Szombat, 2001. május 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 108. szám

Kelet-európai konferencia az Észak-atlanti Szövetség további bõvítésének lehetõségeirõl

Pozsony. A NATO-nak nyitottnak kell lennie minden európai demokrácia elõtt, amely kész és képes megfelelni az Észak-atlanti Szövetség megkövetelte kötelességeknek. Európa egyetlen része sem lesz kirekesztve múltja vagy földrajzi helyzete miatt.

Ezt George Bush, az Egyesült Államok elnöke szögezte le az Új európai demokráciák: vezérlet és felelõsség címmel csütörtökön kezdõdött kétnapos pozsonyi nemzetközi konferencia résztvevõihez intézett levelében.
A vendéglátó Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök meghívására kilenc NATO-tagságra törekvõ közép-, kelet- és délkelet-európai ország kormányfõje s számos meghívott között Václav Havel cseh, Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnök, Zbigniew Brezinski és Jacques Rupnik politológus latolgatta, külön-külön és együttesen milyen az esélye Észtországnak, Lettországnak, Bulgáriának, Romániának, Szlovéniának és Szlovákiának, hogy a NATO 2002-es õszi prágai csúcsértekezletén meghívót kapjon a szövetségbe. (Az elhangzottakról más helyen is olvashatnak – a szerk. megj.)
"A világ biztonságosabb lesz, ha Amerika és Európa továbbra is összetart. A 20. század egyik legnagyobb tanulsága, hogy Európának és Amerikának a kölcsönös szövetségben jobb a sora. Az euroatlanti biztonság erõsebb és szilárdabb lesz, ha az Atlanti-óceán mindkét partján vannak pillérei. Ezért meg kell õrizni az Egyesült Államok erõs érdekeltségét Európában, megerõsítendõ az európai biztonsági és védelmi politik, s nem utolsósorban bõvíteni kell a NATO-t" – jelentette ki a konferenciát megnyitó beszédében Dzurinda kormányfõ. Hangsúlyozta, a tagjelölt államok támogatják a közös európai biztonságpolitikát, az azonban nem lehet sem a NATO vetélytársa, sem a szövetség vállalásainak másolója. A miniszterelnök kitért Szlovákia és a térség geopolitikai helyzetének értékelésére is: "Szlovákia az egyetlen ország, amely mindhárom új NATO-tagállammal szomszédos. Szerintünk a NATO bõvítése nagyobb biztonságot és stabilitást hozott Közép-Európában, és a szomszédainkkal való együttmûködésünk soha nem volt jobb a mostaninál. Okfejtése részeként nyomatékosan leszögezte, hogy minél kiterjedtebb lesz a NATO jövõbeni bõvítése, annál jobb a tagjelölt államoknak, az Észak-atlanti Szövetségnek, a világ békéjének és stabilitásának egyaránt. A bibói gondolatot idézve, hogy a térség államait gyakori versengésük és ellenségeskedésük szolgáltatta ki a nagyhatalmak önkényének, Dzurinda a szolidaritás fontosságára mutatott rá.

Pozsony. Zbigniew Brezinski, James Carter egykori amerikai elnök volt nemzetbiztonsági fõtanácsadója a bizonytalanság megszüntetésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte a jövõ évi NATO-csúcson döntést kellene hozni a legfelkészültebb tagjelöltek felvételérõl. A politológus úgy véli, Prágában legalább három ország csatlakozásáról kell határozni. (TASR)

A prágai NATO-találkozó "randevú a történelemmel"

Pozsony. "Kijelentjük, hogy egész Európa a saját érdekünk, és egyetlen része sincs kirekesztve földrajzi és történelmi okokból, vagy a jelenlegi instabilitása miatt" – áll a tíz kelet-európai kormányfõ és miniszterelnök-helyettes szlovákiai konferenciáján tegnap elfogadott, ún. Pozsonyi Nyilatkozatban.
"Meg vagyunk gyõzõdve arról, hogy az új európai demokráciák az EU- és NATO-beli partnereikkel nemcsak az egységes és szabad Európa eszméjében osztoznak, hanem az annak eléréséért való felelõsségben is. Tevékeny hozzájárulásunk nélkül az új Európa befejezetlen marad" – szögezi le Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Litvánia, Lettország, Macedónia, Románia, Szlovénia és a vendéglátó Szlovákia közös nyilatkozata. A dokumentum emlékeztet, hogy az Új Európáról egy évtizeddel ezelõtt aláírt párizsi EBESZ-charta elutasította a hatalmi szférákhoz igazodó biztonságpolitikát, és kinyilvánította minden ország jogát saját biztonságpolitikai koncepció kialakítására. Az aláírók tudatában vannak, hogy aktívan hozzá kell járulniuk a Balkán stabilizálásához.
A nyilatkozat a gondokra is kitér: "Az EU országai és a most itt képviselt államok a korrupcióval és bûnözéssel, a haderõreformhoz nélkülözhetetlen kiadásokkal és a szabad piacgazdaság megbolygatásával járó problémákkal találják szemben magukat". A deklaráció a jövõre esedékes prágai bõvítési NATO-csúcsot úgy értelmezi, mint "randevút a történelemmel", mert az esélyt adhat annak a végrehajtására, amit az egykori szocialista tábor ellenzéke tûzött maga elé. (kár)

Schuster-értékelés

Pozsony. "Találkozni kell a polgárokkal, meg kell hallgatni nézeteiket. Nem tudok más szemmel tekinteni Szlovákia állapotára, mert akkor hazudnék" – fogalmazott a szlovák államfõ, utalva a május 25-én esedékes országértékelõ jelentésére. Rudolf Schuster szerint elõadása "nem fog mindenkinek tetszeni", bíráló lesz, de a valóságot tükrözi majd. "A polgárok és független szakértõk szemével figyeltem a fejleményeket" – hangsúlyozta, s megjegyezte, rossz lenne, s egyben a vég kezdetét jelentené az állandó körbedicsérgetés. Schuster szerint az ország külföldön elért eredményeirõl több szó esik, mint a hazai fejleményekrõl, s ez szerinte nem jó. "A három közjogi méltóság között jó, ha egészséges feszültség uralkodik" – fogalmazott az államfõ. (SITA)

Václav Havel: Prága támogatja Pozsony törekvéseit

Pozsony. Václav Havel cseh államfõ néhányszor már leszögezte, országa támogatja Szlovákia NATO-csatlakozási törekvéseit. A tegnap Pozsonyban az Új európai demokráciák címû nemzetközi konferencián elhangzott elõadása is ezt bizonyította. Ladislav Spacek, a cseh elnök szóvivõje szerint Václav Havel megtiszteltetésként fogadta a rendezvényre szóló meghívást, mert szerinte az lehetõséget ad a párbeszédre. "Szlovákia a NATO-bõvítés bármelyik forgatókönyvében fontos szerepet játszik" – tolmácsolta Havel véleményét Spacek. A cseh államfõ a szlovák köztársasági elnökkel tartott találkozón személyesen biztosította Rudolf Schustert Prága támogatásáról. Spacek szerint ugyanakkor elképzelhetetlen, hogy Csehország védnökséget vállaljon Pozsony törekvései felett; a NATO világosan megfogalmazta feltételeit, Prágának keményen meg kellett dolgoznia a tagságért. "Szlovákia esetében ez hasonlóképpen mûködik majd" – figyelmeztetett a szóvivõ. Egyébként mindkét államfõ fáradtnak tûnt, ezért például lemondták a cseh elnök esti programját. Václav Havel beszédét az 5. oldalon ismertetjük. (s; ú)

NÉPSZÁMLÁLÁSI ÁBÉCÉ

Pozsony. Tízévenkét minden ország az évtized utolsó vagy elsõ esztendejében népszámlálást tart. Magyarországon és Csehországban már lezajlott, nálunk május 19-én kezdõdik. Ekkortól figyelmesebben nézzük át a postaláda tartalmát, hiszen a számlálóbiztosok értesítenek bennünket elsõ látogatásuk idõpontjáról. Ha a megadott dátum vagy óra nem felel meg, akkor egy másik alkalommal adják át a népszámlálási íveket. Három lapot kapunk: személyi kérdõívet, házösszeíró ívet és lakásösszeíró ívet. Ezekhez általános útmutató is jár, de a számlálóbiztosok szintén adnak információkat. Nagyon fontos, hogy bárki kérhet az anyanyelvének megfelelõ, tehát magyar kérdõíveket és információs lapot. Azoknak a településeknek a lakosai is, ahol a kisebbség aránya nem éri el a 20%-ot. Az íveket mindenki maga tölti ki. (cs)
Olvasóink esetleges kérdéseiket az Új Szó címére postázhatják, egyéb információk a www.statistics.sk honlapon találhatók.