Kedd, 2000. december 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 286. szám

A Szlovák Villamos Mûvek egyszerre készül a privatizációra és jelenlegi monopolhelyzetének elvesztésére

Pozsony. Január elsejével sor kerül a hazai villamosenergia-piac részleges liberalizálására. Ezzel párhuzamosan a jelenleg monopolhelyzetben lévõ villamos mûveknek is döntenie kell, melyik erõmûveit üzemelteti tovább.

Az árampiac liberalizálása egyelõre azt jelenti, hogy az 500 gigawattóra feletti éves fogyasztású cégek maguk választhatják meg, kitõl is vásárolnak áramot. Más gyártók esetében a Szlovák Villamos Mûvek (SE) csak szállítóként szerepel, amely megfelelõ díj ellenében eljuttatja a szerzõdött teljesítményt a megrendelõhöz. Ez ugyan egyelõre csak a legnagyobb cégek számára jelent változást, de a tervek szerint az említett határ évrõl-évre csökkenni fog. Németországban például 2000-tõl a háztartások is szabadon dönthetnek, kitõl is veszik az áramot, a mûszaki kérdések megoldása és a kölcsönös elszámolás az áramszolgáltató cégek dolga.
Ez a helyzet az SE-t rákényszeríti, hogy az eddiginél jobban odafigyeljen a termelés költségeire. A vállalat illetékesei szerint ugyanis egy megawattóra áramot jelenleg 400 és 2200 korona között állítanak elõ. Sõt, a Mohi Atomerõmû tavaly, a beindítása után még 3000 korona feletti költséggel is dolgozott. Ezt látva néhányan fel is vetették, hogy nemcsak az ottani 3. és 4. blokk befejezésérõl kellene végleg lemondani, hanem esetleg a magas költségek miatt az 1. és a 2. blokkot is be lehetne zárni. Az SE vezetõi egyébként arra számítanak, hogy bár a világpiaci árak jelenleg nyomottak, a szállítási és egyéb költségek miatt még a nagyfogyasztóknál is versenyképesek maradnak.
Ennek megõrzésésre azért is nagy szükség van, mert küszöbön a cég részleges privatizációja. Az érvényes kormánydöntés alapján ez a következõképpen alakul: a jelenlegi Szlovák Villamos Mûvekbõl leválasztják az országos gerinchálózatot (teljesen állami tulajdonban marad), a kassai, valamint az eperjesi távfûtõrendszert (önkormányzati tulajdonba kerülnek), továbbá a három áramszolgáltató vállalatot (49 százalékát privatizálják) Az SE-ben marad viszont az összes erõmû. Ez alól talán a Bõsi Vízierõmû lesz kivétel, ahol a bevétel elosztása miatt az üzembe helyezés óta ádáz vita dúl a villamos mûvek, a Vízügyi Beruházó Vállalat és a vízügyi igazgatóság közt. Ezt várhatóan csak egy önálló részvénytársaság létrehozásával sikerül megoldani, bár a bevétel elosztásával kapcsolatban az egyes felek még mindíg eléggé eltérõ álláspontokat képviselnek. Az SE csúcsvezetõi által december elején tartott sajtóértekezleten arról beszéltek, hogy a megtermelt áram piaci árának 40 százalékát szeretnék megtartani. Mindenesetre az így kialakuló villamos mûvek esetében a privatizáció a részvények 49 százalékának eladását jelenti majd. Ez azonban nem egyszerû kérdés. Az SE jelenleg 64 milliárdos hitelállományával rendkívül eladósodott cégnek számít, amely idén már csak krízisterv kidolgozásával volt képes elkerülni a pénzügyi összeomlást és a helyzet még évekig változatlan marad. Ráadásul a hitelszerzõdések nagy része tartalmaz egy kitételt, amely szerint ha csökken a vállalat vagyona, akkor azonnal vissza kell fizetni az egész összeget. Mivel a privatizáció elõtt tervezett átcsoportosítás ilyen lépés lenne, az SE vezetõsége mind az ötven hitelezõ bankját levélben kérte fel állásfoglalásra. Azzal azonban tisztában vannak, hogy valószínûleg mindegyikükkel kemény tárgyalásokon kell majd keresniük a megoldást.

A Nationale-Nederlanden 30 százalékos növekedést ért el

Pozsony. A Nationale-Nederlanden tegnap hivatalosan is bejelentette névváltoztatását, a holland biztosítótársaság így tegnaptól az ING Nationale-Nederlanden névvel mûködik – nyilatkozta Ewout Steenbergen a Nationale-Nederlanden biztosító vezérigazgatója. Az ING Group ügyvezetõ tanácsa még szeptemberben döntött úgy, hogy az ING Group csoportban mûködõ cégeket az egységes ING név alatt csoportosítja, amit a cég emblémájával, az oroszlánnal egészítenek ki. A névváltoztatás már megkezdõdött az Egyesült Államokban, Kanadában és Franciaországban. Szlovákia után, januárban Magyarországon, Csehországban és a többi kelet-európai országban is megváltoztatják nevüket. A Nationale-Nederlanden biztosító részvénytársaság 1996 óta van jelen Szlovákiában az ING Group tagjaként. A biztosító Szlovákiában szeptember végéig 100 ezer biztosítási szerzõdést vezetett, ami a tavalyi év azonos idõszakához képest 30 százalékos növekedésnek felel meg. A tavalyi év végére az általuk kifizetett biztosítás összege meghaladta a 80 millió koronát. A biztosító alaptõkéje 438 millió korona, aktívumai pedig elérik az 1 807,8 millió koronát. Az életbiztosításra képzett tartalékai 1 111,7 millió koronát tesznek ki. Tavalyi adózás utáni nyereségük meghaladta az 52 millió koronát. Ezek az eredmények a biztosítót a legdinamikusabban fejlõdõ biztosítók sorába emelik.
A Nationale-Nederlanden szolgáltatásait fõként 1100 biztosítási ügynökén keresztül nyújtja. Pozsonyi központjukon kívül Szlovákiában 40 irodájuk közvetíti a cég által nyújtott szolgáltatásokat. Tegnap megnyitott új pozsonyi központjukban 1503 négyzetméteren 100 alkalmazott dolgozik majd. Idei új szolgáltatásaik közé tartozik a csoportos biztosítás, a kritikus betegségek biztosítása és a gyerekek számára nyújtott befektetõi biztosítás. (mi)

Majský Csehországban

Prága. Az egyik leggazdagabb, egyúttal legeladósodottabb szlovák vállalkozó, Jozef Majský, a Sipox Holding tulajdonosa, a cseh Liaz teherautógyár megszerzésére törekszik. Majský jelenleg 45 céget birtokol Szlovákiában, csaknem 10 ezer alkalmazottat foglalkoztatva. Saját tulajdonát 8 milliárd koronára becsüli, ugyanakkor csak a vagyonalapnak félmilliárd koronával tartozik, cégei pedig jelentõsen elmaradtak a biztosítási díjak befizetésével. Majský megegyezett a Liaz többségi tulajdonosával, a pilzeni Skodával egy közös vállalat létrehozásáról. A Skoda a Liaz cég részvényeivel és a védjegyekkel, a Sipox pedig több százmillió koronával járul hozzá az új cég létrehozásához. A Liaz CZ nevû vállalatot még karácsonyig szeretnék létrehozni. A Liaz az idei elsõ háromnegyedévben csak 133 teherautót gyártott. (TA SR)

A Kõolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) jövõre jelentõsen csökkenteni szeretné olajkitermelését

Dubai. Az OPEC a jövõ év elején legalább napi 1,2-1,5 millió hordóval csökkenti olajtermelését, nehogy hordónként 22 dollár alá csökkenjen a nyersolaj ára – írta az Al-Vatan címû szaud-arábiai újság, meg nem nevezett bennfenteseket idézve az olajtermelõ országokból.

Az OPEC olajminiszterei legközelebb január 17-én értekeznek Bécsben. Az Al-Vatan szerint van más javaslat is: az iráni elképzelés szerint januárban csak napi 1 millió hordóval kellene csökkenteni a termelést, majd egy-két hónapon belül újra meg kellene vizsgálni a helyzetet. Kuvait olajminisztere, Szaud Nasszer asz-Szabah tegnap maga is kijelentette, hogy "mindinkább bizonyosra vehetõ: az OPEC legközelebb fontolóra veszi a termelés napi 1 millió hordós csökkentését, ha az árak olyan ütemben esnek, mint az utóbbi idõben". November vége óta körülbelül 20%-kal csökkent a nyersolaj szabadpiaci ára. Venezuela köztársaság elnöke, Hugo Chavez vasárnap ugyancsak napi 1 millió hordós termeléscsökkentést emlegetett. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) hétfõi havi jelentése szerint októberben 7,75 millió hordóval gyarapodott az OECD-országok kereskedelmi tartaléka kõolajból. Az ütem lassúbb volt, mint a harmadik negyedévi átlagosan napi 313 ezer hordó, de a tél közeledtével ez nem meglepõ, és az a fõ, hogy az irányzat továbbra is pozitív. A teljes tartalék kõolajból és -termékekbõl 2,56 milliárd hordó volt október végén, 103 millió hordóval kevesebb, mint tavaly október végén, de az IEA elõrejelzése szerint éppen a tél végére a tartalékok el fogják érni az egy évvel korábbi szintet. Egy meg nem nevezett iraki tisztségviselõ úgy nyilatkozott a Reutersnek, hogy ha az idõjárás megengedi, akkor bármikor újraindulhat az iraki olajexport az Öbölre nyíló Mina al-Bakr kikötõbõl. A tisztségviselõ azt mondta, az ENSZ elfogadta a csökkentett iraki exportárakat decemberre, így újabb hat hónapra folytatódhat az olajat-élelmiszerért akció. Irak december 1-jén leállította napi 2,3 millió hordós exportját, a világexport közel 5%-át, az árvita miatt. Tegnap délben hordónként 26,96 dollár volt a londoni nemzetközi olajtõzsdén (IPE) az északi-tengeri Brent könnyûolaj januári szállításra, 40 centtel drágább a pénteki zárónál. Pénteken hordónként 26,56 dolláron zárt ez a kontraktus, 91 centtel olcsóbban, mint csütörtökön. Csütörtökön 27,47 ponton zárt az irányadó kontraktus, 54 centtel olcsóbban, mint szerdán. A Middle East Economic Survey hétfõi száma szerint novemberben az OPEC termelése naponta átlagosan 29,40 millió hordó volt, az októberi 29,41 millió hordó után. Irak napi 260 ezer hordóval csökkentette termelését, a többi tíz OPEC-tag pedig növelte. Az OPEC tíz tagjának a termelése napi 26,7 millió hordó volt novemberben, megfelelõen a novemberben elrendelt, növelt összkvótának, az októberi 26,45 millió hordó után. Októberben az összkvóta még napi 26,2 millió hordó volt.

GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Varsó. Lengyelországban virtuális könyvesbolt nyílt a www.literatura.net.pl internetcímen, ahol egyelõre 215 irodalmi mûvet találhatnak az érdeklõdõk, köztük Sienkiewicz, Slowacki és Mickiewicz örök becsû alkotásait. A webhelyet meglátogatók kedvükre letölthetik maguknak bármelyik könyvet, de nem ingyen: a havi bérleti díj (többféle változat van) 20-40 zloty. (MTI)

London. Az angol központi bank elnöke szerint Nagy-Britanniának nem szabad fontolóra vennie a közös európai valutához való csatlakozást, amíg az nem bizonyította erejét. Sir Edward George arra figyelmeztetett, hogy Nagy-Britannia gazdasági nehézségekkel fog szembenézni, ha az euró a jelenlegi árfolyamon váltaná fel a fontot. (MTI)

Prága. Csehországban októberben 9%-kal nagyobb volt az ipari termelés, mint tavaly októberben. Az elsõ tíz hónapban 5,9%-kal nõtt a termelés a tavalyi elsõ tíz hónaphoz képest. A külföldi ellenõrzésû cégek járultak hozzá leginkább az októberi növekedéshez, és az ipar egészének átlagában a termelékenység gyorsabban nõ a béreknél. (MTI)

Tokió. A brit Vodafone távközlési vállalat nagy étvággyal terjeszkedik tovább. A német Mannesmann idei bekebelezése után további 2,5 milliárd dollárt szán a Japan Telecom 15%-ának megvásárlására. Az ügyletet a jövõ héten jelentik be, zárása csak jövõre várható. (MTI)

Hamburg. A harmadik generációs (UMTS) mobilhálózatok megépítése kétszer annyiba kerülhet, mint ahogy a távközlési cégek eddig számították. A londoni Quotient Communications szakmai kutatóintézet szerint a hálózatok kiépítése 320 milliárd euróba kerülhet egész Európában, miközben a vállalatok egyelõre mindösszesen 150 milliárd euróval számolnak. (MTI)

Tokió. A Világbank kész 800 millió dollárt kölcsönözni Oroszországnak jövõre – közölte a nemzetközi pénzintézet elnöke, James Wolfensohn Tokióban. A múlt héten a világbank Európával és Ázsiával foglalkozó elnökhelyettese, Johannes Linn még egymilliárd dollárról szólt, de hozzátette, hogy ennek a feltétele Oroszország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új megállapodása. (MTI)

Moszkva. Az orosz lakosság 2%-ának lehet jelenleg mobiltelefonja. A jövõ év elejére az orosz mobiltelefon-használók száma 3,2 millió lesz. A vezetékes telefonból is mindössze 21,9 százalékos a lefedettség. (MTI)

Pozsony. A tavalyi év azonos idõszakához képest októberben 1,7%-kal csökkent az ipari alkalmazottak száma. Az építõiparban a foglalkoztatottság 4,8, a kiskereskedelemben 5,6, a nagykereskedelemben pedig 5,7%-kal csökkent. Csaknem 2%-kal csökkent ugyanakkor a postai alkalmazottak száma is. Viszont 3 százalékkal nõtt a kiemelt piaci szolgáltatásokban dolgozók száma.(TA SR)

Pozsony. Az ipari alkalmazottak nominálbére októberben 11%-kal nõtt a tavalyi év azonos idõszakához képest. A közlekedésben 9,2, az építõiparban 8,8%-kal nõttek a bérek. Csaknem 6 százalékkal csökkent ugyanakkor a nominálbér a kiskereskedelemben, 4,3 százalékkal pedig a nagykereskedelemben. Ebben az évben elsõ alkalommal a postai alkalmazottak bére is csökkent, 5,9%- kal. A reálbérek csak az iparban, a közlekedésben és az építõiparban nõttek. Az iparban 2,3 százalékkal, a közlekedésben 0,6, az építõiparban pedig 0,3 százalékkal. (TA SR)

London. A Standard & Poor’s hitelminõsítõ intézet tegnap negatívról stabilra javította az Általános Hitelbank (VÚB) kilátásait. A hitelminõsítõ egyúttal megerõsítette a VÚB rövid- és hosszútávú tartozásainak B fokozatú megítélését. A kilátások javítása elsõsorban a bank konszolidációjának és jövõbeni privatizációjának köszönhetõ. (TA SR)

Pozsony. A Tatra banka nemrég újabb újdonsággal jelent meg a piacon. Elsõként hozza forgalomba Szlovákiában a nemzetközi virtuális Visa-hitelkártyát. A hitelkártyával az interneten keresztül vásárolt termékekért fizethetünk. A kártyának sajátos formája van, ami jelentõsen eltér a klasszikus kártyák formájától. Tulajdonosa biztonsági boríték formájában kapja kézhez, és segítségével egyedül az internetes vásárlásokat bonyolíthatja le. (mi)