Szerda, 2000. november 22. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 269. szám

Stoel nem árulta el, az ellenzéki politikusok közül miért éppen Robert Ficóval találkozott

Pozsony. Csáky Pál tegnap ismertette Max van der Stoellal azt a javaslatot, amely szerint a kabinet 10 millió koronát bocsát a nyitrai Konstantin Egyetem rendelkezésére, ha az akadémiai tanács megszavazza a magyar kar létrehozását. A tervezetet a közeljövõben tárgyalja a kormány.

A kisebbségi és emberi jogokért felelõs miniszterelnök-helyettes rámutatott: az MKP számára elfogadhatatlan, hogy Nyitrán az önálló magyar tanítóképzõ kar helyett csak egy szekció mûködjék. Csáky rámutatott, politikai rövidlátás lenne macska-egér harcokba bocsátkozni, eljött a konkrét intézkedések ideje. "A csökönyösség semmit sem old meg" – figyelmeztetett a kormányalelnök. Max van der Stoel és Miulás Dzurinda találkozójának napirendjén is azok a témák szerepeltek, amelyekrõl az EBESZ kisebbségi fõbiztosa kétnapos szlovákiai látogatása során minden vendéglátójával tárgyalt. A fõbiztos felajánlotta segítségét a magyar kisebbséggel kapcsolatos, még nyitott kérdések rendezésében. Ilyenek a kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája, a magyar pedagógusképzés, a nevesítetlen földek ügye és a közigazgatási reform. Stoel szerint megvan a politikai akarat a kérdések megoldására.
Meglepetésként hatott a fõbiztos találkozója Robert Ficóval, a Smer elnökével. Stoel nem volt hajlandó kommentálni a találkozó tényét, lapunk kérdésére csak annyit mondott: "Több politikussal találkoztam, Fico úr egy közülük." Fico lapunknak elmondta, Stoelt fõleg Szlovákia belpolitikai helyzete érdekelte, a magyarokról szó sem esett, a kisebbségi kérdések közül csak a romaprobléma került terítékre.
Ivan Miklos kormányalelnök és az EBESZ-fõbiztos egyetértett abban, hogy a közigazgatási reform végrehajtásának kulcsa a megyerendszerrõl hozandó politikai döntés. A reform Miklos szerint még ebben a választási ciklusban megvalósulhat. Pavol Hamzík miniszterelnök-helyettes annak a meggyõzõdésének adott hangot a fõbiztossal való találkozóján, hogy az MKP prioritásai, melyek a kormányprogram részét képezik, maradéktalanul megvalósulnak, ha a lakosság nagy része is egyetért velük.
Max van der Stoel szokásához híven végig tartózkodott a véleménynyilvánítástól. Értesüléseink szerint a fõbiztos jól felkészülve érkezett 14. szlovákiai útjára, forrásaink közölték, a találkozók során szakavatott kérdéseket tett fel, ám sosem értékelte a kormány vagy az ellenzék munkáját.

Pozsony. Max van der Stoel látogatása során csak a magyar politikusoktól kapott ajándékot. Csáky Pál miniszterelnök-helyettestõl a 20 évszázad Szlovákiában címû, multimédiás CD-vel kiegészített, pazar kivitelû könyvet kaptas. Az MKP vezetõségével való találkozón Kvarda József néhány színes térképet adott át neki, amely az MKP területi beosztásának tervezetét tartalmazza. (jl)

Günter Verheugen: Szlovákia csatlakozási teljesítménye elismerést érdemel

Brüsszel/Pozsony. Günter Verheugen, az Ebõvítési biztosa szerint Málta és Szlovákia csatlakozási teljesítménye elismerést érdemel, s nem zárható ki, hogy a két ország felzárkózik a felvételi tárgyalásokat két évvel korábban megkezdõ, úgynevezett luxembourgi csoportba tartozó államok némelyikének szintjére. Hasonlóan derûlátó hangnemben nyilatkozott a szlovák külügyminiszter. "Szlovákia a tárgyalások elsõ évével elégedett lehet. Elvárásainknak megfelel, hogy 29-bõl eddig 16 fejezetet megnyitottunk, s tízet ideiglenesen le is zártunk" – vonta meg a tárgyalások elsõ éves mérlegét Eduard Kukan.
A Brüsszelben tanácskozó miniszter szerint a tárgyalások eddigi menete kötelezettséget jelent a jövõre nézve, a kormánynak és a törvényhozásnak még komolyabb erõfeszítést kell kifejtenie. Tegnap három fejezetet nyitott meg Szlovákia: a közlekedéspolitikát, a távközlést és a szolgáltatásnyújtás kérdését. Kukan megelégedéssel nyugtázná, ha a tagjelölt országokat nem osztanák luxemburgi (Magyarország, Csehország, Lengyelország, Ciprus, Észtország és Szlovénia) és helsinki csoportra (Szlovákia, Románia, Bulgária, Lettország, Litvánia és Málta), hanem egyenlõen kezelnék valamennyi tagjelöltet. Hozzátette, Pozsony törekvése az, hogy a visegrádi országokkal együtt lépjen az Unióba.
Az Európai Unió soros elnöki tisztségét Franciaországtól január elsején fél évre átvevõ Svédország külügyminisztere, Anna Lindh megjegyezte, Stokholm kész megnyitni a fennmaradó 13 tárgyalási fejezetet.
Egyes vélemények szerint azonban a legvalószínûbb forgatókönyv az, mely szerint a helsinki csoport élenjáró államai csupán tíz fejezetet nyithatnak meg a svéd elnökség ideje alatt, s további három kérdéskört a 2001-es év második félévétõl elnöki tisztséget elnyerõ Belgiumban tekintenének át. (t, c)

Rábólintanak a kormánypártok a frakcióalapításra

Pozsony. A kormánypártok valószínûleg támogatják majd a parlamentben az önálló KDH-frakció megalakulását, az SDK-klubból talán csak Mikulás Dzurinda hívei szavaznak ellene – ez derült ki a tegnapi tárgyalásokon. Ennek feltétele, hogy a kereszténydemokraták nem nyitják meg a koalíciós szerzõdést és nem követelnek további pozíciókat. "Pavol Hrusovský tájékoztatta Bugár Béla MKP-elnököt és engem mint frakcióvezetõt, és megerõsítették, nem kívánják módosítani a koalíciós szerzõdést, és nem kérnek új posztokat" – nyilatkozta lapunknak Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetõje. "Ha ehhez tartják magukat és továbbra is deklarálják a Dzurinda-kormány támogatását, akkor a magyar párt nem ellenzi kezdeményezésüket" – szögezte le Bárdos.
Bugár Béla pártelnök szerencsétlen lépésnek tartaná a frakcióalakítás blokkolását. Véleménye szerint ez nem szüntetné meg a feszültséget, sõt visszaüthet a legfontosabb kérdések tárgyalásánál, és az SDKÚ-hoz pártoló képviselõk is inkább pozitívan viszonyulhatnának a KDH-frakció kialakításához. A kereszténydemokraták tegnap hasonló ígéretet kaptak Pavol Hamzíktól, az SOP vezetõjétõl, továbbá a HZDS önként felajánlotta, hogy támogatja a frakció létrehozását
"Írásos egyezségekrõl kizárólag a frakció megalakulása után gondolkodhatunk" – mondta Pavol Hrusovský, majd leszögezte: a KDH vállalni akarja a felelõsséget a kormány kötelezettségeiért, és a koalíciós szerzõdéssel is azonosulni akar.
A másik megoldásra váró kérdés a KDH koalíciós tanácson való részvétele és szavazati joga. Ezt tulajdonképpen egyetlen kormánypárt és Mikulás Dzurinda sem ellenzi, csak a részletkérdéseket kell tisztázni. "Hogy ötkoalíciónak nevezzük-e azt, ami létrejön, mindegy. A név nem számít, csak a döntéshozatal egyszerûsítése és a kormányprogram teljesítése" – mondta Hamzík.
A Demokrata Párt a két hét múlva esedékes elnökségi tanácskozáson, majd az egy héttel késõbbi országos tanácsi ülésen dönt képviselõi sorsáról. Ondrej Dostál, a DS pozsonyi szervezetének elnöke nem tartja kizártnak, hogy a párt képviselõi is távoznak az SDK frakciójából. A DS egyelõre azt javasolja, hogy az SDKÚ hat pártja kössön egymással új szerzõdést, s törekedjenek saját arculatok kialakítására. (sza, s, -rn-)

Egyre több csatlakozáspárti

Pozsony. A legfrissebb felmérések alapján a lakosság 41%-a támogatja az ország NATO-csatlakozását, 42% nem, 17% nem tud dönteni. A támogatók aránya idén februárhoz képest 3%-kal emelkedett, az ellenzõké 7%-kal csökkent. A megkérdezettek 71%-a érzi úgy, a NATO-tagság stabilizálná az ország helyzetét a nemzetközi politikában. 69%-nak az a véleménye, hogy a tagság leterheli majd a költségvetést. 41%-a szerint Szlovákia sosem lesz a NATO egyenrangú partnere. (SITA)