Szombat, 2000. november 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 266. szám

Spontán tömegünnepléssel fogadták Bill Clinton amerikai elnököt Hanoiban

Hanoi. A vietnami háború valamennyi áldozata elõtt lerótta kegyeletét Bill Clinton amerikai elnök tegnap, a hanoi egyetemen mondott beszédében.

Spontán tömegünnepléssel fogadták Clintont csütörtökön este Hanoiban, ahová felesége és lánya is elkísérte. Õ az elsõ hivatalban lévõ amerikai elnök, aki ellátogatott Vietnamba, 25 évvel a háború befejezése után. Clinton katonaként nem vett részt a vietnami háborúban, elnöksége kezdetén többször hangoztatta, hogy részt vett a háborúellenes tüntetéseken. 1994-ben feloldotta a Vietnam elleni kereskedelmi embargót, s egy évvel késõbb helyreállította a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat. Fehér házi sajtóilletékesek ugyanakkor utaltak rá: nem várható, hogy Clinton nyilvánosan bocsánatot kér a háború okozta szenvedésekért, elõdei politikájáért.
Tudományos, technológiai és környezetvédelmi egyezményt írtak alá tegnap Clinton és Tran Duc Luong vietnami elnök tárgyalásainak végén. A Boeing cég pedig bejelentette: 480 millió dolláros elõszerzõdést kötöttek a vietnami állami légitársasággal három Boeing 777-es vásárlásáról. Ezek lehetõvé tennék a Vietnam és az USA közötti közvetlen járatok beindítását.
Clinton a hanoi egyetemen kijelentette: a washingtoni háborús emlékmûnek a falán, amelyre felvésték mind az 58 ezer elesett amerikai katona nevét, képzeletben ott van annak a hárommillió bátor vietnaminak is a neve, akik életüket vesztették a közel húsz évig tartó konfliktusban. Elismerte, hogy a két ország között a XVIII. század óta mûködõ együttmûködést teljesen tönkretette a háború, amely "rendkívüli kapcsolatban forrasztotta össze a két országot" – jelenleg több mint egymillió vietnami származású él az USA-ban. Köszönetet mondott a hanoi kormánynak az eltûntnek nyilvánított amerikai katonák felkutatásában nyújtott segítségért. A vietnami tévében egyenes adásban közvetített beszédében felhívta hallgatósága figyelmét az emberi jogok és a vallásszabadság fontosságára, valamint arra, hogy a délkelet-ázsiai ország vegye fontolóra politikai, majd gazdasági rendszerének liberalizálását.

Arafat újabb tûzszünetet rendelt el – két palesztin rendõr is életét vesztette

Marseille/Jeruzsálem. Az Európai Unió állást foglalt a szuverén palesztin állam záros határidõn belüli és "lehetõleg tárgyalások útján való" létrehozása mellett. Az európai–mediterrán konferencia zárásakor a tizenötök külügyminiszterei támogatásukról biztosították a sarm-es-sejki izraeli– palesztin egyezséget az erõszak lecsillapítására, és felajánlották a feleknek szolgálataikat a békemegállapodások megkötése és végrehajtása érdekében. A palesztin nemzetközi együttmûködési miniszter pozitívan értékelte az állásfoglalást, de határozottabb európai fellépést szorgalmazott.
Dennis Ross, az amerikai elnök közel-keleti megbízottja csütörtök este eredmény nélkül utazott el a Közel-Keletrõl; az izraeli és a palesztin féllel folytatott egyeztetésein semmilyen konkrét megállapodás nem született a másfél hónapja tartó erõszak megfékezésére. Kairói források szerint Rossnak sem Ehud Barak izraeli miniszterelnökkel és sem pedig Jasszer Arafat palesztin elnökkel folytatott megbeszélései nem adtak alapot derûlátásra. Jóllehet Arafat Rossszal való találkozója után kijelentette, hogy a békét Izraellel remélhetõleg még Bill Clinton hivatalból történõ távozása, január 20. elõtt meg lehet kötni.
Tegnap hajnalban Jerikóban két palesztin rendõrt lelõttek az itaeli katonák – közölték kórházi források. A tegnapi, hagyományos muzulmán ima idejére jelentõs létszámú izraeli rendfenntartó erõt vezényeltek Kelet-Jeruzsálembe. A Mecsetek terére 45 évesnél fiatalabb férfiakat nem is engedtek be.
Arafat tegnap bejelentette, hogy a palesztin hatóságok egyértelmû parancsot adtak az izraeliek elleni palesztin támadások megakadályozására. Egy televíziós interjúban a palesztin elnök hozzátette: ez az õ elnöksége alatt mûködõ legfelsõ biztonsági tanács egyértelmû utasítása. Barak izraeli kormányfõ gyorsan reagált is a bejelentésre, leszögezve, hogy Izrael tetteket kíván látni, a szavakat immár nem tartja elegendõnek. Arafat semmit nem érne el erõszakkal – tette hozzá.
Friss izraeli lapértesülés szerint megállapodás jött létre titkos tárgyalásokon izraeli és palesztin megbízottak között arról, hogy Izrael hozzájárul ENSZ-megfigyelõk jelenlétéhez a konfliktustól sújtott térségekben – közölte név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva a Maariv izraeli napilap. Eszerint 2000 fegyvertelen ENSZ-megfigyelõ teljesítene szolgálatot hat hónapon át az összecsapások körzeteiben, de fegyveres békefenntartók jelenlétéhez az izraeli fél nem járult hozzá. Viszont Ehud Barak irodája tagadta a titkos megállapodás tényét.

Spanyolország szerint túl korai, Svédország szerint túl késõi a határidõ

Brüsszel. Két EU-tagország is bírálja az Európai Bizottság múlt héten nyilvánosságra hozott bõvítési stratégiáját, amelynek egyik kulcseleme az, hogy 2002 folyamán le lehet zárni a csatlakozási tárgyalásokat a legfelkészültebb jelöltekkel. A kizárólag uniós ügyekkel foglalkozó European Voice szerint Spanyolország túl korainak, Svédország viszont túl késõinek tartja a tervezett határidõt. Mindkét tagállam döntõ fontosságú idõszakban tölti be az unió soros elnöki tisztségét: Svédország 2001, Spanyolország pedig 2002 elsõ félévében.
Javier Conde, Spanyolország EU-nagykövete irreálisnak tartja a 2002-es idõpontot, amikor a bizottság tervei szerint a legnehezebb tárgyalási fejezetek – köztük a mezõgazdaság és a regionális politika – kerülnének napirendre. A spanyolok azt is kifogásolták, hogy a bizottság nem konzultált menetrendjérõl a soros elnökséget az elkövetkezõ idõszakokban betöltõ tagországokkal, és anélkül vállalt kötelezettséget a nevükben, hogy megvizsgálta volna azok teljesíthetõségét. Svédország ezzel szemben már a jövõ év elsõ felében esedékes elnöksége idõszakában számottevõ elõrehaladást szeretett volna elérni a tárgyalásokon. Véleménye szerint a folyamat záró szakaszának 2002-re történõ elhalasztásával a bizottság megnehezíti a jelöltek közötti differenciálás alapelvének érvényesítését. A bizottság azért jelölte meg a 2002-t a tárgyalások lezárásának legvalószínûbb határidejeként, mert akkor kerülnének sorra az uniós költségvetésre legnagyobb kihatással járó témakörök, és idõt akart hagyni a tagországoknak álláspontjuk kidolgozására.

Gyászistentisztelet a kitzsteinhorni áldozatok emlékére

Bécs. A salzburgi Dómban tegnap gyászistentiszteleten emlékeztek meg a kitzsteinhorni gleccservasút múlt szombati katasztrófájánál életüket vesztett áldozatokról. Az istentiszteleten részt vett Thomas Klestil szövetségi elnök, Wolfgang Schüssel kancellár, Gerhard Schröder német kancellár, Edmund Stoiber bajor kormányfõ, a szlovéniai kormány küldöttsége, valamint Salzburg tartomány vezetõi és Kaprun városka lakói. Zell am Seeben kiengedték a kórházból azt a három túlélõt, akik eddig még kezelésre szorultak, s hazamehetett már az a férfi is, aki életveszélyes állapotban került kórházba a katasztrófa nyomán.

Szakértõk további földcsuszamlásokra számítanak

Ljubljana. Több millió négyzetméterre tehetõ kõ- és sárlavina házakat sodort el és elmosott egy közutat Szlovénia északnyugati részén tegnapra virradóra. A földcsuszamlásban egy ember vesztette életét, heten pedig eltûntek. Az Olaszországhoz és Ausztriához közeli vidéken, Log pod Mangartom településnél a heves esõzések miatt következett be a katasztrófa. Lehetetlennek bizonyult a gépek bevetése, egyrészt azért, mert nincs út, másrészt a várható további földcsuszamlások miatt ez veszélyes is. A hatóságok megkezdték az emberek kimenekítését a gyéren lakott területrõl. A természeti csapás több tucatnyi embert elszigetelt a külvilágtól, õket késõbb helikopterrel kimentették. Szakértõk attól tartanak, hogy a további földcsuszamlások lerombolják a Soca folyó partját, ami áradásokhoz vezethet.

Prágai diplomata sértegette a legfelsõbb bolgár vezetõket

Prága. Súlyos feszültség keletkezett Csehország és Bulgária között, mert a szófiai cseh nagykövet október végén egy hivatalos fogadáson állítólag sértegette a legfelsõbb bolgár vezetõket. Miután a szófiai Standart címû lap nyilvánosan megbírálta a diplomatát, Prága elõször elutasította a kritikát, s kiállt nagykövete mellett, most azonban elismerte, hogy az ügy komolyan megterhelte a cseh–bolgár kapcsolatokat. Ales Pospísil cseh külügyi szóvivõ szerint a helyzet azért lett különösen kényes, mert december elsõ felében Prágába várják Ivan Kosztov bolgár miniszterelnököt, s a látogatás elõkészítésében komoly szerepe lenne Ondrej Havlín szófiai cseh nagykövetnek is. Ezt azonban a bolgár fél állítólag az incidens miatt elutasítja. A Standart jelentése szerint Havlín egy fogadáson tett kijelentéseivel sokkolta a jelenlévõket. "Annak, amit itt csináltok, nincs értelme. A helyzet katasztrofális. Csak hazudnak nektek, hogy Bulgária az Európai Unió tagja lesz. Gyertek, majd én elmagyarázom nektek a helyzetet" – idézi a lap egyebek között a nagykövet szavait. Maga Havlín elismeri, hogy keményen fogalmazott, de tagadja, hogy sértegette volna a bolgár vezetõket.

Senki sem tudja, mikor lesz vége a zûrzavarnak

Washington. A floridai legfelsõbb bíróság csütörtökön úgy foglalt állást, hogy folytatódhat a kézi szavazatszámlálás azokban a megyékben, amelyek elõterjesztették erre vonatkozó szándékukat. Három megyérõl van szó, melyekben jelentõs a demokrata túlsúly, így a kézi számlálás során a statisztikai valószínûség szerint több plusz szavazatot találhatnak majd Al Gore javára, mint Bushéra. Korábban Katherine Harris, az állami szavazatösszesítõ testület republikánus pártállású elnöke úgy döntött, hogy nem hajlandó figyelembe venni a floridai szavazathitelesítéskor a leadási határidõ után elvégzendõ kézi számlálások eredményeit. Ezt a Gore-tábor megtámadta. A republikánusok fõként az egységes szavazólap-minõsítési szempontrendszer hiányára, a kézi számlálás szubjektív elemeinek vélt torzító hatására, valamint az egyenlõ elbírálás elvének sérelmére hivatkozva ellenzik a kézi szavazatszámlálás lebonyolítását.
Tegnap éjfélig kellett fogadni Floridában a tengerentúlról postán érkezõ szavazatokat. Ezek feldolgozásának eredményét talán már ma közzé lehet tenni. A republikánusok amellett kardoskodnak, hogy a kedd délutáni állapotokat tükrözõ, 300 szavazatos Bush-elõnyt mutató adatokhoz egyszerûen adják hozzá a tengerentúli voksok eredményét, és akkor megkapják a végleges és teljes floridai eredményt. A demokraták szerint azonban mindezt módosítani kell majd a kézi szavazat-újraszámlálási eredményekkel. Magát az újraszámlálást – becslések szerint – egy hét alatt lehet elvégezni.

Rendezés az év végéig

Prága. Jan Kavan cseh külügyminiszter bejelentette: Prága és Bécs az év végéig rendezi a temelini atomerõmû miatt kialakult ellentéteket, amelyek következtében Ausztria megakadályozta, hogy Csehország lezárhassa az energetikai fejezetet az EU-val folytatott csatlakozási tárgyalásokon. A felek olyan egyezményt kívánnak kötni, amely tartalmazná a temelini probléma minden vetületét. (MTI)

Drnovsek alakít kormányt

Ljubljana. A szlovén parlament a Liberális Demokrata Párt elnökét, Janez Drnovseket bízta meg a független Szlovénia 5. kormányának megalakításával. Drnovsek veterán kormányfõnek számít: 1992 óta hét hónap kivételével folyamatosan miniszterelnök volt. Drnovsek balközép irányultságú pártja nyerte az október 15-i parlamenti választásokat. (MTI)

Orbán Viktor a kirekesztésrõl

Frankfurt. Európa nyugati és keleti fele ma is megosztott: míg a nyugati cégek szabadon bejuthatnak a kontinens másik felének piacára, addig az utóbbi régió politikai és intézményi szempontból továbbra is ki van rekesztve Európából. A gazdaság és a politika közötti egyensúlyhiány nem tartható fenn sokáig anélkül, hogy ez ne okozna kárt egyiknek vagy a másiknak – mondta tegnap a magyar kormányfõ, aki az Európai Bankok Kongresszusának meghívott vendégeként szólalt fel a frankfurti fórumon. (MTI)

Jugoszlávia a KEK-be

Belgrád. A jugoszláv kormány megindította a Közép-európai Kezdeményezéshez (KEK) való csatlakozását célzó eljárást – közölte Belgrádban Goran Svilanovics külügyminiszter. Reményét fejezte ki, hogy országa már a KEK november 24–25-én esedékes budapesti csúcsértekezletén felvételt nyerhet a szervezetbe, melynek soros elnöki tisztségét jelenleg Magyarország tölti be. (MTI)

Ukrán ratifikálás

Moszkva. Az ukrán parlament ratifikálta a kísérleti atomrobbantások teljes eltiltásáról szóló nemzetközi egyezményt (CTBT). A hírt tegnap az ITAR-TASZSZ hírügynökség közölte. A CTBT-egyezményt ‘96-ban kötötték meg, de mindeddig még nem lépett hatályba, mert legkevesebb 44 aláíró ország ratifikálása kell hozzá. (MTI)