Hétfô, 2000. december 4. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 279. szám

Jacques Chirac francia államfõ és Gerhard Schröder német kancellár is óvatosan nyilatkozott Hannoverben a december 7–10-i EU-csúcstalálkozóról

Hannover/Barcelona/Brüsszel. Nem sikerült egyezségre jutni a közelgõ nizzai EU-csúcs egyik legfontosabb kérdésében, az egyes országok szavazati súlyának ügyében Jacques Chirac francia államfõ és Gerhard Schröder német kancellár szombati hannoveri találkozóján.

Miután a két politikus két órán át tárgyalt egymással, Schröder szellemesnek szánt közlése ("megegyeztünk, hogy lesz megállapodás") egyértelmûvé tette, hogy a megbeszélés nem hozott áttörést. Németország azt szeretné, ha – nagyobb lélekszáma folytán – a többi vezetõ EU-tagállamnál nagyobb szavazati súlyhoz juthatna a szervezeten belül: ezt viszont Franciaország mindeddig elvetette.
A szavazati súlyok kérdése az EU-bizottság létszámával, a minõsített többséggel történõ döntéshozatal kiterjesztésével és az egyes tagállamok közötti fokozott együttmûködés megkönnyítésével együtt a jövõ heti nizzai csúcs legfontosabb kérdései közé tartozik.
Chirac, aki vendéglátóként, s az EU soros elnökeként az elmúlt napokban végiglátogatta a szervezet többi tagállamát, úgy vélekedett, hogy a körút során "lassú elõrehaladás" történt, s már mindenki jobban megérti a másik fél álláspontját. "Még nagyon nehéz kérdéseket kell megoldani" – mondta körútjának záróállomásán, Hannoverben a francia államfõ, hozzátéve: vagy lesz megoldás, vagy nem lesz, de ha lesz, akkor az az utolsó pillanatban, Nizzában fog megszületni. Mindenesetre Chirac és Schröder is azt hangsúlyozta, hogy a francia– német együttmûködés zavartalan. "Mindketten teljes sikert akarunk Nizzában" – mondta Schröder, hozzátéve: biztos abban, hogy a csúcsértekezlet nem fog kudarccal záródni valamiféle francia–német ellentét miatt. Chirac kiemelte Párizs és Berlin egyetért a lényegi elõrehaladás szükségességében, mert ettõl függ az EU kibõvítése.
Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai fõképviselõje szerint az EU nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy a december 7–10-i nizzai csúcstalálkozó kudarcba fulladjon, ne szülessen megállapodás. A spanyol politikus kijelentette: ha most nem lesz megegyezés, akkor nem lesz két év múlva sem, ezért mindent elkövet azért, hogy most megszülessen a megállapodás. "Ha az unió elhalasztja a határozat meghozatalát, akkor az le fogja lassítani az európai struktúra felépítésének és a szervezet bõvítésének folyamatát" – szögezte le, de hozzátette, hogy noha kényes ügyekben kell megállapodni, mindez nem lehetetlen, és szerinte lesznek megállapodások, méghozzá jók.
A 15 tagországnak a nizzai csúcson döntenie kell az EU intézményi reformjáról, amelynek révén lehetõvé válik, hogy a szervezet számos országgal kibõvítve is mûködõképes legyen. A tagországok között azonban nézeteltérés van többek között az Európai Bizottság nagyságával és összetételével, valamint az egyes tagállamok szavazati súlyának módosításával kapcsolatban.
Solana úgy véli, most, amikor már 15 tagországból áll a szervezet, túlhaladott az a gondolat, hogy az európai struktúraépítés motorja a francia–német tengely legyen. Szerinte ez akkor volt védhetõ álláspont, amikor az unió még csak hat tagból állt. "Egy olyan Európában, amely folyton csak bõvül, egyre többféle tengely, vektor, kapcsolat lesz, abban egyre összetettebbé válik a viszonyrendszer, de ez nem feltétlenül rossz dolog" - mondta Solana.

Tanácsok ijesztgetõknek

Düsseldorf. Ne ijesztgesse senki a gyermekét a Mikulással vagy a krampusszal – kérik német orvosok Bár az ijesztgetés többnyire eredményes és a kicsik félelmükben "gyorsan megjavulnak", de a félelmen alapuló nevelésnek káros következményei lehetnek. A gyermek gyakran válik álmatlanná, koncentrálási problémákkal küszködhet. Gyakran jelentkezik nála depresszió, csökken önbizalma és túlságosan függõvé válik a felnõttektõl remélt védelemtõl. Az ilyen gyereknél fej- és hasfájás is jelentkezhet. (MTI)

Rózsa Ernõ az MVSZ felfüggesztését és kormánybiztos kinevezését indítványozta

Budapest. A Magyarok Világszövetségének szombaton Siófokon megtartott rendkívüli küldöttgyûlésén Király Zoltánt, a szövetség budapesti szervezetének elnökét választották az MVSZ elnökhelyettesének. A tanácskozáson elfogadott állásfoglalás szerint a megjelent küldöttek magas száma és a szabályos szavazások során született határozatok – a májusban megválasztott elnökségi és bizottsági póttagok megerõsítése, a költségvetéssel kapcsolatos kifogások rendezése és az MVSZ megújulásához szükséges elvi határozat meghozatala – a világszövetség mûködõképességét biztosítják. A küldöttgyûlés után megtartotta alakuló ülését az elnökség, amely eddig azért nem tudott érdemi munkát végezni, mert 12 tagja önként felfüggesztette tevékenységét. A következõ küldöttgyûlést 2001 májusában tartják.
A szombat reggelbe torkolló régiótanácskozásokon kidomborodtak az MVSZ-ben uralkodó ellentétek. Szíjártó István, az anyaországi régió elnöke elmondta, hogy néhányan tudatosan akarják szétverni a szövetséget és kifogásolta, hogy nem hívták meg Fekete Gyulát, Pálfy G. Istvánt, Dobos Lászlót és Kellermayer Miklóst. Egyúttal cáfolta, hogy õk valamilyen ellen-világszövetség létrehozásán fáradoznának. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke elmondta: "nem locsogni jöttünk ide, hanem érdemi munkát végezni", és emlékeztetett arra, hogy a bojkottáló 12 elnökségi tagnak az elmúlt hónapokban dolgozni kellett volna. Rózsa Ernõ, a Felvidéki Magyarok Országos Tanácsának elnöke azt javasolta: ha tovább tart az áldatlan állapot, akkor függesszék fel a világszövetséget, és nevezzenek ki kormánybiztost.

Negyvenhatan vesztették életüket és 150-en sérültek meg a szombaton hajnalban Indiában történt vasúti balesetben

Újdelhi. A tegnapi számvetés szerint 46-an vesztették életüket és 150-en sérültek meg a szombaton hajnalban Indiában történt vonatszerencsétlenségben. A mentést végzõ vasutasok lángvágók és daruk segítségével bontották szét a két szerelvény roncsait.
A baleset a Pandzsáb szövetségi államban levõ Szaraj Bandzsara vasútállomásán történt, Újdelhitõl 240 kilométerrel északra. A katasztrófát az okozta, hogy a Howrah Mail Express belerohant egy álló tehervonatba. Az expressz vezetõje a köd miatt feltehetõen nem vette észre a kivilágítatlanul álló szerelvényt. Az ütközés nyomán a személyszállító vonat mozdonya és öt kocsija kisiklott.
India a világ egyik legnagyobb vasúthálózatával rendelkezik. A fontosabb vasútállomásokon (ezek számát hétezerre teszik) naponta
13 millió utas fordul meg. A nagy forgalom miatt azonban gyakoriak a balesetek. Az elmúlt négy évben legkevesebb 800-an haltak és kétezren sérültek meg vasúti balesetben.

Bugár–Weiss rádióvita

Pozsony. "Ha nem valósulnak meg a kormány idei prioritásai, a Magyar Kolaíció Pártja nem tudja támogatni sem az ún. kis, sem pedig az ún. nagy alkotmánymódosítást" – mondta Bugár Béla MKP-elnök egy hét végi rádiómûsorban. Hozzátette, pártja számára továbbra is rendkívül fontos a nyelvi charta elfogadása, a nevesítetlen földek kérdésének rendezése, valamint a nyitrai egyetem önálló magyar karát támogató kormányrendelet megfogalmazása. Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselõje elismerte, az MKP-nak jogában áll a kormányprogramot a saját szemszögébõl tolmácsolni, akárcsak a baloldali politikai erõnek. Weiss az MKP álláspontjával kapcsolatban úgy véli, az összes politikai erõ elemezhetné, hogy a kormányprogramból mi áll ellentétben saját prioritásaival, és feltételeket szabhatna. Weiss szerint félre kell tenni a pártérdekeket. Bugár Béla a Szlovák Demokratikus Koalícióval kapcsolatban elmondta, a frakció és a koalíciós szerzõdés megszûnését idézheti elõ, ha a demokrata és szabadelvû képviselõk kilépnek a klubból. Megjegyezte: a kialakult helyzetért a Mikulás Dzurinda által létrehozott uniót is terheli a felelõsség. Weiss szerint sok múlik a kormányfõ kulcsembereinek politikai érettségén és azon, hogy a belsõ konfliktusokat alá tudják-e rendelni az államérdekeknek. (s; t; ú)