Szombat, 2000. november 18. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53. évfolyam 266. szám

A szõlõtermesztés átlagos hektárhozamait tekintve Szlovákia Európa legelmaradottabb országai közé tartozik

Nyitra. A szõlõborok éves fogyasztása Szlovákiában egy lakosra 11-12 liter közt mozog. Az elmúlt években a fogyasztás folyamatosan csökkent, 1997 óta évente több mint egy literrel.

Ivan Jung, a Szlovák Mezõgazdasági és Élelmiszeripari Kamara képviselõje szerint a lakossági igény évente 620 ezer hektoliter bor elõállítását teszi szükségessé. A szlovákiai szõlészetek teljesítménye azonban elmarad a környezõ országok termeléséhez képest, így annak ellenére, hogy az elmúlt két év a kedvezõbb évek közé tartozott, a szõlõtermés mérlegvonásán ez nagyobb mértékben nem tükrözõdik. Átlagos hektárhozamaival Szlovákia Európa legelmaradottabb országai közé tartozik. Az idei 17 597 hektáros területrõl 69 198 tonna szõlõt takarítottak be, ami 3,93 tonnás hektárhozamnak felel meg.
Szlovákiában eddig nem készítettek olyan tanulmányt, amely a fogyasztói szokásokat elemezte volna. Ilyeneket egyelõre csak az Európai Unióban végeztek el, ezek azonban nem hasonlíthatók össze teljes mértékben a szlovákiai fogyasztással. Németországban például a fogyasztók 43 százaléka az elmúlt évtizedben a származási helyet részesítette elõnyben a bor vásárlásánál. Csaknem egyharmaduk az évfolyamot, 28 százalékuk az ízt, 16 százalékuk pedig az árat tartja elsõrendû kritériumnak. Csehországban ugyanakkor a vásárlók 70 százaléka az árat helyezi elõnybe, a legnagyobb igény így az asztali borok iránt mutatkozik. A borozókban azonban már megjelent az új típusú fogyasztó is, aki a minõséget tekinti elsõrendû szempontnak egy-egy borfajta megrendelésénél. Jung szerint hasonló a helyzet Szlovákiában is.
Bizonyos idõeltolódással a szlovák piac is a német fejlõdést követi. Az ötvenes években Németországban is a "jó és olcsó" volt a borivók jelszava. Egy évtizeddel késõbb azonban már megnõtt az érdeklõdés a minõségi borok iránt is, ami összefügg a társadalom rétegzõdésével. A hetvenes években az ökológiai szempontok kerültek elõtérbe, míg a nyolcvanas évekre kialakult a "kevés, de jó" jelszót követõ fogyasztói szokás. Megnõtt az érdeklõdés a kiváló minõségû, egyedi borfajták iránt. Az elmúlt évtizedben, vagyis a kilencvenes években Európában a fogyasztók 30 százalékának voltak speciális igényei, 27 százalékuk volt ínyenc, 17 százalékuk ritualista, 10 százalékuk a hagyományokat helyezte elõtérbe. Kilenc százalékuk csak idõnként fogyasztott bort, 7 százalékukat pedig elvek nélküli fogyasztókként sorolták be.
Szlovákiában az elmúlt egy évtizedben 24 százalékkal csökkent a szõlõvel beültetett területek nagysága. A termelés 40 százalékkal esett vissza, ami azt jelenti, hogy ma képtelenek vagyunk az önellátásra. A termelésvisszaeséshez a gazdaság általánosan rossz helyzete mellett, az ültetvények elöregedése is hozzájárult. Az ágazat termelését nem lehet összehasonlítani a környezõ országokkal. A CEFTA-országokhoz képest az 1996 és 1998 közti iõszakban 28 százalékkal volt alacsonyabb a termelés, Csehországban 16,7 százalékkal termeltek többet. A szõlészetek 81 százaléka jelenleg a nyugat-szlovákiai régióban összpontosul, 13 százalékuk van a közép-szlovákiai, a többiek pedig a kelet-szlovákiai régióban. Ez a felosztás várhatóan 2005-ig fennmarad, amikor a nyugati régiókban 82 százalékuk, Közép-Szlovákiában pedig 13 százalékuk mûködik. A kelet-szlovákiai régióban, a tokaji régiót kivéve, csak egyéni termelõk lesznek majd jelen.

A község vezetése szeretné újraéleszteni a hagyományt a falu tulajdonát képezõ közel 27 hektáros ültetvényen

Bári. A hegyaljai kisközség rendkívül híres szõlõtermesztési, illetve borászati hagyományokkal rendelkezik, ám az utóbbi évtizedben az ezzel kapcsolatos tevékenység mintha kissé alábbhagyott volna. A község vezetése ezt próbálja újraéleszteni a falu tulajdonát képezõ közel 27 hektáros szõlõültetvényen.
Mint megtudtuk, Szlovákiában az egyedüli önkormányzat, amely szõlõtermesztéssel foglalkozik. Csizmadia Albert polgármester szerint településének természetesen nem a szõlõtermesztésbõl vagy a borászkodásból kell megélnie, de ha már a község ilyen tulajdonhoz jutott és a klíma is alkalmassá teszi a területet a mezõgazdaság ezen ágazatának kihasználására, akkor érdemes élni a lehetõséggel, s bár ha nem is nagy számban, de a munkahelyteremtés sem hagyható figyelmen kívül, fõleg azon a területen, ahol a munkanélküliségi arány az egyik legmagasabb az országban. Egyebek mellett ezért is kezdett szõlõtermesztéssel foglalkozni az önkormányzat. Nem beszélve arról, hogy a Tõketerebes és Bodrogköz közötti összekötõ úton utazók szívesen megállnak egy kis idõre Báriban, ahol a borospincékben még szórakozni is lehet. Az itt készült borok évszázadokon át hírnevet szereztek a községnek. Ezt a hagyományt próbálta újraéleszteni a község vezetése, ám a bortermelés fejlesztésére igényelt támogatást a kormány nem hagyta jóvá, csupán a szõlõtermesztés gépesítésére kaptak némi támogatást. Így termékeiket kénytelenek olcsó áron eladni, mert a községi kasszából nem nagyon futja a feldolgozásra. Pedig az itt termesztett szõlõfajtákból elõállított borok országos viszonylatban is elõkelõ helyet foglalnak el, megtalálhatók a gazdák pincéiben a furmint, a hárslevelû és más könnyebb borfajták és ezek a fajták dominálnak az önkormányzat szõlõskertjében is, amibõl a település a tervezett borturizmus létrehozásával tõkét kovácsolhatna, de a kisközségnek az induláshoz támogatásra lenne szüksége, mert önerõbõl erre még nem képes. (kat)

Bemutatkoznak a komáromi, a lévai és más régiók is

Pozsony. November 20. és 25-e között elsõ alkalommal rendezi meg az agrárturisztika területén vállalkozók szlovákiai szövetsége és az e téren vállalkozó fiatalok klubja az elsõ Szlovákiai Agrárturisztikai Napokat, amelynek színhelye a brusnói fürdõ lesz. Frantisek Hubácek, a szövetség ügyvezetõ titkára szavai szerint a rendezvény fõ célja, hogy megismertessék a szélesebb nyilvánosságot eddigi eredményeikkel és felkeltsék egyrészt a mezõgazdasági üzemek, másrészt a jövendõ turisták érdeklõdését a vállalkozás, illetve a kikapcsolódás e formája iránt. Igaz ugyan, hogy az õstermelõk számára az agrárturizmus mindig is kiegészítõ tevékenység lesz csupán, amennyiben azonban megfelelõ szakértelemmel végzik, haszonnal kecsegtet.
A hat nap során érdekes kísérõrendezvényekre is sor kerül. A legjelentõsebbek: az agrárturisztikai szolgáltatások börzéje, a határokon túli együttmûködés fejlesztõ kormányközi munkacsoport ülése és az immár nyolcadik országos szeminárium, amely a vállalkozók aktuális problémáival foglalkozik. A börze november 20-ától 24-éig tart, bemutatkozik többek között a komáromi, a lévai, a rozsnyói, a losonci, a liptói, az árvai, a kiszucai és a pozsonyi régió; az érdeklõdõk a régióban található látványosságokról, valamint szálláshelyekrõl, étkezési lehetõségekrõl kaphatnak bõvebb felvilágosítást.
A szeminárium során a résztvevõk megvitatják azokat a szövetség által kidolgozott tervezeteket is, amelyek Szlovákiának Lengyelországgal, Magyarországgal, Ukrajnával, valamint Dél-Morvaországgal való együttmûködési lehetõségeit taglalják. A szervezõk erre a szakmai tanácskozásra meghívták a szaktárcák és az országban mûködõ eurorégiók képviselõit, a járási hivatalok vezetõit, valamint a határon túli együttmûködésbe bekapcsolódott községek polgármestereit is. (v-s)

AGRÁRMORZSÁK

Pozsony. A szlovák-holland kereskedelmi kapcsolatok ugyan ígéretesen fejlõdnek, a két ország közti kereskedelem azonban korántsem éri el a gazdasági kapacitás kínálta lehetõségeket – nyilatkozta Pavel Koncos földmûvelésügyi miniszter. Szlovákia Hollandiába irányuló kivitelében elsõsorban a tej és a tejföl dominál. Ezeket az idei év elsõ kilenc hónapjában 163 millió korona értékben exportáltuk. (SITA)

Ocová. A strucctenyésztésrõl a struccok nemesítésére tért át az ocovái Camelus Rt. Jelenleg több mint 300 struccot nevelnek. Az idei idõjárás kedvezõtlenül hatott a szaporodásukra, ennek következtében eddig csak 70-et vágtak le, és továbbiakkal idén már nem számolnak. (TA SR)

Sebechleby. Naponta több mint 300 liter tej fogy a Korponai járásban található Sebechleby mezõgazdasági szövetkezetének tejautomatájából. Egy liter, 3,8 százalék zsírt és 3,2 százalék fehérjét tartalmazó tej 12 koronába kerül. Az automatát naponta kétszer töltik fel. A fogyasztók így már három órával a fejést követõen megvehetik a tejet. (TA SR)

Berlin. A német háztartások az év elsõ hat hónapjában 0,4%-kal vásároltak több tojást, mint 1999 elsõ félévében. Bõvült a különleges – a bio- és a "szabadföldi" – tojások forgalma is, ám a teljes fogyasztásban tavaly óta 35%-ról ismét 33%-ra zsugorodott. A szakértõk ebbõl arra következtetnek, hogy a bioáru-boom egyelõre leállt. (ng)