Csütörtök, 2000. december 14. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 288. szám

Alkotmányos többséggel szavazta meg tegnap a parlament a jövõ évi költségvetést – Dzurinda szerint ez jó hír a politikai stabilitás szempontjából

Pozsony. A koalíciós képviselõk eligazítása miatt egyórás késéssel kezdõdött, de aztán Farkas Pálnak, a pénzügyi és költségvetési bizottság elnökének vezényletével jó tempóban folyt le tegnap a jövõ évi állami költségvetésrõl szóló szavazás.

A parlamenti bizottságok által beterjesztett módosító indítványok közül elsõként azt szavazták meg, hogy a parlament kötségvetését 171 millió koronával emelik (az asszisztensek juttatását is tartalmazó tétel ebbõl 120 millió koronát tesz ki). Nem volt gond az államfõ irodája által kért összeggel sem: az elnöki rezidencia megvásárlására 27 millió koronát szavaztak meg a képviselõk. A Mikulás Dzurinda kormányfõ által megígért és a koalíciós tanács által jóváhagyott módon az önkormányzatok 560 millióval kapnak többet a tervezettnél. Ezen belül a társasági adóból befolyó összeg 5,73 százaléka helyett 7,27 százalékot kapnak, az útadó esetében az eddigi 30 százalék helyett 40 százalék felett rendelkezhetnek. A baloldali Vladimír Faic javaslatára a kisközségek mûködésének támogatására szánt összeget 100 millióval megemelve 582 millió koronára módosították. Jó hír az iskoláknak: az internet bevezetésére a tervezett 24 millió korona helyett 200 millió korona lesz.
Véget ér az a gyakorlat is, hogy évrõl évre csökken a szociális segítséggel foglalkozó nem állami intézmények támogatása. Jövõre többet kapnak, a Nagyszombati kerületben a javasolt 8,3 millió koronát 31 millióra emelték, a Nyitraiban a 13,4 milliót 51,4 millióra, a Besztercebányaiban a 17,5 milliót 32 millióra, a Kassaiban pedig a 16 milliót 40 millióra. A parlamenti erkélyen tartózkodó egészségügyi dolgozók pedig azt a döntést fogadták tapssal, hogy a nekik szánt 3,4 milliárd koronát a tábla szerinti bérezés emelésére fordítsák (ezután a parlament elõtt éhségsztrájkoló orvosok is összecsomagolták a sátrukat).
A képviselõi indítványok között a baloldali Lubomír Andrassy járt sikerrel, amikor 10 millió koronát javasolt a bártfai városközpont felújításának támogatására, képviselõtársa, Stanislav Bartos pedig 15 millió koronát "intézett el" ily módon a turócszentmártoni Nemzeti Ház felújítására. Az ugyancsak baloldali Jozef Klemens javaslatára a földmûvelési minisztérium a meliorációs berendezések javítására tervezett 60 millió koronából 30 milliót a Garamszentbenedek és Garamszentkereszt közötti vízvezeték építésére csoportosít át.
A kereszténydemokrata Milan Hort javaslatára 14,5 millió koronával emelték az egyházi iskolák, 45,5 millió koronával pedig a magániskolák költségvetési támogatását. Hóka László a közbeszerzési hivatalnak kért sikeresen 9 millió koronával több pénzt.
A módosító indítványokról szóló szavazás után a képviselõk 90 igen szavazattal jóváhagyták a jövõ évi állami költségvetést. A szavazás után Mikulás Dzurinda kormányfõ kiemelte, hogy minderre alkotmányos többséggel került sor, ami szerinte jó hír a politikai stabilitás szempontjából, valamint a küszöbön álló közigazgatási reform és alkotmánymódosítás elõtt. (Kommentárunkat a 2., elemzésünk a 7. oldalon olvashatják.)

Hamzík fogadta a hajógyári szakszervezet vezetõit

Komárom. Tegnap a hajógyári szakszervezet képviselõi Pozsonyba utaztak, hogy levelet adjanak át Mikulás Dzurinda kormányfõnek.
A levélben a szakszervezet a vállalat több mint 1500 alkalmazottjának kilátástalan helyzetét írja le, azt, hogy a gázmûvek december 8-án felfüggesztette a gázszolgáltatást, és tegnap a munkavállalók hiába várták bérüket. Noha az Európai Unió országai változatlanul érdeklõdnek a komáromi gyárban készült úszómûvek iránt, a cég továbbra is rendkívül nehéz helyzetben van. A nagyvállalatnál jelenleg öt hajó építése folyik, s ez édeskevés a cég fennmaradásához.
Amint azt Kálazi János, a gyárban mûködõ szakszervezet elnöke lapunknak elmondta, az igazgatótanács október 13-a óta számos intézkedést tett, s a döntések eredményt is hoztak, ahhoz azonban, hogy a cég tovább mûködhessen, hitelre van szükség. Azt viszont kormánygarancia nélkül nem tudnak felvenni.
A szakszervezet küldöttsége tegnap azt szerette volna elérni, hogy a kabinet foglalkozzon a hajógyár ügyével. A komáromiak a kormányfõnek címzett levelet Pavol Hamzíknak adták át. A miniszterelnök-helyettes támogatásáról biztosította a hajógyáriakat. Egyébként a nagyvállalat szombaton, december 16-án, a Pavol Hamzík védnöksége alatt épített Európa udvar – számos hazai és külföldi politikus részvételével sorra kerülõ – ünnepélyes átadásának napján szeretné felhívni a nyilvánosság figyelmét a hajógyárban uralkodó áldatlan állapotokra.
Arról, hogy a figyelemfelhívás milyen módját választják, Kálazi János csak annyit mondott: "A tiltakozás szervezése folyamatban van, de sok minden függ a kormány döntésétõl."

Megnyílt a harmadik magyar–magyar csúcstalálkozó

Budapest. Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében megkezdõdött a harmadik magyar–magyar csúcstalálkozó. A Magyar Koalíció Pártját Bugár Béla és Duray Miklós képviseli. "A szomszédos államokban élõ magyarokról szóló törvénytervezet kidolgozásakor figyelembe vettük az európai uniós joggyakorlatot, az érvényes magyar jogszabályokat, és szándékunk szerint biztosítani akarjuk a megadható legnagyobb kedvezményeket a határon túli magyaroknak" – jelentette ki Németh Zsolt, a külügyminisztérium államtitkára. Levélben köszöntötte a tanácskozást Mádl Ferenc köztársasági elnök, aki biztos abban, hogy a magyar–magyar kapcsolatok érdekében tett erõfeszítések fontos kézzelfogható eredményeket hoznak.
"Speciális helyzetben vannak a határon túli magyarok, ezért szervezett keretet biztosítunk a Magyar Állandó Értekezlet ülésein arra, hogy elmondhassák helyzetértékelésüket és véleményüket a legidõszerûbb kérdésekrõl" – jelentette ki Orbán Viktor. Beszédében a miniszterelnök hangsúlyozta az anyaországi és a határon túli magyar közösségekben tapasztalt demográfiai hanyatlás gyors megállításának szükségességét. "A magyar kormány szándékai szerint a jövõben családtámogatási rendszert alakítanak ki a határon túliak számára is, és ez azokra vonatkozik majd, akik magyar iskolába járatják gyermekeiket" – közölte a miniszterelnök. Orbán jelezte, hogy a törvénytervezet elfogadása mindenképpen segítené a határon túli magyar közösségek oktatási, hitéleti és gazdasági helyzetét. Hangoztatta: senkinek sem kell attól tartania, hogy valakik elõl elveszik a munkahelyeket a határon túliak, és utalt arra, hogy jelenleg is mintegy 90 ezer betöltetlen munkahely van.

Az Erste Banké lehet a Szlovák Takarékpénztár

Pozsony. Az osztrák Erste Banknak a Szlovák Takarékpénztár 87,18 százalékos részvénycsomagjára tett ajánlatát fogadta el a privatizációs minisztérium, közölte Róbert Merva, a tárca szóvivõje. A bank 425 millió eurót, azaz 18,4 milliárd koronát ajánlott fel a legnagyobb szlovák pénzintézetért, vagyis a cég 100 százaléka 21,1 milliárd koronának felel meg. A 135 milliárd koronát kezelõ takarékpénztárt az állam korábban 36 milliárd koronáért konszolidálta. A kormány legkésõbb december 20-áig vitatja meg a privatizációs tárca ajánlatát. A bankért még az UniCredito Italiano és a Bank Austria volt versenyben. A tenderen részt vevõknek ez már a második ajánlatuk volt, ugyanis a kiszivárgott információk szerint a nyugati pályázók kezdetben csak 12-13 milliárd korona vételárat ajánlottak fel az ország vezetõ pénzintézetéért, viszont a kormány legalább 20 milliárd koronát várt. Ha az év elsõ 10 hónapjában a 694,3 millió korona nettó nyereséget felmutató takarékpénztár privatizálása sikerrel zárul, akkor sorra kerül az Általános Hitelbank, valamint a Beruházási és Fejlesztési Bank privatizálása is. (t; shz)

Vodkásüveges csontváz

Kijev. Vodkásüveget szorongató férficsontvázra bukkantak iskolás gyerekek az ukrán fõvárosban. A szeszesital-reklámnak is remek, de alkoholellenes kampányhõsnek ugyancsak kiváló csontváz a helyi igazságügyi szervek közlése szerint valószínûleg már másfél éve fogta mozdulatlanul a palackot. Az elsõ vizsgálatok eredményei szerint a mindhalálig – sõt, még utána is – vodkázó férfi 55-60 éves lehetett, amikor eljött érte a kaszás. (MTI)

Al Gore visszalépett

Washington. George W. Bush lesz az Egyesült Államok 43. elnöke. Tizenkét órával az amerikai legfelsõbb bíróság legutóbbi döntése után Al Gore amerikai alelnök úgy döntött, hogy visszalép az elnökválasztási harcból. Gore tegnap esti beszédében jelentette be hivatalosan visszalépését. Elismerte, hogy ellenfele, a republikánus George W. Bush gyõzött az elnökválasztáson. Ez azt jelenti, hogy a több mint egy hónapos jogi huzavona után a Republikánus Párt jelöltje lesz az Egyesült Államok 43. elnöke. Mint köztudott, George W. Bush politikus családjából származik – apja, George Bush 1989 és 1993 között az Egyesült Államok 41. elnöke volt. Fia 1946. július 6-án született a Connecticut állambeli New Havenben. A Yale Egyetemen történelem szakon szerzett diplomát 1968-ban. 1994-ben megnyerte Texas államban a kormányzóválasztást, és a kormányzói tisztséget azóta is õ töltötte be. (MTI)