Péntek, 2000. december 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 295. szám

Bankkonszolidáció nélkül elképzelhetetlen a hazai pénzintézetek sikeres magánosítása

Pozsony. A Szlovák Takarékpénztár bruttó nyeresége idén eléri a 3,3-4,9 milliárd koronát – nyilatkozta Stefan Máj, a pénzintézet alelnöke. Szerinte az alsó és a felsõ határérték között azért olyan nagy az eltérés, mivel a bank még nem tudja, mekkora összeget fordítanak a tartalékalapokra.

Az alelnök bízik abban, hogy az év végi nyereség az elõrejelzés felsõ határértékéhez lesz közelebb. Dusan Jurcák, a takarékpénztár elnöke szerint, a tartalékalapokra fordított pénzösszeg egy részének a felszabadítása a bank jó gazdasági helyzetének köszönhetõ, ami lehetõvé teszi, hogy azon aktívumok esetében, amelyeknél pozitív változásra került sor, felszabadítsák a tartalékokat. A pénzintézet elnöke szerint az elkövetkezõ években hasonló intézkedésre nem kerül sor. A nyereség ellenére a bank adóalapja, a leszámítható tételeknek köszönhetõen, negatív lesz. A Szlovák Takarékpénztár az idei év elsõ kilenc hónapját 694,325 millió koronás nyereséggel zárta. A takarékpénztár privatizációjához Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter szerint elengedhetetlen volt a pénzintézet korábbi konszolidációja. A bankkonszolidációt megelõzõen a Szlovák Takarékpénztár hiteleinek több mint az 50%-a tartozott a behajthatatlan, úgynevezett rossz hitelek csoportjába. A takarékpénztár privatizációja, Schmögnerová szerint, a szlovák gazdaságba vetett bizalom növekedését bizonyítja, és jó kiindulópontnak számít a többi bank privatizációjához is. Az Általános Hitelbank multilaterális befektetõivel a jövõ év januárjának elsõ felében írják alá a szerzõdést, és még az év elején kiírják a nemzetközi pályázatot a bank privatizációjára. Az elsõ befektetõk, akik valószínûleg 10%-os tulajdonrészhez jutnak, az International Finance Corporation és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank lesznek. A Befektetési és Fejlesztési Bank (IRB) privatizációja lassabban halad. Eddig 4-5 pénzintézet érdeklõdött a bank privatizációja iránt. Mária Machová, privatizációs miniszter is jelezte, hogy az Általános Hitelbank és a Banka Slovakia privatizációját idén már nem sikerül megoldani. A takarékpénztár privatizációját ért kritikákra reagálva Dusan Jurcák elmondta, az Erste Bank a takarékpénztári részvényekért a nominálérték 331%-át fizette ki. A Cseh Takarékpénztár esetében az Erste Bank a részvények nominálértékének 240%-át fizette, ami cáfolja azokat az állításokat, amelyek szerint a cseh pénzintézetet elõnyösebb áron sikerült értékesíteni.

A gazdasági tárca értékel

Pozsony. A szlovák gazdaság idén pozitív fejlõdést tudhat maga mögött, a külkereskedelmi forgalom mellett az ipari termelés és részben az építõipar is növekedési pályára állt – nyilatkozta Lubomír Harach gazdasági miniszter, az idei év legfontosabb gazdasági történéseit elemezve. A minisztérium elõrejelzései szerint a külkereskedelmi forgalom hiánya idén eléri a 35 milliárd koronát. Ha valóra válnak az utolsó negyedév elõrejelzései, akkor a külkereskedelmi hiány deficitje idén a GDP 4%-át teszi ki. Harach szerint a hazai vállalkozók nemcsak az Európai Unió és a CEFTA-országok piacainak növekedésébõl profitáltak, hanem lényeges segítséget jelentettek számukra az alacsonyabb kamatlábak is. Idén a legfontosabb gazdasági ágazatokban – az elektrotechnikában, a vegyiparban és a gépiparban – folytatódtak az 1999-ben beindított pozitív változások, jelentõs fordulatra került azonban sor a könnyûiparban is, amely elsõsorban a külföldi befektetéseknek köszönhetõen stabilizálódott.
Harach szerint a vállalatok idei évre jelzett gazdasági eredményeibõl kiindulva, az állami költségvetés társasági adóból származó bevételeinek növekedésére lehet számítani. Az ipari termelésbõl származó bevételek az elõzõ évhez képest folyó árakon 16,2, állandó árakon 8%-kal nõttek. Egy évvel korábban a növekedés állandó árakon 4,8% volt. Ezzel párhuzamosan nõtt a termelékenység is, ami a gépiparban az idei év felére 27,2%-kal lett magasabb. A miniszter szerint a bruttó nemzeti termék idén 2%-kal nõhet, ami elsõsorban a külföldi keresletnek köszönhetõ. (mi)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Prága. Csehország külkereskedelmi mérleghiánya novemberben 12,1 milliárd cseh koronát tett ki, míg a tavalyi év azonos idõszakában elérte a 13 milliárdot. Októberhez képest a deficit 4 milliárd koronával csökkent. A novemberi hiány jobb volt a gazdasági ellemzõk várakozásainál is, akik 15-23 milliárd koronás hiánnyal számoltak. A deficit az elmúlt hónapban is elsõsorban a nyersanyagok (különösen a földgáz és a kõolaj importja jelentett többletterhet), félkészáruk és vegyipari termékek importjának a számlájára írható. (SITA)

Pozsony. Az Intercity (IC) és Eurocity (EC) vonatok díjszabását liberalizálják, így kivonják õket az államilag dotált közlekedés sorából. Ezzel mintegy 500 millió koronával csökken a Szlovák Vasutak igénye is az állammal szemben a vasúti személyforgalom támogatására. Az említett vonatoknak önfenntartókká kell válniuk – nyilatkozta Milos cikovský, a vasút szóvivõje. (SITA)

Pozsony. A Szlovák Gázmûvek (SPP) privatizációs tanácsadóját még az idei év végéig kiválasztjuk – nyilatkozta Lubomír Harach gazdasági miniszter, hozzátéve, hogy a tanácsadót csak késõbb mutatják be a nyilvánosságnak. A tanácsadó kiválasztására létrehozott bizottság tíz jelentkezõ közül választja ki a tanácsadót. A Szlovák Gázmûveket elõreláthatólag a jövõ év áprilisában alakítják részvénytársasággá, a privatizációt pedig szeptemberre kívánják befejezni. (TA SR)

Pozsony. Az állami részvényesek 94,3%-ra növelték részesedésüket az Általános Hitelbankban (VÚB). Az Értékpapírközpont szerint ugyanis az A.Index Rt. a bank elsõ nyilvános részvénykibocsátásának a 31%-át vásárolta fel. Az A.Index a pénzügyminisztérium által alapított Szlovák Konszolidációs Rt. 100%-os tulajdona. A VÚB 12,978 milliárd koronás alaptõkéjébõl a pénzügyminisztérium 12,235 milliárdot ellenõriz. (TA SR)

A környezetvédelmi minisztérium mozgalmas év elé néz, és rendkívül befolyásos lobbicsoportokkal szembesül

Pozsony. Tíz év után elsõ alkalommal történt meg, hogy növelték a környezetvédelmi minisztérium költségvetését – mondta újságíróknak tartott évbúcsúztató találkozóján Miklós László környezetvédelmi miniszter.

A 22 százalékos emelés impozánsnak tûnik, de mivel kis minisztériumról van szó, valójában alig 200 millió koronát tesz ki. A miniszter ebbõl a terepen dolgozó munkatársai számát szeretné gyarapítani, mivel ez évek óta komoly gondot okoz számukra. Egyetlen gondja, hogy ugyan megszerezték a költségvetési többletforrást, de nem kaptak engedélyt a létszám növelésére, így ezt januárban próbálják meg elintézni. Az emelés egyébként még mindig nem fedezi a szükségleteket. A kormány által tavaly jóváhagyott új környezetvédelmi finanszírozásnak megfelelõen még 421 millió koronát kellett volna kapniuk, és ehhez járulnak az építésügyi törvény módosítása után aktuálissá vált új inspekciós szerv felállításának költségei.
Nem sikerült viszont lényegesen emelni a környezetvédelmi alap dotációját, a megszerzett 200 millió korona csak csepp a milliárdos igények tengerében. Az állami környezetvédelmi alapban jövõre egyébként komoly mozgás várható. Miklós László szerint jól alakulnak az alap bevételei, 1 milliárd korona szétosztására számítanak. A frissen indított forgóalap már több mint húsz projektumot finanszírozott. A helyzet jövõre alapjaiban megváltozik. A kormány döntése értelmében az összes állami alap forgórésze a Szlovák Garancia és Kezesbank (SZRB) felügyelete alá kerül. Így a minisztérium által a Dexia PKB Banktól a forgóalap számára elõkészített 2 miliárd koronás hitelkeretet már ezen a csatornán keresztül lehet igénybe venni. A privatizációs bevételekbõl szintén a forgóalapba szerzett 400 millió korona azonban az állami környezetvédelmi alapban marad, tehát jövõre lényegében két ilyen forgóalap fog mûködni. 2002-tõl viszont már csak a SZRB csatornája vehetõ igénybe, bár a környezetvédelmi hitelprogramja prioritásait az államigazgatás dolgozza majd ki.
A minisztérium a jövõ év elején számít a hulladékgazdálkodási törvény módosításának parlamenti megtárgyalására. Az is ismert, hogy az ügyben egy-két világcég hatalmas lobbitevékenységet fejt ki a képviselõk között, így Miklós László sokat vár a sajtó és a nyilvánosság segítségétõl. A konfliktus fõként a hírhedt PET-flakonokat érintõ megszorítások miatt tört ki, ezek gyártói és felhasználói a legerõsebb nyomásgyakorlók, egyikük egészen Brüsszelig kinyújtotta csápjait. Sajnos, a nagy cégek az utóbbi idõben ilyen szempontból nagyon aktivizálták magukat. Amint Zdenka Tóthová államtitkártól megtudtuk, a helyzet odáig fajult, hogy az erõmûvek számára levegõszennyezési kedvezményeket biztosító képviselõi javaslaton ott szerepel Ladislav Ambros, a környezetvédelmi bizottság és egyben a Szlovákiai Zöld Párt elnökének az aláírása. Jövõre egyébként legalább két újabb rázósnak számító törvényjavaslat kerül napirendre. A vízrõl szóló törvényben a földmûvelésügyi minisztérium szeretné megszerezni az ellenõrzési kompetenciát. Miklós László szerint azonban elképzelhetetlen, hogy olyan szerv adja ki az engedélyeket, amely a minél nagyobb termelésben érdekelt. A másik fontos jogszabály a környezetvédelmi közigazgatás kialakításáról szól, ami újra önállósítaná az 1996-ban a járási hivatalokba olvasztott zöld államigazgatást. Le kellene zárni a Tátrai Nemzeti Park ügyét is, hiszen a földmûvelésügyi minisztériumhoz tartozó erdészeti vállalat továbbra sem hajlandó átadni a természetvédelemhez kötõdõ tevékenységeket és költségvetési támogatást.
Dömény Tamás, a minisztérium hivatalvezetõje arról is beszámolt, hogy az idei költségvetésbõl hiába kértek 1 milliárd koronát a régi szennyezõdések felszámolására. Pedig az uniós csatlakozás nem merül ki csak a jogharmonizációban, az elõbb említett problémák megoldása például legalább 8 milliárd koronába kerül majd. A kérdés annyira súlyos, hogy jövõre a kormánynak is foglalkoznia kell vele, sõt a felelõsséget is át kell vállalnia. A minisztérium mindenesetre hamarosan közzéteszi a régi szennyezõdések katalógusát, ebbe bárki bejelentheti majd az általa felfedezett hasonló jellegû esetet.

Nálunk már folyik a Csadcát elkerülõ szakasz építése, a lengyeleknél viszont egyáltalán nincs gyorsforgalmi út

Besztercebánya. Hónapok óta tart nálunk vita az autópálya-program további sorsáról, amit a Nemzeti Régiófejlesztési Terv részeként nyilvánosságra hozott hatéves közlekedéspolitikai koncepció tovább élezett. Két elképzelés csap össze: az elsõ szerint az elõzõ kormány által a Vág-völgyben megkezdett vonalat kell tovább folytatni, mivel az része az észak-déli nemzetközi korridornak. Ez Zsolna után Kiszucán keresztül vezetne a lengyel határra, hívei szerint legyõzhetetlen konkurenciát teremtve a vele párhuzamos csehországi vonalnak. A másik változat hívei viszont azt állítják, hogy Kassát a Nyitra–Zólyom vonal kiépítésével kell megközelíteni, mert ez jóval több hazai polgár számára hoz kézzel fogható hasznot, mint az elõbbi. Mivel a vita során a Vág-völgyi vonal mellett gyakran érveltek a lengyelországi helyzettel, a besztercebányai civil szervezetek képviselõi néhány napja a Zsolna–cadca –Skalité/Zwardon határátkelõ –Zywiec–Bielsko-Biala–Ciezsyn/ ceský Tesín–Príbor –Makov–Zsolna vonalon a saját szemükkel gyõzõdtek meg az ottani helyzetrõl. Kiderült, hogy nálunk már folyik a Csacát elkerülõ szakasz építése, meredek hegyoldalban, félútpályás megoldással, részben oszlopokon vezetve. Eközben az ország sok pontján ennél sokkal nehezebb közlekedési helyzetben még hiába álmodoznak elkerülõ szakasz felépítésérõl. A határ elõtt egykilométeres szakaszon hatalmas betonoszlopokon vezetik az utat, miközben a forgalom – ellentétben az árvai Trsztenánál tapasztalt hatalmas tolakodással – itt minimális. A lengyel oldalon egyetlen méter gyorsforgalmi út sem található. Sõt, állítólag a kis vidéki útnak van olyan szakasza is, ahol aszfalt helyett csak kõburkolat található és a forgalom egy fahídon vezet keresztül. Így folytatódik ez egészen Bielsko-Bialáig, vagyis a hazai oldalon tervezett autópályához a túloldalon sehol sem kezdték meg egy legalább négysávos gyorsforgalmi út építését. Teljesen más a helyzet viszont a Csehország felé vezetõ úton. A cesky Tesín-i határátkelõhöz négysávos út vezet, igaz, egy 15 kilométer hosszú szakaszon csak most folyik a második pálya nyomvonalának kitûzése, Morvaországban egy 40 kilométeres szakaszon csak kétsávos az út, de Pribor után már négysávos, Olomouc után pedig autópálya vezet Brünnig. Juraj Mesík a besztercebányai küldöttség vezetõje ebbõl azt a következtetést vonta le, hogy a közlekedési minisztérium képviselõi félrevezetik a lakosságot, amikor a lengyel oldalon a kiszucai szakasz építésérõl beszélnek. Számukra ugyanis sokkal racionálisabb befejezni a Tesín felé hiányzó és egyszerû terepen vezetõ 15 kilométeres szakaszt. A hazai minisztérium viszont az elkövetkezõ hat évben 4 milliárd koronát szeretne fektetni a kiszucai autópálya építésébe. (tuba)

A Föld aktív védekezése az üvegházhatás ellen

Budapest. Vigasztaló lehet-e a tudat, hogy a légköri szén-dioxid katasztrófákkal fenyegetõ feldúsulása nem elõször történik meg a Föld életében? Volt idõ, amikor a vulkánok ontották magukból az üvegházhatású gázokat, s a globális éghajlat ennek következtében annyira felmelegedett, hogy a sarkokat nem borította jég, Kamcsatkán pálmafák nõttek, s az antarktiszi partoknál a víz hõmérséklete 20 Celsius-fokra emelkedett. Ez a folyamat mintegy 55 millió éve érte el a maximumot, és vagy 150 ezer évig tartott. Éppen ez idõ tájt, a paleocén és az eocén idõszak határán zajlott le számos faj tömeges pusztulása. Az élõ természet azonban mindig igyekszik helyreállítani a felbillent egyensúlyt. A témával foglalkozó szakértõk ezt úgy képzelik el, hogy a tápanyagokat az óceánokba mosó bõséges esõ és a vízben oldott szén-dioxid robbanásszerû virágzásnak indította a fitoplanktonokat. Ezek azután annyi szén-dioxidot nyeltek el a légkörbõl, hogy 60 ezer éven belül a globális hõmérséklet visszaállt normális szintjére. Ezt az elméletet mind a déli, mind az északi sarkvidéki vizeken végzett fúrások eredményei alátámasztják. A különbözõ mélységbõl vett üledékminták izotópos vizsgálata azt bizonyítja, hogy kb. 55 millió éve igen nagy változáson ment át a Föld éghajlata. A planktonok hirtelen felszaporodását az ún. biogén bárium mennyiségének rendkívüli mértékû megnövekedése jelzi. A fordulat, a szerves anyag csökkenése azután a foraminiferák, e héjas egysejtûek maradványaiban is jól nyomon követhetõ. A sötét jövõt jelzõ modellekkel éppen ellentétes folyamat játszódik le: az üvegházhatás miatt nem hal ki, hanem éppen hogy virágzásnak indul az élet az óceánok mélyén. (A Természet Világa nyomán)

A hazai hulladékégetõk komoly veszélyt jelentenek

Kassa. A hazai hulladékégetõk nagy része túlságosan szennyezõ, ezért nem felel meg az elõírásoknak. A magas dioxinkoncentráció egészségügyi és környezeti kockázatot jelent, a Föld Barátai szervezet szerint megengedhetetlen, hogy az égetõmûvek (pl. a pozsonyi, a kassai, a nyitrai és a gútai) 2007. jan. 1-je után mûködjenek. (Ú)

Továbbképzési lehetõség ifjú környezetvédõknek

Szentendre. A Regionális Environmentális Központ (REC) nevû nemzetközi környezetvédelmi szervezet Magyarországon mûködõ kelet-európai központja ösztöndíjat ajánl fel a térség fiatal környezetvédõinek. A már gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezõ 20-30 év közti, angolul jól beszélõ érdeklõdõk a program négy hete alatt elõadásokat hallgatnak, használhatják a REC teljes adatbázisát, projektumokat dolgozhatnak ki saját szervezetük számára. A jelentkezésükben ki kell fejteniük, mit várnak az ösztöndíjtól. A legközelebbi pályázati határidõ január 11., az ehhez kötõdõ program jan. 22-én kezdõdik. Jelentkezés a következõ címen: Adriana Craciun, Project Manager, NGO Support and Capacity Building, Regional Environmental Center, Ady Endre út 9-11, 2000 Szentendre. E-mail: acraciun@rec.org (changenet)

A nagyobb országok egyáltalán nem egyezkednek

Pozsony. A hágai sikertelen klímakonferencia miatt tovább folytatódik az atmoszféra felmelegedése – jelentette ki hazatérése után Miklós László környezetvédelmi miniszter. A Pravdának adott interjújában rövid távon valószínûnek tartotta egy újabb találkozó megtartását. Figyelmeztetett viszont arra, hogy George Bush amerikai elnök filozófiájának köszönhetõen nem várható az USA hozzáállásának lényeges változása. Az üvegház-efektus túlnyomó részét az erõmûvek és a közlekedés által termelt szén-dioxid, nitrogén-oxidok és metán alkotja, ezek legnagyobb forrása viszont éppen az USA. Az innét kibocsátott évi 5 milliárd tonna szén-dioxid a negyede a világon termelt egész mennyiségnek. A két évvel ezelõtti hazai adatok alapján Szlovákia 43 millió tonna szén-dioxidot bocsátott a légkörbe. A helyzet ilyen szempontból nem rossz, a miniszter szerint fõként arra kell vigyázni, hogy a gazdaság élénkülésével ez a mennyiség ne növekedjen lényegesen. Ehhez a hazai jogszabályok már megfelelõ körülményeket teremtenek. Épp a jogszabályok változása kényszerített rá sok céget a szén helyett a földgáz használatára. Így pedig a légkör szennyezése is jelentõsen csökkent. A helyzet azonban nem ennyire egyszerû, az elmúlt tíz év európai és észak-amerikai programjai jelentõsen csökkentették a kén-dioxid kibocsátását, ez a gáz viszont a légkörben olyan vegyületeket alkot, amelyek ellensúlyozzák az üvegházhatást okozó gázok hatását. Így ma a szakemberek attól tartanak, hogy a globális felmelegedés felgyorsul, százéves léptékben a korábban becsült 1,5-4 Celzius-fok helyett ma már 1,5-6 fokra számítanak. A hollandiai tanácskozáson egyébként a vita akörül dúlt, hogy az USA a kibocsátás csökkentése mellett az erdõtelepítést is be akarta számítani az üvegházhatást visszaszorító intézkedések közé. A mostani kudarc miatt az fenyeget, hogy az ún. kiotói egyezményhez nem sikerül elfogadni egyetlen végrehajtó rendelkezést sem. Ráadásul az egyezmény csak akkor lép életbe, ha azt legalább 55 ország jóváhagyja, köztük a kibocsátás 55 százalékát elkövetõ nagy országokkal. Márpedig ezt eddig épp az üvegházhatást okozó gázok felét kibocsátó USA és Oroszország nem tette meg. (P)

ZÖLDMORZSÁK

Pozsony. Az Állami Környezetvédelmi Alap megkezdte a dotációkra vonatkozó kérvények begyûjtését. A környezetvédelmi tárca közleménye alapján az ehhez szükséges új nyomtatványok beszerezhetõek a járási és a kerületi hiavatalok környezetvédelmi fõosztályain, a környezetvédelmi Alapnál (Pozsony, Bukurestská 4), de éppen úgy az internetrõl is (www.sfzp.sk). A jövõ év 1. félévére szánt kérvényeket december végéig, a második félévre pedig május 31-ig kell eljuttatni – az új modell értelmében közvetlenül a környezetvédelmi alaphoz. (Ú)

Pozsony. A VLK erdõvédõ egyesület tagjai a jövõ évi állami költségvetés tárgyalásakor a parlamentben rendeztek gyûjtést a Cergov-hegységben található 21 hektáros erdõ megvásárlására. Ezen a részen a tervek szerint jövõ áprilisban alapítják meg az ország elsõ magánkézben lévõ természetvédelmi területet. A politikusok közül a legtöbbet az MKP képviselõi adták – összesen 11 ezer koronát, rajtuk kívül csak Diana Dubovská vásárolt meg 4 ezer koronáért szimbolikusan négy fát. (Changenet)

Gúta. Négymillió koronás költséggel épített hulladékgyûjtõt helyeztek üzembe a városban. A lakosság által elhelyezett válogatott hulladékot itt különféle technológiákkal igyekeznek feldolgozni: a papírt sajtolják, a fát és a biológiai hulladékot aprítják. Tóth Imre polgármester arra számít, a lakosok egyre több hulladékfrakciót lesznek hajlandó külön zsákokba gyûjteni, így egyre kevesebb anyagot kell a negyedi tárolóra szállítaniuk. Az új gyûjtõhely kialakítására a Környezetvédelmi Alap 3,5 millió koronával járult hozzá. (Pravda)

Pozsony. Az uniós tagságra törekvõ térségbeli országok közül Szlovákia rendelkezik a leggazdagabb természettel – területén eddig 11 270 növényfajt és 28 800 állatfajt írtak le – áll a kormánytól független szervezetek (NGO) állásfoglalásában. Ezért figyelmeztetnek a védett területek rendszerének kiépítésére szolgáló Natura 2000 uniós program fontosságára, illetve a Life III. Programhoz való csatlakozásra. (Changenet)