Péntek, 2001. május 11. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 107. szám

Tíz kelet-európai ország miniszterelnöke cserél véleményt Európa és a NATO jövõjérõl

Pozsony. Kétnapos "csatlakozási csúcstalálkozót" tartanak a szlovák fõvárosban a NATO tagjelölt országai, a konferencia az Észak-atlanti Szövetség jövõ évi prágai csúcstalálkozója elõfutárának tekinthetõ. A Pozsonyban tartózkodó tíz kelet-európai kormányfõ közül legalább öt azt reméli, országa már jövõ õszszel meghívót kap a katonai szövetségtõl.

Szlovákia, Szlovénia, Lettország, Litvánia és Észtország a legesélyesebb a tagság elnyerésére. Kormányfõiken, Mikulás Dzurindán, Janes Drnovseken, Andris Berzinsen, Rolandas Paksason és Mart Laaron kívül az Új Európai Demokráciák elnevezésû konferencia 140 meghívottja között Pozsonyba érkezik Václav Havel cseh államfõ, aki ma este a térség jövõjérõl szóló, az egész konferencia hangulatát és témáját meghatározó beszédet mond. A külföldi vendégek között találjuk Göncz Árpád volt magyar köztársasági elnököt, Zbigniew Brzezinskyt, Jimmy Carter volt amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadóját, Bronislaw Geremek volt lengyel külügyminisztert. Albánia, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Románia kormányfõjét is Pozsonyba várják, de részt vesz a NATO-konferencián Friss Arne Petersen dán külügyminiszter, Klaus-Peter Klaiber, a NATO fõtitkárhelyettese és Michal Žantovský, a cseh szenátus külügyi bizottságának elnöke is.
Tegnap este Mikulás Durinda kormányfõ nyitóbeszéde után Marc Grossman, az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettese tolmácsolta George W. Bush amerikai elnök üdvözletét. A ma és holnap zajló konferencia résztvevõi kifejtik véleményüket a NATO és az Európai Unió kapcsolatáról, együttmûködésük lehetõségeirõl. Az eszmecserén szó esik Délkelet-Európa konfliktusokkal és különleges kihívásokkal teli helyzetérõl, melyek össz-európai bánásmódot igényelnek. A korrupció és a szervezett bûnözés elleni harc fontosságáról holnap esik szó. Délelõtt Mikulás Dzurinda vezetésével a polgári társadalom szerepérõl cserélnek véleményt a résztvevõk. A konferencia csúcspontját a tíz kormányfõ ma délutáni kerekasztal-beszélgetése jelenti, melyen a XXI. század Európájának vízióját vitatják meg.
A szlovák kormányfõ a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette, jövõre a bõvítéssel foglalkozó prágai NATO-csúcson Szlovákia meghívót vár az Észak-atlanti Szövetségtõl. "Õszinte meggyõzõdésem, hogy minél több állam csatlakozik a NATO-hoz, annál jobb" – nyilatkozta Dzurinda. Bruce Jackson, a washingtoni NATO-bizottság elnöke elmondta, Szlovákia a bõvítés komoly esélyese, a belépéshez fõleg a hadsereg reformjának megvalósítása szükséges. George Bush amerikai elnököt júniusi európai útja elõtt különösen érdekli, milyen elképzelései vannak a térség kormányfõinek Közép-Európa jövõjérõl – mondta.
Márciusban kilenc tagjelölt ország kezdett az eddiginél is intenzívebb tárgyalásokat a NATO-val, a tagállamok külügyminiszterei még ebben a hónapban összeülnek. Elemzõk szerint pillanatnyilag Szlovákia és Szlovénia a legesélyesebb a NATO-tagság elnyerésére. (jéel, sita)

Május végén az Európai Bizottságot is tájékoztatják a közigazgatási reformról

Pozsony. Május 30-án Eneko Landaburut, az Európai Bizottság bõvítési vezérigazgatóját is tájékoztatni kívánja az MKP közigazgatási reformmal kapcsolatos állásfoglalásáról Kvarda József, a párt alelnöke. A képviselõ lapunknak elmondta, az Egyesült Államok és az EU-tagországok szlovákiai nagyköveteihez hasonlóan Landaburuval, a bõvítési fõbiztos Günter Verheugen "jobbkezével" is ismerteti a párt elképzeléseit. A reformmal kapcsolatban elmondta, a koalícióban a szimmetrikus modell (egyezõ számú és határú kerület és megye) is megkérdõjelezõdött, s a koalíciós tanács legutóbbi ülésén az SDL arra is hajlandónak mutatkozott, hogy az általa eddig támogatott 8+8-as modell helyett újra fontolóra vegye, beleegyezik-e a 12 megyés változatba. "Ez azt jelenti, hogy a Nagyszombati kerület esetében megint kozmetikázni kellene, ahol pedig a miniszterelnök felajánlotta az MKP-nak, hogy – s ez volt az ok, amiért a kormányban megszavaztuk – e kerület két északi járását a Pozsonyi kerülethez csatolják" – vélekedett Kvarda. Szerinte a koalíció most "azt sem tudja, hányadán áll", s kérdéses, egyáltalán elindítható-e a reform. "A párton belül mi figyelmeztettünk, a Nagyszombati kerület kérdése nyilván csak politikai játszma, hogy sarokba szorítsanak bennünket és magunkra maradjunk" – emlékeztetett. Hozzáfûzte: "már korábban is volt olyan érzésünk, hogy politikai játszmáról, lélektani nyomásgyakorlásról van szó". Kvardának saját bevallása szerint idõnként az a benyomása, hogy az elõzõ kabinethez hasonlóan a jelenlegi kormány is csak a területi beosztást kívánja elfogadni, "s ez politikailag nem értelmezhetõ másként, minthogy velünk, az MKP-val kívánják legitimizálni ezt a lépést", mint ahogyan szerinte a kisebbségi nyelvhasználati törvény esetében is történt. Hangsúlyozta, hogy bár a miniszterelnöki ígéret után az MKP a megyékrõl szóló törvény parlament elé került kormányjavaslatát támogatta a kormányban, ám ez nem jelenti azt, hogy lemondott volna a déli megye kialakítására vonatkozó korábbi elképzelésérõl. Úgy véli, ha másért nem, legalább a szlovák– magyar alapszerzõdés értelmében létre kellene hozni ezt a megyét. A megyékrõl, illetve a megyei választásokról szóló törvényekkel kapcsolatban Kvarda szerint nincs koalíciós konszenzus. Példaként említette, hogy míg korábban senki sem kifogásolta, hogy a megyei képviselõ-testületekbe 20 ezer polgárra egy képviselõt válasszanak, a koalíciós tanács legutóbbi ülésén az SDKÚ felvetette e szám csökkentését. Kvarda úgy véli, "a számok mozgatásával a többségi nemzet javára lehet elérni bizonyos eltolódást". (ká)

A törvény hatására növekszik az RMDSZ bázisa

Kolozsvár. Nagy érdeklõdést tanúsítanak a státustörvény iránt Kolozsvár magyarjai, erre a tagság létszámának növekedésébõl lehet következtetni – nyilatkozta Bitay Levente, az RMDSZ Kolozs megyei ügyvezetõ elnöke. Egyetlen városi körzetben, az elmúlt idõszakban mintegy száznegyvenen kérték felvételüket a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségébe. Az ügyvezetõ elnök szerint azok is meggondolták magukat, akik elõbb ki akartak lépni a szövetségbõl. A tagság gyakran felrótta az RMDSZ-nek, hogy nem nyújt számukra semmit. Ebben az esetben konkrét dologról van szó, mondta Bitay Levente, aki kifejezte reményét, hogy a jövõben tovább nõ az RMDSZ-tagok száma.

A szlovák püspöki kar elvetette a hívõk kérését

Pozsony. "A magyar ajkú katolikus hívõkkel megfelelõen törõdik az egyház, ezért nem látjuk szükségét magyar püspök kinevezésének" – jelentette ki Frantisek Tondra a szlovák püspöki kar ülését követõen. A püspökök szerint mind a négy magyarok által is lakott egyházmegye püspöke beszél magyarul, a vegyesen lakott területeken pedig jóval több a magyar nyelvû szentmise, mint a szlovák. Legfeljebb magyar segédpüspök kinevezése jöhet szóba, aki a szlovák és magyar hívõk pásztora is lenne. Tondra szerint a kérdés összetett, mert nincs tiszta egynyelvû terület, ahová a magyar püspököt kinevezhetnék. A püspöki kar szerint nem elégséges a magyar nyelvû lelkészképzés, ennek ellenére nem ismeri el a külföldön szerzett papi okleveleket. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a bejelentés kapcsán közölte, a szlovákiai magyarok továbbra is lobbiznak majd a Vatikánban a magyar püspök kinevezése érdekében, hiszen a Szentszék szerte a világban azt szorgalmazza, hogy az egyes népcsoportoknak saját püspökük legyen. (ngr)