Szerda, 2000. november 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 275. szám

Ion Iliescuék elhatárolják magukat a Vadim Tudor vezette Nagy-Románia Párttól

Bukarest. A romániai választásokon gyõztes Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) bejelentette, kisebbségi kormányt kíván létrehozni. Kormányfõje Adrian Nastase, a PDSR elsõ alelnöke lesz. A párt a parlamenti támogatásról megállapodást javasol a Nemzeti Liberális Pártnak, a Demokrata Pártnak és a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek.

Két nappal a vasárnapi romániai választások után a PDSR vezetõi elsõ ízben beszéltek annak lehetõségérõl, hogy Corneliu Vadim Tudor, a szélsõségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) vezére megnyerheti az elnökválasztás második fordulóját. Ebben az esetben a PDSR kész átengedni a kormányalakítás jogát a PRM-nek – közölte korábban Corina Cretu, a PDSR titkára. A PDSR legfelsõ vezetése tegnaptól tanácskozik a hogyan továbbról. A párt megnyerte ugyan a törvényhozási választásokat és államfõjelöltje, Ion Iliescu is az elsõ helyen került az elnökválasztás második fordulójába, de az eredmény messze elmarad a várt elsöprõ gyõzelemtõl. A PDSR ügyvezetõ titkára hangsúlyozta: a párt eleve kizárja bármiféle kormányzási szövetség lehetõségét a PRM-mel. Ion Iliescu pártelnök felszólította a PDSR helyi szervezeteinek képviselõit, hogy egyértelmûen határolják el magukat a PRM-tõl és Corneliu Vadim Tudortól. A PDSR elnöke szerint a PRM és Tudor megerõsödését az eredményezte, hogy Erdélyben a PDSR és az RMDSZ közös kormányzásáról beszéltek. Tudor karizmatikus személyiség, a fiatalok pedig a bosszúálló arkangyalt látják benne – mondta.
Szoros küzdelem várható két hét múlva a romániai elnökválasztás második fordulójában Ion Iliescu volt államfõ és a szélsõségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor között. A szavazatok közel 100 százalékának összeszámlálása után az eredmények azt mutatják, hogy a PDSR államfõ-jelöltje a szavazatok 36,74 százalékát kapta meg. A második fordulóban a PRM vezérével mérkõzik meg, aki a szavazatok 28,45 százalékát szerezte meg. További sorrend: Theodor Stolojan 11,78 százalék, Mugur Isarescu 9,53 százalék, Frunda György 5,87 százalék, Petre Roman 3,01 százalék. A szenátori listákra történt szavazás a következõ sorrendet hozta: PDSR 37,51 százalék, PRM 21,07 százalék, PD 7,64 százalék, PNL 7,49 százalék, RMDSZ 6,32 százalék. A többi párt, illetve választási szövetség nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt. Hasonló a sorrend alakult a képviselõi listákra adott szavazatok összeszámlálása után: PDSR 37,04 százalék, PRM 19,56 százalék, PD 7,09 százalék, PNL 6,89 százalék, RMDSZ 6,22 százalék. A többi párt, illetve választási szövetség nem tudta átlépni a parlamenti küszöböt.

A republikánusok a hatalomátvételre készülnek, a demokraták tovább pereskednek

Washington. Dick Cheney, az amerikai elnökválasztás floridai gyõztesének nyilvánított republikánus George Bush alelnökjelöltje közölte: ha kell magánadományokból hozzák létre azt a fõvárosi irodát, ahonnan a kormányzat átvételével kapcsolatos teendõket fogják irányítani. A megválasztott amerikai elnök számára 5,3 millió dolláros szövetségi pénzalap és egy minden szükséges infrastruktúrával ellátott washingtoni irodaház áll rendelkezésre a felkészülés idõszakában, hogy sima legyen a kormányzat január 20-án esedékes átvétele. Bush – floridai választási gyõzelmének hitelesítése nyomán – bejelentette igényét mindarra, ami a megválasztott elnöknek az átmenet idõszakában jár. Bill Clinton elnök azonban közölte: egyelõre nem lehet megmondani, ki a megválasztott elnök, mert a felek között jogviták vannak függõben. Az elnök ehelyett bejelentette az "átmenet koordinációs tanácsának" létrehozását. A republikánusok aggódnak, mert Al Gore demokrata elnökjelölt jogi ellenvetései miatt túl sok értékes idõ vész kárba. Gore közben megerõsítette, ami jogászainak ténykedésébõl már nyilvánvalóvá vált: tiltakozást jelentett be a november 7-i elnökválasztás floridai eredményének hitelesítése ellen. A vasárnapi hitelesítés értelmében Floridában Bush 537 szavazatkülönbséggel gyõzött. A demokraták kifogásolják, hogy több megyében nem sikerült lebonyolítani a szavazatok kézi újraszámlálását. Broward megyében, ahol ezt végigvitték Gore mérlege 567 szavazattal javult a korábbihoz képest. Ezért a demokraták úgy érzik, hogy a gyõzelemtõl fosztotta meg õket a kézi számlálás elmaradása Miami-Dade megyében, valamint idõre be nem fejezése Palm Beach megyében.

A német kancellár szerint 2002-re az Európai Uniónak késznek kell lennie a bõvítésre

Berlin. Az Európai Uniónak 2002 végére képessé kell válnia új tagok befogadására, ehhez pedig feltétlenül szükség van a szervezet belsõ reformjának sikeres végrehajtására – mondta a német kancellár. A törvényhozás alsóháza elé terjesztett kormányfõi nyilatkozatában Gerhard Schröder intette az uniós tagállamokat a december 7-én Nizzában kezdõdõ kormányfõi csúcstalálkozó esetleges kudarcától. Szerinte ezt senki sem engedheti meg magának. A siker érdekében minden tagállamnak föl kell adnia maximális igényeit, és részt kell vállalnia egy megbízható kompromisszum kidolgozásából. A Nizza útjában álló utolsó akadályok között említette a kancellár az unión belüli egyhangú döntési mechanizmust, amelyet véleménye szerint minõsített többséggel hozott határozatoknak kell fölváltaniuk. Kivételt képeznének a tagállamok parlamentjei által ratifikálandó, valamint a védelmi politikát érintõ döntések: ezekhez a jövõben is konszenzusra lenne szükség. Berlin másik "csapásiránya" a miniszterek tanácsán belüli szavazatok súlya. Schröder érvelése szerint tekintetbe kell venni az egyes tagországok népességét. Elfogadhatatlan perspektívának nevezte, hogy a 82 milliós Németországnak a bõvítés után változatlanul 10 szavazata legyen a tanácsban, miközben jónéhány kis EU-tag – amelyeknek összesített lélekszáma jóval elmarad a német lakosságétól – együtt 57 szavazattal bírna. Berlin számára elfogadható alternatíva lenne mind a szavazatok újrasúlyozása.

Moszkvai találgatások

Moszkva. Az orosz haditengerészet fõparancsnoka ismét egy külföldi búvárhajót okolt a Kurszk atom-tengeralattjáró augusztus 12-i tragédiájáért. Vlagyimir Kurojedov flottatengernagy azt valószínûsítette, hogy a Kurszk külföldi tengeralattjáróval – vagy amerikai Toledó osztályú, vagy pedig brit Sovereign osztályú hajóval – ütközött, s ez okozta vesztét. Kurojedov szerint mindkét hajó az Északi Flotta manõvereit kísérte figyelemmel, s jelenleg kivonták ezeket az egységeket a hadrendbõl. Emlékeztetett, a katasztrófa körzetében "két fémanomáliát" észleltek, az egyik a tengerfenékre csapódott Kurszk volt, a másik egy idõ után eltûnt. Az ütközést valószínûsíti az is, hogy az orosz tengeralattjárón keletkezett lékek kívülrõl származó ráhatás következményei, s "a törzs egyes részein idegen tárgyak beékelõdései fedezhetõek fel". (MTI)

Vádak Kucsma ellen

Kijev. Olekszandr Moroz, az ukrán szocialista párt elnöke a parlament plenáris ülésén azzal vádolta meg Leonyid Kucsma államfõt, hogy õ rendelte meg Georgij Gongadze eltüntetését. A független újságíró szeptember 16-án tûnt el. November 3-án egy Kijev melletti erdõben egy fej nélküli, savval leöntött férfiholttestet találtak, amelyben a kollégái röntgenfelvételek és a rajta talált ékszerek alapján felismerni vélték az eltûnt újságírót. Moroz szerint Jurij Kravcsenko belügyminiszter szervezte az akciót. Kazettákat mutatott be, amelyek állítólag Kucsma, Litvin államfõi hivatalvezetõ és Kravcsenko beszélgetéseit tartalmazzák, s amelyek szerinte alátámasztják a vádat, nem kételkedik a felvételek hitelességében. Közölte: a kazettákat a biztonsági szolgálat egyik tisztjétõl kapta, aki kész nyilvánosan is tanúvallomást tenni. (MTI)

Tûzszüneti megállapodás Belgrád és az albánok között

Pristina. A jugoszláv hatóságok és a dél-szerbiai szakadár albán fegyveresek meghatározatlan idõre szóló tûzszüneti megállapodást kötöttek egymással – jelentette be a koszovói békefenntartó erõ (KFOR) egyik illetékese. A lázadók, akik az elmúlt héten több dél-szerbiai település felett is megszerezték az ellenõrzést, közölték: a Koszovóban szolgáló amerikai békefenntartókkal megállapodtak a múlt péntek este kezdõdött tûzszünet meghosszabbításában. A két szembenálló fél képviselõi nem találkoztak egymással, a közvetítést a KFOR vállalta magára. Az albán gerillák azt szeretnék elérni, hogy a dél-szerbiai Presevo-völgyet csatolják a szomszédos Koszovóhoz. A KFOR szerint Belgrád felismerte, más módon, nem erõszakos eszközökkel kell közelíteni a presevói kérdéshez. A békefenntartó erõ illetékese elmondta: a jugoszláv hatóságok amellett, hogy rendkívüli együttmûködési készségrõl tettek tanúbizonyságot, mélységesen el vannak keseredve a nagy átmenõ forgalmat lebonyolító Konculj település elvesztése miatt.

Sikertelenül végzõdött a bécsi EBESZ-értekezlet

Bécs. Sikertelenül zárult a bécsi EBESZ-értekezlet, a külügyminiszterek nem tudtak megállapodni zárónyilatkozat kiadásában. Grúzia, Moldova és Csecsenföld tárgyában nem jutottak konszenzusra – jelentette ki Benita Ferrero-Waldner EBESZ-elnök és osztrák külügyminiszter a tanácskozás végén. Mint mondta, Oroszország állta útját a megállapodásnak. Közlése szerint orosz kifogások miatt nem tudták kiadni a tervezett nyilatkozatot a hadmûveleti térségek gyermekeinek védelmérõl. A többi 55 résztvevõ mindegyike elfogadta. Az EBESZ csak egyhangúlag fogadhat el határozatokat.
Borisz Jelcin volt orosz elnök ígéretet tett arra, hogy megengedi az EBESZ segélycsoportjának visszatérését a háború dúlta Csecsenföldre, s hogy meghatározott menetrend szerint visszavonja az orosz egységeket és fegyverzetet Moldáviából és Grúziából. A Bécsben tárgyaló diplomaták szerint a Vlagyimir Putyin elnök által képviselt új orosz nacionalista irányzat még nehezebbé teszi a konszenzust, mint korábban. A vita során éles szóváltás zajlott le Madeleine Albright amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter között. Albright kijelentette, a szervezet nem lehet hatékony, ha egyes tagok nem teljesítik kötelezettségeiket.

Fónagy és Turi-Kovács

Budapest. Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök – Orbán Viktor kormányfõ elõterjesztésére – átadta Fónagy Jánosnak és Turi-Kovács Bélának a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium, illetve a Környezetvédelmi Minisztérium vezetésére vonatkozó, december elsejétõl hatályos kinevezési okmányokat. Fónagy János elmondta: észrevétlen átmenetet szeretne, hogy abból a tárca munkatársai és a minisztérium mögött álló nagy cégek szolgáltatásait igénybe vevõ polgárok a legkevesebb zökkenõt érezzék. Turi-Kovács Béla azt szeretné, ha a területi környezetvédelmi szervek munkája erõsödne, hiszen azoknak a munkájából vonnak le következtetéseket az állampolgárok nemcsak a minisztériummal, hanem a kormánnyal kapcsolatban is. Délelõtt Fónagy és Turi-Kovács a parlamentben letette a miniszteri esküt. Fónagy Nógrádi Lászlót Turi-Kovács Ligetvári Ferencet váltja fel. (MTI)

Kanadában – abszolút parlamenti többséget szerezve – ismét gyõzött a Liberális Párt, amely egyedül alakíthat kormányt

Ottawa. A Kanadai Liberális Párt (LPC) alakíthat kormányt az észak-amerikai országban, miután a hétfõi választásokon megszerezte az abszolút parlamenti többséget. Az eredmények alapján a Liberális Pártnak 172 hely jutott a 301 tagú parlamentben, míg a jobboldali ellenzéket tömörítõ Kanadai Szövetség 67, a Québeci Blokk (BQ) pedig 37 mandátumot szerzett. A Jean Chrétien kanadai kormányfõ vezette liberálisok azon túl, hogy sorozatban harmadszorra gyõzedelmeskedtek a választásokon, pozíciójukat is megerõsítették: az elõzõ ciklushoz képest tizeneggyel több képviselõi helyet szereztek. Bizonyos választási körzetekben rendkívül szoros eredmények születtek, ezért az ellenzék várhatóan újraszámlálást fog kezdeményezni, amely azonban nem változtathat érdemben a liberálisok abszolút többségén. (MTI)

2002 elõtt nem lesz döntés

Brüsszel. A NATO fenntartja a nyitott ajtó politikáját, de 2002 elõtt nem dönt arról, hogy meghív-e új tagokat és hányat – mondta Lord Robertson. A fõtitkár szerint a szövetség 1999-es washingtoni csúcstalálkozóján elfogadott tagsági akcióterv második évében tart, s a NATO mind a 19 tagja nagy figyelemmel követi az abban részt vevõ 9 ország haladását, s ezen fog múlni esetleges meghívásuk. (MTI)

Izraeli válaszlépés

Gáza. Izraeli páncélosok fedélzeti géppuskákkal és harckocsilövegekkel lõtték a Gázai övezet déli részén fekvõ Rafah palesztin ellenõrzés alatt álló részét. 15 palesztin megsebesült, kettõ súlyosan. Az izraeli hadsereg válasznak szánta a lépést arra, hogy elõzõleg egy távirányítású szerkezet robbant egy izraeli katonai õrjárat gépkocsija alatt. (MTI)

Árulkodó dokumentumok

Moszkva. Az orosz katonai ügyészség levéltári dokumentumai bizonyítják, hogy Raoul Wallenberg svéd diplomatát – több tízezer magyarországi zsidó megmentõjét – az egykori szovjet titkosszolgálat moszkvai Lubjanka börtönében lõtték agyon. Az egykori náci bûnösöket üldözõ Simon Wiesenthal Központ felszólította Putyin orosz elnököt, hozza nyilvánosságra azokat a dokumentumokat, amelyek szerint Wallenberget a sztálini titkosrendõrség végezte ki 1947-ben. (MTI)

Dimitrij Rupelj a külügyminiszter

Ljubljana. A ljubljanai parlament jóváhagyta, hogy Dimitrij Rupelj legyen az új szlovén külügyminiszter. A politikus Janez Drnovsek kormányfõ alakulóban lévõ balközép kormányának elsõ tagja. (MTI)

Ne öljék meg Öcalant!

Ankara. Senkal Atasagun, a török hírszerzõ hivatal fõnöke ellenzi a halálra ítélt Abdullah Öcalan kurd vezér kivégzését. Atasagun – aki az önálló kurd állam megteremtéséért harcoló Öcalan elfogását eredményezõ akciót vezette – szerint a Kurd Munkáspárt vezérének felakasztása ellentétes Törökország érdekeivel. (MTI)

Egy tárca Csecsenföldért

Moszkva. Az orosz kormány új minisztériummal bõvült: a "csecsen-ügyi" tárca élére Vlagyimir Jelagint nevezte ki Vlagyimir Putyin elnöki rendeletében. Az új tárca feladata koordinálni a szövetségi erõfeszítéseket Csecsenföld fejlõdése érdekében. (MTI)