Péntek, 2000. december 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 295. szám

Beiktatták Ion Iliescköztársasági elnököt, a kormány a jövõ héten kaphat bizalmat

Bukarest. Ion Iliescu, Románia új elnöke tegnap katonai tiszteletadás mellett vette át az államfõi jogkört a hivatalából távozó Emil Constantinescutól.

A bukaresti elnöki palotánál rendezett hatalomátadás-átvétel szereplõi ugyanazok voltak, mint a négy évvel ezelõtt, csak éppen a szerepek cserélõdtek fel.
Az elnöki palotából távozó államfõ úgy nyilatkozott: reméli, hogy Románia megõrzi mindazt a jót, amit az eltelt négy évben sikerült elérni. Véleménye szerint utódjának sokkal könnyebb dolga lesz, mint neki volt, mivel az elmúlt négy évben alapvetõ változások történtek a törvényhozásban, az intézményekben és azok vezetõinek, munkatársainak szemléletében. Constantinescszerint Iliescdolgát az is megkönnyíti, hogy egy erõs, egységes, a helyi közigazgatásban is komoly szerepet játszó párt támogatja. Ugyanígy számíthat azoknak a nagy gazdasági-pénzügyi csoportoknak a segítségére is, amelyek 1990 és 1996 között – Iliescelsõ két elnöki mandátuma idején – alakultak ki, s azóta is megõrizték súlyukat. Iliescszámíthat a tömegtájékoztatás egy részére is.
A volt államfõ megjegyezte: Iliescunak nem lesz dolga "olyan politikai barátokkal, akik hevesebben bírálják majd õt, mint politikai ellenfelei".
Az államfõváltással egy idõben Valer Dorneanu, a képviselõház elnöke bejelentette, a parlamentben jövõ csütörtökön tartják a bizalmi szavazást Adrian Nastase tervezett kisebbségi kormányáról, a kormány programjáról. A kijelölt minisztereket egy nappal korábban hallgatják meg az illetékes törvényhozási bizottságokban.

Bukarest. Ion Iliescúj román elnök a NATO- és az európai uniós tagság elnyerését nevezte szerdán hazája legfõbb külpolitikai céljának. Elnöki beiktatásakor mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a NATO-ba való felvétel érdekében folytatni kell a hadsereg reformját. A romániai magyar kisebbségre célozva kijelentette, hogy az etnikai sokszínûség "nem gyengíti, hanem gazdagítja az országot", ezért fejleszteni kell a "párbeszéd kultúráját" az országban élõ népcsoportok között. (MTI)

Szíria támogatja az intifádát és elítéli a washingtoni izraeli–palesztin béketárgyalásokat

Jeruzsálem/Kairó. A Nobel-békedíjas Simon Peresz volt izraeli kormányfõ szerdán megerõsítette, hogy indulni szándékozik a februárra tervezett miniszterelnök-választáson. Peresz a felmérések szerint megelõzi népszerûségben Ehud Barak ügyvezetõ miniszterelnököt, és Ariel Saront is, a jobboldali Likud jelöltjét. Peresz kijelentette: úgy ítéli meg, hogy jelölésével nagyobb esély nyílik a másik, a jobboldal legyõzésére.
Sokan második fordulót jósolnak Peresz és Saron, a két egyaránt hetvenes éveiben járó, Izrael alapítónemzedékéhez tartozó politikus között. Peresz, bár háromszor rövidebb ideig betöltötte a kormányfõi tisztséget, a kormányfõ-választást eddig 1977 és 1996 között öt ízben veszítette el, 1999-ben pedig az államfõi posztról megrendezett parlamenti szavazásban is alulmaradt az addig ismeretlen Móse Kacavval szemben.
Szíria támogatja az izraeli megszállás elleni palesztin felkelést, az intifádát és elítéli a washingtoni izraeli–palesztin béketárgyalásokat – jelentette ki szerdán Damaszkuszban Musztafa Tlász szíriai védelmi miniszter. Tlász tábornok ezt azután közölte, hogy fogadta Najef Havatmeh-t, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért nevû radikális szervezet vezetõjét. Havatmeh szerint a washingtoni megbeszélések értelmetlenek, mert Ehud Barak izraeli kormányfõ továbbra is agresszív, folytatja a palesztinok legyilkolását.

Szíjártó szerint Patrubány megbénította az MVSZ elnökségének munkáját

Budapest. Az Országgyûléshez és a közvéleményhez fordulnak az MVSZ elnökségének tagjai, valamint több magyar szervezet vezetõi a világszövetség törvényen kívüli állapotának és jogrendjének helyreállítása érdekében – jelentette ki Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke tegnap Budapesten. Szíjártó István az MVSZ elnökségében munkáját felfüggesztõ "tizenkettek" nevében elmondta: a Magyarok Világszövetsége létének csak az ad értelmet, ha a szövetség minden magyaré. Közölte továbbá: az ellenõrizhetõ tagnyilvántartás a szövetség jogszerû mûködésének elemei feltétele, s minthogy a rendezésével megbízott elnökhelyettes feladatát nem látta el, a regisztráció hiánya két régió jelentõs részében voltaképp fantomszervezetté minõsíti a világszövetséget. Utalt arra: magának az idei májusi közgyûlésnek az érvényessége is bírósági döntésre vár, minthogy a küldöttek jelentõs részét az alapszabályban elõírt választás helyett jogsértéssel jelölték ki a fantomszervezetek képviseletére. Ismertette: az elnökség 12 tagja a képviseleti arányok törvénytelenségére utalva úgy nyilatkozott, hogy csak a törvényesség alapján vállalják az együttmûködést a megválasztott elnökkel.
– Patrubány Miklós ezt a feltételt "bojkottnak" minõsítette, s valótlan állítását hangoztatta mindenütt a világon, mondván: a "bojkottálók" tevékenységük felfüggesztésével megbénítják a szövetség munkáját – emlékeztetett Szíjártó István. Hozzátette, hogy eközben az elnökség "pillanatra sem szünetelõ" munkáját Patrubány Miklós bénította meg: kitiltotta a központból az anyaország alkalmazottait, munkatársait, kikapcsoltatta a telefont, letiltotta a postázást, sõt kitiltotta a székházból felettesét, az elnökséget is, majd amikor ezt nem vették tudomásul, lezárta az anyaországi régió irodahelyiségeit.
– Mindezek alapján teljesen jogos az Országgyûlés döntése, amelynek értelmében a következõ kétéves költségvetésbõl csaknem 237 millió forintot vontak meg az MVSZ-tõl – hangsúlyozta Szíjártó István.

Botrány a cseh közszolgálati tévében – az intézmény alkalmazottai az új vezérigazgató kinevezésérõl szóló döntés visszavonását követelik

Prága. Csehországban szerdán este példátlan módon megszakították az esti tévéhíradót, s a képernyõn két percig egy felhívás volt olvasható, amelyben a közszolgálati televízió alkalmazottai a nyilvánosság segítségét kérték az intézmény függetlenségének megóvásához. A feltûnõ fejlemény része annak a botrányos vitának, amely a cseh közszolgálati televízió vezérigazgatójának személye körül robbant ki.
A Cseh Televízió Tanácsa, amelynek nyolc tagját a képviselõház nevezi ki, egy héttel ezelõtt a kinevezéskor lefektetett koncepció nem teljesítésére és szakmai hibákra hivatkozva menesztette a vezérigazgatói bársonyszékbõl Dusan Chmelíceket, szerdán pedig kinevezte ebbe a tisztségbe Jirí Hodacot. Ez széles körû tiltakozást váltott ki szakmai körökben és a sajtóban. A televízió alkalmazottai válságstábot alakítottak, és azt követelik, hogy a parlament váltsa le a Cseh Televízió Tanácsának tagjait, s független személyiségekkel töltse be helyüket. További követelésük, hogy a parlament változtassa meg a közszolgálati televízióról szóló törvényt, mert a szakma nagyon elhibázottnak tartja.
Tegnap a válságstáb viharos tanácskozásán felszólították az új vezérigazgatót, hogy ne foglalja el székét. Jirí Hodac elutasította a követelést, mondván, a nyomásgyakorlást nem tartja megoldásnak.

Prága. A cseh sajtó szerint azért menesztették az elõzõ vezérigazgatót, mert nem engedte érvényesíteni a televízióban az ellenzéki szerzõdés alapján együttmûködõ kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt és az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt érdekeit. A két párt vezetõi tagadják ezt, bár a szociáldemokraták elismerték, hogy múlt hét végi vezetõségi ülésükön foglalkoztak az új vezérigazgató személyének kérdésével. (MTI)

Kostunica–Jospin találkozó

Párizs. Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök Lionel Jospin francia kormányfõvel tartott tegnapi megbeszélése után méltatta a francia vezetõk szerepét Jugoszláviának a demokráciához, az európai népek családjához való visszatérésének elõsegítésében, s a két ország széles körû gazdasági, politikai és kulturális együttmûködését szorgalmazta. Kostunica emlékeztetett arra, hogy Párizs már a szeptemberi jugoszláviai választások elõtt, az uniós tagállamok közül elsõként tört lándzsát a jugoszláviai demokratikus változások támogatása mellett. Elismeréssel említette azt is, hogy Franciaország milyen jelentõs szerepet vállat azért, hogy Belgrád visszailleszkedhessék az európai népek közösségébe. A jugoszláv államfõt az esti órákban Jacques Chirac francia köztársasági elnök is fogadta. (MTI)

Kárpátaljai nyilatkozat

Ungvár. A huszonöt ukrajnai magyar szervezetet tömörítõ Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma (KMFSZ) nyilatkozatban üdvözli, hogy a magyar kormány erõfeszítéseket tesz az anyaország határain kívülre szakadt magyarok jogi helyzetének rögzítésére. A nyilatkozat egyebek mellett leszögezi: "mivel a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fóruma és 25 tagszervezetének egyike sem kapott meghívást a Magyar Állandó Értekezlet munkájában való részvételre, illetve sem a magyar kormány, sem a Máért, sem a Határon Túli Magyarok Hivatala nem kérte ki sem a KMFSZ, sem tagszervezetei véleményét a készülõ koncepcióról, a KMFSZ nem kívánja minõsíteni a koncepciótervezetet" – olvasható az Ungváron megjelenõ Kárpáti Igaz Szó címû megyei lap által ismertetett nyilatkozatban. (MTI)

Albright szerint a Balkánnal kiemelten kell foglalkozni

Washington. George Bush megválasztott amerikai elnök tegnap lemondott texasi kormányzói tisztségérõl. Bush szerdán – miután Paul O’Neill személyében megnevezte pénzügyminiszter-jelöltjét – közölte, hogy Don Evans olajipari menedzsert jelöli a kereskedelmi miniszteri, Ann Venemant a mezõgazdasági miniszteri, Mel Martinezt pedig a lakásügyi és városfejlesztési miniszteri tisztségre. A három új jelölt közül Evans Bush régi barátjának számít, Veneman pedig idõsebb George Bush kormányzatát szolgálta annak idején, az agrártárca államtitkáraként. Martinez kubai menekült: 15 évesen, egyedül, angol nyelvtudás nélkül érkezett az Egyesült Államokba. Az amerikai külügyminiszter a távozó kormányzat külpolitikai tevékenységében az egyik leglényegesebb sikernek nevezte a Balkánon zajló átalakulásokat. Madeleine Albright reményét fejezte ki, hogy a januárban hivatalba lépõ Bush-kormány a délszláv térségben is folytatni fogja a mostani aktív amerikai külpolitikát. Colin Powell leendõ külügyminisztert távollátó politikusnak nevezte. Albright hangsúlyozta: a balkáni helyzet továbbra is élénk figyelmet követel, és a külpolitika a legfontosabb kérdések között kell, hogy kezelje azt.

Tizennyolc lázadó rab megadta magát a rendõrségnek

Ankara. A török hatóságok tegnap megtörték az elítéltek ellenállását Canakkaléban, annak a két börtönnek az egyikében, amelyet harmadik napja ostromol a rendõrség, hogy letörje az éhségsztrájkolók mozgalmát. Egy rab halt tûzhalált, miután társai felgyújtották. Hétfõn a török rendõrség és csendõrség országszerte húsz fegyintézetet rohamozott meg, hogy felszámolja azt az éhségsztrájk-mozgalmat, amelyet a rabok a kilátásba helyezett börtönreform ellen indítottak. A lázadás leverése eddig összesen huszonkét halálos áldozattal járt. A hírek szerint még egy börtönben, az isztambuli Umranyjében tart az ellenállás. elítéltjei.

Szlobodan Milosevicset felelõsségre vonják bûneiért

Belgrád. A jugoszláv kormány a "lehetõ leghamarabb" bíróság elé kívánja állítani Szlobodan Milosevics exelnököt. Ezt Goran Svilanovics külügyminiszter mondta szerdán a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülés kampányzáró rendezvényén Belgrádban. Svilanovics hangsúlyozta, hogy Milosevicset azokért a bûnökért, amelyeket Bosznia, Horvátország és Szerbia népeivel szemben elkövetett, hazájában kell felelõsségre vonni, nem pedig a holland Nemzetközi Törvényszék elõtt. A jugoszláviai háborús bûnöket vizsgáló hágai testület már 1999-ben vádat emelt a volt jugoszláv elnök ellen, az új belgrádi kormány azonban mindmáig elutasította Milosevics kiadását. A külügyi tárca vezetõje hangsúlyozta: a Milosevics elleni eljárást nem az ENSZ-törvényszék kielégítésére, hanem a legmagasabb morális elveknek való megfelelés érdekében kell lefolytatni.

Kövér Lászlóék értékelték az elmúlt idõszak eredményeit

Budapest. – A 2000. év sikeres volt az ország és a magyar nemzet egésze számára – mondta Kövér László, a Fidesz elnöke tegnap, amikor a párt elnöksége nevében sajtótájékoztatón értékelte az elmúlt idõszakot. Szavai szerint a kabinet 1998-ban azzal a céllal vette át a kormányzást, hogy bõvítse a Kárpát-medencei magyarság életlehetõségeit. – 1998-ban egy kettészakadt, reményvesztett, szociálisan lerongyolódott országot vettünk át – fogalmazott a politikus, megjegyezve, hogy az elmúlt idõszak és különösen a 2000. év áttörést jelentett Magyarország számára. Kövér László szavai szerint a kormány családközpontú intézkedéseinek köszönhetõen Magyarországon a család intézménye visszakerült méltó helyére. Mint mondta, 2000-ben az ország öszszesen 370 milliárd forintot fordított valamilyen formájában a családok támogatására. – Ez 62 százalékkal több, mint amennyit a Horn-kabinet kormányzása utolsó esztendejében erre a célra fordított – jelezte a Fidesz elnöke. Az eredmények között megemlítette a gazdasági növekedés 6 százalékra emelkedését és a 6,2 százalékos munkanélküliségi rátát. Utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy ez az arány 2 százalékponttal alacsonyabb, mint az Eátlaga. A Fidesz elnöke a magyar kormány nemzetpolitikáját az elmúlt idõszakra visszatekintve úgy jellemezte, hogy sikerült visszaállítani jogaiba a nemzeti érzelmû gondolkodást Magyarországon. A sajtótájékoztató után Kövér László az FKGP-vel kötendõ választási együttmûködés elhúzódását firtató újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy a késlekedés összefüggésben lenne a kisgazdák körüli botrányokkal. Megjegyezte egyúttal, hogy a Fidesz egy kiegyensúlyozott kisgazdapárt létezésében érdekelt, amely mozgósítani tudja falusi szavazóbázisát. Arra a felvetésre, hogy a választási megállapodás megkötését elképzelhetõnek tartja e egy Torgyán József nélküli kisgazdapárttal, a Fidesz elnöke azt mondta: hipotetikus kérdésekre nem tud válaszolni. – Nem látom realitását az ilyen találgatásoknak – szögezte le Kövér László.

Két hónapi tárgyalás után ismét a Valutaalapban

Washington. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ismét tagjai sorába fogadta Jugoszláviát. Az IMF végrehajtó tanácsa szerdán döntött arról, hogy a nyolc évvel korábban kizárt Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot visszafogadja. A Valutaalap taglétszáma így 183-ra bõvült. A jugoszláv tagság feltételei egyelõre nem ismeretesek. A Szlobodan Milosevics elnök vezette Jugoszláviát 1992-ben utasították ki az IMF-bõl, a Világbank pedig 1993-ben szüntette meg tagságát a balkáni háborúkban játszott szerepéért és mert nem volt hajlandó visszafizetni a nemzetközi kölcsönöket. Mladjan Dinkics, a jugoszláv központi bank elnöke nagy sikernek nevezte, hogy mindössze két hónapi tárgyalás után az ország újra IMF-taggá vált. Mint mondta, ezzel megnyílnak a világtõke elõtt a kapuk, és Belgrád jelentõs számú magánbefektetõt vár jövõre. Azt is közölte, hogy a világbanki tagság felújításához azonban még egy sor lépés megtételére van szükség.

Budapest. A Magyar Demokrata Fórum Budapesti Választmánya egyhangúlag Dávid Ibolyát jelöli a pártelnöki posztra. A párt január 27-én tartja tisztújító országos gyûlését. (MTI)

Párizs. Tegnap rendõri megfigyelés alá helyezték és kihallgatásra beidézték a rendõrségre Jean-Christophe Mitterrand-t, a volt elnök fiát, akit egy francia-afrikai fegyverszállítással kapcsolatos pénzmosási ügyben már másodízben vett elõ a párizsi rendõrség. (MTI)

Biskek. A kirgiz törvényhozás Kurmanbek Bakijevet választotta meg tegnap az ország új miniszterelnökévé Aszkar Akajev államfõ két jelöltje közül. A parlamenti szavazáson az összesen 43 voks közül Bakijev 36-ot kapott, így legyõzte vetélytársát, Amangeldi Muralijev eddigi kormányfõt. (MTI)

Zágráb. George Robertson szerint a bosnyák, a horvát és a szerb alakulatokat egységes parancsnokság alá kell helyezni, majd ki kell dolgozni állami szinten Bosznia-Hercegovina védelmi politikáját. A NATO fõtitkára kijelentette: csökkenteni kell a bosznia-hercegovinai haderõ létszámát, és sürgette, hogy a bosznia-hercegovinaiak vegyék végre a kezükbe sorsuk irányítását. (MTI)

Berlin. A német kancellárnak sikerült meggyõznie a svéd kormányfõt, hogy célszerû hétéves átmeneti idõszakot beiktatni az új EU-tagok felvétele és az unió munkaerõpiacának elõttük való megnyitása közé. Gerhard Schröder és Göran Persson stockholmi megbeszélésén a kezdetben szkeptikus svéd miniszterelnök az eszmecsere után "érdekes javaslatnak" nevezte az ötletet, amely "talán" fel is gyorsíthatná az EU-bõvítést. (MTI)

Washington. A New York-i Freedom House szerint a Föld lakosságának 40,7 %-a él szabadnak minõsíthetõ feltételek között, ami minden korábbinál jobb arány. 59 ország 1,4 milliárd lakosának a helyzetét minõsítették "részben szabadnak", 47 ország 2,2 milliárd lakosának a helyzetét pedig "nem szabadnak". (MTI)

Belgrád. A jugoszláv hadsereg tegnap cáfolta, hogy Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök fia önkéntes lett volna a tavalyi NATO-csapások idején. Egyúttal közölte: a törvényeknek megfelelõen behívót küld majd Marko Milosevicsnek, aki jövõre tölti be 27. életévét; a jugoszláv törvények szerint ez a legfelsõ korhatár a sorkatonai szolgálat megkezdéséhez. (MTI)