Hétfő, 2001. május 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 104. szám

Ján Sokol, a Pozsony-nagyszombati Fõegyházmegye érseke celebrálta a tizenkettedik komáromi imanapon a szentmisét

Komárom. "Magyar püspököt adj nekünk" – énekelte tegnap mintegy 3000 szlovákiai magyar hívõ, akik azért zarándokoltak a városba, hogy szlovákiai magyar püspökért, valamint a papi, szerzetesi hivatásokért imádkozzanak.

A Jópásztor Társulat és a Jópásztor Alapítvány által szervezett tizenkedik imanap szentmisével kezdõdött a Szent András templomban, ahonnan délután indult a Keresztút a Klapka térre. Itt egy órával késõbb kezdõdött az ünnepi szabadtéri szentmise, melyet Ján Sokol, a Pozsony–nagyszombati Fõegyházmegye érseke magyar nyelven celebrált. Szentbeszédében az érsek a bibliai példára utalva beszélt arról, hogy Jópásztor vasárnapján a hívõk ezrei kérik az urat, küldjön munkásokat az aratáshoz. Rámutatott arra, hogy Szlovákiában 1990 óta folyamatosan csökken azok száma, akik a papi és szerzetesi hivatást választják, és hasonló a helyzet a szomszédos országokban is.

A szentmise végén Stubendek László a Jópásztor Társulat nevében olvasta fel az memorandumot, melyet elküldenek a Szentszéknek, az apostoli nunciusnak, valamint a szlovák és magyar püspöki karnak. "A zömében katolikus magyarok által látogatott plébániák egyharmada pap nélkül van, a másik harmadában a lelkipásztor nyugdíjas vagy szlovák anyanyelvû. Nagyra becsüljük szlovák paptestvéreink tevékenységét, ám sok esetben hiányos nyelvtudásuk miatt nem tudják kellõképpen szolgálni magyar ajkú híveiket. A Pozsony–nagyszombati Fõegyházmegyében a többségében 155 magyar egyházközségbõl 54-ben nincs pap, 25-ben szlovák anyanyelvû, 20-ban pedig nyugdíjas. A magyarok lakta vidékek aktív papjainak átlagéletkora a Pozsony– nagyszombati Fõegyházmegyében 53, a Rozsnyói Egyházmegyében 48, a Kassai Fõegyházmegyében 38 év. Meggyõzõdésünk, ha a katolikus magyar papok között is lennének püspökké szentelt pásztorok, hovatartozásuk miatt hatékonyabban foglalkozhatnának a rájuk bízottak gondjaival, s a helyzet nem lenne ilyen siralmas" – tartalmazza a nyilatkozat. A problémák megoldásaként a memorandum szerzõi a következõket kérik: "A szlovák püspöki karnak legyen magyar anyanyelvû tagja, aki bírja a szlovákiai magyar katolikus hívek és papok bizalmát, s aki olyan jogkörökkel rendelkezik, hogy képes lesz a szlovákiai magyar katolikus közösség gondjait megoldani és a Szlovák Püspöki Kar irányításával koordiálni tudja a szlovákiai magyar lelkipásztorokat".

Az imanapon többek között jelent volt Bugár Béla, a szlovák parlament alelnöke, Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, Boros Miklós Magyarország pozsonyi nagykövete, az MKP parlamenti képviselõi, és Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. (cza)

Torgyán sajátjai közt megerõsítette magát, a reformkisgazdák Lányit választották elnöknek

Cegléd/Budapest. A Független Kisgazdapárt botrányos, majdnem tettlegességig fajuló ceglédi nagygyûlésén Torgyán József megerõsítette magát a pártelnöki poszton. A reformkörösök budapesti találkozóján viszont, melyet országos nagyválasztmányi ülésnek kiáltottak ki, a résztvevõk leváltották az FKGP országos elnökségét, és a párt elnökévé Lányi Zsoltot választották.

– Torgyán József a mai naptól nem tekinthetõ az FKGP elnökének – jelentette ki budapesten Várhelyi András, a reformkisgazdák ügyvivõje. Magyarázatul elmondta: a ceglédi országos nagygyûlés felbomlott, tehát a reformkisgazdák jogfolytonosan folytatják az FKGP országos nagygyûlését Budapesten. Ceglédrõl 178 mandátummal rendelkezõ küldött érkezett a fõvárosi tanácskozásra. Budapesten az országos nagyválasztmány egyhangúlag döntött, hogy megerõsíti a Torgyán József elleni, közjegyzõnek átadott 980 bizalmatlansági indítványt.

Cegléden viharos eseményekkel kezdõdött a nagygyûlés szombat délelõtt; a sportcsarnok bejáratánál lökdösõdés alakult ki, késõbb a teremben Torgyán József távozásra szólította fel Turi-Kovács Béla környezetvédelmi minisztert, Szabó János honvédelmi minisztert, valamint Balogh Gyula volt szervezõ fõtitkárt. Miután a felszólított miniszterek és a küldöttek egy része elhagyta a termet, Torgyán megerõsíttette magát a pártelnöki poszton. – Meg akartam szondáztatni, hogy változott-e velem szemben a hangulat – közölte. Emlékeztetett arra: megmérettetésekor "ütemesen, felállva, az egész stadion szinte õrjöngve kiabálta, hogy Tor-gyán Jó-zsef". Javaslatára a küldöttek viszszaállították G. Nagyné Maczó Ágnes párttagságát és alelnöki pozícióját. A nagygyûlésen a szabolcsi küldöttek követelték, hogy a pártelnök mondjon le, amelyre válaszul Torgyán azt skandáltatta, "bolsik haza!".

A párt alapszabályában a polgári néppárt megjelölés váltotta fel a szabadelvû definíciót

Szeged. Pokorni Zoltán a Fidesz– Magyar Polgári Párt új elnöke. A tisztújító kongresszuson a küldöttek 460 szavazattal választották meg az egyetlen jelöltet. Módosították a Fidesz alapszabályát is, a "polgári néppárt" megjelölés váltotta fel az eddigi "szabadelvû" definíciót. Ezzel a korábban a Liberális Internacionáléhoz tartozó párt hivatalosan az Európai Néppárt tagja lett.

A Fidesz elnöki pozíciója elvesztette minden misztikumát, de ez teszi igazán demokratikussá ezt a pártot – fogalmazott Kövér László, a Fidesz leköszönõ elnöke. Embert próbáló feladatnak minõsítette a választási kampányt, de arra buzdította a jelenlévõket, vegyék fel a harcot. – Mert nem csak szebbek, okosabbak is vagytok, s az igazság is a ti oldalatokon áll – összegezte véleményét Kövér.

A Fidesz a polgári egységtõl eljutott a nemzeti egységig, a polgári erõk összefogásának erejébõl a nemzeti összefogás erejévé vált – jelentette ki beszédében Orbán Viktor miniszterelnök.

A Fidesz célja, hogy többséget szerezzen a választásokon és jelenlegi koalíciós partnereivel, az MDF-fel és a Független Kisgazdapárttal alakítson kormányt, föltéve, ha az utóbbi képes rendezni sorait – jelentette ki Pokorni Zoltán pártelnök. Elmondta, az ellenzéki pártok nem jönnek számításba koalíciós partnerként. Leszögezte: a Fidesz elsõ számú politikusa továbbra is Orbán Viktor.

A kongresszuson számos külföldi meghívott vendég vett részt, így Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke, Bugár Béla, az MKP és Markó Béla, az RMDSZ elnöke.

Bugár Béla lapunknak elmondta, nagyra értékeli, hogy a Fidesz – megõrizve politikai irányvonalát – a polgárok összefogásának gondolatát bõvíti a nemzet összefogására. Bugár felszólalt a kongresszuson, a státustörvénnyel kapcsolatban kiemelte, a mindenkori magyar kormánnyal szembeni elvárás, hogy a magyarságot érintõ külpolitikai céljai megvalósításánál kikérje a határon túli magyarok legitim szervezeteinek véleményét.

"Fontos, hogy amikor a magyar kormány a státustörvény kapcsán támogatását megfogalmazza, ezt a határon túli legitim szervezetek vagy pártok testületi döntése nyomán tegye" – mondta lapunknak Bugár Béla. (MTI, jéel)

Az SOP elnöke nem ül egy asztalhoz Dzurindával

Pozsony. Semmiféle átalakítás nem segít már ezen a kabineten, s különösen nem Mikulás Dzurindán – jelentette ki az STV Tizenkettõ elõtt öt perccel címû mûsorában Pavol Hamzík. – Ha a miniszterelnök most alakítja át a kormányt, rosszul teszi, mert az okos kormányfõ legföljebb a választások elõtt hat-kilenc hónappal tesz ilyen lépést – nyilatkozta a volt miniszterelnök-helyettes, akit az uniós pénzek körüli botrány miatt váltottak le. Az SOP elnöke elmondta, pártja értékeli a kormánykoalíció munkájából, s utána megfontolja, hogyan tovább. – Nem tudom elképzelni, hogy egy asztalhoz üljek Dzurindával. Egy kormányfõnek mindig következetesnek kell lennie, nem csak akkor, amikor ez jól jön neki – mondta.

Hamzík kormányalelnöki funkcióját SOP-képviselõnek kellene átvennie – állítja Mária Kadlecíková (SOP) képviselõ, akinek neve Diana Dubovskáéval együtt ezzel kapcsolatban már felmerült a sajtóban, de hivatalosan még senkinek nem kínálták fel a posztot. Pavol Hamzík újra elfoglalja helyét a parlamentben, melynek szerdán kezdõdõ maratoni ülésén 98 pontot vitatnak meg a képviselõk.

MIT CSINÁL MOST?

James Earl Carter, akinek keresztneve a Fehér Ház több lakójához hasonlóan becézve vált ismertté, 1977 és 1981 között volt az Egyesült Államok elsõ embere. A volt mogyoróültetvényes demokrata párti Carter fõ feladatának tekintette a környezetvédelmet és az emberi jogok érvényesítését – ez utóbbi igyekezetét meglehetõsen hûvösen fogadta a Szovjetunió. Külpolitikai sikerei közt fõleg az 1978-as Camp David-i izraeli–palesztin egyezményt, a Kínával létesített diplomáciai kapcsolatokat és a SALT II nukleárisfegyverzet-korlátozásról szóló, amerikai–szovjet egyezményt tartják számon. 1980-as választási bukásához hozzájárult a növekvõ infláció és az amerikai követségi dolgozók bagdadi túszul ejtése. Az 52 túsz és Carter elnök végül ugyanazon a napon távozott a fogságból, illetve a Fehér Házból.

1982-ben Carter visszatért szülõfalujába, a 653 lélekszámú Georgia állambeli Plainsbe, létrehozta a Carter Központ nevû emberi jogi szervezetet, amely jelenleg 65 országban fejti ki tevékenységét. Feleségével, Rosalynnel együtt védõsisakban, fûrésszel és kalapáccsal kezükben segítenek egy nonprofit szervezetnek, amely házakat épít a rászorulóknak szerte a világon, így Kelet-Európában is. A 76 éves exelnök diakónusa a helyi baptista egyháznak, a mai napig kerékpározik, teniszezik és kocog. (jl)