Csütörtök, 2000. december 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 294. szám

Diplomáciai nagyüzem az izraeli–palesztin viszály megoldásának érdekében

Jeruzsálem/Washington/ Kairó/Ammán. Február 6-án járulnak az izraeliek az urnákhoz, hogy általános, közvetlen szavazással megválasszák új miniszterelnöküket – így döntött kedd délután a knesszet jogi bizottsága.

A bizottság ily módon elutasította azt a törvénytervezetet, amely szerint egy hónappal elhalasztották volna a rendkívüli kormányfõválasztást. Pillanatnyilag két jelölt áll egymással szemben: a távozó munkapárti miniszterelnök, Ehud Barak és a jobboldali ellenzéki Likud párt jelöltje, Ariel Saron.
Közben megérkeztek Washingtonba az izraeli és palesztin tárgyalófelek, hogy a külvilágtól elzárt Bolling légitámaszponton próbálják megvitatni, hogyan tudnának megálljt parancsolni az erõszaknak és új lendületet adni a békeegyezményt célzó tárgyalásoknak. Szaeb Erakat, a palesztin delegáció vezetõje a washingtoni repülõtérre érkezve úgy fogalmazott, hogy "nincsenek nagy reményei". Hoszni Mubarak egyiptomi államfõ tegnap Kairóban külön-külön tanácskozott Jasszer Arafat palesztin elnökkel és Joszi Száriddal, az izraeli baloldali Merec párt vezetõjével a közel-keleti békefolyamat felélesztésére tett újabb erõfeszítésekrõl.
Az izraeli-palesztin tárgyalások felélesztése volt a fõ téma II. Abdalláh jordániai király és izraeli vendége, Joszi Beilin igazságügy-miniszter keddi ammáni eszmecseréjén is. Beilin átadta az uralkodónak Ehud Barak izraeli kormányfõ ezzel kapcsolatos levelét. Izrael ammáni nagykövetségén megerõsítették a találkozó tényét, de részleteket nem közöltek. A diplomáciai eseményeket megelõzõ órákban viszonylagos nyugalom volt a a palesztin területeken. Kedd folyamán hat palesztin sérült meg Hebron környékén egy összetûzésben, Náblusznál pedig egy halott palesztint találtak, akinek feltehetõleg azért kellett meghalnia, mert együttmûködött az izraeli hatóságokkal.

Jeruzsálem. Ehud Barak ügyvezetõ izraeli miniszterelnök arra szólította fel nyilvánosan a Nobel-békedíjas Simon Peresz volt kormányfõt, hogy ne induljon ellene a februári miniszterelnök-választáson. Benjamin Netanjahkedden bejelentette, nem vesz részt a kormányfõválasztáson, mivel a knesszet nem volt hajlandó önmaga feloszlatására és elõrehozott választások kiírására. A február 6-ra tervezett választáson így a legnagyobb izraeli jobboldali párt, a Likud egyetlen miniszterelnök-jelöltje Ariel Saron. (MTI)

Csak akkor juthatna a parlamentbe Vuk Draskovics mozgalma, ha esne az esõ

Belgrád. A Vojisylav Kostunica jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülés várhatóan elsöprõ gyõzelmet arat a szombati elõrehozott szerb parlamenti választásokon – erõsítette meg egy kedden Belgrádban ismertetett közvélemény-kutatás az eddigi felméréseket. A 4,5 millió polgár kíván részt venni. Kialakított pártszimpátiával ennél azonban jóval többen, 5,6 millióan rendelkeznek.)
A szerb választásokon várhatóan részt vevõk 71 százaléka a DOS-ra, arra a 18 pártot tömörítõ szövetségre szavazna, amely idén tavaszszal jött létre a Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök nevével fémjelzett elõzõ belgrádi vezetés leváltására. A DOS szeptemberi jugoszláv választási gyõzelme révén a szövetségi kormányzatban ez már megtörtént, az elmúlt hetek felmérései pedig a szerb választásokra a tömörülés elsöprõ gyõzelmét jósolták. Az õszi változásokig vezetõ belgrádi kormánypártnak számító, Milosevics vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) a voksoknak ezúttal csupán 15 százalékát, korábbi koalíciós partnere, a Vojiszlav Seselj-féle Szerb Radikális Párt pedig 9 százalékát kaphatja meg. (Ez egyébként jobb a radikálisok szeptemberi jugoszláv parlamenti választási eredményénél.)
Ugyanakkor elõfordulhat, hogy a szerb parlamentbe több párt nem jut majd be, mert a Vuk Draskovics vezette Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) az 5 százalékos parlamentbe jutási küszöb körül ingadozik.
Az õszig a szerb ellenzék legerõsebb parlamenti pártjának számító SPO a felmérés szerint akkor kerülhet be ismét a törvényhozásba, ha a DOS hívei "lusták" lesznek, vagy szombaton esne az esõ. A közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy a DOS szavazótábora szeptember óta csaknem megkétszerezõdött, és jelenleg közel 4 millió fõt számlál.
A válaszadók 16 százaléka egyébként Milosevics pártjától állt át a DOS-hoz, amely most megkapja a korábbi Seselj-hívek 9 és a Draskovics-követõk 19 százalékának támogatását is.

Nemzetközi szakértõi bizottság vizsgálja majd a temelíni erõmû biztonságát

Prága. A cseh és az osztrák államfõ egyetért abban, hogy a kétoldalú kapcsolatokban felmerülõ problémáknak nem szabad befolyásolniuk az Európai Unióhoz való csatlakozást. Václav Havel és Thomas Klestil tegnap délelõtt Prágában tárgyalt, hogy csökkentse a cseh–osztrák kapcsolatokban a dél-csehországi temelíni atomerõmû próbaüzembe helyezése miatt kialakult feszültséget. Havel és Klestil is támogatásáról biztosította Milos Zeman cseh miniszterelnök és Wolfgang Schüssel osztrák kancellár múlt heti kompromiszszumos megállapodását, amely szerint a csehek ugyan nem állítják le Temelínt, de beleegyeztek abba, hogy egy nemzetközi szakértõkbõl álló bizottság megvizsgálja az erõmû mûködésének biztonsági vonatkozásait.
"A megállapodás hozzájárult a kétoldalú kapcsolatokban kialakult feszültség enyhítéséhez" – vélte Václav Havel.
A cseh állami atombiztonsági hivatal kedden délelõtt ismét engedélyt adott arra, hogy a temelíni atomerõmû teljesítményét 30 százalékra növeljék. Havel kifejtette, hogy a találkozón Temelínen kívül más témákról is szó volt. Mindkét államfõ fontosnak tartja, hogy a felek tisztázzák a közös múlt egyes vitás kérdéseit.

Ismét a felsõházat vezeti

Prága. Petr Pithartot választották meg kedden a cseh parlament felsõháza, a szenátus új elnökévé. A kereszténydemokrata politikus a Polgári Demokratikus Pártba tartozó Libuse Benesová helyét foglalta el, aki a novemberi részleges parlamenti választásokon kiszorult a szenátusból is. A 81 fõs testület 79 jelen lévõ tagja közül 50 támogatta Pithartot, 29 ellene szavazott. A politikus két év után tért vissza a felsõház elnöki bársonyszékébe. Pithart az 1996-ban létrehozott felsõház elsõ elnöke volt két évig. A cseh szenátus elnökének nincs tényleges hatalma, de az alkotmány szerint az államelnököt követõen õ az ország második embere. (MTI)

Újraírják a jogtörténetet

Hága. A holland szenátus jóváhagyta kedden az egynemû párok házasságának engedélyezésérõl szóló törvényt. A jogszabály arról is rendelkezik, hogy homoszexuális párok is örökbe fogadhatnak gyermekeket. A képviselõház már szeptember 12-én megszavazta ezt a törvényt. Most a szenátus jóváhagyásával végleg elfogadottá vált, de hatályba csak a jövõ év tavaszán lép. Attól fogva a homoszexuális párok éppúgy anyakönyvvezetõ elé állhatnak, mint a heteroszexuálisak, amire még nem volt példa a világ jogtörténetében. Néhány ország törvénye elismeri ugyan a melegek együttélését, de a házasságkötés lehetõségét nem adja meg nekik. (MTI)

Súlyos személyes hibát követett el az amerikai elnökä

Washington. Bill Clinton távozó amerikai elnök kedden a CBS televíziónak úgy nyilatkozott, hogy elnökségének korántsem a Monica Lewinsky-ügy és a lemondatását célzó eljárás volt a legborúsabb idõszaka, hanem a szomáliai béketeremtõ küldetés kudarcai. Mint mondta, elnöki életrajzának az volt a legszörnyûbb idõszaka, amikor 1993 októberében 18 amerikai katona is meghalt Szomáliában. A Lewinsky-botrány kapcsán elismerte, hogy súlyos személyes hibát követett el, de az ügynek szerinte nem kellett volna nyilvánosság elé kerülnie. Nyolc évi elnöksége legsikeresebb pillanatának azt nevezte Clinton, amikor 1993-ban gyõzelmet arattak a republikánus párt képviselõi felett a kongresszus mindkét házában: minimális többséggel ugyan, de elfogadták a Clinton-adminisztráció gazdasági fejlõdési tervét, amely megalapozta a késõbbi viharos gazdasági növekedést az országban. Clinton saját jövõjét illetõen nem közölt semmit, a riporter kérdésére viszont kizárta azt, hogy New York polgármesterének, illetve New York vagy Arkansas kormányzójának tisztére pályázna.

Akár életeket is menthet az embrióklónozás

London. A brit parlament alsóháza kedden elfogadta a kormány javaslatát az embrióklónozás gyógyászati alkalmazásának engedélyezésérõl. A képviselõk 366-174 arányban megszavazták a törvénymódosítást, amellyel lehetõvé tették a tudósok számára a 14 napnál fiatalabb emberi embrió klónozását gyógyászati célokra a donorok beleegyezése esetén. A javaslat pártfogói szerint az embrióklónozás elvezethet az örökletes vagy gyógyíthatatlan betegségek, mint az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór leküzdéséhez, sérült emberi szervek gyógyításához. Vallási életpárti csoportok viszont erkölcsi alapon a leghatározottabban ellenzik a jelenlegi jogszabályok lazítását. Az ellenzõk úgy vélik a liberalizálással a kormány megnyitotta a kaput az "embermásolatok" készítése elõtt. Egy felmérésbõl az is kiderült, hogy a brit tudósok többsége tudatában van annak, hogy a tudomány fejlõdésével elõbb vagy utóbb meg fog történni az ember klónozása.

Tartós gazdasági fellendüléssel számol a magyar büdzsé

Budapest. Az Országgyûlés kedden elfogadta a 2001. és 2002. évi költségvetést. Az elõterjesztést 206 igen szavazattal, 158 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett hagyta jóvá a magyar parlament. Jövõre a központi költségvetés kiadási fõösszege 4322 milliárd forint, bevételi fõöszszege pedig 3841 milliárd forint lesz. A költségvetési törvény 481 milliárd forintban állapítja meg a büdzsé 2001-es hiányát. 2002-ben a kiadási fõösszeg 4556 milliárd, a bevételi fõösszeg pedig 4070 milliárd forint lesz. A költségvetés hiányát a törvényben 486 milliárd forintban állapították meg. A költségvetés kedvezményezett területei a családpolitika, a Nemzeti Fejlesztési Program meghatározó részei, a Széchenyi terv alapján az agrár- és vidékfejlesztés, a tudásalapú társadalom emberi erõforrásainak fejlesztési céljai, az EU-integrációval kapcsolatos feladatok, valamint az életszínvonal-emelés. A költségvetés 2001-re, illetve 2002-re egyaránt 5-6 százalékos bruttó hazai termék növekedést feltételez. A fogyasztói árak éves átlagos növekedése a feltételezések szerint 2001-ben 5-7, 2002-ben pedig 4-6 százalék lesz.

Legfontosabb feladata a szegénység elleni küzdelem

Bukarest. Ion Iliesctegnap a román parlament két házának együttes ülésén letette az államfõi esküt. A 71 éves veterán politikus, aki mostanáig a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) vezetõje volt, most harmadszor lett Románia elnöke. Beszédében Iliescazt a meggyõzõdését hangsúlyozta, hogy elnöksége alatt "a szociális biztonság jelenti majd a nemzeti és társadalmi szolidaritás gerincét". Mint mondta, legfontosabb feladatának a szegénység elleni küzdelmet tartja. Az új román államfõ a PDSR tervezett kisebbségi kormányának programjáról szólva legfontosabb céljait a gazdaságnak a beruházásokon alapuló tartós fellendítésében, a fogyasztás és az export ösztönzésében, a mezõgazdaság talpra állításában, az infrastruktúra korszerlsítésében és az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatásának "végleges és kielégítõ megoldásában" jelölte meg. Az államfõi jogkört Ion Iliescma veszi át Emil Constantinesctávozó elnöktõl.

Koppenhága. Niels Helveg Petersen dán külügyminiszter tegnap lemondott tisztségérõl. A távozásáról szóló koppenhágai rádiójelentés nem nevezte meg a leköszönõ miniszter utódját. Poul Nyrup Rasmus-sen szociáldemokrata dán kormányfõ karácsony utánra kormányátalakítást jelentett be azzal kapcsolatban, hogy az év végével távozik a kabinetbõl Hans Hakkerup védelmi miniszter. A jövõ év elejétõl õ váltja fel ugyanis a koszovói ENSZ-igazgatás élén a francia Bernard Kouchnert. (MTI)

Belgrád. Bombatámadás következtében kedd este megsemmisült az ENSZ-rendõrség egyik helyi állomása az átmeneti ENSZ-igazgatású szerbiai Koszovó tartományban, de senki sem esett áldozatul. A támadás az észak-koszovói Zubin Potok településen történt kedden éjfél elõtt. A támadás nem követelt áldozatokat, a nemzetközi rendõrség egyik terepjárója azonban megsemmisült. (MTI)

New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa fegyverembargót és egyéb büntetõintézkedéseket helyezett kilátásba kedden az Afganisztánban uralmon levõ radikális iszlám tálib mozgalommal szemben Oszama bin Laden terroristavezér kiadását követelve. A táliboknak 30 napon belül ki kell adniuk bin Ladent és fel kell számolniuk az ország területén található terrorista kiképzõ központokat, máskülönben életbe lépnek a szankciók. A tálibok tegnap közölték, hogy bezárják az ENSZ afganisztáni különleges miszsziójának irodáját, és bojkottálni fogják az amerikai árucikkeket, válaszul a tanács fenyegetésére. (MTI)

Algír. Algériában a hét elején 30 embert öltek meg a polgári személyek ellen szûnni nem akaró gyilkos támadásokban. A fõvárostól mintegy 200 kilométerre nyugatra, Tenesz mellett, egy fal22 lakója esett iszlám szélsõségesek áldozatául. Az eddigi értesülések szerint az áldozatok három család tagjai. (MTI)

Ottawa. Romani Prodi, az Evégrehajtó bizottságának elnöke kedden Ottawában kijelentette, hogy az Unió különösen érdekelt Ukrajna stabilitásának biztosításában, mivel olyan kelet-európai országokkal határos, amelyek a jelenleg 15 tagú Etáborába fognak lépni. (MTI)

Budapest. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) múlt héten hozott határozatában megállapította, hogy a Magyar Televízió Rt. m1-es csatornája 2000. július 17-30. között megsértette a médiatörvény rendelkezéseit – tájékoztatott tegnapi közleményében a testület. A 20 perces hírmûsorok hiánya és a támogatási szabályok megsértése miatt az ORTT hét percre felfüggeszti az m1-es csatorna mûsorszolgáltatási jogosultságának gyakorlását, december 22-én 19.00 órától. Az ORTT hasonlóan határozott az m2-es csatorna esetében, amely pénteken 19.40-kor egy percig nem sugározhat mûsort. (MTI)

Prága/Budapest. Az ODS cseh ellenzéki párt néhány prominens politikusa tréfából koszorút helyezett el annak a Bács Lajosnak a sírján, akit a tömörülés 1995-ben szponzoraként tüntetett fel. Václav Klaus pártelnök nemtetszését fejezte ki, hogy párttársai ilyen viccre szakítottak idõt a jobboldali pártok múlt heti budapesti találkozója idején. Mint ismeretes, 1997-ben pártfinanszírozási botrányok miatt kellett lemondania a Klaus-kormánynak, egyebek közt azért, mivel újságírók kiderítették, az állítólag 4 millió koronát adományozó Bács ajándékozásának évében már rég nem volt az élõk sorában. (TA SR)