Csütörtök, 2000. december 21. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 294. szám

A tegnap megszavazott hitelgarancia egyelõre három hajó elkészítését teszi lehetõvé

Pozsony. Tegnap délután a kormány megszavazta a komáromi hajógyárnak nyújtandó 29,5 millió márkás hitelgaranciát.

Podstránsky Vladimil pénzügyi államtitkár lapunknak elmondta, amíg idáig eljutott a kormány, komoly restrukturalizációt kellett végrehajtani a gyárban. "Most ismét képesek a hajógyártásra. Megnyílt az út három hajó elkészítése elõtt, amire még 2001-ben sor kerülhet" – tájékoztatott az államtitkár. A kormány tegnapi döntésével közvetlenül ugyan csak három hajó gyártásának feltételeit teremtette meg, azonban a határozat nyomán még három, összesen tehát hat hajó elkészítésére van esély.
Podstránsky Vladimil szerint a hitelgarancia megszavazása jó impulzus azoknak a befektetõknek, akik a jövõben megépülõ hajók gyártását finanszírozzák majd. A pénzügyi államtitkár elmondta, a vállalatban befejezik az eddig megkezdett hajót is. "A komáromi hajógyár nem tudott volna tovább mûködni, ha ez a döntés nem születik meg" – emelte ki Podstránsky. Az államtitkár szerint nemcsak a hajógyár egészére nézve, hanem a dolgozók és a régió számára is kiemelkedõ jelentõségû a hitelgarancia megszavazása, hiszen a hajógyártás jövõje és munkások százainak megélhetése forgott kockán. "Most azonban már van remény arra, hogy Komáromban folytatódhat a hajógyártás" – mondta a pénzügyi tárca második embere. Podstránsky Vladimil jelezte, a tegnapi döntés nyomán stratégiai befektetõk belépése is várható. "Egy-két éven belül a hajógyár ismét elérheti azt az állapotot, azokat a gyártási feltételeket, amelyek megszokottak voltak Komáromban. Ez ugyan nem oldja meg a cég minden gondját, azonban fontos, hogy ismét lehetõség nyílik az eredeti hajógyári állapot helyreállítására."
A kormánydöntés elõtt a Podstránsky Vladimil vezette hitelbizottság ajánlotta a kormánynak a hitelgarancia elfogadását, melyrõl tegnap délután egyhangúlag döntött a kabinet.
December elején a hajógyár 209 alkalmazottjától vált meg, korábban, augusztusban volt hasonló mértékû elbocsátás, akkor 279 munkás kapott felmondást. Jelenleg 1657-en dolgoznak a gyárban, a hónap elején újabb 564 ember elbocsátását tervezték, amit a hajógyár restrukturaliációjától tettek függõvé. A kormány döntése nyomán létrejött új helyzetben tehát már a hajógyár vezetõségének kezében van a vállalat és az alkalmazottak sorsa. (jéel)

Jövõre az adószabadság napja június 18-ra esik

Pozsony. Jövõre újra nõnek a lakosságra nehezedõ adóterhek, a 2001-re elfogadott költségvetésbõl kiindulva így az adószabadság napja június 18-ra tolódik, idén még június 14-én volt. Jövõre mindannyiunk bevételeit 46,2 százalékos adóval terhelik, ami idén még "csak" 44,7 százalék volt.
Az adószabadság napja az a nap, amelytõl számítva az összes bevételünket megtarthatjuk, ha úgy számolunk, hogy az év azt megelõzõ részében az összes bevételünket az államnak adtuk. Tehát jövõre négy nappal tovább dolgozunk az államnak. A Szlovák Adófizetõk Szövetségének javaslatát az adószabadság napjának elfogadásáról a parlament december 13-án elvetette, ami a szövetség szerint további példája annak, hogy a képviselõk nagy részében továbbra sincs meg az akarat hatékonyabban tájékoztatni a lakosságot az általuk befizetett adók felhasználásáról.

Télen közelebb helyezkedik el a Föld a Naphoz

Pozsony. A csillagászok szerint a tél éppen ma, közép-európai idõ szerint 14 óra 33 perckor köszönt be. A csillagászati tél azzal a jelenséggel veszi kezdetét, amikor a Nap az Egyenlítõ alatt eléri pályája legdélebb pontját, azaz a Baktérítõt. Sokan úgy hiszik, hogy télen a Föld távolabb van a Naptól. Ennek éppen az ellenkezõje az igaz, mivel január elején a Föld éppenséggel a legközelebb helyezkedik a Naphoz. Az északi féltekén azért van mégis hideg, mert a Föld forgástengelye a Naphoz képest elhajlik. A téli napforduló minden évben más napra, más órára eshet, mivel a tényleges esztendõ negyed nappal hosszabb a naptári évnél. A különbséget a négy évente beiktatott szökõnap hivatott eltüntetni, ám még így is háromnegyed órányi az eltérés.

Csáky Pál közlése szerint a dokumentumhoz fûzött magyarázó szöveggel van probléma

Pozsony. Tegnap a kormánynak foglalkoznia kellett volna a kisebbségi vagy regionális nyelvek európai chartájával is, amire Pavol Hamzík integrációért felelõs kormányalelnök szerint technikai okokból nem került sor. Csáky Pál kisebbségi miniszterelnök-helyettes lapunknak elmondta, az õ kérésére vette le programjáról a kabinet a chartát. "A külügyminisztérium által elõterjesztett dokumentum egy komplex anyag, amely nemcsak a chartát és az egyes kisebbségi nyelvekkel kapocsolatos pontos javaslatot tartalmazza, hanem a szlovák kormány nyilatkozatát is, hogy a chartát milyen módon szeretné alkalmazni, és egy nagyon részletes magyarázó szöveget. Ezzel a szöveggel volt problémám, szerettem volna már korábban kijavítani, de Kukan külügyminiszter úr Marokkóban volt" – nyilatkozta lapunknak Csáky Pál. Hozzátette, Kukannal ez említett anyagot még egyszer átnézik, és január elejére kitisztítják. "Öt mondat kihagyását javasoltam, mert ezekben nem egyeztünk meg politikai szinten, és olyan megoldásokat sugallnak, melyek csökkenthetnék a charta bizonyos részeinek értékét. Késõbb aztán vita tárgyát képezhetné, hogy pontosan miben egyeztünk meg, és hogyan fogjuk alkalmazni" – közölte a kormányalelnök. Csáky a kormányülésen a kifogásolt rész pontosítását írásban kérte a külügyminisztertõl. "Az ülés azzal zárult, hogy január 10-én az elsõ pont lesz az európai nyelvi charta ratifikálása. Tehát politikai probléma nincs vele, a megállapodást betartották, csak a magyarázó szöveg okozhat problémát, amit én nem vállaltam fel" – mondta. (sza)

Még nem hagyta jóvá a Dzurinda-kormány a jövõ évi prioritásokat

Pozsony. "Ha jövõre nem módosítjuk az alkotmányt, ha nem valósul meg a közigazgatási reform, és nem erõsítjük meg az önkormányzatokat, Szlovákiának nincs esélye az elsõk között csatlakozni az Európai Unióhoz" – figyelmeztetett Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes, miután a kabinet tegnap értékelte a csatlakozási tárgyalások állását és az Európa Bizottság országjelentésében Szlovákiával kapcsolatos kifogásait, melyek a jövõ évi prioritások alapjául szolgálnak. "Jövõre kiderül, a visegrádi országokkal együtt válunk-e az Unió tagjává, ezért januártól havonta a kormány elé terjesztek egy, a jogharmonizációról szóló jelentést" – nyilatkozta Hamzík. A kormány tegnap nem hagyta jóvá a jövõ évi prioritásokat. Hamzík szerint azért, mert szorosan összefügg a kabinet törvényalkotási tervével, s mindkettõrõl 10-én tárgyalnak. A jövõ évi elsõ kormányülésen kijelölik a tárcák legfontosabb feladatait is – összesen 176-ot –, melyek elsõsorban az EB-jelentésre épülnek. Hamzík hangsúlyozta, mostantól a kormánykoalíció egységes fellépésére és a reformok megvalósítására kell összpontosítani. "A jogharmonizáció lelassulása az elégtelen anyagi forrásokkal, a szakemberek alacsony számával, valamint politikai ellentétekkel magyarázható. A közigazgatási reform is veszélybe kerülhet, hiszen rengeteg még a nyitott kérdés" – szögezte le a kormányalelnök, hozzátéve, mindent megtesz a reform megvalósítása és a mihamarabbi uniós csatlakozás érdekében. (sza)

Az Erste Bank nyerte a pályázatot, a pénzintézet részvényeinek 87 százalékát veszi meg

Pozsony. Tegnap a kormány jóváhagyta a Szlovák Takarékpénztár (SLSP) magánosításáért felelõs bizottság ajánlását, mely szerint a versenypályázat elbírálása alapján az osztrák Erste Bankot részesítik elõnyben, és az lesz az SLSP részvényei 87,17 százalékának új tulajdonosa – tájékoztatott Mária Machová privatizációs miniszter. Az Erste Bank 425 millió eurót, azaz 18,4 milliárd koronát fizet a részvénycsomagért, valamint 2,7 milliárd koronát ajánlott fel a szlovák kormánynak az állami költségvetés kiegészítéseként – elsõsorban lakásfejlesztési, mûvelõdési és egyéb programok támogatására. Az adásvételi szerzõdés aláírásakor – 2001. január 11-én – az osztrák bank az összeg 10 %-át, a maradék 90 %-ot pedig az SLSP-ben végzett könyvvizsgálattól számított négy napon belül fizeti ki. Az SLSP iránt további két társaság: a szintén osztrák Bank Austria és az olasz UniCredito Italiano érdeklõdött. Machová elmondása szerint a kabinet tegnap nem foglalkozoztt az Általános Hitelbank (VÚB) és a Banka Slovakia magánosításával, és a miniszter asszony szerint ezek privatizációja az idén már nem oldódik meg. (sza)