Péntek, 2000. december 15. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 289. szám

Egy család számára kb.havi 570 korona pluszkiadást jelentenének a tervezett emelések

Pozsony. A kormány mai ülésén véglegesíti, milyen mértékben emelkednek az árak január elsejével, a statisztikai hivatal pedig tegnap tette közzé a reálbérek alakulásáról szóló jelentését. Aligha szémít meglepetésnek, hogy a jelentés megállapítja: csökkentek a reálbérek, mégpedig bõ egy év alatt közel 4%-kal.

Az átlagos nominálbér a harmadik negyedévben elérte a 11 150 koronát, ami a tavalyi év azonos idõszakához képest 4,8 százalékkal több, nyilatkozta Peter Mach, a statisztikai hivatal elnöke. Növekedési üteme azonban elmaradt az elõzõ két negyedév növekedésétõl, ami elsõsorban a közhasznú munkák számlájára írható. A közhasznú munkások bére a többi alkalmazott bérének felét sem éri el, így ezt a csoportot leszámítva a nominálbér növekedése elérte az 5,7 százalékot. Ha figyelembe vesszük az infláció hatását, akkor a bérek 1999 õszéhez képest 3,8 százalékkal csökkentek. A közhasznú munkások kiiktatásával a reálbérek csökkenése 2,9 százalékot tett ki. A fogyasztói árak lassúbb növekedésének köszönhetõen a reálbércsökkenés üteme alacsonyabb volt, mint az elõzõ negyedévekben.
A kormány ma úgy dönt az áremelésekrõl, hogy az érdekegyeztetõ tanács tegnapi utolsó, rendkívüli ülésén sem sikerült megegyezni a gáz és a villanyáram áremelésének pontos mértékérõl. Ivan Miklos gazdasági ügyekért felelõs miniszterelnök-helyettes szerint a tárgyalások eredménytelensége ellenére azért figyelembe veszik a szakszervezetek és a munkáltatók javaslatait.
A szakszervezet jelezte, számításaik szerint a gáz és a villanyáram drágulása 570 korona, az ehhez kapcsolódó közvetett áremelések pedig hozzávetõelg további 200 korona havi pluszkiadást jelentenek majd egy átlagos család számára, ha a kormány nem mérsékli az általa javasolt áremeléseket. A vasasszakszervezet (KOVO) vezetõi kitartanak azon követelésük mellett, hogy az áremelést csak április 1-tõl hajtsák végre, mert akkora derülhet ki, mennyire tartotta be a kormány a 2000-es általános szerzõdést. Ha javaslatukat nem fogadják el, sztrájkolni is hajlandók. (mi, s)

Szlovákiában lelassult a magyar kisebbséget is érintõ reformok megvalósítása

Budapest. A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülését követõen a résztvevõk zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyet aláírt a magyar kormány, a hat parlamenti párt, valamint nyolc határon túli magyar szervezet. A résztvevõk meggyõzõdése, hogy Magyarország elérhetõ közelségbe került uniós csatlakozásának elõnyei kiterjednek a szomszédos államokra is. A határon túli magyarok képviselõi nyomatékosan kérik, hogy a csatlakozási tárgyalások során Magyarország jelenítse meg érdekeiket a határok átjárhatósága ügyében, különös tekintettel a schengeni egyezményre. A résztvevõk szerint a szomszédos országok európai uniós csatlakozása a magyar nemzet egységes érdeke. Az egybegyûltek aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Szlovákiában lelassult a magyar kisebbséget is érintõ, a kormányprogramban rögzített reformok megvalósítása. A nyilatkozat megállapította, a térségben élõ magyar kisebbségek létfeltételei az elmúlt idõszakban alapvetõen nem javultak. Romániában az általános választások eredményeként aggasztó mértékben megerõsödött a szélsõséges nacionalizmus. A Máért üdvözölte a Jugoszláviában bekövetkezett változásokat, s reményét fejezte ki, hogy a december 23-i választások tovább erõsítik az országban zajló demokratizálási folyamatokat, melyek keretében mód nyílik a vajdasági magyar kisebbség helyzetének rendezésére. Az értekezlet felhívja a határon túli magyarokat, hogy a jövõben esedékes népszámlálások során vallják magukat magyarnak. A nyilatkozat szerint a szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvény koncepciója alapján készült törvénytervezet fõ elemeiben megfelel az abban levõ elveknek és törekvéseknek, és megfelelõen szolgálja a szülõföldön maradás esélyeinek és lehetõségeinek erõsítését. A Máért szükségesnek tartja, hogy a törvényben a határon túli magyarok a határátkelés és Magyarországon való tartózkodás mindenkori legkedvezményesebb módját élvezhessék – összhangban Magyarország EU-tagságával –, és hogy e kedvezmények megállapításánál figyelembe vegyék sajátos érdekeiket.
A zárónyilatkozat melléklete ajánlásokat fogalmazt meg a magyar igazolvány kiadásához szükséges ajánlás megtételére jogosult szervezeteknek és a magyar kormánynak.

Nem elkövetni, felsorolni is sok, mi mindenben találták bûnösnek Ambrus Attilát

Budapest. Elsõ fokon 15 év fegyházban letöltendõ szabadságvesztésre ítélte tegnap a hírhedt whiskyst, Ambrus Attilát a bíróság. Ambrust nyolc rendbeli, különösen nagy értékre, öt esetben folytatólagosan, négy esetben társtettesként elkövetett rablás bûntettében találták bûnösnek. A testület szintén bûnösnek találta Ambrus Attilát hét esetben jelentõs értékre elkövetett fegyveres – ezen belül egy esetben bûnszövetségben, három esetben társtettesként – elkövetett rablásban is. Ambrus terhére rótt a bíróság 11 rendbeli fegyveresen elkövetett rablást is. Felmentette a több ember ellen, s 12 rendbeli fegyveresen elkövetett rablás vádja alól.

Módosították álláspontjukat a kereszténydemokraták

Pozsony. Valószínûleg már januárban teljes jogú tagja lehet az MKP az európai jobbközép pártokat tömörítõ szervezetnek, az EDU-nak. A magyar párt felvételét eddig gátoló, már teljes tagsággal rendelkezõ KDH alelnöke, Ján Figel tegnap bejelentette, a két párt közös levélben fordult a tömörüléshez, s azt javasolják, hogy a január 10-i berlini ülés programjába kerüljön be az MKP felvételérõl szóló szavazás is. Mint ismeretes, a KDH eddig a komáromi Cirill–Metód-szobor felállításához kötötte támogatását, az ügyben EDU-küldöttség is vizsgálódott a helyszínen, s tagjai finoman fogalmazva értetlenül álltak a számukra szinte felfoghatatlan problémával szemben.
"Örömmel fogadtuk, hogy a KDH feladja álláspontját, és nem gátolja tovább taggá válásunkat" – nyilatkozta a párt elnökhelyettese. Duka Zólyomi Árpád elmondta, a KDH véleményének megváltoztatásához hozzájárulhatott, hogy az MKP is támogatta önálló frakciójuk létrehozását és azt, hogy részt vegyenek a koalíciós tanács ülésein. (sá)

Schuster szerint a védelmi miniszter önként távozhatna

Pozsony. Rudolf Schuster államfõ szerint Pavol Kanisnak önként távoznia kellene a védelmi tárca élérõl, és addig fel kellene függesztenie miniszteri funkcióját, amíg nem sikerül meggyõzõen tisztáznia magát az ellene felhozott vádak alól. Schsuter úgy véli, Kanis csak azután térhet vissza miniszteri székébe, ha meggyõzõ magyarázatot ad villája finanszírozásával kapcsolatban. (sza)

Áprilistól nem gyártják

Mladá Boleslav. 2001 áprilisában befejezik a Skoda Felicia személygépkocsik gyártását, nyilatkozta Vratislav Kulhánek, a Skoda Auto elnök-vezérigazgatója. A Felicia Európai Unióba irányuló exportja már 2001 januárjától leáll. A Volkswagen kezében levõ cseh autógyár futószalagjait az idén közel 440 ezer személygépkocsi hagyja el, ebbõl mintegy 100 ezer Felicia. A Skoda, csehország legnagyobb iparvállalata 2000-ben 130 milliárd korona forgalommal számol. (cTK)