Szerda, 2000. november 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 275. szám

A környezetvédelem és a mezõgazdaság terén átmeneti idõzsakot kérünk az EU-tól

Pozsony. Idén még hat csatlakozási fejezet megnyitását tervezi Szlovákia, méghozzá a legproblémásabbakét. Ezek közé tartozik a mezõgazdasági és a környezetvédelmi fejezet, melyek átvétéléhez átmeneti idõszakot kérünk.

"A környezetrõl, a személyek szabad költözködésérõl, a mezõgazdaságról, a regionális politikáról és a strukturális eszközök összehangolásáról, az együttmûködésrõl az igazságszolgáltatás és a belügy terén, valamint a pénzügyi ellenõrzésrõl szóló fejezetekrõl van szó, melyek a legbonyolultabbak és legnehezebbek" – tájékoztatott Pavol Hamzík integrációért felelõs miniszterelnök-helyettes.
A kérdést december 6-án vitatja meg a kabinet. Hamzík elmondta, két fejezet: a környezetvédelemrõl és a mezõgazdaságról szóló – melyet a luxemburgi csoport egyetlen tagja sem zárt még le – különösen nehéznek ígérkezik, ezért Szlovákia átmeneti idõszakot kér. Jövõre Svédország vezeti a tárgyalásokat, és a svédek – az Unió bõvítése és a foglalkoztatottság mellett – éppen a környezetre fektetik a hangsúlyt. Ez a fejezet rendkívül pénzigényes – fõleg a hulladékfeldolgozás, az ipari szennyezés ellenõrzése és a levegõ, valamint a vizek védelme szempontjából.
A mezõgazdasági fejezettel kapcsolatban 6 átmeneti idõszakot és a 43 uniós feltételbõl hat módosítást kér Szlovákia. Ján Figel csatlakozási fõtárgyaló véleménye szerint nagyobb dinamikára van szükség, és igyekszünk majd behozni a lemaradást, 2001 végéig szeretnénk megnyitni az összes fejezetet. A jövõ heti francia csúcsértekezlet kulcsfontosságú a bõvítés szempontjából. A jelenleg elnöklõ Franciaország fontosnak tartja az Unió intézményreformját, és az EU csak akkor tud felkészülni a 2003. január 1-jei bõvítésre, ha a 15 tagállam vezetõinek Nizzában sikerül megegyezniük. Pavol Hamzík úgy véli, ezt az idõpontot be lehet tartani, meggyõzõdése szerint az EU-tagállamok megfelelõ konszenzusra jutnak.
Hazánk eddig 16 fejezetet nyitott meg a 29-bõl, tízet lezárt. A helsinki csoportból csak Málta elõzött meg minket 12 fejezettel. Szlovákia 2002 végéig az összes fejezetet szeretné lezárni, és legkésõbb 2004. január 1-jéig fel akar készülni a csatlakozásra. Ján Figel külügyi államtitkár figyelmeztetett: a tárgyalások tempója szorosan összefügg a hazai felkészültséggel és a jogrendben végrehajtott változtatásokkal. Sok esetben a jogharmonizáció kapcsolódik az alkotmánymódosításhoz is. (sza)

Limassol. Cipruson tegnap véget ért az EU csatlakozási folyamatában részt vevõ 12 ország parlamenti elnökeinek és az Európai Parlament elnökének találkozója. A résztvevõk közös nyilatkozatukban kijelentették, támogatják azt a javaslatot, hogy a legfelkészültebb országok már 2003. január 1-tõl beléphessenek az Európai Unióba, hogy az EP 2004-ben esedékes választásain már az új tagországok polgárai is szavazhassanak. (TA SR)

A rendõrségnek rugalmasan kell reagálnia az új kor új bûnözési formáira

Eperjes. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes irodájának szervezésében valósult meg az a nemzetközi, szakmai szeminárium, amelyen közel 80 résztvevõ tanácskozott a hazánkban élõ kisebbségek alapvetõ emberi jogait érintõ kérdésekrõl. A találkozón, melynek másik kezdeményezõje Ján Pipta országos rendõrfõparancsnok volt, kiemelt hangsúlyt kapott a hivatalos szervek kisebbségekhez való viszonya, a rasszizmus és az idegengyûlölet különbözõ megnyilvánulásainak jogi következményei, valamint a bûnüldözõ szervek, a bíróság és az ügyészség munkájának összehangolása e kérdésben. A találkozón képviseltette magát a legfelsõbb bíróság és ügyészség, az alkotmánybíróság, a hazai külképviseletek, a magyar belügyminisztérium, valamint kisebbségi és emberi jogi szervezetek.
A résztvevõk egyetértettek abban, hogy a rendõrségnek rugalmasan kell reagálnia az új kor új bûnözési formáira, egyebek mellett a raszszista indíttatású bûncselekményekre is. Ugyanez vonatkozik a bíróságokra és az ügyészségekre, amelyeknek gyakran nem állnak a rendelkezésére megfelelõ jogi kapaszkodók. Fontos feladat a rendõrök és a lakosság közti kommunikáció javítása, különös tekintettel a rendõrök és romák viszonyára, valamint a roma származású bûnelkövetõkkel szembeni rendõri fellépés minõségére. Ján Pipta szerint a hatóságnak megfélemlítés helyett szolgáltatásnyújtó szervvé kell válnia, ehhez pedig az állomány folyamatos képzésére van szükség.
Csáky Pál az antidiszkriminációs törvény szükségességét hangsúlyozta, továbbá a külföldi tapasztalatok hasznosítását, valamint a büntetõ törvénykönyv néhány idevágó paragrafusa módosítását. A másság elfogadtatása, a toleranciára való nevelés már az iskolában fontos lenne, erre irányul a hazai és a holland rendõrség közös kísérleti programja, melyben jelenleg öt kerület iskoláinak 4500 tanulója vesz részt.
A konferencia eredményeire holnapi számunkban visszatérünk. (juk)

Elsõ Lakás-takarékpénztár

Pozsony. Az 1,5 millió ügyfelet elkönyvelõ Elsõ Lakás-takarékpénztár (PSS) decembertõl új, 300 millió koronás kerettel induló rendkívüli közteshitel-csomagot hirdet; a kölcsön felsõ határa 200 ezer korona, kamata 7,9%. Az építési hitelek elbírálásának idejét is szeretnék radikálisan lefaragni a mostani 4-6 hétrõl 3-ra. E hitelfajtánál a folyósítás döntéshozatalát leegyszerûsítik, minden igénylõ megkapja, méghozzá kezes nélkül, ha legalább 3 éve takarékoskodik. (shz)

Hollandiában legalizálják a beteg halálba segítését

Hága. A holland parlament alsóháza tegnap elfogadta az eutanázia, a gyógyíthatatlan betegek halálba segítésének legalizálásáról szóló törvényt. Hollandia lesz az elsõ ország, ahol engedélyezik az orvosi beavatkozásnak ezt a sokat vitatott formáját. A törvényjavaslatot, amelyet 104:40 szavazati aránnyal fogadott el a képviselõház, még a szenátusnak is meg kell erõsítenie. A jóváhagyás megfigyelõk szerint eldöntött tény, mivel a felsõházban a törvényt támogató pártok többségben vannak. A rendelkezés értelmében nem kell tartaniuk bûnvádi eljárástól az eutanáziát alkalmazó orvosoknak, ha betartják a szigorú feltételeket. Az orvosnak meg kell bizonyosodnia arról, hogy a beteg valóban "elviselhetetlen szenvedésnek" van kitéve, mégpedig orvosilag diagnosztizálható betegség következtében. A diagnózisok megalapozottságát külön szakmai bizottságok ellenõrzik majd. Noha eddig Hollandiában is törvényellenesnek számított az eutanázia, alkalmazását már évek óta megtûrték; 1998 óta több mint két és fél ezer olyan esetet jegyeztek fel, amikor az orvosok e módszerhez folyamodtak.

Az SDK egy része tüntetõleg távol maradt

Pozsony. Tegnap megalakult a KDH kilenctagú parlamenti frakciója – a parlament jóváhagyta az errõl szóló javaslatot. Frantisek Miklosko, az SDK-frakciótól levált csoport vezetõje a tervezet elõterjesztésekor elmondta, a kilenctagú klub összes tagja KDH-alapító tag, kivéve õt, aki a VPN-ben kezdte pályafutását. Roman Hofbauer (HZDS) megjegyezte, Miklosko a VPN-ben csak beépített személy volt, s erre a szerepre a KDH kölcsönözte õt.
Az újdonsült frakcióvezetõ összes képviselõtársát egy pohár pezsgõre hívta meg annak az örömteli eseménynek az alkalmából, hogy a törvényhozás jelen levõ tagjai a tervezetet egyhangúlag fogadták el. A szavazáskor nem volt jelen az SDK 19 tagja, hiányzott a KDH-s Anna Záborská is. Nem szavazott továbbá a HZDS 17, az MKP és az SDL 5, az SOP 3 és az SNS 2 képviselõje. (sá)