Szombat, 2000. december 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 284. szám

Zeman cseh kormányfõ elégedett az Osztrák–Magyar Monarchia örökségével

Nizza. Az EU-tagországok állam- és kormányfõi a csütörtöki vacsora közben folytatott "bemelegítõ" eszmecsere után, nizzai csúcsértekezletük második napján, tegnap láttak neki a kompromiszszumkeresés nehéz feladatának a találkozó középpontjában álló intézményi reformok ügyében.

Kiszivárgott értesülések szerint csütörtök este "nagyon intenzív" megbeszélések folytak, s a résztvevõk közül senki nem mutatta a legcsekélyebb jelét sem annak, hogy számolna a kudarc lehetõségével. Ezt megelõzõen írták alá az alapvetõ jogok európai chartáját. Ugyanakkor a valamennyi uniós állampolgárt egységesen megilletõ alapvetõ polgári, politikai és szociális jogok foglalatának szánt chartát – az Európai Parlament kívánságával ellentétben, de több tagország akaratával egyezõen – nem ruházzák fel jogilag kötelezõ érvénnyel, legalábbis egyelõre. Az elõzetes várakozásoknak megfelelõen csak politikai nyilatkozatként fogadták el. Nagy-Britannia és Dánia ellenkezése miatt még ünnepélyes kihirdetésére sem került sor.
Hírek szerint az említett munkavacsorának puhatolózó jellege volt, azt kívánták feltérképezni, hogy milyen kompromisszumok irányában érdemes továbbhaladni. Az elsõnek a körvonalai már kibontakoztak, mégpedig a bizottság létszámának és összetételének a kérdésével kapcsolatban: egyelõre mindegyik tagország megtarthatna egy biztost, de azt is kilátásba helyeznék, hogy ha a tagországok száma elér egy meghatározott szintet, a testület létszámát befagyasztanák, s attól kezdve automatikusan egyenjogúságon alapuló rotáció lépne érvénybe. A tegnapi munkaülésen már meg is kezdõdött a vita a reformokról, mindegyik küldöttség lehetõséget kapott álláspontja rövid ismertetésére.
Milos Zeman cseh kormányfõ a csütörtökön elhangzott felszólalások és tárgyalások alapján arra a véleményre jutott, hogy az integrációs szervezet 2004-ig felveszi soraiba az elsõ tagjelölteket. Schröder német kancellár újabb kormányközi konferenciát javasolt 2004-re, azzal, hogy ezen a legfelkészültebb tagjelöltek már szintén teljes jogú tagként vennének részt. "Ezek ez érvek önmagukban sokkal lényegesebbek, mint a politikusok személyes ambíciói" – jegyezte meg a cseh kormányfõ, aki úgy véli, hogy a csatlakozás alapfeltétele, a kulturális infrastruktúra, amely a gazdasági fejlettség és a megfelelõ törvényességi keretek összessége, Közép-Európában már adva van. "A közép-európai régió kétségtelenül rendelkezik ilyen kulturális infrastruktúrával, amely lényegében az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége. Gondoljon bárki bármit, ez a régió mindig Európa szerves része volt" – mutatott rá Zeman.
"Magyarország szeretne egy helyet magának a brüsszeli bizottságban, és fontosnak tartja az EU-n belüli hatáskörök világos szétválasztását "– fejtette ki Orbán Viktor a Corriere della Sera tegnapi számában megjelent interjújában. "A nagy országok nehezen értik meg, milyen biztonságot jelenthet a kicsik számára, ha mindig ott tudhatják egy képviselõjüket a vezérlõteremben. Ez közvetlenül érinti nemzeti identitásukat" – mondta Orbán.

Franciaország
– Egy ambiciózus nizzai szerzõdés sikert kovácsolna féléves elnökségébõl
– A megerõsített együttmûködés az ország elképzeléseinek megfelelõen alakítaná Európa jövõjét
– Több szavazat a Miniszterek Tanácsában, és nem kevesebb, mint Németországnak
– Minél több területen törölni a nemzeti vétót
Németország
– Bõvítést és a minõsített többségû döntések kiterjesztését a menekült- és bevándorláspolitikát kivéve
– A szavazatok újrasúlyozását vagy a kettõs többség
elvének érvényesítését
– Megerõsített együttmûködést, korlátozott létszámú bizottságot
Nagy-Britannia
– Gyors EU-bõvítést, kevesebb intézményi reformot
– A minõsített többségû döntéshozatal korlátozott kiterjesztését, vétójogot az adóügyek, a szociálpolitika, a védelempolitika és határellenõrzés területén
– Megerõsített együttmûködést, de fékekkel, megakadályozandó, hogy Nagy-Britannia az integráció perifériájára kerüljön
– Több szavazatot a tanácsban, cserébe lemond egy biztosról
Olaszország
– Megerõsített együttmûködést, a bizottság létszámának korlátozását
– A vétójog korlátozását, kivéve az alkotmányos kérdéseket
– Megváltoztatni a szavazatok arányát a Miniszteri Tanácsban a jelenlegi 10:2-rõl 33:3-ra
Spanyolország
– Kevésbé lelkesedik a bõvítésért, a minõsített többségû döntések kiterjesztését sürgeti, de nem a támogatások rendszerére
– Ugyanakkora szavazati súlyt akar, mint Olaszország, bár népessége 18 millióval kisebb
– Osztja Nagy-Britannia aggodalmát a megerõsített együttmûködés miatt

"Dilemmában voltam a választás napján – végül az RMDSZ-re szavaztam"

Bukarest. Holnap tartják Romániában az elnökválasztás második fordulóját, amelyben a kisebbik rossznak tartott, posztkommunista Ion Iliescu, valamint a szélsõséges nacionalista CorneliVadim Tudor mérkõzik meg egymásal. Errõl és más idõszerû politikai kérdésekrõl nyilatkozott tegnap az MTI-nek Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. "A romániai magyar választók akarata az, hogy érdekeiket egységesen képviseljük, itt az alkalom, hogy ezt az akaratot nézzük és ne azt, ami az RMDSZ vezetésének csúcsán, vezetõ testületeiben elválaszt bennünket" – hangsúlyozta Tõkés. Szerinte ezt az esélyt az RMDSZ magyar identitása jogán, rossz politizálás ellenére kapta meg választóitól. A szavazók akaratának viszont az RMDSZ az ellenzékben könnyebben tud majd eleget tenni, mert "nem osztanak meg bennünket hatalmi érdekek, konjunktúrák". Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke úgy látja, hogy a romániai elnökválasztás 2. fordulója nem kínál semmiféle alternatívát.

"A romániai demokratikus pártrendszer megtévesztõ. A totalitárius egypártrendszer osztódott, s az utódok továbbra is összedolgoznak. Sem Vadim Tudorral, sem Iliescuval nem nyerünk, vagy nem veszítünk, a kettõ egyre megy. Tudor segíti hatalomra alteregóját, Iliescut, sõt az sem nagyobb tragédia, ha Tudor nyer Iliescuval szemben" – hangsúlyozta. A püspök szerint az RMDSZ volt az elmúlt tíz évben a legerõteljesebb képviselõje, megtestesítõje a romániai demokratikus értékeknek. "Éppen ezért tartom aggasztónak, hogy az RMDSZ-en belül is ugyanaz a balratolódás ment végbe az utóbbi években, mint a román politikai palettán." A püspök úgy véli, az RMDSZ választási szereplését illetõen nem indokolt az RMDSZ hivatalos vezetõségének elégedettsége, ugyanis a szövetség közel százezernyi szavazót veszített 1996-hoz képest, szavazótáborának gyengülése teljesen egybeillik a romániai demokratikus erõk általános veszteségével, épp azt a többletét veszítette el, ami eddig megkülönböztette a román pártoktól. Az elismerés nem az RMDSZ-t illeti, hanem a romániai magyarságot, amely, mivel nem volt alternatívája, az RMDSZ-re szavazott. "Én is ezt tettem, dilemmában voltam a választás napján: végül az RMDSZ-re szavaztam, mert nem volt kire szavaznom másra."

Nemzetközi fegyverembargó a tálibok ellen

Washington. Oroszország és az USA az ENSZ Biztonsági Tanácsában közösen javasolta, hogy rendeljenek el nemzetközi fegyverembargót és egyéb szankciókat az afganisztáni tálib kormányzat ellen, mert az továbbra is terrorista kiképzõ táborokat tart fenn, és menedéket nyújt Oszama bin Laden terrorista vezetõnek. A javasolt egyéb szankciók közé tartozik az Afganisztánnal szemben jelenleg is érvényben levõ polgári repülési embargó megszigorítása, a külföldön található tálib javak befagyasztása, valamint az ópium heroinná alakítása során használt vegyi anyagok afganisztáni eladási tilalma.

Világszövetség: a magyar kormány lépése jogtalan

Bukarest. Tiltakozik a Magyarok Világszövetsége (MVSZ), amiért a nyugati magyarságot a Nyugati Magyarok Tanácsa képviseli majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) decemberi ülésén – írta tegnap az erdélyi Krónika címû napilap. A szövetség vezetõi szerint az MVSZ-t a magyar kormány akarja kirekeszteni. Úgy vélik, a magyar kormány lépése jogtalan, mivel egyik alapító tag sem helyettesítheti az alapító dokumentum aláíróinak egyikét vagy másikát. Léh Tibor, az MVSZ nyugati régiójának elnöke a Krónikának elmondta, bár tudtak a Határon Túli Magyarok Hivatalának tervérõl, csak a sajtóból értesültek, hogy az új testület képviseli majd a nyugati magyarságot az értekezleten. A régióelnök kifejtette, az illetékesek nem konzultáltak a Világszövetséggel, és úgy vélte, tévedésrõl van szó, hiszen Szabó Tibor, a HTMH elnöke az Országgyûlés külügyi bizottságában elmagyarázta, hogy a kormánynak nincs joga helyettesíteni valamelyik tagszervezetet. Szabó Tibor, a HTMH elnöke a Krónikának megerõsítette, hogy a kormánynak nincs joga dönteni a MÁÉRT-ben történtekrõl, de hangsúlyozta: nem a magyar kormány alakította a Nyugati Magyarok Tanácsát, hanem a nyugati magyarság kérésére jött létre a testület. Szabó rámutatott: a MÁÉRT alapítói között nem szerepel az MVSZ, a Nyugati Magyarok Tanácsát pedig maguk a nyugati magyarok szorgalmazták a Magyarország 2000 konferencián. Ez benne foglaltatik a zárónyilatkozatban, amelyrõl mindenki tudomást szerezhetett.

Borisz Jelcin most elõször bírálta utódját, Putyint

Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza tegnap szokatlan gyorsasággal és nagy többséggel, a szükséges számú olvasatban megszavazta az állami jelképekrõl szóló törvényeket – köztük a volt szovjet himnusz zenéjének "visszafogadását" –, és Jegor Sztrojev felsõházi elnök nyilatkozata szerint a Föderációs Tanácsban sem lesz gond ezekkel az alkotmányos törvényekkel. Az állami jelképekrõl, a félszovjet himnuszról, a fehér-kék-piros lobogóról és a címerként elfogadott kétfejû sasról, valamint a hadsereg hivatalos lobogójának megszavazott vörös zászlóról szóló törvények a két kamara jóváhagyása után Vlagyimir Putyin államfõ ellenjegyzését követõen lépnek életbe. Ugyanakkor a duma épülete elõtt néhány száz baloldali tüntetett a volt szovjet himnusz mellett, míg a központi postahivatalnál kétszáz jobboldali állt sorba, hogy Putyin elnökhöz intézett táviratával fejezze ki felháborodását. Meglepõ módon Borisz Jelcin most elõször bírálta utódját, Putyint a szovjet himnusz "viszaemelése" miatt.

Iraki hitelkeret palesztin családok támogatására

Rámalláh/Hebron. Tegnap hajnalban és a nap folyamán is fegyveres összecsapások robbantak ki a palesztinok és az izraeli katonák között a ciszjordániai Rámalláhban, Hebronban és Betlehemben. Az összetûzéseknek halálos áldozatai is voltak. Az AFP szerint a tíz hete kitört ellenségeskedések halálos áldozatainak száma tegnap már elérte a 310-et. Az áldozatok többsége palesztin. Közben riadókészültségbe helyezték az izraeli hadsereget, miután tizenhárom palesztin szervezet, köztük a Fatah katonai szárnya és a szélsõséges iszlám irányzathoz tartozók, tegnapra és mára meghirdették a harag két napját, az 1987-ben kitört palesztin felkelés évfordulóján. Tegnapra virradóra mind Izrael, mind a palesztinok elutasították New York-ban azt a brit– francia javaslatot, hogy küldjenek a palesztin területekre katonai megfigyelõket, de ne ENSZ-zászló alatt. A Palesztin Hatóság képviselõje továbbra is azt szorgalmazza, hogy a BT 2000 fegyvertelen ENSZ-megfigyelõt küldjön Ciszjordániába és a Gázai-övezetbe. A palesztin követelés elfogadásának kicsi az esélye, mivel Izrael már korábban közölte, hogy ellenez minden ilyen ENSZ-missziót.
Szaddám Huszein iraki elnök hitelkeretet nyitott azon palesztin családok támogatására, amelyeknek tagjai életüket vesztették az utóbbi tíz hét folyamán az izraeli katonákkal való összecsapásokban.

Az orosz hatóságok csecsen elkövetõket gyanítanak

Moszkva. Gudermeszben tegnap egy öngyilkos merénylõ felrobbantott egy rendõrkapitányságot, míg a Csecsenfölddel szomszédos sztavropoli területen, Pjatyigorszk központjában két pokolgép is robbant egy idõben. Gudermeszben egy tartálykocsi behajtott a városi kapitányság udvarára, s alig három méterre a falaktól robbanás következett be, és a jármû kigyulladt. A rendõrök megpróbálták kiemelni a lángokból a sofõrt, de észrevették, hogy a jármû tüzérségi lövedékekkel van megrakva: mindenki fedezékbe menekült, de hamarosan bekövetkezett a második, sokkal erõsebb robbanás. Két rendõr meghalt, kilenc pedig megsebesült – közülük négynek válságos az állapota. Az udvaron parkoló 19 rendõrségi jármû roncshalmazzá változott. Pjatyigorszk központjában pedig két, robbanóanyaggal megrakott gépjármû robbant fel. A felsõ piacnál egy ember életét vesztette, öten megsebesültek, az alsó piacnál két ember halt meg, tíz pedig megsebesült.

New York. Az Európai Unió nem hajlandó egyetlen dollárral sem emelni hozzájárulását az ENSZ költségvetéséhez csak azért, hogy így ellensúlyozzák az USA kvótájának csökkenésébõl származó kiesést. Az ENSZ különbözõ alapjainak és programjainak mûködését 50 százalékban fedezi az EU, miközben az USA részesedése ennél jóval alacsonyabb. Ugyanakkor az unió mindig idõben befizeti a hozzájárulását, ami Washingtonról nem mondható el. (MTI)

Gueckedou. Több száz halálos áldozata van annak a támadásnak, amelyet lázadók hajtottak végre még szerdán hajnalban Guineában, a Sierra Leone és Libéria határa közelében lévõ Gueckedovárosa ellen. Egy Guineában dolgozó Vöröskereszt-vezetõ elmondta azt is, hogy a mészárlásban több mint ezren megsebesültek, sok házat, középületet, gépkocsit felgyújtottak, elvágták a telefonvonalakat. (MTI)

Tokió. Alberto Fujimori perui exelnök tegnap kijelentette: japán állampolgárságra számít, hogy annak révén megmeneküljön az üldöztetés elõl, amelynek politikai ellenfelei részérõl van kitéve. Fujimorit csütörtökön ki akarta hallgatni egy perui vizsgálóbizottság, de õ nem jelent meg. (MTI)

Washington. Sandy Berger nemzetbiztonsági tanácsadó igazolhatatlannak tartja Edmond Pope amerikai üzletember moszkvai bírósági elítélését. A napokban Pope-ot húsz évig terjedõ szabadságvesztésre ítélték kémkedés miatt. A volt amerikai haditengerészeti hírszerzõ tiszt állítja: csupán üzletemberként tartózkodott Oroszországban. Pope csontrákban szenved, és a legfrissebb hírek szerint az illetékes orosz bizottság támogatja Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz benyújtott kegyelmi kérvényét. Berger elmondta: elnöki szinten is kifejtették az oroszoknak, hogy Pope-ot el kell engedniük. Utoljára 1961-ben ítéltek el amerikai állampolgárt kémkedés vádjával Oroszországban. (MTI)

Washington. A jemeni nyomozók olyan információkat juttattak el az USA-nak, amelyek bizonyítják, hogy az amerikai Cole romboló ellen októberben elkövetett merénylet gyanúsítottjai kapcsolatban álltak Oszama bin Ladennel, az Afganisztánban bujkáló hírhedt terrorista vezérrel. (MTI)

Prága. Újabb botrány tört ki a cseh hadseregben, egy hét alatt immár a második. A védelmi tárca bírósági úton azt követeli a brüszszeli NATO-központban, illetve az IFOR és az SFOR kötelékeiben az elmúlt években szolgálatot teljesítõ magas rangú tisztektõl, hogy adják vissza korábbi fizetésük egy részét, mert azt a prágai hivatalnokok rosszul számolták ki. Jirí Pisklák tábornok, akinek oroszlánrésze volt a NATO-csatlakozás sikeres lebonyolításában, Havel drámáiba illõ abszurd helyzetnek nevezte, hogy ugyanazon a napon, amikor délelõtt a bíróság elõtt állt, délutánra hivatalos meghívója volt egy díszebédre, amelyet a védelmi miniszter adott a NATO-csatlakozást elõsegítõ személyiségek számára. (MTI)

Német törvényhozás

Berlin. A kormány és a felsõház után tegnap a német törvényhozás alsóháza is úgy határozott, hogy önálló indítványban kéri az alkotmánybíróságtól a szélsõjobboldal legveszedelmesebb pártjának a betiltását. A döntés a két kormánypárt (szociáldemokraták, környezetvédõk), valamint a reformkommunisták (PDS) igenlõ szavazataival született meg. A konzervatív ellenzéki uniópártok (CDU, CSU) elvileg helyeslik a Német Nemzeti Demokrata Párt betiltását, ám úgy vélik, egy ilyen értelmû alsóházi indítványnak nincs politikailag értelme azok után, hogy a kormány és a felsõház (Bundesrat) is jelezte: az NPD betiltását fogja kérni az alkotmánybíróságtól. (MTI)