Szerda, 2000. november 29. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 275. szám

Hiányzik a politikai akarat a globális felmelegedést gerjesztõ gázkibocsátás csökkentésére

Pozsony. A globális felmelegedésnek az elkövetkezõ száz évben drasztikusabb lefolyása lesz, mint azt a szakemberek eddig feltételezték. Míg az eddigi elõrejelzések 1-3,5 °C-os felmelegedéssel számoltak a következõ évszázadban, a legújabb elemzések már 1,5-6 fokos felmelegedést jósolnak – jelentette ki Miklós László környezetvédelmi miniszter.

A felmelegedés a sarki jég olvadását okozza, ami akár egy méterrel is növelheti a világtengerek szintjét. A folyamat következtében több szigetország egyszerûen eltûnne, a tengermelléki országokban pedig jelentõs területeket öntene el a víz. A nemrég megtartott hágai környezetvédelmi konferencián ennek ellenére nem született egyezség a felmelegedést gerjesztõ kibocsátások 1990-hez képest 5,2 százalékos csökkentésére. Miklós László szerint az ügy sikeres véghezviteléhez hiányzik a politikai akarat. A hágai konferencia sikertelensége elsõsorban az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália, Kanada és Új-Zéland számlájára írható, ezek ugyanis több olyan javaslatot terjesztettek elõ, amelyek ellenõrizhetetlenné tették volna a gázkibocsátást. Ugyanakkor évente több mint ötmilliárd tonna széndioxid kibocsátásával épp az Egyesült Államok a világ legnagyobb légszennyezõje. A második Oroszország, 2,5 milliárd tonnás kibocsátással. Világszerte 25 milliárd tonna széndioxidot engednek ki évente, amibõl 14 milliárd tonna esik a fejlett országokra. Szlovákia évente 43 millió tonnányi széndioxidot bocsát ki, ami az összérték 0,2 százaléka. Szlovákiát 1990-hez képest a gázkibocsátás 8 százalékos csökkentésére kötelezték. Miklós László szerint ezt a feltételt teljesíteni tudjuk, sõt túl is teljesítjük. A következõ klímakonferencia jövõ év májusában lesz a németországi Bonnban. Akkor csakúgy, mint a mostani hágai konferencián meghatározó szavuk lesz a legnagyobb kibocsátóknak: az amerikaiaknak és az oroszoknak. Ugyanis, ha õk nem írják alá az egyezményt, akkor az egész elveszti az értelmét. Ezzel kapcsolatban nem mindegy az sem, ki gyõz az amerikai elnökválasztásokon, hiszen George Busht nem foglalkoztatják olyan mértékben a környezetvédelmi problémák, mint demokrata ellenfelét. (mi)

A kormány ma foglalkozik a Szlovák Gázmûvek december elejére tervezett lépésével

Pozsony. Annak ellenére, hogy a Szlovák Gázmûvek (SPP) a napokban bejelentette, december elsejével 30 százalékkal emeli a nagyfogyasztóknak szánt földgáz árát, lehet, hogy e lépését januárra kell halasztania. Ivan Miklos, a gazdaságpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes és Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter ugyanis egyaránt az áremelés ellen foglalt állást.
Ivan Miklos ugyan elismerte, hogy az SPP az emelés bejelentésekor nem élt vissza monopolhelyzetével, hiszen gazdaságilag teljesen indokolt a drágítás, szerinte azonban a megemelt ár továbbgyûrûzõ hatásával is számolni kell. Brigita Schmögnerová tegnap a Twist rádió hírmûsorában Lubomír Harach gazdasági minisztert is megrótta, mivel a gázmûveket felügyelõ szaktárca elsõ embere nem ellenezte az SPP lépését. A Dzurinda-kabinet mai ülésén – Peter Bencuriknak, a gazdasági tárca szóvivõjének közlése szerint – Lubomír Harach a miniszterek elé terjeszti a gázmûvek áremelési szándékát, annak gazdasági és pénzügyi indoklásával egyetemben, úgy tûnik azonban, a kormány elveti a decemberi áremelésre vonatkozó döntést, és a 30 százalékos drágulás idõpontját 2001 januárjára tolja ki. Helena Poláková, az SPP szóvivõje kijelentette: a gázmûvek tiszteletben fogja tartani a kormánynak az árral kapcsolatos bármilyen irányú döntését. Az SPP a nagyfogyasztók mellett 2001 januárjától a háztartásoknak szánt gáz árát is emelni szeretné, mégpedig 25 százalékkal. A gázmûvek az év végén 5-6 milliárd korona adózás elõtti nyereséggel számol, ami komoly visszaesés a tavalyi 12,363 milliárd koronás profit után; jelenleg gyakorlatilag dotált áron továbbítja a földgázt, az ebbõl a tevékenységbõl eredõ idei veszteséget az SPP 16 milliárd koronára becsüli. (t, shz)

Prágában bíróság elé állítanak két egykori magas rangú kommunista funkcionáriust

Prága. A Kommunizmus Büntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal bûnvádi eljárást kezdeményezett két volt magas rangú csehszlovák tisztségviselõ ellen, mert falaztak egy csehszlovák hírszerzõvé átvedlett volt SS-tisztnek. Jaroslav K. volt csehszlovák belügyminiszter-helyettes és Jaroslav D. pártfunkcionárus 1966 júliusában megakadályozta, hogy a csehszlovák hatóságok Werner Tutter német állampolgár náci múltjára nézve terhelõ bizonyítékokat adjanak át a német hatóságoknak, amelyek ezt Prágától kérték. Tutter akkor már a csehszlováknak titkosszolgálat ügynökeként dolgozott Nyugat-Németországban. Tutter a világháborúban az SS kötelékében szolgált Szlovákiában, és az Einheit Josef partizánvadász alakulat parancsnokának helyettese volt. Ez a kommandó Trencsényteplic környékén részt vett több falu elpusztításában, lakosainak legyilkolásában. Néhány esetben a saját házukban égették el élve az embereket. Tuttert 1948-ban a pozsonyi népbíróság hatévi börtönre ítélte, 1953-ban a börtönben beszervezte az akkori csehszlovák titkosszolgálat. 1954-ben "kitoloncolták" Nyugat-Németországba, ahol Konrad II. fedõnéven Prágának dolgozott egészen 1983-ban bekövetkezett haláláig. Amikor 1966-ban a német hatóságok Tutter múltja után érdeklõdtek, a csehszlovák szervek hamis adatokat szolgáltattak a németeknek, hogy megmentsék Tuttert. A két volt kommunista tisztségviselõ leállíttatta azt a vizsgálatot is, amelyet Tutter ellen a hatvanas évek közepén a csehszlovák ügyészség indított antifasiszták kezdeményezésére. Tekintettel arra, hogy mindketten majdnem nyolcvanévesek, nem valószínû, hogy elítélésük esetén börtönbe kerülnének. A kommunizmus bûneit vizsgáló cseh hivatal szerint az eljárás legfõbb célja tisztázni a múlt kétes ügyeit.

A Nový cas foglalkozik legkevésbé a csatlakozással

Pozsony. A MEMO ‘98 médiafigyelõ cég legutolsó felmérése azt vizsgálta, a szlovákiai sajtótermékekben az elmúlt hónapokban mekkora tér jutott az EU-integrációnak. A téma napi rendszerességgel jelenik meg a médiumok többségében, legnagyobb teret a Szlovák Rádió, a Szlovák Televízió és a Pravda napilap szentelt neki. Minden sajtótermékben az 5 leginkább felkapott téma közé tartozik az integráció, az SZTV, a Luna televízió és a Twist rádió hírmûsoraiban a belpolitikai híreknél is több szó esett az unióról és a csatlakozásról. Az összes sajtótermék közül a Nový cas foglalkozott a legkevesebbet vele, összesen 583,75 négyzetcentiméteren, míg a Pravda 5357,75 négyzetcentiméteren.

A férj sem ment munkába

Nyitra. A nyitrai kerületi ügyész panaszt emelt az ellen a bíró ellen, aki szabadon bocsátotta a lövöldözõ tanárnõt, mert úgy gondolta, nem szükséges a vizsgálati fogság elrendelése. Mária M., a Nyitrai Építõipari Szakközépiskola tanárnõje, szombaton egy utcai veszekedés közben férje pisztolyával hátba lõtte a 17 éves Marian J.-t, akit azóta a helyi kórház intenzív osztályán ápolnak. Megtudtuk, hogy egyelõre nem merik mûteni, mert a golyó gerinctájékon érte, és az orvosok attól tartanak, hogy megsérülne a gerincvelõ. Mária M. hétfõn szabadságot vett ki, az iskola igazgatója annyit közölt a sajtóval, hogy ha nem távozik önként, felmondanak neki. Férje – a Szlovák Kereskedelmi Felügyelõség kerületi irodájának vezetõje – sem ment munkába, telefonon közölte, hogy hosszabb idõre szabadságot vesz ki. (bec)

Elölrõl kezdik az egészet

Pozsony. Jozef Matula gyilkosainak pere december 13-án újrakezdõdik a Pozsonyi Kerületi Bíróságon. Az ügyben már negyedszer hívják össze a bíróságot, az utolsó döntést a legfelsõbb bíróság megsemmisítette, mert az ügyet jogellenesen kapta meg az elõzõ bírónõ. Az egész tárgyalást, melynek eddigi dokumentációja több mint ezer oldal, az elejétõl kell kezdeni.
A bírósági eljárás már több mint három éve húzódik, s letelt a vizsgálati fogságban tartás ideje. A Galántáról származó vádlottak szabadlábon védekezhetnek, mert az eddigi bírósági döntések közül egyik sem emelkedett jogerõre. Történik ez annak ellenére, hogy az egyik vádlott, Kristián R. az eljárás során többször is beismerte, õ követte el a gyilkosságot. (SITA)

Lezárul a hazai sajtótörténet egy sötét fejezete

Pozsony. A Slovenská republika napilap minden valószínûség szerint csütörtökön megszûnik létezni. A lap több éven keresztül Meciar és pártja szócsöveként szolgált, ezt a szerepet idõközben a Nový deò vette át. A Republikát kiadó R-Presstõl a kiadás jogát a Národná obroda tulajdonosa, Leopold Danihels amerikai vállalkozó vette meg. A vétellel és a lap megszüntetésével meg akarják szerezni a Slovenská republika olvasóit, s ezzel is erõsíteni a Národná obrodát. Danihels nem hiszi, hogy ezzel a lap az ellenzék szócsövévé válna, de eddig sem volt koalíciópárti, hiszen egyaránt kritizálta az ellenzéket és a kormányt is. Több munkatársat átigazolnak a megszüntetendõ lapból, de a belpolitikai hírekkel foglalkozók közül egyet sem.

Kérdõjelek az SOP és az SDSS egyesülése körül

Pozsony. Pavol Hamzík SOP-elnök szerint a KDH-val aláírt szerzõdés hozzájárul a koalíció stabilizálásához. Az SOP továbbra is támogatja a balközép politikai erõk integrációját, errõl a szociáldemokratákkal tovább tárgyalnak, de elutasítják a közös SDSS–SOP-frakció kialakítását. Mint mondta, nem vállalják az ezzel járó kockázatot a parlamenti szavazások során. Robert Fico független képviselõ javaslatára reagálva a pártelnök kijelentette: az SOP nem támogatja a parlamentbe jutási küszöb 3%-ra való csökkentését, sem pedig 8%-ra való emelését. "Robert Fico javaslata ismét a populizmus megnyilvánulása" – tette hozzá Hamzík. Az SOP ifjúsági tagozatának (MOP) vezetése szerint az ifjú szociáldemokratáknak (SDMS) tisztázniuk kellene véleményüket a két anyapárt, az SOP és az SDSS egyesülésével kapcsolatban. Furcsállják, hogy az SDMS vezetõi a csatlakozást konkrét posztokhoz kötik. A szociáldemokraták hétvégi kongresszusával Pavol Hamzík, az SOP elnöke is elégedetlen, s jelezte, nem az SOP készül beolvadni az SDSS-be, hanem egy új, közös pártot akarnak létrehozni. (sza)

A DS parlamenti képviselõi is elégedetlenek

Pozsony. Egyre inkább úgy tûnik, a KDH kilépésével egyáltalán nem oldódtak meg a SDK-n belüli problémák. Peter Zajac (DS) kijelentette, ha az SDKÚ-s képviselõk nem legitimizálják magukat a frakción belül, a Demokrata Párt képviselõi kilépnek az SDK frakciójából és független képviselõként folytatják munkájukat. Mint ismeretes, a DS-nek nincs elegendõ képviselõje ahhoz, hogy önálló frakciót alakítson. Zajac arról egyelõre nem beszélt, hogy milyen viszonyban lehetnének az új KDH-s frakcióval, de elmondta, valószínûleg tárgyalni fognak még az ügyrõl.
A frakció tegnapelõtti, késõ estébe nyúló tárgyalásán egyetlen napirendi pontban sem tudtak megegyezni, s a költségvetés támogatása sem egyértelmû a frakción belül. Mikulás Dzurinda újra kijelentette, pártja, az SDKÚ a 2002-es választásokig nem hajlandó parlamenti pártként viselkedni. Vladimír Bajan képviselõ szerint az elmúlt 8 évben még egyszer sem voltak ilyen komplikáltak a költségvetés elõtti egyeztetõ tárgyalások.

Szlovákiai politikusok értékelik a vasárnapi romániai választások eredményeit és a politikai visszarendezõdést

A Ion Iliescu vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), a vasárnapi parlamenti választások gyõztese kisebbségi kormányt hoz létre. A Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége négy év után kiszorul a kormányból. Milyen tanulsággal szolgálnak a romániai események Szlovákia számára? – tettük fel a kérdést.

Bugár Béla MKP-elnök, a parlament alelnöke:
"Az egyik tapasztalat, hogy ha megtorpan a reformok kivitelezése, csak restriktív részük marad meg, a romániai reformok beindításával ugyanis gyengült a lakosság szociális helyzete" – véli a parlament alelnöke. Bugár Béla szerint, ha nem hajtják végre a reformokat, a lakosság azoknak csak negatív hozadékát tapasztalja. Az MKP elnöke elmondta, a romániai választások egyik tanulsága lehet, hogy Szlovákiában is "túl sok a gondolkodás, az egy helyben topogás, keményebb reformokra van szükség." Bugár nem hiszi, hogy Szlovákia számára le lehetne vonni egyértelmû tanulságokat a romániai választások eredményébõl. "Számolunk azzal, hogy a következõ kormányban nem lesz benne a Magyar Koalíció Pártja, ezért igyekszünk olyan törvényeket elõterjeszteni és elfogadtatni, amelyek lehetõvé tehetik megfelelõ minõségû nyugodt életünket akkor is, ha nem leszünk kormányon" – nyilatkozta Bugár. A parlament alelnöke emlékeztetett, két évvel ezelõtt az MKP sem került volna be a koalícióba, ha nem lett volna rá ekkora szükség a Dzurinda-kabinet megalakításánál.

Csáky Pál, az MKP miniszteri klubjának elnöke, kormányalelnök:
"Ami Romániában történt, az intõ jel elsõsorban a szlovákiai kormánykoalíciónak, hogy a tétovázó politika, a visszalépések, a kiskapukeresés nem vezethet sikerre" – összegezte a választás eredményét a miniszterelnök-helyettes. Csáky Pál szerint minden társadalomban a politikusok és a politika minõsége egyben a társadalom leképzõdése is. Romániában olyan szavahihetõ jelöltet kellett volna állítani, hogy az elsõ kör után befutó kettõsnek méltóbb ellenfele legyen. "Az RMDSZ hozzáállása méltányolandó, figyelembe véve, hogy a romániai magyarok jelentõs mértékben támogatták az RMDSZ-t, pedig nem sikertörténet a párt kormánytevékenysége. Kicsit borzongással tölt el, ha arra gondolok, hogy mivel 1996-ban a romániai változás volt a minta számunkra, a mostani negatív változások a szlovákiai történéseket is elõrevetíthetik" – nyilatkozta Csáky, aki reméli, az elkövetkezõ idõszakban máshogy alakulnak nálunk a politikai események, beleértve a 2002-es választások eredményét is. "A jelenlegi koalíciónak meg kellene tanulnia a romániai kormánykoalíció esetébõl, hogy végig kell vinni azokat a folyamatokat, amelyeket megígértünk a választóinknak. A koalíciónak meg kellene valósítania a reformokat, hogy 2002-re mûködõképesek legyenek" – mutatott rá Csáky.

Duray Miklós, az MKP ügyvezetõ alelnöke:
"Már egy-két éve egyértelmû volt, hogy a jelenlegi romániai kormánykoalíció a 2000-es választásokon nem ér el olyan eredményt, mint 1996-ban" – kommentálta az eredményeket Duray Miklós, aki szerint nem vonhatunk egyértelmûen párhuzamot Románia és Szlovákia között, hiszen Ion Iliescu külföldi – fõleg amerikai – megítélése sokkal jobb, mint a vele idehaza összehasonlítható Meciaré. A nyugat-európai – fõleg a német külügy – azonban Iliescu leváltását támogatta. "Ezzel a változással romlanak Románia európai uniós csatlakozási esélyei" – mutatott rá Duray. "A közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a 2002-es szlovákiai parlamenti választáson hasonló helyzet áll majd elõ, mint Romániában. A magyarok szintén kiszorulhatnak a kormányból" – figyelmeztetett Duray, rámutatva, hogy a kormányzási idõszakban mennyire fontos a saját program teljesítése. Az RMDSZ-szel szemben szerinte nagyon sok volt az elvárás, viszont nem marasztalható el a Markó Béla vezette párt, hogy nem teljesítette választási programjának legalább egy részét. "Az elmúlt két évben azonban az MKP nem került olyan helyzetbe, hogy be tudna számolni célkiûzései – legalábbis részleges – megvalósulásáról" – mondta Duray.

Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakcióvezetõje:
"A romániai események kapcsán figyelemre méltó és sajnálatos, hogy az ország nem tudott élni azzal a lehetõséggel, ami az elmúlt választások után kialakult" – véli az MKP parlamenti klubjának vezetõje. Szerinte az egyszerû emberek számára óriási hátránya van a Romániában kialakult helyzetnek, és a kisebbségellenes hangulatnak. Corneliu Vadim Tudor sikere Bárdos szerint nem magyarázható mással, mint azzal, hogy "a magyarellenes hangulattal 2000-ben Romániában választásokat lehet nyerni, elnöki poszt várományosa lehet valaki. Ez lehangoló." A kisebbségi kérdés a frakcióvezetõ szerint biztonsági kérdés, ezért ideje lenne, "hogy koalíciós partnereink is rájöjjenek, nemcsak beszélni kell, hanem ideje lenne eredményeket produkálni." Bárdos rámutatott, Szlovákia számára Románia példájának mindenképpen tanulságként kell szolgálnia. "Maximálisan egységesen kell fellépnünk, és a lehetõ legnagyobb támogatást kell biztosítani parlamenti és önkormányzati képviseletünknek" – mondta.

Peter Weiss, a parlament külügyi bizottságának elnöke:
"A romániai politikai struktúra, a kormánykoalíció összetétele nagyon hasonló a szlovákiaihoz, ezért a hazai kormányképviselõknek figyelmesen és alaposan át kellene tanulmányozniuk a romániai választások tapasztalatait" – vélekedett Peter Weiss, a parlament külügyi bizottságának elnöke. Fõleg azt, hogy a jelenlegi román kormánypártok leginkább saját hibájukból szalasztották el azt az esélyt, hogy a következõ választási ciklusban megszilárdítsák helyzetüket. A romániai választások elõzetes eredményei Szlovákia számára a koalíción belüli kapcsolatok szempontjából is nagyon tanulságosak.

Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár:
"Nem szeretnék értékelésbe bocsátkozni, az azonban biztos, hogy a választások eredményei vizsgálat tárgyát képezik majd" – mondta Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár. A most megválasztott új vezetésnek mindenképpen idõt kell adni, hogy megtegye elsõ lépéseit. Az államtitkár bízik abban, hogy a jelenlegi román kormány által végrehajtott változások visszafordíthatatlanok, és nem kell attól tartani, hogy Romániát a visszarendezõdés veszélye fenyegeti.

Pozsonyban véget ért A nemzeti kisebbségek kultúrájának jelene és távlatai elnevezésû nemzetközi konferencia

Pozsony. Tegnap fejezõdött be A nemzeti kisebbségek kultúrájának jelene és távlatai elnevezésû kétnapos országos konferencia, amelynek célja a Szlovákiában élõ kisebbségek problémáinak feltérképezése volt a kultúra területén, és amelynek cseh, magyar, osztrák és ukrán vendégei is voltak. A kisebbségek képviselõi négy munkacsoportban dolgoztak, az ennek eredményeként megszületett – a kisebbségi médiát, irodalmat, kulturális intézményeket érintõ – ajánlásokat, igényeket a kulturális minisztériumnak és a parlamentnek is eljuttatják. A konferencia résztvevõi megegyeztek abban, hogy nagy szükség lenne egy kisebbségi ház létrehozására, amelyben valamennyi kisebbségnek irodája mûködne, megkönynyítve az együttmûködést. Felmerült a javaslat, hogy Pozsony fõpolgármestere erre a célra kedvezményes áron adhatna bérbe épületet, hiszen a politikai pártok is szimbolikus összegért bérlik székházukat. Foglalkoztak a jövõ évi népszámlálással is, és amellett foglaltak állást, hogy a számlálólapon valamennyi itt élõ nemzetiség legyen feltüntetve, ahogyan azt a kormány nemzetiségi tanácsa jóváhagyta. Támogatják azokat a parlamenti képviselõket, akik az ombudsman intézményének létrehozását javasolják. A tanácskozás résztvevõi szerint a kisebbségi színházak munkáját hatékonyabbá tenné, ha nem a kerületi hivatalokhoz tartoznának, ahol gyakran hiányoznak a megfelelõ szakemberek, hanem a minisztériumhoz. A konferencián született határozatokat a kulturális minisztériumban dolgozzák fel, a dokumentumot a kormány kisebbségi tanácsa elé terjesztik megvitatásra. (me)

December hatodikán kezdi tárgyalni a törvényhozás a jövõ évi állami költségvetés tervezetét

Pozsony. A programtervezet elfogadása, valamint az elõzõ ülésszaktól megörökölt zöldjelentés megvitatása uralta a parlament tegnapi ülését. A jóváhagyott program 76 pontot tartalmaz, köztük a december 6-án napirendre kerülõ költségvetési tervezetet. Elsõ olvasatban 18 törvényjavaslatot vitatnak meg a december 22-éig tartó ülésszakon. A büdzsérõl szóló tervezet megvitatása elõtt el kell fogadni a költségvetéssel összefüggõ elõterjesztéseket és a január 1-jétõl hatályba lépõ javaslatokat. Elvetették a honatyák Milan Benkovský (SDL) javaslatát, hogy a napirendrõl vegyék le a költségvetési hiányt potenciálisan növelõ jogszabálytervezeteket. Elutasította a törvényhozás Dusan Jarjabek (HZDS) felvetését, aki a költségvetés megvitatása idejére élõ televíziós közvetítést szorgalmazott. Elfogadta viszont a parlament azt a javaslatot, hogy az ülésszak utolsó pontjainak egyikeként elõterjesztett Stefan Harabin, a legfelsõbb bíróság elnöke leváltásakor a plénumban beszédet mondhasson Paramo Cumaraswamy, az ENSZ fõtitkárának a bírói függetlenség kérdéséért felelõs tanácsadója. A képviselõk döntöttek arról is, hogy az eddigi 19 óra helyett – péntek kivételével – minden munkanapon 21 óráig tartson az ülés, hogy ne kelljen sort keríteni a korábbi ülésszakokon szokásos éjfélig, hajnalig tartó tanácskozásokra. Lapzártánk után ért véget a víz-, erdõ- és mezõgazdaság helyzetérõl szóló, gyûjtõnevén zöld jelentés tudomásul vétele. A végszavazást a törvényhozás összevonta a 2005-ig kidolgozott mezõgazdasági és élelmiszeripari politika koncepciójának jóváhagyásával. Ez utóbbi tervezet példaként kezeli az európai földmûvelési modelleket. (sárp)

A hajógyár alkalmazottait más cégnél foglalkoztatnák

Pozsony. Marian Jancosek, a komáromi hajógyár felügyelõtanácsának alelnöke szerint a hajógyár jelenlegi vezetése a gyár alkalmazottait más cégnél kívánja foglalkoztatni. Jozef Žucha az információt egyelõre nem kommentálta, ám a SITA hírügynökség értesülései szerint a hajógyár vezetése tárgyal errõl a változatról is. Végleges döntés azonban még nem született.
A KOVO szakszervezet képviselõi a közeljövõben Mikulás Dzurinda kormányfõvel tárgyalnak a hajógyár jelenlegi helyzetérõl. A szakszervezet elnöke, Emil Machyna szerint nyomást gyakorolnak a kormányra, hogy vállaljon garanciát 29,5 millió márkás hitelre, amire három tengerjáró hajó felépítéséhez lenne szükség. Szerinte a gyár a hitelgarancia elmaradása esetén csõdbe megy, és 1600 alkalmazottja elveszíti munkáját.
"Nem állok semmilyen kapcsolatban a HIS és a Bluewind társaságokkal, sem az OBaM biztonsági szolgálattal" – nyilatkozta Jancosek, akit a hajógyár teljes ellehetetlenítésével vádolnak. Szerinte õ csak aláírta az említett társaságok nevében a hajógyár hitelezõinek memorandumát, ám az idei év júniusáig senkit sem ismert ezekbõl a társaságokból. Jancosek ezzel Jozef Žuchának, a hajógyár igazgatótanácsi elnökének szavaira reagált, aki szerint az igazgatótanács volt tagjai – Peter Hrina és Jirí Dlouhý – elõzetes konzultációk nélkül vitték át a hajógyár egyik fontos leányvállalata, a Stroje a mechanizmy vagyonát a HIS és a Bluewind társaságokra. Jancosek tagadja azt is, hogy bárkit megfigyeltetett, vagy fenyegetett. Žucha ugyanakkor az ellenkezõjét állítja, amit tanúkkal is tud igazolni. "Žuchát egyszer láttam, akkor is csak 20 percre, nem tudom, milyen autója van, így nem is figyeltethettem õt" – nyilatkozta Jancosek, hozzátéve, hogy a hajógyár új vezetése, Žuchával az élen – bizonyos csoportok megbízásából – a hajógyár érdekei ellen dolgozik. Az új vezetés szerinte ugyan visszaszerezte a Stroje a mechanizmy leányvállalatot, ám egyúttal el is adta a részvényeket a Dlhopis Értékpapír-kereskedõ Rt.-nek, részvényenként egy koronáért, vagyis 85 308 részvényt 85 308 koronáért. (mi)

Az MKP nem tudja, nyert-e valahol jelöltje

Pozsony. Szombaton 50 községben tartottak önkormányzati pótválasztást, ebbõl 41 községben vagy városrészben új polgármestereket is választottak. A részvétel 45,4%-os volt. Legjobban a függetlenként indult jelöltek szerepeltek, 14-en jutottak polgármesteri székhez, 6 befutó polgármesterjelöltet az SDL, 5-öt a HZDS indított. Az MKP központjában tegnap nem tudták megmondani, hogy valahol nyert-e a párt által indított jelölt. A Smer elõször állított jelölteket a hétvégi önkormányzati pótválasztásokon, és Szentpéteren sikert aratott. A komáromi járásbeli községben az MKP is kampányolt, de a Smer magyar nemzetiségû jelöltjét, Jobbágy Józsefet választották polgármesternek.
A képviselõ-testületek újraválasztásánál az SOP és az SDL koalíciójában induló jelöltek voltak a legsikeresebbek, õk 16, a HZDS és a kommunisták koalíciója 13 helyet szerzett meg. Az MKP 1 képviselõi poszthoz jutott. (ú, sza)

RÖVIDEN

Igló. A Szlovák Paradicsomban az októberben 64 hektáron pusztított tûz okozta kár meghaladta a 366 millió koronát, de a megmentett értékeket több mint 1 milliárd koronára becsülik. A legszomorúbbnak a szakértõk azt tartják, hogy az erdõtüzek terén Szlovákia világelsõ. A szállítás és egyéb, tûzoltási munkálatok számláit már elküldték a kormánynak, amelyekhez csatolták a hasonló katasztrófák megelõzését elõsegítõ javaslataikat is. (TA SR)

Kassa. Az alkotmánybíróság visszautasította Agócs Béla beadványát, aki Nádszeg vezetését azzal vádolta, hogy megsérti alapvetõ emberi jogait. A bíróság részben elismerte, hogy a falu vezetése korlátozta Agócs kulturális aktivitásait, de ez nem volt elég a döntéshez. Agócs jelezte, hamarosan a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordul. (SITA)

Pozsony. A nyomozóhatóság újabb ügyben kérte Gustáv Krajci HZDS-es képviselõ mentelmi jogának megvonását. A kérelelm szerint a volt belügyminiszter egy iglói vállalkozónak nagyobb összeg fejében megígérte, megszerzi neki az engedélyt, hogy a rendõrség által lefoglalt autókkal kereskedjen. Ján T.-tõl Krajci elõször 40, majd 900 ezer korona csúszópénzt fogadott el. Az üzlet nem valósult meg, de Krajci a pénzt nem adta vissza. (TA SR)

Pozsony. A szlovák lakosság többsége számára teljesen ismeretlen, mit takar a környezetvédelmi minisztérium tartósan fenntartható fejlõdés elnevezésû programja. A lakosság csaknem 60 százaléka elõször a Focus által végzett közvélemény-kutatás során hallott róla. A lakosság negyede ugyan már hallotta ezt a fogalmat ám nem tudja, mi az. Csak nem egész 9 százalékuknak volt több-kevesebb információja a tartósan fenntartható fejlõdésrõl. (TA SR)

Pozsony. "Nagy-Britannia támogatja Szlovákia minél korábbi EU-tagságát" – jelentette ki tegnap a szlovák fõvárosban Keith Vaz. A brit külügyi államtitkár a vízumkényszer megszüntetésérõl mégis csak annyit mondott: ez továbbra is érvényben marad, de a csatlakozás után megszüntetik. Elmondta, szerinte a tagjelöltek egyesével, esetleg kisebb csoportokban csatlakozhatnak az EU-hoz. (TA SR)

Pozsony. Szlovákia bruttó külföldi adóssága augusztus végén elérte a 10,9 milliárd dollárt, ez 100 millióval kevesebb, mint július végén. Minden egyes polgárra 2045 dollár adósság jut. A 11 milliárdból a kormány és a Nemzeti Bank adóssága 3,2 milliárd dollár. (SITA)

Pozsony. Az SOP kezdeményezi Jaromír Kosinnak, az Állami Piacszabályozási Alap vezetõjének menesztését. Az alapnál még júniusban képviselõi ellenõrzést tartottak, és a termés eladásával kapcsolatban több törvényellenes lépésre derült fény. A többszöri figyelmeztetésre és a földmûvelési bizottság felszólítására sem történt változás, ezért a párt most javasolja a Pavel Koncos földmûvelési miniszter által jelölt Kosin menesztését. (sza)

Pozsony. Monika Beòová nevetségesnek tartja Jaroslav Volf kijelentését, hogy a Szociáldemokrata Párt (SDSS) soha sem lesz hajlandó együttmûködni a Smerrel. A Smer menedzsere szerint az SDSS elnökének azon kellene elgondolkodnia, hogy azzal az emberrel, aki pár év alatt likvidálta a Szociáldemokrata Pártot, hajlandó-e valaki valaha is szóba állni. Az SDSS a szlovák politikába semmilyen pozitív változást nem hozott. Beòová szerint szomorú, hogy amíg Nyugat-Európában a szociáldemokráciának komoly múltja és erõs befolyása van, Volfnak köszönhetõen Szlovákiában eltûnt. (TA SR)

Pozsony. Elhamarkodottnak és megalapozatlannak tartja az SOP Ladislav Pittner belügyminiszternek a HZDS betiltására vonatkozó bejelentését. Pavol Hamzík pártelnök számára elfogadhatatlan, ha valaki a Meciar ellen folytatott küzdelemmel próbál szavazatokat szerezni, mint ahogy az újonnan megalakult párt teszi. Hamzík hozzátette, ha az illetékes szervek olyan bizonyítékokat mutatnak fel, melyek indokolttá teszik bizonyos politikai erõ betiltását, akkor azokat nyilvánosságra kell hozni, nem pedig spekulálni a lehetséges betiltásról. Ez többet árt, mint használ, s nemcsak idehaza, hanem a külföld szemében is, véli Hamzík. (sza)

Pozsony. Milan Benkovský baloldali képviselõ tegnap elõsként hozta nyilvánosságra vagyonnyilatkozatát. Eszerint egy 1980-ban épült családi ház, egy 184 négyzetméter területû, 632 ezer korona értékû nem lakás célra használt ingatlan és egy 298 négyzetméternyi, 149 ezer korona értékû építési telek tulajdonosa. A képviselõ két éve egy Honda Civic, felesége pedig egy Daewoo márkájú gépkocsit lízingel. A házaspár nem tagja sem vállalati elnökségnek, sem felügyelõtanácsnak. A Demokratikus Baloldal Pártja valamennyi képviselõje, minisztere és vezetõségi tagja év végéig az interneten teszi közzé vagyonnyilatkozatát. (szm)