Szerda, 2000. november 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 275. szám

Hiányzik az a fórum, ahol a népi hagyományok továbbvitele során keletkezett torzulásokra rá lehetne mutatni

November l8-án a Szlovák Rádió koncerttermében több száz lelkes szereplõ részvételével rendezte meg a Csemadok Országos Választmánya a Szlovák Rádió magyar fõszerkesztõségével közösen a Tavaszi szél vizet áraszt népdalversenyt.

A rendezvényt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Beszédében elmondta, hogyan született meg a gondolat, hogy a már közel egy évtizede abbamaradt seregszemlét felújítsák.
Örvendetes tény, hogy a népdalverseny szervezõi újabb lehetõséget adtak népzenei hagyományunk õrzõinek és lelkes ápolóinak, hogy nemcsak a hangversenyteremben, de az éter hullámain keresztül is hallathassák hangjukat. Az viszont már kevésbé örvendetes tény, hogy ezt az országos seregszemlét Pozsonyban rendezték meg, ahol közönsége alig volt.
Köszönet és elismerés illeti mindazokat, akik kezdeményezték, rendezték és szervezték ezt a találkozót. Köszönet a szereplõknek, hogy nem hagyták kialudni azt a tüzet, amely népzenei hagyományunkat ma is éltetni hivatott.
A verseny öt kategóriában zajlott. Szólóének, csoportos ének, hangszeres szólisták, hangszeres együttesek és roma együttesek kategóriájában. A döntõben 12 énekes szólista, 21 népdalkör, 4 népi hangszeren játszó szólista, 8 hangszeres együttes és 2 roma csoport vett részt. A roma folklórhagyományt azért képviselte csak két együttes, mert nem volt több jelentkezõ. A szereplõk zömmel a nyugati régiókból (fõleg a nyitrai kerületbõl) kerültek ki, kisebb részük Nógrádból és Gömörbõl, a Bódva völgyébõl pedig két csoport. Kassa környéke és Bodrogköz teljesen hiányzott.
Sajnos az elhangzott mûsorszámok között alig akadt olyan, amit már évekkel ezelõtt ne hallottunk volna. Fõleg az alkotó módon, ötletesen válogatott és összeállított népdalcsokrok elõadását hiányoltuk. Ha a népdalok mezei virágok, akkor ezekbõl színes csokrokat, ikebanákat kell kötni. Kellõ gondoskodás és tanácsadás híján még a kitûnõ hagyományõrzõk is sok esetben tanácstalanok, hogy mit is tûzzenek mûsorukra.
Népdalkincsünk õrzõinek és ápolóinak 1993. április 18-án volt egy, a mostanihoz hasonló nagyszabású mûsora, szintén a Szlovák Rádió hangversenytermében. A keleti végek énekesei akkor is hiányoztak. Közben 1995-ben meghirdette a Csemadok a Tavaszi szél népdalverseny következõ évfolyamát, amelyen a járási szemlék még megvalósultak, de anyagiak hiányában az országos döntõ elmaradt. 1997-ben és 1999-ben a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya szervezésében Bíborpiros szép rózsa címen szerény körülmények között megvalósult egy új országos fórum, egy újabb lehetõség az énekesek bemutatkozására. Ennek ellenére a Csemadok központi vezetése, az új vetélkedõt teljesen figyelmen kívül hagyva, most is a régi nevén propagálta ezt a kulturális rendezvényt, amely nemcsak elõdöntõk nélkül zajlott, de létszámban és idõtartamban egyaránt túlméretezett volt.
Ideje lenne, hogy a Csemadok központi vezetése foglalkozzon az öntevékeny mûvészeti mozgalmunk idõszerû és égetõ kérdésével: hogyan tovább, mert az ilyen rendezvények, mint az ez évi Tavaszi szél népdalverseny, nem használnak a mozgalomnak.
A népdalverseny meghirdetése az eddigi gyakorlattól eltérõen újszerûen történt. Ugyanis az országos döntõ résztvevõinek kiválasztását nem elõzték meg körzeti vagy járási elõdöntõk, hanem a felhívás értelmében, amely az Új Szó ez évi szeptember 20-i számában jelent meg, bárki jelentkezhetett a versenybe, amennyiben mûsoráról beküldött egy hang- vagy videokazettát. Ezeknek elbírálása a rádió szerkesztõségében történt, az országos rendezvény bírálóbizottságának tagjai nélkül.
A Tavaszi szél népdalverseny, amely a ’70-es években érte el virágzásának teljét, a késõbbi években egyre inkább formálissá vált, megmerevedett, csak a látványos színpadi szereplésre összpontosította figyelmét, a lényeg, a népdalkincs tisztasága és az ezzel járó népnevelõi munka egyre jobban háttérbe szorult. Kezdetben a verseny járási és területi fordulóin alkalom nyílt a kiértékelésre, beszélgetésekre, ahol a részt vevõ énekesek és vezetõk népzenei ismereteit bõvíthettük.
Késõbb, a ’80-as évektõl kezdve, mind a Tavaszi szél, mind a többi népmûvészeti fesztivál inkább csak a külcsínre törekedett, a tartalom pedig egyre jobban háttérbe szorult. A népzene a színpadi folklór több mûfajában is fontos szerepet játszik, egyre jobban szaporodnak a torzulások, mind a tovább élõ népzene, mind a színpadi folklór többi mûfajában. Hiányzik az a fórum, ahol a hagyományok továbbvitele során keletkezett torzulásokra rá lehetne mutatni, ezeket a vadhajtásokat nyesegetni lehetne.
Ahhoz, hogy kellõképpen tudjuk értékelni ezt a különben sikeres seregszemlét, vissza kell tekintenünk a hazai népdaléneklés születésének és mozgalommá izmosodásának elõzményeire. Harminckét évvel ezelõtt, 1968-ban született meg az elképzelés, hogy a Csemadoknak a zselízi és a gombaszögi rendezvényeken kívül országos népdaléneklési mozgalmat kellene szerveznie, amely biztosítani tudná gazdag népzenei hagyományunk továbbadását. Ne felejtsük el, hogy a népzenei hagyományunk mai tolmácsolói nem a szakirodalomból tanulták, hogy mi az igazi értékes népdal, hanem tapasztalati alapon, példákon keresztül. Élénken emlékezetemben van a pelsõci leányok vezetõjének, Icsek Istvánnak a felháborodása, amikor a hetvenes évek elején, a járási fordulón a bírálóbizottság kifogásolta, hogy mûsorában nem népdalok szerepeltek, pedig õ egy olyan kiadványból válogatta a dalokat, amelyet Budapesten a Zenemûkiadó adott közre. Ott, a helyszínen példákon keresztül kellett bizonyítani, hogy a kiadványban szereplõ csárdások nem értékes népzenei hagyományunkat képviselik, hanem csak népdalokat utánzó mûzenei alkotások.
Véleményem szerint a népdaléneklési mozgalom seregszemléjét nem szabad csak egy helyen megrendezni. Ha verseny marad, szükség van minél több elõdöntõre, de ha csak seregszemle lesz, akkor is négy-öt helyszínen kellene szervezni, olyan helyeken, ahol közönséget is lehet toborozni. Sajnos a Csemadok központi vezetése erre nem elegendõ. De vannak már civil szervezetek, amelyek átvennék a stafétabotot, hiszen volt rá példa. Csak össze kellene fogni az ilyen törekvéseket. Erre pedig csak egy öntevékeny, a magyarországi KOTA (Kórusok Országos Tanácsa) mintájára megalakított szövetség lenne képes, amelyen belül szakemberek és lelkes támogatók összefogásából nagyszerû dolgok születhetnek.
Akik versenyezni akarnak, versenyezzenek, de a megmérettetésnek más módja is van. A népdaléneklési mozgalmunk középpontjában ne a színpadi produkció legyen, hanem maga a népdal. A szervezõk pedig ne feledkezzenek meg arról, hogy az a sok szereplõ elvárja mûsorának a részletes elemzését és a szakemberek tanácsait.
"És mint az ékszer is holt kincs a láda fenekén, életet akkor kap, ha viselik: a népdal is, mennél többeké lesz, annál nagyobb lesz világító és melegítõ ereje." (Kodály: Visszatekintés I/35. l.)

Ma kezdõdik a Nosztalgia EXPO mûvészeti nagyvásár a Szlovák nemzeti felkelés téri Mûvészetek Házában

Pozsony. Elsõsorban népszerûsítõ céllal rendezték meg tavaly elõször a Nosztalgia EXPO elnevezésû mûvészeti nagyvásárt. Idén a folytatás is azt a feladatot vállalja, hogy Szlovákia kulturális örökségérõl, annak kezelésérõl, gondozásáról, tudományos-népszerûsítõ és turisztikai célokra való kihasználásáról hírt, avagy egyfajta állapotjelentést adjon. Mégpedig a múzeumok, galériák, régiségkereskedések tevékenységének, munkájának a prezentálásával. A közönség mától december 3-ig ismerkedhet a Nosztalgia EXPO elnevezésû mûvészeti nagyvásáron, az Sznf téri Mûvészetek Házában az említett intézmények – állami múzeumok, galériák, valamint magángalériák és régiségkereskedések stb. – tevékenységével, gyûjteményeinek egyes darabjaival, valamint a restaurátori munka, a mûemlékek állagmegóvásának a problematikájával, nem utolsósorban a restaurátorképzés kérdéseivel. E fórum természetesen nemcsak a nagyközönség, hanem a mûkincsbemutatás és -megóvás területén dolgozó szakemberek számára is hasznos – kapcsolatteremtésre, az egymás munkájához való közelebbjutásra, a legújabb eredményeknek a megismerésére nyújt lehetõséget. A Nosztalgia EXPO mûvészeti nagyvásár programjában szakmai elõadások is szerepelnek. A fõ téma ezúttal a mûemlék épületek tetõzetével foglalkozik, két alapkérdésre keresve a választ. Miként óvhatjuk meg ez épületek tetõszerkezetét, valamint hogy milyen új, korszerû anyagokat használhatunk a felújítás, a helyreállítás során. A témát ma 13 órától szakmai tanácskozáson csehországi és hazai szakemberek boncolgatják a Cseh Központban. Holnap 10 órakor a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában a restaurálás interdiszciplináris kérdéseivel foglalkozó kollokviumot nyit meg Magda Keleti, a nemzeti galéria mûvészettörténésze. A Szlovákiában található várak megmentésérõl holnap 10, a kormányon kívüli szervezeteknek a kulturális örökség megóvásában betölthetõ feladatáról december elsején ugyancsak 10 órától a Cseh Központban tartanak vitafórumot. Kulturális örökségünk megóvásának, vagyis a mûkincsvédelemnek a jövõje természetesen nemcsak az anyagiaktól – bár meghatározóan a rá fordítható összeg meglététõl, hiányától, nagyságától – függ, hanem a szakmai felkészítés, tehát a szakemberképzés minõségének a függvénye is. A restaurátorképzés jelenérõl és jövõjérõl, gondjairól a Szlovák Nemzeti Múzeumban ma 13 órakor kezdõdõ vitafórumon mondják el véleményüket a témában érintettek, elsõsorban a szakos oktatási intézmények pedagógusai. A Nosztalgia EXPÓ-ra jelenik meg A kulturális örökség almanachja.

Országos Játszóház és Gyermek-néptánctalálkozó

Komárom. Idén is közösen várhatják az ünnepet, a karácsonyt a komáromi és a Komárom környéki gyerekek. A Nyári Szabadtéri Táncszínházi Alap, a RÉV Polgári Társulás, valamint a városi mûvelõdési központ jóvoltából ismét lesz játszóház és gyermek-néptánctalálkozó. Az ünnepvárónak és természetesen az ünnepet váróknak a Sportcsarnok ad otthont december 2-án 10-tõl 14 óráig. A gyermeknéptánc-csoportok közül ezúttal a komáromi Pihegõ, a somorjai Csali, a dunaszerdahelyi Kistiglinc, valamint a jókai Kismalmos mutatja be mûsorát az Ünnepváró pódiumán. A Galga zenekar népzenei koncerttel járul majd hozzá az ünnepi hangulathoz. Az együttest azonban nemcsak nézni és hallgatni lehet majd a komáromi III. Országos Játszóház és Gyermek-néptánctalálkozó alkalmával, hanem egy tánc- és játékoktató programban néptáncot és kölünbözõ játékokat is lehet tõlük tanulni Túri György irányításával. Természetesen, ahogy az elõzõ két alkalommal, ezúttal sem hiányozhatnak a bábok – Bartha Tóni Bábszínháza Paprika Jancsi mesés-kalandos visszatérését kelti életre a paraván mögül. Az idei ünnepváró ezenkívül egy nagyon hasznos, a karácsonyi hagyományokkal kapcsolatos kézmûves-foglalkozást is ajánl, kínál: az ügyesebbek saját készítésû karácsonyi díszekkel térhetnek majd haza a komáromi elõünneplésbõl. (tb)

A Böngészõ nyertesei

A Vasárnap 47. számában feltett kérdésre összesen 512 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Molnár Imre ghymesi, Mátyás László kõhídgyarmati és Mogyorósi Kálmán dunamocsi olvasónk nyerte. Gratulálunk!
A helyes megfejtés: Kisszelmenc és Nagyszelmenc; Nagyszelmenc tartozik Szlovákiához.

Királyok, fejedelmek, kormányzók

Dunaszerdahely. Csicsay Alajos Királyok, fejedelmek, kormányzók címû könyvének bemutatója lesz holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A kötetet, amely a Lilium Aurum gondozásában jelent meg, Kovács László, a Somorjai Magyar Tannyelvû Gimnázium igazgatója ismerteti. Az est folyamán kerül sor Sidó Szilveszter fafaragó mûvész a Vámbéry Kávéház számára készített mûalkotásának a leleplezésére is. (ú)

SZÍNHÁZ

SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Bohémélet 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Színházi komédia 19 KIS SZÍNPAD: A zsírosbödön 19

ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Jozko Púcik karrierje 10

JÓKAI SZÍNHÁZ: A kölyök 10

MOZI

HVIEZDA: Dínó (am.) 15, 17, 19 Shaft (am.) 20.30 OBZOR: Végsõ állomás (am.) 18 Segíts, majd segítek (cseh) 15.30, 20.30 MLADOST: Magyar filmek fesztiválja: Anyád! A szúnyogok 18 Jadviga párnája 20 MÚZEUM: A változatlan (lengy.) 19 CHARLIE CENTRUM: Tájkép (szlov.-cseh) 17.30, 18.30, 20.30 Outsiderek (am.) 18 Egy kapcsolat vége (am.) 18 Viharzóna (am.) 20.30 Akiket a Nap meggyötört (or.-fr.) 20 Az én kis falum (cseh) 19.30

DRUŽBA: U-571 (am.) 15.30, 17.45, 20 TATRA: A Föld csatamezõ (am.) 15.30, 17.45, 20 ÚSMEV: Dínó (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Sztárom a párom (am.) 16.15, 19.15 CAPITOL: Blöff (am.) 15.45, 18, 20

ROZSNYÓ – PANORÁMA: Bölcsek kövére 2. (am.) 17, 19 LÉVA – JUNIOR: Mission Impossible 2 (am.) 16.30, 19 GALÁNTA – VMK: Viharzóna (am.) 17.30, 20