindultak a találgatások, Vladimír Palko és Ivan Simko neve is felmerült. Pittner azonban jelezte, nem tudja elképzelni, hogy lemondása után posztját a Demokratikus Baloldal Pártja örökölje. (t; s)

Mikulás Dzurinda és Adrian Nastase a határon túli magyarokról szóló jogszabályról

Bukarest. A román hatóságokkal való konzultálás és kétoldalú megállapodás nélkül Románia területén nem alkalmazhatják a státustörvényt – jelentette ki Adrian Nastase román miniszterelnök. Elmondta, hogy a NATO-tagjelöltek pozsonyi kormányfõi összejövetele alkalmából tárgyalt Mikulás Dzurinda szlovák kormányfõvel a státustörvénynyel kapcsolatos problémákról. Hangoztatta: az állami intézmények révén megakadályozzák a jogszabály alkalmazását. Nastase szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem alkalmazhat Budapesten elfogadott törvényeket Románia területén anélkül, hogy nem rögzítenek "bizonyos koordinátákat". "Lehet az mexikói, ausztráliai vagy akármilyen más törvény, mindaddig nem lehet bevezetni Romániában, amíg mi el nem rendeljük, hogy alkalmazni lehet. S ezt Orbán Viktor tudja, mint ahogy az RMDSZ, továbbá a magyarországi pártok is, s gyanítom, hogy a szlovák miniszterelnök is" – mondta Nastase.

MEGKÉRDEZTÜK

Mi a véleménye Adrian Nastase nyilatkozatáról?
Nem elõször történik meg, hogy a kormányfõ vagy más román politikusok üzenetet fogalmaznak meg a státustörvénnyel kapcsolatosan. Saját pártjuk nacionalistáit,a román közvéleményt akarják megnyugtatni. Ha fenntartásaik, kételyeik vannak, azokat párbeszéddel kell megoldani. Romániának és Magyarországnak nem érdeke, hogy elhidegüljön a viszony a két ország között. Az RMDSZ-re óriási nyomás nehezedik, nekünk kell ezt a törvényt értelmeznünk. Megtesszük, hiszen ez a mi feladatunk is. Egymagunk azonban nem vagyunk erre képesek, a két kormány közötti párbeszédre szükség van. Másképp a státustörvény körül gerjesztett politikai légkörben megnehezülhet az alkalmazása.

Hogyan értelmezhetõ Adrian Nastase kijelentése, mely szerint az állami intézmények megakadályozzák a státustörvény Romániában való alkalmazását?
A törvény elsõsorban Magyarország területére vonatkozik. Ugyanakkor az is tagadhatatlan, hogy az igények összesítése, az ajánlások megadása Románia területén történik, és nem tud mindenki Magyarországra utazni, hogy ott jelentse be igényét. A törvény alkalmazásának ezek a vetületei valóban akadályozhatók. Éppen ezért tartanám rendkívül hasznosnak, ha sikerülne ezt a mesterségesen keltett véleménykülönbséget tisztázni.

Nem akarnak egy klubba kerülni Vladimír Meciarral

Pozsony. "A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom gyõzelme és Vladimír Meciar visszatérése nagyobb hatással lenne Szlovákia NATO-csatlakozására, mint Moszkva negatív hozzáállása" – jelentette ki a szlovák kormányfõ. Mikulás Dzurinda szerint kétségek merülnek fel a politikai folytonossággal kapcsolatban, és nem megalapozatlanul. Oroszország reagálásával kapcsolatban Dzurinda közölte: senki nem akadályozhatja a NATO bõvítését. A konferencián a Meciar-párt képviselõje maga próbálta meggyõzni a hallgatóságot: "Nem kell változástól tartani a szlovák politikai porondon." Irena Belohorská szerint Szlovákia egyértelmûen a katonai szövetség felé tart, a mozgalom és a kormánykoalíció nézete ebben egyezik. A NATO amerikai bizottságának vezetõje azonban úgy véli, a tagok egyértelmûen kinyilvánították, hogy "nem akarnak egy klubban találkozni Vladimír Meciarral". Bruce Jackson elmondta, a NATO 2002-es prágai csúcsértekezlete kapcsán a jövõre esedékes szlovákiai választások eredménye rendkívüli fontossággal bír. Jackson szerint a volt kormányfõ nem gyõzte meg a nyugati politikusokat, hogy ismeri a demokrácia alapelveit. (s. ú)

MIT CSINÁL MOST?

Miután 1996. március 1-jén távozni kényszerül a szocialista kormányból, nem tûnik el a pénzügyi és bankéletbõl. A tõzsde elnökévé választják, majd 1997-ben a Világbank egykori tanácsadója a nemzetközi pénzügyi intézmény Európáért és Közép-Ázsiáért felelõs igazgatójának székébe ül. Nevét az 1995 márciusában elfogadott szigorú gazdasági stabilizációs program, a "Bokros-csomag" tette híressé. A forint csúszó leértékelése, az állami alkalmazottak fizetésének befagyasztása, a tandíj bevezetése – megannyi népszerûtlen intézkedés fûzõdik Horn Gyula pénzügyminiszterének nevéhez. 1995-ben Magyarországon már a gyermekgondozási segély és a családi pótlék sem jár alanyi jogon. Tüntetések, tiltakozások hullámát váltja ki a Bokros-csomag, amely azonban az ország OECD-tagságát és a Valutaalappal kötött megállapodást eredményezi. Végül két vélemény Bokros Lajosról, aki önmagát radikális reformközgazdásznak tartja. "Bokros jó bankár, csakhogy az ország nem egy bank" – mondta róla lemondása után Kindler József egyetemi tanár. "Egy ország integetett utána – írta Pilhál György újságíró. – A többség ököllel." (jéel)