Csütörtök, 2000. december 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 294. szám

A napjainkban foglalkoztatott 64 ezer közmunkás többségét az állam jövõre már nem tudja alkalmazni

Pozsony. Novemberben a munkanélküliek száma 3,5%-kal nõve, meghaladta a 477 ezret, ami 16 ezerrel több, mint egy hónappal korábban. A munkaügyi hivatal szerint az elkövetkezõ hónapokban a munkanélküliség további növekedésére számíthatunk, a munkanélküliek száma a közeljövõben így akár az 560-570 ezret is elérheti.

Az összes pesszimista elõrejelzésünk valóra vált – nyilatkozta Pavel Tomasta, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal elemzõje. A munkanélküliség jelenlegi drasztikus növekedéséhez elsõsorban a közmunkákban alkalmazottak járulnak hozzá, akiknek az év végén járnak le a szerzõdéseik. Idén összesen 64 119 olyan személyt tudtak így foglalkoztatni, akik több mint egy éve képtelenek munkát találni. Közülük novemberben 11 ezernek, decemberben pedig 52 ezernek jár le a szerzõdése. Mintegy 95%-uk újra munkanélkülivé válik. A munkaügyi hivatal januárban a munkanélküliség 25 ezres, februárban pedig 20-25 ezres növekedésére számít. Januárban a munkanélküliek száma így elérheti az 530 ezret.
Az idei év második felére a munkaügyi hivatal 2 milliárd koronát kapott a közmunkákra. Ebbõl 1,4 milliárd koronát használtak fel, a fennmaradó 600 millió visszakerül a költségvetésbe, és egyéb célokra használják fel. A költségvetésben a jövõ évre 1,5 milliárd koronát fogadtak el a közhasznú munkákra. Ebbõl azonban lényegesen kevesebb személyt lesznek képesek foglalkoztatni, mivel nõtt a létminimum és az alkalmazottak után kifizetett szociális elvonások is.
A jövõ évre fenntartott 1,5 milliárd koronát két részre osztják, így lehetõvé válik, hogy azok egy részét is alkalmazhassák, akik idén is dolgoztak. Jövõre így 10 ezren folytathatják az idén megkezdett munkát. Foglalkoztatásukra 661 millió koronát fordítanak, és egész évre garantálják számukra a munkahelyet. A fennmaradó 839 millió koronából 25 ezer munkanélkülinek képesek munkahelyet teremteni, elsõsorban a szezonális munkákra. Õket fél évre alkalmazzák. Így a számukra folyósított pénzt három szakaszban szabadítanák fel, az elsõre 209 millió korona jut. A munkaügyi hivatal saját költségvetésébõl további 50 millió koronával támogatja a közhasznú munkákat. Jövõre az idei 64 ezer helyett, mintegy 35 ezren dolgozhatnak majd a közhasznú munkák keretében. Jelenleg 210 ezer munkanélküli képtelen több mint egy éve munkát találni, ami a fõ feltétele annak, hogy besorolják õket közhasznú munkákra.
Novemberben 45 567 új munkanélkülit regisztráltak a hivatalban, ami 3429-cel haladta meg a tavalyi év azonos idõszakának növekedését. Az elõzõ hónaphoz képest elsõsorban a mezõgazdaságból és az építõiparból bocsátották el az alkalmazottakat. Októberhez képest a mezõgazdaságból 227, az építõiparból 76%-kal többen jelentkeztek a munkaügyi hivatalnál. A két ágazat együtt az új munkanélküliek 31,5%-át adta. Munkanélküli segélyben novemberben 82 974-en részesültek, ami az elõzõ hónaphoz képest csaknem 8%-kal több. A regisztrált munkanélküliek 17,37%-a jut munkanélküli segélyhez. Az elõzõ hónaphoz képest azonban tovább csökkent az újonnan bejelentett szabad munkahelyek száma. Az elõzõ hónaphoz képest több mint 38%-kal kevesebb munkahelyet jelentettek be, a betöltetlen munkahelyek száma 9580 volt. A legnagyobb igény továbbra is a szakképzett munkások iránt van, számukra 4104 munkahelyet ajánlottak.
Regionális szempontból a munkanélküliség, Pozsony kivételével, mindenütt nõtt. Pozsonyban a munkanélküliség 0,20%-kal csökkent; a legnagyobbb mértékben, több mint 1 százalékkal, a Besztercebányai és az Eperjesi kerületekben nõtt.

A Tatry-Sympatia járulékos nyugdíjbiztosító és az EBRD

Pozsony. A Tatry-Sympatia járulékos nyugdíjbiztosító a biztosított ügyfelek terén az év második felében túllépte a 100 ezer fõt, s jelenleg 104 130 klienst tart nyilván – közölte Michal Nìmec, a biztosító vezérigazgatója. Napjainkban 1236 munkaadóval van megkötött szerzõdése, az utóbbi hetekben például a Szlovák Nemzeti Bankkal, a tolmácsi gépgyárral és a nyitrai Jednota fogyasztási szövetkezettel írt alá szerzõdést. A Tatry-Sympatia ugyan csak négy éve mûködik, mégis már 7500 ügyfelének folyósítja a járulékos nyugdíjat, csak az idén 76 millió koronát fordított erre a célra. A kliensei által befizetett pénzt meglehetõsen sikerrel forgatja; konzervatív befektetéspolitikája ellenére 2000-ben bruttó 13,8 százalékkal kamatoztatta a rábízott pénzforrásokat. A Tatry-Sympatia a közeljövõben bõvíti mûködési körét, várhatóan betör a nyugdíj- és életbiztosítás piacára is. Ami a 2001-re szóló terveit illeti, a vezérigazgató jelezte: szeretnének további 50 ezer ügyfelet szerezni. A Szlovákiában piacvezetõ járulékos nyugdíjbiztosító 2000 nyarán külföldi kézbe került, a Deutsche Bank és az izraeli Kardan Group által birtokolt holland bejegyzésû Trust Banking International Holding (TBIH) vásárolta meg. A TBIH már Horvátországban, Bulgáriában és Romániában is rendelkezik érdekeltséggel, s a közeljövõben a cseh nyugdíjalapok piacán is felbukkan. Az elmúlt hetekben a londoni székhelyû Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) úgy döntött, 75 millió dollárral belép a TBIH-ba, amelybe részesedése 23,5 százalékra nõ, vagyis áttételesen a Tatry-Sympatia résztulajdonosává válik. Michal Nìmec vezérigazgató abban látja a külföldi tulajdonos pozitív szerepét, hogy a biztosító tõkeinjekcióhoz jut, javítja a cégkultúrát, és elõsegíti, hogy fokozatosan nem banki jellegû pénzügyi holdinggá váljon. (shz)

Nõtt a DDP Lipa nyugdíjbiztosító ügyfeleinek száma

Pozsony. A DDP Lipa járulékos nyugdíjbiztosító tovább növelte ügyfeleinek számát. Létszámuk 1999-hez viszonyítva 2000-ben megháromszorozódott, a biztosító ez év november végén több mint 12 500 személyt tartott nyilván. A biztosítottak által befizetett pénzösszeg meghaladta a 100 millió koronát. A DDP Lipa 273 munkáltatóval kötött foglalkoztatói szerzõdést. A biztosítottak száma alapján a DDP Lipa már a 3. helyen áll a szlovákiai nyugdíjbiztosítók között, annak ellenére, hogy az elmúlt évben utolsóként lépett a hazai piacra. A DDP Lipa ügyfelei által befizetett átlagos biztosítási díj a munkáltatókat és az alkalmazottakat is beleeértve kb. 1000 Sk havonta. Sikerének titka termékkínálatának minõsége és széles választéka. Termékei közül figyelmet érdemel a kiegészítõ rokkantnyugdíj, amelyet a biztosított és a munkáltató által a járulékos nyugdíjbiztosításra befizetett díj ötszörösének megfelelõ összegben folyósítanak a biztosítás elsõ évében. Ezt a nyugdíjat a neves svájci viszontbiztosító, a SWISS RE biztosítja. A parlament ez év októberében módosította a járulékos nyugdíjbiztosításról szóló 123/1996 sz. törvényt, amelynek új változata 2001. január 1-jén lép érvénybe. A módosítás alapján a járulékos nyugdíjbiztosítás lehetõvé válik azon alkalmazottak számára is, akiknek a munkáltatója nem kötött szerzõdést. Járulékos nyugdíjbiztosítást köthetnek az önállóan keresõ és a velük együttmûködõ személyek, valamint a költségvetési szervezetekben dolgozók is. Õk eddig nem vehették igénybe az adókedvezményt, amelyet a járulékos nyugdíjbiztosítás lehetõvé tesz. (sz-r)

Véglegessé vált a MOL belépése. A vállalat 2000-ben az adózás elõtti nyereségét 2 milliárd korona felettire becsülte

Pozsony. Az idei évnek köszönhetõen a Slovnaft gazdálkodása rendben van, a stratégiai partner belépésétõl így fõként az egyéb közös elõnyök kihasználását várjuk - jelentette ki tegnap a Slovnaft rendkívüli részvényes-közgyûlése után tartott sajtóértekezleten Slavomír Hatina, a cég elnök-vezérigazgatója. A közgyûlés egyetlen témája a vállalat irányító testületeinek átalakítása volt, azzal összefüggésben, hogy minden akadály elhárult a MOL magyar kõolajipari cég belépése elõl. Ennek megfelelõen az igazgatótanácsban az eddigi részvényeseket képviselõ négy tagon kívül helyet kapott a MOL által delegált Áldott Zoltán, Cseh Béla, Geszti László és Heimo Tomann. A Slovnaft legfontosabb részvényesei jelenleg a MOL (36,2 %), a Slovintegra (28,7%), a Bank of New York (8,4%) és a Nemzeti Vagyonalap (7,8%). A vagyonalaptól megvásárolható részvénycsomaggal kapcsolatban Áldott Zoltán elmondta: õk tartani fogják magukat a Slovintegrával kötött megállapodáshoz, amely szerint 2003-ig nem változtatnak a jelenlegi tulajdoni viszonyokon. A vagyonalapi kötvényért felajánlott árfolyammal kapcsolatban pedig Slavomír Hatina megjegyezte, senki nem gondolhatta, hogy valaki is a MOL-hoz hasonló összeget fizet a részvényekért. Partnerük esetében ilyennek az irányításban való közvetlen részvételt jelölte meg. Az elnök szerint a Slovnaft idei gazdálkodása az EFPA-technológia beindításának köszönhetõen nagyon jól alakul. Az ezzel gyártott, nemzetközi összehasonlításban is csúcsminõségû üzemanyagot teljes mértékben exportálják. A korábbi helyzettel szemben nincs gondjuk a készpénzforgalommal, hitelállományukat pedig 110 millió dollárra csökkentették. Tartják az idei nyereségükkel kapcsolatos korábbi bejelentésüket is, ez az adózás elõtti összeget 2 milliárd korona felett becsülte. (tuba)

A Szlovák Villamos Mûvek felkészült a téli idõszakra

A Jaslovské Bohunice-i atomerõmû blokkjainak októberi üzemeltetése stabil volt. Október 17-én fejezték be a V1 erõmû 2. blokkjának fûtõanyagcseréjét. Ezzel minden tervezett átállítást befejeztek, így a V1 és a V2 erõmû blokkjai a téli idõszakban felkészülten termelik a villamos energiát. Az éves tervet 103,5%-ban teljesítették, a készenléti teljesítményük 101,1%-os. A távfûtésszolgáltatást a lakosság igényeinek megfelelõen biztosítják. (-erté-)

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Pozsony. A Hanco cég, amely a Cseh Biztosítóval együtt alapított konzorciumot, egyedüliként pályázik a Banka Slovakia többségi tulajdonrészére, benyújtotta a vagyonalaphoz alternatív javaslatát. A vagyonalapnak tegnap reggelig kellett volna meghoznia döntését a cég korábbi javaslatával kapcsolatban, ezt azonban csak az alternatív javaslat áttanulmányozása után hozzák meg. (SITA)

London. Nyolc havi mélypontra süllyedt a tegnapi európai kereskedésben a nyersolaj az amerikai készletek növekedésének hírére. A globális szabadpiaci alaptípusnak tekintett északi-tengeri Brent új legközelebbi, februári határideje a londoni nemzetközi olajtõzsdén (IPE) 32 centes veszteséggel 24,68 dollár volt. A kontraktus kedd este 1,24 dolláros veszteséggel 25 dolláron zárt Londonban. Az erõs keddi veszteségek már jelezték, hogy a befektetõk számítottak az amerikai készletnövekedés bejelentésére. A nyersolaj szabadpiaci átlagára jelenleg 10 dollárral, csaknem 30%-kal alacsonyabb az októberben mért 35 dollár feletti tíz évi csúcspontoknál. (MTI)

Budapest. A magyar Danubius szállodalánc 90 százalékosra növelte részesedését a cseh Mariánske Láznì-i gyógyfürdõben. A Danubius április végén szerezte meg a gyógyfürdõ részvényeit a cseh vagyonalaptól, 15,5 millió dollárért. (cTK)

Tokió. A japán NTT DoCoMo távközlési szolgáltató és az amerikai Hewlett-Packard számítástechnikai cég együtt akar a negyedik generációs mobilszolgáltatás számára hálózatépítési berendezéseket kifejleszteni. Az NTT DoCoMo december elején Japánban a világon elsõként kezdett olyan videó-szolgáltatásba, amely mobiltelefonnal vehetõ. 2001-ben a konszern már a harmadik generációs mobiltelefonokat vezeti be. (MTI)

London. Három havi mélypontok felé közelített tegnap a dollár az euróhoz képest, a jen ugyanakkor négy és fél havi mélypontra érkezett a közös európai valutával szemben. A valutauniós pénznek az amerikai és a japán gazdasági gyengülés jelei adnak felhajtóerõt. Az euró a londoni bankközi devizapiac szerdai késõ délelõtti kereskedésében 89,80 dollárcent körül járt a tõzsdenyitás idején mért 89,60 dollárcentes érték után. (MTI)

Berlin. A müncheni autókonszern, a BMW pénzügyi vezetõje, Helmut Panke a folyó évben rekordforgalmat vár, annak ellenére, hogy a cég megvált brit leányvállalatától, a Rovertõl. A BMW árbevétele tavaly 34,4 milliárd euró volt. (NGO)

Egyedi vállalkozás – Csallóközaranyoson eredeti vecsési recept alapján készítik a különféle csalamádékat

Csallóközaranyos. A vecsési káposztának és savanyúságoknak nagyon jól csengõ nevük van Magyarországon. A Pickles Kft. idén nyáron Csallóközaranyoson is megkezdte ezeknek a csalamádéknak a hazai elõállítását, mégpedig eredeti vecsési recept alapján.

A kft. egy 50-50 százalékos részesedésû szlovák–magyar vegyesvállalat, amelynek magyar részrõl a Földvári Ker. Bt., szlovákiai részrõl pedig Végh Attila a tagja. "Szlovákiában nagyon szegényes a savanyúságok választéka – állítja Végh Attila, a kft. ügyvezetõje. – Gyakorlatilag kétféle található belõlük a boltokban: savanyú káposzta és kovászos uborka. Azt gondolom, hogy a hazai fogyasztó is igényelné a jó minõségû, ízletes csalamádékat, csak meg kell õt ismertetni velük. Hangsúlyozni szeretném, hogy az általunk kínált termékek nem a hagyományos, magas hõmérsékleten történõ sterilizálással készülnek, ezzel a módszerrel ugyanis a zöldségfélék sokat veszítenek vitamin- és nyomelem-tartalmukból. Mi ecettel, sóval tartósítjuk a zöldségeket, hidegen csomagoljuk és vákuumos eljárással zárjuk le a zacskókat. Így akár három hónapig is megõrzik minõségüket, miközben vitamintartalmuk sem csökken."
A Pickles Kft. jelenleg hétféle terméket kínál: savanyú káposztát, kovászos uborkát, káposztával töltött paprikát, káposztasalátát, ecetes almapaprikát, csalamádét és darabos vegyes zöldséget. Nálunk még nincs nagy hagyománya ezeknek a savanyúságoknak, ezért elég nehéz velük betörni a piacra. Akik azonban megkóstolják, általában meg is kedvelik és keresik a boltok pultjain. A cég mindenekelõtt a nagy áruházláncokat kívánja megcélozni: termékei megtalálhatók például a Del Vita és a Billa boltjaiban, tárgyalásokat folytat a Tescóval, de nagyraktáraknak is szállít. Sok szó esett már róla, hogy a hazai élelmiszerek milyen nehezen tudnak bekerülni egy-egy áruházlánc kínálatába, ezért is szeretné elérni az Agrárkamara, hogy törvény szabályozza a hazai termékek kötelezõ százalékarányát a szupermarketekben. Végh Attila személyes tapasztalatai is azt bizonyítják, szükség lenne ilyen jogszabályra. Elmondta, több alkalommal olvasta a nagy szupermarketek illetékeseinek nyilatkozatát arról, mennyire fontos számukra a hazai áru. Ám amikor arról döntenek, felvegyenek-e egy bizonyos terméket kínálatukba, inkább az olcsóbb külföldi mellett döntenek, még akkor is, ha annak minõsége esetleg nem éri el a hazaiét. Jól példázza ezt az a tény, hogy a szlovákiai boltokban található savanyú káposzta mintegy 80 százaléka Lengyelországból származik. Az ottani támogatási politikának köszönhetõen ugyanis annyira olcsó, hogy azzal a hazai gyártók nem tudják felvenni a versenyt.
A kft. mindenekelõtt a környékbeli termelõktõl vásárolja fel a szükséges alapanyagot – káposztát, uborkát, paprikát, karfiolt, paradicsomot –, de távolabbi szállítói is vannak. A termelõk részérõl nagy érdeklõdés mutatkozik az együttmûködés iránt, hiszen köztudott, hogy a feldolgozóüzemek sorozatos megszûnése miatt a megtermett zöldségfélék értékesítése jelenti számukra a legnagyobb problémát. A Pickles Kft. az idén 17 tonna uborkát vásárolt fel, káposztából kb. 60 tonnát szeretne feldolgozni, ám növekvõ igény esetén fokozni tudná a mennyiséget.
"Az utóbbi években nálunk is egyre több szó esik az ésszerû táplálkozás fontosságáról, ám általában üres szólamok, nyilatkozatok szintjén marad az egész" – mondta Végh Attila. "Véleményem szerint az államnak az eddigieknél sokkal jobban kellene támogatnia azokat a termékeket, amelyek valóban az egészséges étkezést szolgálják. Ha másként nem, legalább úgy, hogy hozzájárulnak népszerûsítésük költségeihez. Annál inkább, mivel ezeknek a termékeknek nincs nagy hagyományuk tájainkon. Ily módon az állam közvetve a termelõket is támogatná, hiszen minél több zöldség kerül feldolgozásra, annál többet tudnának eladni. Nem utolsósorban jól járna a fogyasztó is, hiszen a zacskóba csomagolt savanyúság amellett, hogy egészségesebb és ízletesebb, olcsóbb is a sterilizált üvegesnél. Jó lenne, ha mindezt az illetékesek is felismernék." (v-s)

Az uniós csatlakozásig nem várható lényeges fordulat a magyar agrártermelõk jövedelmi helyzetében

Budapest. A magyar mezõgazdaság 1999-ben mintegy 15 milliárd forint veszteséget szenvedett el üzemi szinten. A GKI Gazdaságkutató Rt. szerint az ágazat termelõi árai az uniós csatlakozásig várhatóan erõteljesen növekednek, de nem olyan mértékben, hogy számottevõen javítanák a gazdálkodók veszteségességét.
Az elmúlt évtizedben állandósult a bizonytalanság a magyar mezõgazdaságban, s ezen a piaci és az állami szereplõknek együtt kellene változtatniuk. A bruttó hazai termékbõl (GDP) 5, a foglalkoztatásból 7, az exportból 3 (az élelmiszeriparral együtt 9) százalékkal részesedõ agrárágazat jövedelemtermelõ képessége tavaly összességében is megszûnt, a mezõgazdaság vesztesége 1999-ben 15 milliárd forint volt üzemi szinten, szemben a korábbi 20 milliárd forinttal. A kutató kiemelte, hogy tavaly Magyarországon a beruházások 90 százalékát kizárólagos vagy többségi külföldi tulajdonú cégek eszközölték, s a külföldi tõke aránya 50-60 százalék volt. A mezõgazdasági beruházásokban a külföldi tõke aránya 5 százalék volt, az ágazat aránya a nemzetgazdasági beruházásokban mindössze 3 százalék. A mezõgazdasági fejlesztéseket a forráshiányon túl az is hátráltatja, hogy a befektetett tõke megtérülési lehetõsége alacsony. Az ágazat gondjai ezen túl a piac, illetve a piaci intézményrendszer szabályozási hiányosságaiból, továbbá a birtokpolitikából adódnak. Ráadásul a mezõgazdaság és az élelmiszeripar potenciálja jóval nagyobb a szükségesnél. A belföldi értékesítés növekedésének a kereslet korlátai szabnak határt, az export bõvülésének a csekély költségvetési támogatások, amelyek a következõ két év büdzséjében nem növekednek annyira, hogy a helyzeten változtassanak.
Hegedûs Miklós, GKI Gazdaságkutató Rt. igazgatója szerint Magyarország EU-csatlakozása kapcsán sok illúzió él a mezõgazdasági termékek áremelkedésével, illetve azzal kapcsolatban, hogy a mezõgazdasági termelõi árak növekedése megoldja az alacsony jövedelmezõség problémáját. Csakhogy az elmúlt évtizedben a magyar mezõgazdasági árak jelentõsen közeledtek az EU-átlaghoz, így a csatlakozással már nem várható akkora emelkedés, amely számottevõen változtatna a termelõk veszteségességén – vélekedett Hegedûs. Szerinte amennyire dekoncentrált a mezõgazdaság, annyira koncentrált az élelmiszeripar és -kereskedelem Magyarországon, ezért a fogyasztói áraknak az EU-hoz való kiegyenlítõdése akár évtizedekig is eltarthat. Az élelmiszer-ipari cégek a termelõi árak emelkedését is megakadályozzák, ha a fogyasztói árak emelkedése nem lesz – számukra is – megfelelõ mértékû. Idén a kereskedõk voltak azok, akik az élelmiszeripar átadási árainál is nagyobb mértékben emelték a fogyasztói árakat. (A Napi Gazdaság alapján)

Szlovákia nem importál kutya- és macskatápot azokból az országokból, ahol a BSE már felütötte a fejét

Pozsony. A kutya- és macskatenyésztõk biztosak lehetnek abban, hogy házi kedvenceik nem kapnak BSE-fertõzött szarvasmarhából készített eledelt – jelentették ki az Állategészségügyi Felügyelet illetékesei. Ugyanakkor cáfolták, hogy rendeletben tiltották volna meg a nyugat-európai eredetû kutya- és macskatápok behozatalát Szlovákiába.
Mint arról a felügyelet illetékese lapunknak elmondta: már korábban betiltották az élõállat, a nyershús és húskészítmények, a hús- és csontliszttartalmú termékek – így a kutya- és macskatápok – behozatalát azokból az országokból, ahol a kergemarhakór már megjelent. Nem tilos az import a teljesen BSE-mentes országokból, ilyen például Ausztria. Mivel a kutya- és macskakonzerveket a gyártás során hõkezelik, a felügyelet szakértõje szerint nincs ok elrendelni a korábban, tehát a tiltást megelõzõen behozott, esetleg még az üzletek polcain található konzerveknek a forgalomból való kivonására. Ezt megelõzõen sem importáltunk marhahúst Nyugat-Európából, mivel az ország rossz gazdasági helyzete ezt nem tette lehetõvé. A szlovákiai szarvasmarha-állomány egészséges, teljes mértékben mentes a kergemarhakórtól. Tegnap újabb marhakór-esetrõl tettek bejelentést a német hatóságok. A beteg állatot Bajorországban fedezték fel. Az eddig ismertté vált három németországi marhakórfertõzéses esetbõl kettõt a déli tartományból jelentettek. Bajorország adja a teljes német marhahústermelés 30 százalékát. Az elsõ olyan fertõzött szarvasmarhát, amely Németországban született, a múlt hónapban találták Észak-Németországban, a másodikat Bajorországban azonosították az elmúlt hétvégén. A most felfedezett újabb beteg állatot pénteken vágták le, s a megismételt BSE-vizsgálat tegnap bizonyult egyértelmûen pozitívnak. A hatóságok még várják egy valószínû negyedik BSE-eset vizsgálati eredményét is, ugyancsak Bajorországban. (gyor)

Minimálisra csökkent az agrárium nyereségessége

Dunaszerdahely. A Vámbéry Társaság idei utolsó gazdaestjének vendége Varga Zoltán, a földmûvelésügyi minisztérium támogatási alapjának igazgatója volt. Az igazgató felvázolta az alap múltját, jelenét és jövõjét, a transzformációs folyamatot, amely során az elõzõ kormány ügyfeleinek olcsó hiteleket felelõtlenül osztogató szervbõl – a kockázatos hitelek kezelésével és felszámolásával – a jövõben valódi hitelnyújtó forgóalappá válik. A folyamat fontos része a döntések transzparens volta, ennek egyik bizonyítéka az, hogy az idei ügyfelek 95 százaléka úgynevezett elsõ ügyfél. A beszélgetés során felmerült, mi is indokolja valójában az alap fenntartását. A vita során a résztvevõk arra a következtetésre jutottak, hogy az agrárvállalkozások – a kereskedelmi bankok szemében – hitelképtelennek, kozkázatosnak minõsülnek. Ennek a folyamatnak csak az egyik része az agrárolló kinyílása, másik oka az, hogy a mindenkori kormány az élelmiszerbiztonságra hivatkozva a mezõgazdászokkal próbálja megõriztetni a szociális békét, és ezt a terhet, bevételkiesést a támogatásokon keresztül csak 10-20 százalékban honorálja. Ennek következményeként az ágazat nyereségessége a minimálisra csökkent, és a vállalkozások rövid távon csak saját vagyonuk felélésével tudnak fennmaradni.

Citrusokból elõreláthatólag csökken az exportárualap

London. A földközi-tengeri országok a 2000/01-es szezonban arra számítanak, hogy a citrusok kivitele csökkenni fog és ennek eredményeként emelkedhetnek az árak, amelyek tavaly nem voltak megfelelõek. Az Egyesült Államokban az elõrejelzések alapján a narancstermelés tartani fogja a szintet, grapefruitból kevesebbet fognak szüretelni, a citromtermés viszont növekszik az elõzõ szezonhoz viszonyítva. A Földközi-tenger medencéje menti országok citrustermése az 1999/00. évi szezonban – Ciprustól eltekintve, ahol több mint 20%-kal visszaesett – 7 és 38% közötti mértékben, összesen 17,48 millió tonnára emelkedett. Ebbõl a megelõzõ évinél 2%-kal többet, 5,5 millió tonnát exportáltak. Az egészen belül Izrael és Ciprus kivitele 48, illetve 28%-kal csökkent, Spanyolországé és Olaszországé viszont 13%-kal, illetve 12%-kal emelkedett. Az összes narancsexport 1%-kal, 2,64 millió tonnára nõtt. Az úgynevezett easy peelerekbõl (könnyen hámozhatókból), mandarinból és klementinbõl 1,88 millió tonnát szállítottak külpiacokra, 3%-kal többet a vártnál. Ezen belül Izrael és Törökország eladásai csökkentek, Spanyolországéi pedig nõttek. A citromból összességében nem változott a kivitel – míg Spanyolország 11%-kal, 455 ezer tonnára csökkentette exportját, a kiesést Olaszország, Ciprus és Törökország többletszállításai ellensúlyozták. Grapefruitból 254 ezer tonna került a nemzetközi piacra, 10%-kal több az elõre jelzettnél. Az Európai Unió szakértõinek becslése szerint 2000/01-ben citrusgyümölcsökbõl 320 ezer tonnával, 5,2 millió tonnára zsugorodik az exportálható árualap. Nagymértékben, több mint 14%-kal, 1,61 millió tonnára csökken a mandarinexport. A narancskivitel várhatóan 2,6 millió tonna körül lesz, ami jó 2%-kal kisebb, mint az elmúlt szezonban, grapefruitból pedig 3,5 %-kal kevesebb, 245 ezer tonna jut exportra. Növekedést egyedül a citrom esetében várnak, a prognózis összesen 756 ezer tonnás exportra számít. Narancsból Spanyolország kivitele az elõrejelzések szerint 4%-kal, 1,37 millió tonnára csökken, Marokkó és Egyiptom exportja nem változik, marad az eddigi 320 ezer, illetve 210 ezer tonna körüli szinten, Görögország viszont elõreláthatóan 5%-kal, 281 ezer tonnára növeli szállításait. A mandarinból a magtalan fajták kínálata kiváltképp jelentõs arányban, mintegy 20%-kal, 984 ezer tonna körüli szintre esik vissza. A kínálat csökkenésétõl a termelõk azt remélik, hogy javulni fognak az árak. Az amerikai narancstermés egészében véve nem fog változni a tavalyi 11,9 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcsök azonban kicsik maradnak, következésképp meglehetõsen csekély lesz a létartalmuk. Grapefruitból valószínûleg 4%-kal kevesebbet, 2,40 millió tonnát szüretelhetnek. A citromtermés a tavalyi 783 ezer tonnáról 8 %-kal, 848 ezer tonnára növekedhet. (AGRA-EUROPE, NG)