Hétfô, 2000. november 27. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 273. szám

CorneliTudor azt ígérte ellenfeleinek, ha gyõz, meghívja õket egy pohár pezsgõre

Bukarest. Ma délelõttre ígérték a tegnapi romániai törvényhozási és elnökválasztás részleges eredményinek közzétételét.

Tegnap délutánig a vártnál jóval alacsonyabb részvétel jellemezte az este kilenc órakor véget ért választásokat. A központi választási bizottság összesítése szerint 14 órakor a szavazáson való részvétel aránya országos szinten 27,25 százalék volt, ami jócskán elmarad a legutóbbi, 1996-ban tartott választás ugyanebben az órában rögzített 38,16 százalékától. Az ország különbözõ pontjairól érkezett jelentések viszont arról szóltak, hogy a délutáni, kora esti órákban mindenütt élénkült a szavazási kedv.
Az alacsony részvételt magyarázhatja a romániai választók általános kiábrándultsága a politikából, de az is, hogy a szavazást megelõzõ közvélemény-kutatási adatok már egy olyan "lefutott" erõpróbát vetítettek elõre, amelyet magabiztosan megnyer az ellenzéki Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) és az ország élére visszakerül Ion Iliescvolt államfõ, a PDSR elnöke.
A mostani romániai választás egyetlen igazi tétje valóban az, hogy a kormányzásba csúfosan belebukott demokratikus koalíció képes lesz-e – akár ellenzékben – valódi erõt jelentõ tényezõként megmaradni a parlamentben, vagy a PDSR mögé az egyetlen jelentõs pártként a szélsõségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM) kerül.
CorneliVadim Tudor szenátor, a PRM elnöke, aki pártja államfõ-jelöltjeként a diktatúra bevezetését fogalmazta meg választási kampányában, szavazatának leadása után nagyon magabiztosan, megbocsátó hangnemben nyilatkozott. Mint mondta, a Nyugatnak nincs miért félnie attól, hogy õt államfõnek választják, s attól sem kell félni, ha "a nacionalista erõk kerülnek" hatalomra Romániában. Hazai politikai ellenfeleinek azt üzente, ha gyõz, "meghívja õket egy pohár pezsgõre". A választási kampány során megfogalmazott üzenete úgy szólt, hogy már összeállították annak a 180 politikusnak és üzletembernek a listáját, akiknek elsõként kell majd felelniük, a többiekrõl a tervbe vett románellenes tevékenységet vizsgáló bizottság gondoskodik majd.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetõi tegnap délutáni nyilatkozata szerint nem volt kielégítõ a romániai magyarok részvétele a szavazáson.
A szavazás eddigi menete során csak kisebb incidenseket jelentettek a pártok, a megfigyelõk és egyes magánszemélyek a választási bizottságoknak. A legtöbb gondot az jelenti, hogy a mostani választáson vezették be a szavazói igazolványt, amely nélkül nem adhatják le a voksukat azok, akiknek már az új típusú, egyetlen mûanyag kártyából álló személyi igazolványuk van. A legtöbb panasz a kampánycsend megsértésére vonatkozott, valamint arra, hogy egyes pártok néhány helyen egyik megyébõl a másikba vitték híveik csoportját szavazni.
Több helyen a Pro Democratia civil szervezet megfigyelõi panaszkodtak, hogy megfigyelõjüket – a törvény ismeretének hiányában – csak hosszasabb huza-vona után engedték be a választói körzetbe. Országszerte 22 ezer rendõr biztosította a választások lebonyolítását.

A Smer a nagy pártok magabiztosságával magasabbra emelné a választási küszöböt

Pozsony. A HZDS korábbi tervezetéhez hasonlatos az MKP frakcióvezetõje szerint a Smer legújabb, a parlamenti küszöb emelését szorgalmazó kezdeményezése. Bárdos Gyula szerint nem szerencsés, sõt populista lépés az öt százalékos küszöb nyolc százalékra történõ emelése. Rámutatott, a Fico-féle párt a nagy tömörülések szerepében tetszeleg, s próbálja magát elfogadtatni a komolyabb háttérrel rendelkezõ erõkkel. Az MKP nem támogatná a választási törvény ilyen irányú módosítását.
A Smer tervezetét januárban terjesztené elõ, s az egyedül induló pártoknak 8 százalékban, a két tömörülés alkotta koalíció számára 16 százalékban, míg a hármaskoalíciónak 24 százalékban állapítaná meg a törvényhozásba való bekerülés küszöbét. A HZDS tervezetével összehasonlítva a Smer tervezete szerint a választásokon koalíciót alkotó pártoknak nem kellene egyenként meghaladniuk a nyolc százalékos támogatottságot, csak együtt kellene teljesíteni – kettes koalíció esetén – a 16, illetve – hármas koalíció esetén – a 24 százalékot.
A hírhez kapcsolódik, hogy a Focus közvélemény-kutató intézet elkészítette a pártok támogatottságára vonatkozó legújabb felmérését. Komoly eltérés nem tapasztalható az eddigi felmérésekhez viszonyítva, továbbra is Vladimír Meciar pártja vezet. A kormánypártok támogatottságára még nem nyomhatta rá bélyegét az SDKÚ megalakulása, majd a KDH frakciólapítása kapcsán kialakult szócsata, a közvélemény-kutatás a népszavazás idején készült. (sárp)

Csak 12 ország mondhatja el magáról, hogy tiszteletben tartja a szervezet határozatait

Bécs. Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) 55 tagállama közül csak tizenkettõben nem sértették meg 1999-ben és 2000-ben a sajtószabadságot – állapította meg a bécsi központú Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) jelentése, amelyet a ma és holnap az osztrák fõvárosban sorra kerülõ EBESZ-értekezlet alkalmából adott ki.
A bécsi székhelyû szervezet szerint csak Andorra, Dánia, Izland, Liechtenstein, Málta, Monaco, Norvégia, Portugália, San Marino, Svájc, Szlovénia és a Vatikán mondhatja el magáról, hogy tiszteletben tartotta a sajtószabadságot.
A világ több mint száz országának 2000 újságíróját tömörítõ szervezet szerint az elmúlt két évben az EBESZ-tagállamaiban legalább 27 újságíró lett gyilkosság áldozata, 64-et bebörtönöztek, a sajtó százhatvan munkatársát pedig támadás érte. Mindez azt mutatja, hogy az utóbbi huszonöt évben a Helsinki Záróokmány aláírása óta az EBESZ által, az emberi jogokkal kapcsolatban hozott nagy számú döntés és határozat még nem élvez teljes elfogadottságot és nem tartják teljességgel tiszteletben az EBESZ tagállamainak többségében. Az IPI emlékezteti a szervezetet többek között arra, hogy egyes tagállamaiban továbbra is sürgetõ reformokra lenne szükség e területen, és be kellene tartaniuk nemzetközi kötelezettség-vállalásaikat is – mutatott rá a nemzetközi sajtóintézet anélkül, hogy egyetlen országot is elmarasztalt volna név szerint.

A KDH szerint nincs szükség hûségnyilatkozatra

Pozsony. A holnap frakcióalakításra készülõ kereszténydemokraták országos tanácsa a hét végén támogatásáról biztosította a Dzurinda-kormányt. A KDH reméli, a koalíciós partnerek belátják, szükségtelen lesz a koalíciós szerzõdéshez csatolandó, egyfajta "hûségnyilatkozat" aláírása a részükrõl. Pavol Hrusovský pártelnök szerint a kormány programnyilatkozatát támogató, valamint a koalíciós szerzõdés eredeti változatának érvényességét kimondó határozatuk elegendõ biztosíték ahhoz, hogy szükségtelen legyen egy záradék aláírása. Továbbra is úgy véli, a kereszténydemokrata frakció megalakítása stabilizálja a kabinet helyzetét. Hrusovský ugyanakkor hozzátette, amennyiben a koalíciós partnerek ragaszkodnának a függelék aláírásához, a KDH kötélnek áll.
Peter Zajac (SDK-DS) szerint a kereszténydemokrata képviselõk nem vonulnak ellenzékbe, hanem a helyüket keresik a kormánykoalíción belül. A képviselõt sokkal inkább az aggasztja, hogy a figyelem elterelõdik a szükséges reformokról. Ivan Simko (SDK-SDKÚ) szintén a reformok átültetését tartja a legfontosabb feladatnak, de úgy véli, azt éppen a KDH lépése akadályozza.

"Le akarjuk, le fogjuk váltani az Orbán-kormányt"

Budapest. A szocialista párt hét végén tartott VII. kongresszusa újra választotta Kovács László pártelnököt, s elfogadta a párt hosszú távú, "Magyarország mindannyiunké, az esélyegyenlõség programja" címû, a majdani választási program alapját képezõ anyagát. A tavaly elfogadott új alapszabály nyomán most elsõ alkalommal betöltött elnökhelyettesi tisztségbe Szili Katalin került, a két alelnök Juhász Ferenc és Lendvai Ildikó, a választmányi elnök Jánosi György lett. Kovács László elégedetten úgy értékelte, hogy a szocialisták hét végi tanácskozása az összefogás, a szolidaritás, az egység kongresszusa volt. – Az MSZP le akarja, le tudja és le is fogja váltani a jelenlegi kormányt, illetve azt a politikai stílust, amit a Fidesz elnöke képvisel – hangoztatta a pártelnök, bár miniszterelnök-jelöltje továbbra sincs az MSZP-nek. Lendvai Ildikó úgy fogalmazott: a Kisgazda–Fidesz kormány erkölcsileg már megbukott, s az MSZP feladata megnyerni a csalódott választókat és azokat, akik eddig nem foglalkoztak a politikával.