Szombat, 2001. január 13. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54. évfolyam 10. szám

A polgármesterek támogatják a megyét

Pozsony. A délnyugat-szlovákiai járások településeinek a Magyar Koalíció Pártját képviselõ vezetõi tegnap egyhangú támogatásukról biztosították Komárom megye létrehozását

A polgármesterek kifejezték: egyetértenek a párt országos tanácsának határozatával, melyben a testület megfogalmazta azt a politikai óhajt, hogy a hat járás – a Dunaszerdahelyi, a Vágsellyei, a Galántai, a Komáromi, az Érsekújvári és a Lévai – egy megyét alkosson, tájékoztatta lapunkat Kvarda József, a párt önkormányzati szakértõje. A száznégy, többségében magyarok lakta település vezetõinek egységes fellépése cáfolja Viktor Nizòanskýnak, a közigazgatási reformért felelõs kormánybiztosnak az állítását, hogy a polgármesterek nem értenek egyet a megye kialakításának tervével, és ezt csak az MKP politikusai szeretnék, tette hozzá Kvarda. Ezek után a területi átszervezés során a pártnak mindent el kell követnie azért, hogy keresztülvigye elképzelését. "A térségben élõ lakosság is egyetért azzal, hogy ez jó megoldás lehet a térség fejlesztése, fejleszthetõsége szempontjából" – mondta Kvarda, hozzátéve: most már csak a párton múlik, mennyire lesz képes menedzselni az ügyet, ha megvalósul a reform. Kvarda szerint azonban már nincs sok idõ hátra. "Ha a parlamentben belátható idõn belül nem fogadják el a vonatkozó jogszabályokat, és azok nem lépnek márciusban hatályba, a reform már csak a következõ megbízatási idõszakban kezdõdhet meg" – figyelmeztet az MKP képviselõje. Mint megjegyezte, a közigazgatás korszerûsítése nemcsak az ország problémája, hanem európai uniós kívánalom is.

Idén másfél millió euróra emelték meg a Nemzetközi Visegrádi Alap költségvetését

Pozsony. A visegrádi csoport országai által tavaly létrehozott Nemzetközi Visegrádi Alap az idén félmillió euróval 1,55 millió euróra növelte költségvetését. Az emelést a tavalyi megtakarítások tették lehetõvé, egyelõre a tagállamok nem tervezik az éves hozzájárulás emelését.
Urban Rusnák ügyvezetõ igazgató elmondta: idén két alkalommal közel 700 ezer eurót osztanak szét. Elõnyben azokat a pályázatokat részesítik, melyek három vagy négy ország együttmûködését feltételezik, kivételt a kétoldalú határ menti együttmûködés jelent. Fontos, hogy a projektumok a kultúra, a sport, a tudomány, a kutatás terén valósuljanak meg. Azok is jelentkezhetnek, akik tavaly nem jártak sikerrel, akik viszont elnyerték az alap támogatását, nem folyamodhatnak ismét hozzájárulásért. Az idei elsõ körben eddig 32 pályázatot vettek nyilvántartásba, melyeket a márciusi zárás után értékelnek. A tavalyi tapasztalatokat és eredményeket összegezve Rusnák elmondta: 2000-ben 236 projektum közül kiválasztott 26 tervezet között osztották el a 406 ezer eurót. Az alap legfeljebb a költségek 50 százalékát állja. Tavaly a legmagasabb támogatási összeg 70 ezer, a legalacsonyabb 4 ezer euró volt. A támogatott pályázatok többsége négyoldalú együttmûködésre épít. A nem várt érdeklõdés is bizonyítja, hogy a társadalom igényli a visegrádi államok szorosabb együttmûködését. – Az alap fennállása óta újabb kapcsolatok épültek ki az országok között – mondta Rusnák. (szamó)

Pozsony Az angol nyelvû pályzatokat a Nemzetközi Visegrádi Alap pozsonyi központjának címére (Drotárska cesta 46) küldhetik, részleteket a www.visegradfund.org internetes címen vagy a 07/62 51 411 412-es telefonszámon tudhatnak meg az érdeklõdõk. (szm)

Újévi találkozót tartott tegnap Rudolf Schuster, Jozef Migas és Mikulás Dzurinda

Pozsony. A három legmagasabb közjogi méltóság a jövõben is összehangolja az alkotmánymódosítással és a közigazgatási reformmal kapcsolatos lépéseit. A politikusok errõl állapodtak meg tegnapi találkozójukon. A miniszterelnök a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartájának elfogadása körüli félreértésre is magyarázatot adott. Elmondta, pénteken reggel a kérdés tisztázódott, és újabb politikai tárgyalások nélkül a kabinet jövõ heti ülésén megszavazza a chartát. Részleteket nem árult el. A találkozóról az 5. oldalon számolunk be. (sz-m)

Stockholm differenciált csatlakozási politikát hirdet

Pozsony. Ingmar Karlsson, a Svéd Királyság prágai állandó állomáshelyû szlovákiai nagykövete szerint az ország jól halad az európai integráció útján, a jogharmonizációban azonban még nagyok a lemaradások. A diplomata tegnap találkozott a parlament európai integrációs bizottságával, amelynek alelnöke, Duka Zólyomi Árpád tájékoztatta lapunkat. Karlsson az uniós bõvítést, a foglalkoztatottságot és a környezetvédelmet nevezte az Európai Unió elnöki tisztét fél évig ellátó Svédország prioritásaiként. "Ami a bõvítést illeti, õk elfogadják a nizzai csúcs döntéseit, a svéd parlament szerinte hamarosan ratifikálja õket" – mondta Duka Zólyomi. Karlsson elmondta, a belépéssel kapcsolatban a svéd elnökség idején is a differenciáció elve érvényesül, hogy a tagságra felkészült országoknak ne kelljen várniuk, amíg a többiek behozzák lemaradásukat. A göteborgi EU-csúcson Svédország elõterjeszti a csatlakozás ütemtervét. (jéel)

Viszonylag jól érezte magát a szlovák köztársasági elnök

Pozsony. Rudolf Schuster tegnap viszonylag jól érezte magát, láza sem volt már. Kezelõorvosa azonban még azt ajánlotta, takarékoskodjék erejével. Az államfõ tegnapra tervezett programján nem változtattak. Szerdán este felszökött a láza, vizelet- és köpetminta vétele után vírusos fertõzést, felsõ légúti gyulladást állapítottak meg nála.

MIÉRT VÁLASZTOTTAM A MAGYAR ISKOLÁT?

Bárdos Ágnes, a Szlovák Televízió magyar adásának szerkesztõje: – "Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható". Kosztolányi Dezsõ mondatát édesanyám valószínûleg nem ismerte. Ettõl függetlenül természetesnek tartotta, hogy a megváltozott határok közt is – számára idegen nyelvû országban – magyarnak neveljen. Pedig abban a faluban, ahol születtem, nagy volt a kísértés, amely a szlovák iskola igazgatójának képében nálunk is gyakran megjelent, a jobb érvényesülés reményével kecsegtetve szüleimet. De õk már akkor megtanították velem, hogy hová tartozom, s ezt a tudatot a magyar iskola tovább erõsítette bennem. Két gyermekemnek, akik természetesen magyar iskolába járnak, ezt szeretném örökül hagyni én is. Mert a magyar kultúrán nevelkedni olyan élmény, amelyet az egész világ irigyelhet tõlünk. Ne fosszuk meg hát tõle azokat, akiket a legjobban szeretünk: gyermekeinket. (tb)