Szombat, 2000. december 9. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 284. szám

Több mint száz módosító indítvány volt a 2001-es állami költségvetés vitájában

Pozsony. Csütörtökön a parlamentben éjfélig tartott a költségvetési vita, ennek köszönhetõen tegnap délre el is fogytak a felszólalók. A képviselõk elé lépett a Nizzából hazatért Mikulás Dzurinda kormányfõ is.

Dzurinda elismerte, hogy a gazdasági növekedés lassú, de már azt is eredménynek tartotta, hogy nincs visszaesés. Sõt, az ipar február óta, az építõipar pedig június óta stabil növekedést mutat. Ezért a jövõ évre reálisnak ítélte a költségvetésben elõirányzott több mint 3 százalékos növekedést. Biztosította a képviselõket, hogy a lakásépítésre, az autópálya-építésre és az ipari parkok létesítésére ígért összegnek megvan a költségvetési fedezete. Meggyõzõdését fejezte ki, hogy a kormány hátralevõ 22 hónapja alatt sikerül az eredetileg vállalt szintre emelni a hazai gazdaságot. A felszólaló ellenzéki képviselõk közül Augustín Marian Húska (HZDS) azt vetette a kormány szemére, hogy restrikcióival lefojtotta a hazai keresletet. A Szlovák Távközlési Vállalat privatizációjáról kijelentette, ez még annál is rosszabb volt, mint amit az õ privatizációs gyakorlatukról szoktak állítani. Tibor Cabaj, a HZDS frakcióvezetõje kijelentette, tulajdonképpen nincs is mirõl vitázni, hiszen Brigita Schmögnerová kilátásba helyezte: ha a képviselõk a módosító indítványaikkal túlságosan átszabják a költségvetést, õ a szavazás elõtt visszavonja az anyagot. A kormánypárti képviselõk közül Pavol Prokopovic (SDK) arra figyelmeztetett, hogy a vállalkozók támogatását illetõen nem is a pénz hiánya, hanem a felesleges adminisztratív nehézségek tekinthetõek a legfõbb problémának. Példaként azt hozta fel, hogy a kisvállalkozások támogatására szánt összegbõl azért marad kihasználatlan 25 millió korona, mert a pénzügyminisztérium a gazdasági minisztérium írásbeli kérvényére várt az átutaláshoz. Azt is kérte, hogy a Szlovák Gázmûveknek a jövõ évre elõírt rekordnagyságú, 5 milliárd koronás elvonást ütemezzék át, és a vállalatnak ezt néhány hónappal késõbb kelljen befizetnie a költségvetésbe.
Végül délre elfogytak a felszólalók, és Farkas Pál, a költségvetési javaslat közös elõadója, bejelentette: a 70 felszólaló összesen több mint 100 módosító indítványt terjesztett be, ezek színvonalát a korábbi évekhez képest lényegesen jobbnak ítélte. A vita zárszavában Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a rekordmagasságú költségvetési hiányt elismerve kijelentette, sok olyan elemet is tartalmaz, amelynek köszönhetõen az elkövetkezõ két év sokkal könnyebb lesz. Jövõre a kormány már márciusra beterjeszti a költségvetési alapelveket, és szeretné, ha a parlament áprilisban jóváhagyná õket. #gy a pénzügyminisztériumnak a továbbiakban csak a részleteket kellene kidolgoznia, a kormány pedig már júniusban tárgyalhatná a következõ évi költségvetési javaslatot. Azt is megígérte, hogy ha teljesülnek a törvényi feltételek, sor kerül mind a minimálbér, mind pedig a nyugdíjak emelésére. A vita végén az ülést vezetõ Pavol Hrusovský berekesztette a parlament ülését, a testület a költségvetésrõl szerda reggel szavaz. (tuba)

Pozsony. Ellenzékiek és kormánypártiak egyaránt a büdzsé hiányának rovására költségigényes javaslataikkal hozakodtak elõ. Igor Presperín, a parlament alelnöke az államfõ irodájának pénztárát gyarapítaná 27 millió koronával. Marta Podhradská azt szorgalmazta, hogy a Matica slovenskát jövõre ugyanakkora összeg illesse, mint idén. A HZDS képviselõje élesen bírálta Milan Kòazko kulturális minisztert, amiért a tárca aránytalanul nagy mértékben támogatja a magyar kisebbségi kultúra fejlõdését. (sárp)

A legfelkészültebb társult országok már 2002 után az Európai Unió tagjai lehetnének

Nizza. Az Európai Unió 2002 végétõl készen áll az új tagok felvételére – ezt fogadták meg tegnap az Eállam- és kormányfõi a nizzai csúcsértekezleten. Egyben kifejezték reményüket, hogy az elsõ jelöltek már a 2004-es euroválasztások idejére uniós tagok lesznek. "Az EU-csúcs résztvevõi támogatásukról biztosították az Európai Bizottság bõvítési stratégiai dokumentumát, egyetértve azzal a megállapítással, amely szerint 2002 végéig lezárhatók a csatlakozási tárgyalások az erre akkor készen álló tagjelöltekkel" – közölte Pierre Moscovici európai ügyekért felelõs francia társminiszter. A nizzai csúcstalálkozó eredményeit összefoglaló elnökségi dokumentum kívánatosnak nevezi továbbá, hogy az elsõként csatlakozó új tagállamok már részt vehessenek a kövekezõ európai parlamenti választásokon, fûzte hozzá a miniszter. Bizottsági források szerint a 2004-es idõpontra tett utalás Lamberto Dini olasz külügyminiszter kívánságára került bele az elnökségi összegzés végleges változatába. "Perspektíváról, nem pedig elkötelezettségrõl van szó" – sietett leszögezni Moscovici, emlékeztetve arra, hogy a csatlakozások idõpontja csak a tagjelöltekkel folytatott tárgyalások függvényében határozható meg. "A jelölt országok közötti differenciálás elve továbbra is sarkalatos jelentõségû marad" – mondta. Az állam- és kormányfõk az intézményi reform kérdésein kívül lezárták a csúcstalálkozó összes témáját, sikerült megállapodniuk minden kérdésben, és mostantól a csúcsértekezlet végéig kizárólag a reform témakörére koncentrálnak. Jonathan Faullnak, az Európai Bizottság szóvivõjének értékelése szerint a reform kérdéseivel kapcsolatban is konszenzus körvonalazódik a 15 tagállam között. Az EU-csúcs színhelyén tegnap több mint tízezren tüntettek a közös európai alkotmány elfogadásáért és egy föderális szerkezetû Európa megteremtéséért. A nemzeti törvényhozások és az Európai Parlament 50 képviselõje is részt vett az Európai Tanács értekezlete alkalmából megtartott békés tüntetésen. A csúcsértekezlet környékét a rendõri erõk még jobban elzárták a külvilágtól. A Masséna téren bezártak a boltok, a vendéglõk és a kávéházak. A környékrõl minden jármûvet eltereltek.

Csáky Pál tegnap a Vágsellyei járásban tett látogatást

Vágsellye. A mezõgazdasági termelés visszaesése jelenti a Vágsellyei járás egyik legnagyobb problémáját, tájékoztatta tegnap a járásba egynapos munkalátogatásra érkezett Csáky Pál kisebbségügyi és emberjogi miniszterelnök-helyettest Szeles István, a járási hivatal elöljárója. Elmondta, bár a járásban nagyon jók a termelési feltételek, és jól kiépített öntözõrendszer áll a termelõk rendelkezésére, az értékesítési lehetõségek hiánya jelenti a fõ gondot. A megoldást az elöljáró szerint a mezõgazdasági termékeket feldolgozó üzemek létesítése és megfelelõ értékesítési hálózat kiépítése jelentené. Környezetvédelmi szempontból a szennyvízcsatorna-hálózat hiánya jelenti a legnagyobb problémát, ezt egyrészt európai uniós támogatással, másrészt a járás legnagyobb ipari üzemének, a vágsellyei Duslo vegyi üzemnek a segítségével próbálják megoldani. Tervben szerepel egy a járási székhelyet elkerülõ fõút építése is, amihez egy új hídra is szükség lesz a Vág folyón keresztül. Csáky Pál felajánlotta, ennek megvalósításához igyekszik majd az uniós ISPA-programból támogatást szerezni. Helena Psotová elöljáró-helyettes az oktatásügyi problémákról szólva elmondta, igaz, hogy az idén néhány iskola gázmûvesítésére kaptak pénzt, azonban az iskolaépületek felújítására is égetõ szükség lenne. Psotová arról is tájékoztatott, hogy Vágsellyén egy drogfüggõkkel foglalkozó krízisközpont megnyitását tervezik január elsejével. A helyi magyar tanítási nyelvû alapiskolában és a peredi magyar és szlovák alapiskolában a pedagógusokkal beszélgetett az oktatásügyi problémákról, elsõsorban az oktatásügy reformjának szükségességérõl, ezen belül az iskolák önkormányzati hatáskörbe helyezésérõl. A közigazgatási reform volt a fõ témája a Vágfarkasdon tartott találkozónak, ahol Csáky Pál a járás polgármestereivel és a Nyitrai Kerületi Hivatal elöljárójával folytatott élénk eszmecserét. Itt egyebek közt a közhasznú munkákkal, a kataszteri hivatalokkal és a községek anyagi gondjaival kapcsolatos problémák kerültek terítékre. (gaál)

Jövõre a hadsereg újra gyakorlatra hívja a tartalékosokat

Pozsony. Nyolc év után jövõre Szlovákiában is újra behívják a tartalékos katonákat. A Twist rádió információi szerint a védelmi minisztérium a NATO-körök nyomására döntött úgy, hogy újra hadgyakorlatra hívja a katonai kiképzésen már átesett férfilakosság egy részét. A rádió információi szerint a legalább 4-5 éve leszerelt katonákat hívják be elõször, de a korábban megszokottakkal ellentétben nem többhetes, hanem csak néhány napos gyakorlatról lesz szó. A gyakorlaton legfeljebb ezren vesznek majd részt. "A rövidség legfõbb oka a pénzhiány"– jelentette ki Milan Cerovský vezérkari fõnök. Pavol Kanis védelmi miniszter már tavaly beszélt arról, hogy az ilyesmi miden férfinek csak a javára válik, ha másért nem, legfeljebb azért, hogy egy rövid idõre nyugton hagyja õket a feleségük. Csehországban már 2 éve tartanak hasonlóakat, s ott a behívottakon kívül nagyon sok önkéntes jelentkezik egy kis gyakorlatozásra. Ilyen lehetõség bevezetésén gondolkodik a szlovák hadvezetés is.

A Milosevics-rezsim bûne

Belgrád. A Jugoszláv Jegybank elnöke szerint a Milosevics-rezsim során a korábban feltételezettnél négyszer több pénzt, legalább 4 milliárd dollárt menekítettek ki az országból jogtalanul. Mladjan Dinkics elmondta, a pénzkiáramlás a háborús években érte el a csúcspontját. Nem tudni, egy hét alatt miért nõtt ez a szám a korábbi adat négyszeresére. Kormánykörök szerint a múlt héten 1 milliárd Jugoszláviából származó dollárra bukkantak Cipruson. (MTI)