![]() |
![]() |
![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() |
Szombat, 2000. december 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 284. szám
Sokan kényszerülnek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket
Bangkok. Indiát, Kínát és Pakisztánt is fenyegeti az elsivatagosodás, ami pedig katasztrofális következményekkel járhat az érintett térségekben az emberi életre és az állatvilágra egyaránt.
A sivatag Kína nyugati részén máris hatalmas területet hódított el, mintegy 400 millió ember által lakott területet érintve. A homoktenger 160 kilométerre megközelítette a kínai fõvárost, Pekinget. A jelenség komolyan veszélyezteti az élelmezési forrásokat, a megélhetést és közvetlenül az emberi egészséget is. Egyre többen kényszerülnek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket. A kínai szakemberek nemrég azt közölték, hogy az ország évente nem kevesebb mint 2460 négyzetkilométernyi területet veszít az elsivatagosodás következtében. A jelenséggel foglalkozó legutóbbi bangkoki konferencián arra a szomorú következtetésre jutottak a szakértõk, hogy India és Pakisztán is egyre inkább ugyanezekkel a gondokkal küzd. A kínaihoz hasonló klímaváltozásokkal és elsivatagosodással kell szembenézni a nyugat-indiai Rádzsasztánban, és már Pakisztán bizonyos térségeiben is. Az ázsiai sivatagok homokját pedig egészen a Koreai-félszigetig, sõt Japánig sodorja a szél, ami jelentõsen rontja a levegõ minõségét. A rétek, legelõk felszámolása, a erdõirtás, az éghajlati változások, a növényzet felégetése a termõterület bõvítésére, és az erózió szerepelnek a legfõbb elõidézõ okok között. Hama Arba Diallo, aki a jelenség elleni ENSZ-program irányítója reméli, hogy az ázsiai országok képesek lesznek a sivatagok feltartóztatására, de hangsúlyozza, hogy ehhez külsõ pénzügyi forrásokra és más segítségre is szükségük van. Kína és India máris komoly elõrelépést ért el a probléma kezelésében, de nincs elég eszközük ahhoz, hogy igazán hatékonyan szálljanak szembe a mindent elnyelõ homokkal. Az ázsiai országoknak alternatív energiaforrásokat kell találniuk, vissza kell szorítaniuk az erdõkkel való rablógazdálkodást és a mezõgazdasági mûvelés alá vont területek túl gyors növekedését, hogy megállíthassák a sivatag térhódítását. A kínai hatóságok ebben az évben jelentették be: kampányt indítanak annak megakadályozására, hogy Pekinget is szép lassan elnyeljék Belsõ-Mongólia sivatagai. Ebben az évben nem kevesebb mint egy tucat homokvihar sújtotta Kína északi részét. A kínai szakembereket erõsen aggasztja, hogy a sivatag évente 1,8 kilométeres sebességgel halad a kínai fõváros felé. Jelenleg Kína területének 27 százalékát borítják sivatagok, fõként északon. A Gibraltári-szorosban felborult egy illegális bevándorlókat szállító hajó
Madrid/London. Ítéletidõ pusztított Spanyolország északi, illetve déli részén. Az észak-spanyolországi Kantábria autonóm körzetben csütörtökön a viharos szél az országútról szakadékba sodort egy terepjárót. A Branavieja település közelében bekövetkezett balesetben három ember életét vesztette, kettõ pedig súlyosan megsebesült. Reinosa városban pedig egy leszakadt faldarab sebesített meg könnyebben egy férfit. Autóbalesetek, faldarabok leszakadása, áradások, járhatatlanná vált utak, áramkimaradások jellemezték az egész csütörtöki napot Kantábriában, csakúgy mint a szomszédos Kasztília, Asztúria és Galícia autonóm körzetben. A szél sebessége idõnként még a 150 kilométer/órát is elérte. A rossz idõjárás miatt komoly fennakadások voltak e térség vasúti és légi közlekedésében is. A kasztíliai Rodrigo városban mintegy ezer embert kellett kitelepíteni otthonából, mivel az esõzések miatt megáradt a várost átszelõ Agueda folyó. A galíciai Cedeira kikötõjétõl északra a tengeri mentõszolgálatnak helikopterrel kellett kimentenie egy vészesen hánykolódó hajó hétfõs legénységét. Ugyancsak a galíciai Lugo városban pedig éppen abból a falból szakadt le egy darab, amelyet az UNESCO a múlt héten nyilvánított a világ kulturális örökségének részévé.
Brit egyetemi professzor a jövõ autójáról
London. A jövõ autója a mogyorós kocsi legalábbis egy brit egyetemi professzor szerint. Murat Dogru, a Newcastle Egyetem tudósa úgy véli, hogy a mogyoróhéj elégetésekor annyi hidrogén keletkezik, amenynyi elegendõ hibrid meghajtású vagy villanyautók üzemeltetéséhez. Dogrprofesszor több kollégájával együtt mogyoróhéjak égését vizsgálgatta, hogy megtudja, keletkezik-e valami hasznosítható égéstermék. Méréseik szerint a felszabaduló gázok 15 százaléka hidrogén, ami igen magas arány. A New Scientist címû brit tudományos magazin cikke szerint Dogr kiszámította, hogy Törökország a világ legnagyobb mogyorótermesztõje évente annyi mogyoróhéjat éget el hulladékként, amenynyi 32 millió kilométeren át hajthatná a német BMW cég már ma létezõ, hidrogén üzemû prototípus autóját, amely persze így már inkább mogyoróhéjüzemû lenne. Madonna egy kastélyban bonyolítja le a fogadást
London. Madonna a skóciai Dornorchban december 22-én esküszik örök hûséget a nála 10 évvel fiatalabb Guy Ritchie brit filmrendezõnek, második gyermeke apjának. Madonnát szerdán látták a kelet-skóciai Dornorch faluban, ahol kipróbálta a 776 éves katedrális akusztikáját egy Ave Mariát énekelt el a templomban. Ezt követõen a közeli Skibo kastélyba látogatott, az ott mûködõ luxusszálloda bonyolítja majd le az esküvõi fogadást. A 42 éves Madonna augusztusban adott életet Rocco nevû kisfiának, akinek apja Guy Ritchie. A sztár kislánya, Lourdes három évvel ezelõtt született, Carlos Leonnal való elõzõ kapcsolatából. Madonna jövendõbelijével együtt nemrég házat vásárolt Londonban, azzal az indokolással, hogy biztosabb környezetet kíván, mint Los Angelesben. Nem sokkal e nyilatkozata után betörtek londoni villájába egyébként néhány hónapon belül másodszor. A skót származású Guy Ritchie a lapértesülések szerint skót szoknyában járul majd az oltár elé: nemrég látták, amint kiltet vásárolt egy erre specializált londoni üzletben. A menyasszonyi ruhát a francia Jean-Paul Gaultier divattervezõ, Madonna régi barátja tervezi. CÍMLAP
VÉLEMÉNY
RÉGIÓ
BELPOLITIKA
KÜLPOLITIKA
GAZDASÁG |