Kedd, 2000. december 12. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 286. szám

2003-tól nyitva lesz az Európai Unió kapuja a felkészült tagjelölt országok elõtt

Nizza. Maratoni hosszúságúra nyúlt tárgyalások után tegnapra virradóra az EU nizzai csúcsértekezletén megszületett a megállapodás az intézményi reformokról.

Az EU eddigi leghosszabb csúcsértekezletének finisében az állam- és kormányfõk rövid megszakításokkal csaknem 12 órán át tárgyaltak, mielõtt elfogadták a nizzai szerzõdést. Az Európai Unió "tartani fogja szavát, és 2003. január elsejétõl nyitva tartja kapuit azok elõtt a tagjelölt országok elõtt, amelyek készen állnak a küszöb átlépésére" – jelentette ki nyilatkozatában Jacques Chirac francia elnök.
A csúcsot vasárnap éjfél elõtt még felfüggesztették. Erre azért került sor, mert – több forrásból származó egybehangzó értesülések szerint – hat kisebb tagállam, Belgium, Portugália, Finnország, Svédország, Ausztria és Görögország is elvetette a francia elnökségnek az újrasúlyozásra tett kompromisszumos javaslatát a szavazatok újraelosztására. Ez 30-30 szavazatot biztosított volna a négy legnagyobb tagországnak – Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Olaszországnak. A "lázadó" kis államok nem voltak hajlandóak a javaslat elfogadására, Belgium ugyanis sérelmezte, hogy a francia javaslat szerint kevesebb szavazat jutna neki (még ha csak eggyel is), mint a szomszédos Hollandiának.
Hajnalban a francia elnök újabb kompromisszumos javaslatot terjesztett elõ a tagországokra jutó szavazatok újrasúlyozására, amit délután egy óra után tárgyalni kezdtek az állam- és kormányfõk. A négy nagy állam közötti egyensúly az immár harmadik súlyozási táblázat szerint is megmaradna, de ez 29 szavazatot jelentene. Spanyolország és Lengyelország 27-27 voksot kapna, Belgium viszont változatlanul eggyel kevesebbet (12), mint Hollandia. Hajnali öt óra körül végül megállapodás született a tagállamok között a nizzai szerzõdésrõl, amit azt tett lehetõvé, hogy Belgium feladta ellenállását és belegyezett a szavazatelosztásba. Az Európai Bizottságban minden tagállamnak egy tagja lesz – az újonnan csatlakozóknak is – mindaddig, amíg a tagállamok száma el nem éri a 27-et. Ekkor – késõbb meghatározandó mértékben – csökkenteni fogják a testület létszámát, egyidejûleg a tagországok teljes egyenjogúságán alapuló rotációs rendszert vezetnek be. A nizzai szerzõdés értelmében 35 területen térnek át az egyhangúság helyett minõsített szavazattöbbséggel történõ döntéshozatalra. Az ebbõl a szempontból legproblematikusabbnak számító öt kérdésben azonban csak részleges eredményt könyvelhetnek el a tizenötök.

Az EU-csúcs teljesítette a hozzá fûzött reményeket, most már minden rajtunk múlik

Pozsony. Az Európai Unió intézményi reformjáról született döntés lehetõvé teszi új tagok csatlakozását, Szlovákiát is beleértve – jelentette ki Pavol Hamzík, a kormány integrációs alelnöke, aki a nizzai csúcsértekezleten elfogadott megállapodást Szlovákia számára is elfogadhatónak tartja. A dokumentum értelmében Szlovákia a csatlakozást követõen hét szavazatot kap a miniszterek tanácsában Dániához, Finnországhoz és Írországhoz hasonlóan. Ezen felül minden új tagállam képviselteti magát az Európai Bizottságban. Hamzík szerint tehát elégedettek lehetünk, a szavazatok súlya a valóságot tükrözi. A miniszterelnök-helyettes szerint még korai az a kérdés, hogy Szlovákia polgárai részt vehetnek a 2004-ben esedékes európai parlamenti választáson, de mint mondta, elméletileg lehetséges, majd az idõ fogja megmutatni, hogy ez túlzott optimizmus-e. Ján Figel külügyi államtitkár, Szlovákia fõtárgyalója szerint most már minden rajtunk múlik, az EU megtette a megfelelõ lépéseket. A Nizzában elfogadott egyezség is bizonyítja, hogy a tizenötök képesek a kompromisszumra, jelentette ki Peter Weiss, a parlament külügyi bizottságának elnöke. Az értekezlet megnyitotta az EU kapuit Szlovákia elõtt, és e tekintetben a jövõ év kulcsfontosságú lesz, véli Weiss. Csak a szlovák politikusoktól függ, képesek lesznek-e olyan feltételeket teremteni, hogy Szlovákia behozza az elvesztegetett éveket, és szomszédaival egy idõben csatlakozhasson az EU-hoz. Frantisek Sebej, az integrációs bizottság elnöke elmondta, a szavazatok súlyát illetõen elvárásainknak megfelelõ döntés született. "Nizzában számunkra kedvezõ döntést hoztak a tagállamok, ám az már az országon múlik, hogy él-e a felkínált lehetõséggel" – nyilatkozta Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetõje. Elmondta, a döntés jó kiindulási alap, de elsõsorban a szlovákiai politikusoknak kell komolyan venniük önmagukat és a kormányprogramot. A teljesítésre váró feladatokra kell összpontosítaniuk, hogy amikor eljön az idõ, meg tudjunk felelni a feltételeknek. "Mert még nem tartunk ott" – hangsúlyozta Bárdos. Teljesítésre várnak a kisebbségeket érintõ kérdések, mint például a nyelvi charta, de ilyen a közigazgatási reform is.
A HZDS is nagyra értékelte a tagállamok igyekezetét, hogy konszenzusra jussanak a bõvítés feltételei biztosításának kérdésében. Zdenka Kramplová, a mozgalom alelnöke hangsúlyozta, a HZDS mindig támogatta a csatlakozás folyamatának felgyorsítására kifejtett igyekezetet. Ellenzéki pártként ragaszkodni fognak ahhoz, hogy a kormány következetesen teljesítse a politikai és gazdasági feltételeket. (c, t, szm)

Elsõ fokon döntött a bíróság

Budapest. Egy év fogházban letöltendõ szabadságvesztésre, valamint a közúti vezetéstõl négyévi eltiltásra ítélte elsõ fokon a bíróság Császár Elõdöt, aki 1998. december 17-én okozott halálos közúti balesetet a fõvárosban. A gondatlanságból elkövetett halálos közúti baleset miatt kiszabott elsõfokú ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védõ pedig elsõsorban felmentésért, másodsorban enyhítésért fellebbezett.
A balesetben életét vesztette egy huszonöt éves rendõrtiszt. A rendõrautó utasa, valamint a balesetet okozó ismert énekes és televíziós mûsorvezetõ könnyebb sérülést szenvedett. (MTI)

Kétkoronás csökkenés

Pozsony. A Slovnaft kõolajfinomító és benzinforgalmazó mától saját töltõállomásain átlagosan 2 koronával olcsóbban árusítja a benzin literjét. Konkrétan a Normal 91 Natural 31,20-ba, a Normal 91 UNI 31,60-ba, a Super 95 31,50-be, a Super 95 UNI 31,90-be, a Super Plus 98 pedig mától 33,50-be kerül, a gázolaj literje 31 korona 40 fillérre mérséklõdik. A Slovnaft már a múlt héten is lejjebb vitte az árakat, akkor 50-60 fillér volt a literenkénti árcsökkenés. A benzin áresése két tényezõre vezethetõ vissza: a korona erõsödött az amerikai dollárhoz viszonyítva, s a nyersolaj világpiaci ára szintén esett az utóbbi hetekben. (SITA)

Megtartotta alakuló ülését az új román törvényhozás

Bukarest. A romániai elnökválasztás második fordulójának részeredményei szerint Ion Iliescu magabiztos fölénnyel lett Románia köztársasági elnöke. A központi választási bizottság szerint a szavazatok 80 százalékának összeszámlálása alapján Iliescu, a Szociális Demokrácia Romániai Pártjának (PDSR) jelöltje 66,89 százalékot, míg ellenfele, Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt (PRM) vezére 33,11 százalékot kapott. Ezzel beigazolódni látszanak a korábbi közvélemény-kutatások eredményei, melyek Ion Iliescu 70-30 arányú gyõzelmét jósolták. Corneliu Vadim Tudor elsõ nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Románia XX. századi történetének legnagyobb választási csalása történt vasárnap, s pártja a hágai nemzetközi bíróságnál fogja megtámadni a szavazás eredményét. Tegnap megtartotta alakuló ülését az új román parlament. A parlamentbe jutott pártok csoportjai megválasztották a frakcióvezetõket. Az RMDSZ képviselõi csoportjának vezetõje Kelemen Attila, a szenátusé pedig Verestóy Attila lett.

Rudolf Schuster szlovák államfõ fogadta az MKP elnökét

Pozsony. Állítólag magánjellegû megbeszélést folytatott tegnap Rudolf Schuster államfõ Bugár Bélával, az MKP elnökével. Hírügynökségi jelentések szerint a parlament alelnöke elõzõleg megkérte az államfõi hivatal illetékeseit, hogy – tekintettel a találkozó jellegére – ne hozzák azt nyilvánosságra, azaz ne tájékoztassák róla a sajtót. Az elnök emberei azonban másként vélekedtek, és a találkozó idõpontját az elnök hivatalos programjaként tüntették fel. Bugár azzal magyarázta a megbeszélést, hogy már régen nem látták egymást Rudolf Schusterrel, aki mellesleg ajándékot is küldött kislányának. A találkozón politikai kérdésekrõl állítólag nem esett szó. (s)

Pozsonyban találkoztak a V4-ek és Szlovénia miniszterelnökei, hogy az Európai Unió nizzai csúcstalálkozóján született döntést értékeljék

Pozsony. Közép-európai szempontból kedvezõ döntés született az Európai Unió nizzai csúcstalálkozóján, jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök a V4-ek és Szlovénia kormányfõinek pozsonyi villámlátogatásán. A Jerzy Buzek lengyel miniszterelnök betegsége miatt négyfõsre sikeredett munkamegbeszélésen az államférfiak megvitatták a csúcs után kialakult helyzetet, és a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos további lépéseket. Mikulás Dzurinda kifejtette, Pozsonynak 18 hónap áll rendelkezésére, hogy eleget tegyen a csatlakozás feltételeinek. Rámutatott, a visegrádi országok együttmûködése fontos szerepet tölt be a csatlakozási folyamatban, de a jelölt országok egyéni elbírálásán a hangsúly. Nem kívánhatjuk, hogy a többi ország bevárja Pozsonyt, jegyezte meg Dzurinda. A szlovák miniszterelnök értelmezése szerint a nizzai döntés akár azt is jelentheti, hogy az Európai Unió bõvítésére még a 2004-es európai parlamenti választások elõtt sor kerülhet.
Orbán Viktor leszögezte, az intézményi reformoknak köszönhetõen a középkelet-európai országok jelentõs szavazatsúllyal rendelkeznek majd tagságuk esetén. Ennek köszönhetõen a kis országok nem lesznek kiszolgáltatva a nagyobb méretû államoknak, tette hozzá a magyar kormányfõ. Milos Zeman cseh miniszterelnök rámutatott, tekintettel arra, hogy a kedvezõ forgatókönyv szerint alakultak a dolgok, a térség országainak minden okuk megvan az optimizmusra. (sárp)