Csütörtök, 2000. december 7. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 282. szám

A szlovák parlament tegnap megkezdte a jövõ évi állami költségvetés vitáját

Pozsony. "Az állami költségvetés szempontjából a 2001-es év a jelen kormányzati ciklus legneheázebb éve lesz" – jelentette ki tegnap a parlamentben Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, a költségvetési vita nyitányaként tartott beszédében.

A kiindulópontként számított 3,2%-os nemzeti össztermék (GDP) -növekedést, a 7%-os inflációt és a 16,3%-os munkanélküliséget elérhetõnek nevezte Schmögnerová. A GDP növekedésével kapcsolatban a nemzetközi szervezetek becsléseire hivatkozott, hangsúlyozva, hogy bár a hazai kereslet idén folyamatosan csökkent, más tényezõk kedvezõ irányban hathatnak erre a mutatóra. Az infláció alakulása szempontjából a legfontosabb az lesz, hogy a kormány tartsa magát a központi árak emelésének harmonogramjához. A munkanélküliséggel kapcsolatban pedig fõként a jövõre is esedékes közhasznú programtól vár eredményeket. Schmögnerová elismerte, hogy a 37,2 milliárdos tervezethiány duplája az ideinek, de ennek oka szerinte a talán túl gyorsra sikeredett fiskális reform és a költségvetés szerkezetének megváltozása. Így ugyanis ezentúl az állami költségvetésben jelennek meg olyan tételek, amelyek eddig az államháztartási deficitben voltak jelen. A jövõ évi költségvetés egyébként 14-20 milliárd koronával kisebb bevételre számíthat, de a pénzügyminiszter szerint ez jó kiindulási alapot jelent a következõ évekre. Azt is megígérte, hogy a reformok további ösztönzése érdekében a kormány csak szigorú feltételek mellett folyósítja az ígért támogatásokat. Így az egészségügy adósságtörlesztésének feltétele a reform harmonogramjának betartása, a vasút és a villamos mûvek pedig csak akkor kap állami garanciát a hiteleire, ha végrehajtja a vállalt átalakításokat. Az önkormányzatok által követelt 1,1 milliárd koronás többlettámogatásról pedig annyit mondott, hogy a kormány sokat foglalkozott a kérdéssel, de jövõre csak ennyire telik.
A vitában Rastislav Septák, a Szlovák Nemzeti Párt nevében arra emlékeztette a kormánykoalíciót, hogy a harmadik évre már élénkülést és nem további megszorításokat ígért. Farkas Pál az MKP nevében a költségvetés sarokpontjait ambiciózusnak, a teljesíthetõség határán levõnek nevezte. Fontosnak tartotta viszont a bevételi és a kiadási oldalon tapasztalható szerkezetváltozásokat. A legnagyobb kockázati tényezõnek azt ítélte, hogy a kormány a költségvetési hiány fedezésére korlátlan jogot kapna állampapírok kibocsátására. Ezért az MKP nevében indítványozta, hogy a kormány csak annyi állampapírt bocsáthasson ki, hogy a költségvetés összesített hiánya még a GDP 4%-a alatt maradjon.Pavol Hrusovský, a parlament alelnöke bejelentette, a vitában több mint ötvenen szeretnének felszólalni, és mivel ezt a részt péntekig befejezik, akár a késõ esti órákig ülésezni fognak. (tuba)

A Dzurinda-kormány tegnap jóváhagyta az utolsó csatlakozási fejezetek megnyitását is

Pozsony. Az utolsó hat uniós csatlakozási fejezet megnyitását hagyta jóvá tegnapi ülésén a kormány. A Mikulás Dzurinda kormányfõ által vezetett szlovák delegáció az Európai Unió ma kezdõdõ nizzai csúcsértekezletén adja át formálisan a javaslatot.
Szlovákia kötelezi magát, hogy a hatból négy fejezetben nem kér kivételt vagy átmeneti idõszakot, s 2004. január elsejéig, az ország elõzetesen kitûzött csatlakozási idõpontjáig jogrendjébe illeszti az igazságügyi és belpolitikai együttmûködés, a pénzügyi ellenõrzés, a regionális politika és a személyek szabad mozgásának fejezetét. Bár ez utóbbiban Ausztria és Németország nyomására az Európai Unió kér átmeneti idõszakot.
A környezetvédelem területén kilenc fejezetben átmeneti idõszakért folyamodunk, a mezõgazdaságén 43-ban különleges módosítást, ebbõl hatban átmeneti idõszakot kérünk. Pozsony eddig 16 fejezetet nyitott meg, ebbõl tízet elõzetesen már le is zárt, s Brüszszelben "van már" további 13 csatlakozási fejezet protokollanyaga. Ján Figel fõtárgyaló szerint a két legnehezebb fejezetet nyitnánk meg, s ezek hazai jóváhagyásával is bizonyítottuk, minden szinten készen állunk a csatlakozási tárgyalások sikeres befejezésére.

Pozsony. Az Enizzai értekezletének eredményeit a visegrádi országok kormányfõi hétfõn Pozsonyban vitatják meg. Mikulás Dzurinda, aki Szlovákiát képviseli az értekezleten, nem zárta ki, hogy a V4-ek tervezett találkozóján más társult ország kormányfõje is részt vesz. A nizzai eredmények közös értékelésében Budapesten, a Közép-európai Kezdeményezés ülésén egyeztek meg, mint abban is, hogy közös céljuk eléréséhez közös fellépésre van szükség. A tagjelöltek egyre türelmetlenebbül várják, hogy az Erendezze sorait, és felkészüljön az új tagok fogadására. Legélesebben Orbán Viktor magyar kormányfõ fogalmazott, aki szerint van alternatíva az Unión kívül is. (t, ú)

"Kis félreértés" az állami kitüntetések körül

Pozsony. A kormány tegnapi ülésén elfogadta Csáky Pál javaslatát tizenegy személyiség állami kitüntetésére. A kitüntetéseket Rudolf Schuster államfõ nyújtja majd át Szlovákia megalakulásának 8. évfordulója alkalmából. Mint már közöltük, kitüntetést kap Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi fõbiztosa, továbbá Jozef Stank, Milan Krucay és Vojtech Zamarovský. A szlovákiai magyarok közül Bauer Gyõzõ sok éves társadalmi és tudományos tevékenységéért, valamint a Csemadok élén vállalt munkájának elismeréséül részesül állami kitüntetésben. Meglepetésre a listán felbukkant Miroslav Belanský is, aki korábban Vladimír Meciar mozgalmának képviselõjelöltje volt.
"Csak utólag szereztem tudomást arról, hogy a Pribina Keresztje Kitüntetés harmadik fokozatát a kormány annak a Miroslav Belanskýnak szavazta meg, aki 1998-ban a HZDS listáján indult a parlamenti választásokon" – nyilatkozta Csáky Pál. A miniszterlenök-helyettes elmondta, Belanskýt a baloldali Pavel Koncos földmûvelési miniszter javasolta kitüntetésre. "Ha elõbb értesülök a jelölt politikai hátterérõl, alkalmatlanságát hangsúlyoztam volna, így viszont magyarázatot követelek a minisztertõl" – jegyezte meg. Mivel a kitüntetések átadására csak január elsején kerül sor, Csáky lehetõséget lát más jelölt állítására.

Nizzában ma megkezdõdik az Európai Unió csúcstalálkozója – tegnap szakszervezetek tüntettek az európai alapjogok chartájának elfogadása ellen

Párizs/Nizza. Az európai szakszervezetek utcai megmozdulásokat szerveztek tegnap az európai alapjogok chartája ellen, amelyet a ma Nizzában kezdõdõ EU-csúcs résztvevõi elfogadni készülnek. A csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló Nizza polgármestere elhárította magától a felelõsséget a csúcs elé idõzített globalizációellenes tüntetõk fogadását illetõen. A közös felelõsség szellemében folytatandó munkára sürgette tegnap az unió tagállamait az intézményi reformról szóló megállapodás érdekében az elnökséget betöltõ Franciaország. "Átfogó, kiegyensúlyozott, teljes, hatékony és hiteles megállapodásra van szükség, mert az Európai Unió szavahihetõsége a tét" – fogalmazott a francia kormány szóvivõje Az elnökség "a lehetõ legjobb megállapodás elérését célzó erõfeszítéseket" ígért. Hubert Védrine francia külügyminiszter szerint "az utolsó percben megállapodásra fognak jutni" a résztvevõk az intézményi reform ügyében. Az Európai Bizottság taglétszámáról nem jött létre egyetértés a tagállamok között, s függõben maradt a döntés a miniszteri tanácsban képviselt szavazati súlyok miatt a Párizs és Berlin között felmerült nézetkülönbség ügyében is. Védrine a francia részrõl kívánt megoldásra utalva az országcsoportok szerinti súlyozás elvének tiszteletben tartását szorgalmazta, s hozzáfûzte, hogy ennek a szavazási rendszernek az elfogadása nem teszi kérdésessé az unió alapjául szolgáló német– francia egyezséget. A brüsszeli bizottság létszámának kérdésében, mint elismerte, nem találtak megoldást a különbözõ megközelítések között. A francia külügyminiszter ezúttal is hangoztatta: a cselekvõképesség fenntartása érdekében kívánatos lenne, hogy megszabják a testület létszámának felsõ határát.